Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-22 / 292. szám
Ködpára ül a Dráván. Hazánk legerősebb sodrású folyóján Barcsnál 38 centiméteres a vízállás, ez alacsonyabb néhány centivel az utóbbi évek legkisebb vízszintjénél. Várjuk, hogy felszálljon a köd és indulhassunk völgyimenetben (tehát lefelé) a Tenkes motoros vontatta Eszperantó tanyahajó fedélzetén, hogy Szentborbásig szemügyre vegyük a folyót, a partjain folyó árvízvédelmi munkákat, a zabolátlan Dráva mederalakító és -változtató munkálkodását. A vízügyisektől megtudom, hogy a vízmélység a vízállástól és a kanyarulatoktól függ. És hogy a hajósok jobban szeretik a kanyargós folyókat, mint a szép egyeneseket, mert a tévhit ellenére a nyílegyenes folyók a kiszámíthatatlanabbak, az örökösen változó gázlók és a vízmélység miatt. A folyó, mégha olyan szeszélyes is, mint a Dráva, amely egy-két hónap alatt — ha hagyják, vagy ha szándékosan „szabadjára engedik” — képes egy-kétszáz méterrel arrébb kimosni a med. rét, mégis kiismerhető. Azért nem bízzák magukat a hajósok a vakvéletlenre, saját tapasztalatukra, biztos számíthatnak a kitűzőhajókra, amelyek napjában jelölik ki piros és fekete bójákkal a hajózható folyosót. A Dráva talán a legroman- tikusabb folyónk, igaz a szabó, lyozással veszít a varázsából. A Dráva a legkihasznáfatla- nabb folyók is egyben, főleg amióta határfolyó hazánk és Jugoszlávia között. Ezért mondják a hajósok és a vízügyisek, hogy vagy a határ, vagy a folyó van rossz helyen. A barcsi indulást követően szinte integetnek a régi hajósidók tanúi, a dokkok. Egy kiszáradt, öreq fa (méltóságteljesen dacol a végső elmúlással. Ha mesélni tudna a famatuzsálem, vajon mire emlékezne legszívesebben? Az élénk drávai hajóséletre a század- fordulón, és az azt követő más. fél évtizedben? A gőzös, és uszályfolyamokra? A hajósokra? Lesz-e valaha a Dráván igazi hajósélet? Mert most is úsznak a folyón hajók, de ezek szórna szinte elenyésző. Partvédelemhez rozsét hordanak, kavicsot termelnek és szállítanak, viszik a kivágott fát, kitűzik a hajóutat jelző bójákat. A Dráva balparti töltéseinek nagy része több mint két évszázada épült úgynevezett me. gyei töltés. A hetvenkettes és a hetvenötö's árvíz új lendületet adott az árvízvédelmi munkáknak. A két ország összefogott, hogy megzabolázza a szeszélyes folyót, összehangoltan milliókat áldoznak árvízvédelmi és partszabályozási munkákra. Igaz, nincs annyi pénz, ameny- nyire valóban szükséq lenne. Dolgoznak az emberek, partot építenek, medret szabályoznak, és dolgozik a folyó is. Évtizedekre biztos megélhetést jelent több tucat vízügyesnek a folyó, amíg minden olyan lesz, ahogy azt ma megálmodják. De addig? Talán a kikötők, a tervezett vízlépcsők is elkészülnek, és újra a régi hajósélet pezseg a Dráván. Talán a fiaink, unokáink megérik. Kép, szöveg: Murányi László Gerber György Az 55 éves Gerber György a Mecseki Szénbányák Vállalat augusztus 1 -ével kinevezett új személyzeti és szociális igazgatója. 38 éve dolgozik a bányászatban, kezdettől a mecseki szénmedence különböző munkahelyein a káni születésű Gerber György. A komlói Kos- suth-bányán kezdett 1946-ban, aztán vájár, aknász, főaknász, bánya mester, műszaki ügyintéző, műszaki osztályvezető-helyettes lett. Közben elvégezte a Bányaipari Aknászképző Technikumot, levelezőn bányamérnöki diplomát szerzett a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. 1972-től a nyár augusztusáig Vasasbányaüzem vezetője. Aknászként 1953-ban hatvan ember munkáját irányította, Vasason 1300 bányásztársáért felelt. Miután a vezérjgazgató az Ipari Minisztérium jóváhagyásával személyzeti és szociális igazgatónak nevezte ki, már 14 000 em_ bérért tartozik felelősséggel. Szobájában naponta 100— 120-an fordulnak meg, közülük legalább 40-en kényes, túlzottan is személyes üggyel térnek be. Győzi a panaszosok fogadó_ sát? Most is ugyanúgy, mint korábban a közvetlen, meghitt kapcsolatteremtésre épít? — Igen. Bárkit fogadok, aki személyesen, vagy telefonon bejelentkezik, és időt szakítok meghallgatására, panasza kivizsgálására. A titkárnő átveszi a telefonüzeneteket, ha nem tartózkodom benn, utána visz- szahívom az érdeklődőt, megbeszéljük a találkozást. Megszoktam, szeretem a hozzám fordulók bizalmát. Nem körtön- falazok, mindjárt megmondom, tudok-e segíteni, vagy nem. Jelenleg nekem újszerű, hogy gyakran a témáért felelős szakembernek kell átadni a panaszos bejelentést megválaszolásra. így is az összes gond érzelmileg nagyon megfog. Kitűnő a hely-, ember, és szakmaismerete. Vasason vagy hatvan község vezetőjével ismerkedett meg, hogy a bányászoknak jó letelepedést biztosítsanak együtt. Az ismeretségi körét most magasabb szinten kamatoztatja, hogy sikerüljön az aggasztó létszámcsökkenést megállítani. Fontos feladatának tartja a vájvégen dolgozók fizetésének emelését, a csök^ kent munkaképességű munkások humánus rehabilitációját, az átmenetileg megbetegedett emberek szakszerű orvosi ellátását. De szeretné elérni, hogy a táppénzre kerülők magas száma csökkenjen. Ezenkívül az utánpótlás érdekében fiatalokat, villamos- és gépészmérnö. köket akar megnyerni a bányászkodás ügyének. Az új igazgató mindig azt hitte, hogy szigorú vezetői stílusáért nem nagyon szerethetik. Amikor Vasason búcsúztatásakor a vójvégi munkások levették a sapkájukat, megilletődött. Könnyebb szívvel indult az új munkahelyére. Hajós Ferenc A fogadóórákat jelző táblát leragasztották a KI ŐSZ Baranya megyei titkárság pécsi, Rákóczi úti központjában. „Szellősebbek" lettek a szobák, a panaszosok, a vendégek részére székeket helyeztek el, akik bármikor, bejelntés nélkül kopogtathatnak. A csaknem 5500 kisiparost tömörítő szervezet élén új titkár áll; a 44 éves Hajós Ferenc, akit szeptember 1-től ideiglenesen bízott meg a titkári teendők ellátásával a KIOSZ országos elnöke. A végleges beiktatásról a megyei választmányi ülés dönt. — A legfontosabbnak azt tartam, hogy nyílt légkör alakuljon ki amelyet a bizalom jellemez. Majdnem ötvenen vagyunk főállásban a vezető apparátusiban, Pécsett tíz fős az irányító állomány — magyarázza Hajós Ferenc. — A létszám elégséges. Az viszont követelmény, méghozzá a minket felkereső kisiparosok részéről, hogy mindnyájan tájékozottak legyünk. fcn azt vallom, hogy a jó vezetés nemcsak iratokat készít, nem a felsőbb szervek utaA karbantartást komolyan kell venni Figyeljünk jobban a gépre! Aki látott már gyárudvaron, mezőgazdasági gépüzemben hasznavehetetlenül, rozsdásan hányódó gépeket, annqk nem kell különösebben bizonygatni, hogy hasznos, célszerű témával foglalkozott a nemrég Pécsett rendezett üzemfenntartási tanácskozás. A karbantartás, üzemfenntartás félvállról vevé- se — országos méretekben — milliárdos károkat, veszteségeket okoz, s ennek különösen mostanában nőtt meg a jelentősége, hiszen gyáraink, üzemeink manapság minden kiadást, beszerzést többször is megfontolnak. Találóan mondta tehát a záró vita egyik hozzászólója : „Az üzemfenntartás végre . megszűnt a termelés fölösleges, »ötödik« kereke lenni .. Néhány, a — bár lassan, de kedvezően — változó üzemi gyakorlatból vett példa szemléletesen bizonyítja ezt. A megújult, dinamikusan exportáló Taurus-gyárban bevezetett szervezési eljárás négy hónap alatt megtérült, pedig nem volt olcsó ... Az egyik dunántúli vegyiüzemben kipróbált rendsze. rés diagnosztikai mérések után a váratlan meghibásodások száma a korábbiak egytizedére esett vissza . . . Számos, a közelmúltban történt tűzeset — gyárakban, közintézményekben egyaránt — az elektromos berendezések olyan, rejtett hibái miatt következett be, amelyek kellően szervezett mérésekkel — a tulajdonképpeni megelőzés révén — elkerülhetők lettek volna. Hogy rossz példa több akad, mint jó, s hogy a változás lassú, annak — legalábbis — két oka van. Egyrészt a szűkön értelmezett „termelési” szemlélet gátolja az előrelátást, másrészt az országosan érvényes szabályzók, rendeletek is, amelyek az üzemfenntartási munkák, eljárások zömét felújítás helyett sommásan beruházásnak veszik. Megoldás: az üzemekben is, meg a szabályzókban is tágabbra kell nyitni az üzemfenntartás „kiskapuját” . . . Kováts László Dezső, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa, a rendezvény egyik előadója így beszél erről részletesebben : — A termelési veszteségek között az időkiesésen kívül óriási szerepe van az dnyagi, meghibásodási, illetve javítási költségeknek. Ezeket akkor tudjuk csökkenteni, ha felismerjük: egy-egy meghibásodás nem csak egyszerűen keletkezik, hanem átmeneti, előzetes pontjai, állomásai vannak, amelyek megfelelő mérésekkel felismerhetők, és ezek alapján a javítás, beavatkozás idejében, felkészülten és tervszerűen megtörténhet, fgy konstatálhatjuk azt is, hogy egy javítás történetesen mór elkésett, de azt is, hogy korai volt: korábban javítani pedig épp olyan veszteség, mint elkésni vele. Ma már olyan rezgésmérési, infratévé-mérési eljárások állnak rendelkezésünkre, amelyek az üzemmenetet nem zavarják, a hiba mégis kimutatható, sőt, várható bekövetkezésének idejét hozzávetőle- ge-, pontossággal előre meg lehet mondani. A tanácskozást egyébként az MTESZ érdekelt tagegyesületei : a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és a Gépipari Tudományos Egyesület baranyai szervezetei rendezték. A rendezők tiszte az is, hogy az elhangzottak alapján javaslatokat fogalmazzanak meg a teendőkről, s ezeket továbbítsák az intézkedésre hivatott országok szerveknek, hatóságoknak. Máris megfogható, konkrétabb eredmények is születtek: a Mecseki Ércbányászati Vállalat például még e hónap végén megkezdi egyes munkaterületein az említett infratévé-diagnosztikai, eljárások alkalmazását, bevezetését. Varga J. sításait várja hanem kezdeményez, szervez, tanácsot nyújt gazdasági, üzleti, piacszervezési munkákhoz. Mi vagyunk a kisiparosokért, az ő ügyüket szolgáljuk nem pedig fordítva. Az új megyei titkár Pécsett született, Sellyén töltötte a gyerekkorát. Mindkét nagyapja, sőt a nagybátyja; is kisiparosként dolgoztak. Matematikafizika szakos tanár. 1970 óta pártmunkás: Sellyén nagyközségi párttitkárként kezdett, majd Mohácsra került, ahol kilenc éven át a városi pártbizottság titkára a mostani - kinevezéséig. Ismeri az embereket, megyénk gazdaság; életét. Beszélgetésünkkor megfontoltan jelentette ki, hogy a Baranya megyei KIOSZ vállalkozni akar elsősorban az anyagos alkatrészbeszerzésben, újabb munkalehetőségek biztosításában, ahogy ezt teszi a Somogy megyei testvérintézmény is. A kedvező feltételek adottak, hisz jelentkezett a 'Baranya megyei Építőipari Vállalat, hogy szívesen alkalmaz kisiparosokat, a Dél-dunántúli TÜZÉP Vállalat pedig a folyamatos csempeellátáshoz kéri a kisiparosok együttműködését. Nem véletlen, hogy gazdaságszervező is állást kapott a megyei KIOSZ- központban, és arra is gondolnak, hogy az ÉLISZ-szel közösen működő pécsi szolgáltató iroda miként is bővíthetné a profilját, egyebek között a kisvállalkozók felkarolásával, az anyag- és alkatrészelőteremtés gondjainak a mérséklésével. E téren épp a KIOSZ egykori dolgozói nagyon szép sikereket értek e| egy önálló gazdasági munkaközösség kereteiben. Hajós Ferenc hetente 2—3- szor jár ki a vidéki alapszervezetekhez. Erről a szokásárói később sem mond le, másképp a naponta jelentkező problémákról aligha szerezhetne tudomást. Csuti János HÉTVÉGE 5.
