Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-22 / 292. szám
a Dunántúlt Ttaplo 1983. október 22., szombat Folytatódott az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) vezeti trendszer korszerűsítése semmiképpen sem lehet kampányszerű feladat. Hangoztatta: támogatják a vidéki gyáregységek önállóságának növekedését, ha ily módon meg- szüntefhetők a helyi sajátosságokat nem ismerő- vezetés okozta károk. Megállapította azt is: a gazdasági munkaközösségnek számos kedvező vonásuk mellett akad vadhajtásuk is. A minisztérium minden támogatást megad ahhoz, hogy ezeket lenyesegessék. Ám megálljt parancsolni egy jó folyamatnak néhány hiba miatt: nem szabad. Határozathozatal következett: az országgyűlés az ipari miniszter beszámolóját az ipar helyzetéről és feladatairól, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően — az elfogadott napirendnek megfelelően — a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a népi ellenőrzés munkájáról számolt be. ¥ m Szakali József beszámolója a népi ellenőrzés munkájáról Szakai; József, a KNEB elnöke beszámolóját tartja Szakali József, államtitkár, a KNEB elnöke rámutatott: tevékenységünk lényeges eleme, hogy a népi ellenőrzés egész szervezete még aktívabb, kezdeményezőbb lett és az igényekhez jobban igazodó téma- választással hatékonyabban támogatja a politikai és állami vezetés munkáját. Ellenőrzési munkánk a végrehajtás minőségének is fontos értékmérőjévé vált. A népi ellenőrzés az eltelt időszakban elismerést vívott ki az irányító és a vizsgált szervek körében egyaránt. Mindennek fő forrása: az ellenőrző munka társadalmi bázisa és következetes demokratizmusa, az a munkastílus amely szerint a vizsgálati elemzések és javaslatok, politikai és szakmai felkészültségre, jobbító szándékokra épülnek. A tapasztalatok közül figyelmet érdemel, hogy számottevően nőtt a gazdálkodó szervezetek, a dolgozók, a lakosság közélet; érdeklődése, a közösség ügyeiért érzett felelősség. Az eltelt négy évben a népi ellenőrzés is a legidőszerűbb kérdésekre igyekezeti összpontosítani erőit. Átfogób- bá váltak az ellenőrzések. Több vizsgálat fontos gazdaságpolitikai döntés előkészítéséhez kapcsolódott. Megnőtt a népgazdaság fejlesztésének alapkérdéseivel, ezen belül a termékszerkezet szükségszerű átalakításával vagy például az anyag, és energiatakarékosság, gal foglalkozó elemzések iránti igény. Vállalták például a külgazdasági egyensúly javításával kapcsolatos tényezők tanulmányozását. így a többi között megvizsgálták a tőkés vállalatokkal folytatott kooperációt, továbbá a fővállalkozói export alakulását. A népi ellenőrzés a jövőben is arra törekszik, hogy előmozdítsa a magas szintű gazdasági döntések megalapozását. Feladatuknak tartják, hogy feltárják. milyen okok gátolják a meglévő döntések végrehajtását. Munkájuk homlokterében áll a dolgozók, az állampo'gárok széles rétegeinek életkorúimé, nyeit, közérzetét alapvetően befclvásoló folyamatok elemzése. Különösen nagy visszhangot váltottak ki a lakosság egészr ségűgyi, szociális, kulturális és kereskedelmi ellátását, e teve. kenységel; irányítását, az anyagi és szellemi erőforrások észszerű felhasználását ellenő-ző ■vizsgálatok. A kereskedelmi vizsgálatok visszatérő, sajnálatos megálló pílása, hogy a közkedvelt, olcsó fogyasztási cikkek időszakosan, vagy olykor végleg eltűnnek az üzletekből. Szakali József rámutatott, hogy a beszámolási időszakban jelentősen fejlesztették az utóellenőrzések rendszerét, hiszen a bekövetkezett változásokat csak bizonyos távlatokból lehet kielégítően megítélni, A népi ellenőrzés javaslatai közül azokat; amelyek kisebb, egyszeri intézkedésekkel megoldhatók, általában gyorsan, megelégedésre rendezik. Ked. vezőlíen viszont a helyzet azoknak a javaslatoknak a sorsát illetően, amelyek gondos szervezést, esetleg anyagi ráfordítást is igényelnek. Pedig a népi ellenőrzés ingyen tesz javaslatokat, a vállalatok pedig ilyesmiért sok esetben számottevő összegeket fizetnek másoknak. A népi ellenőrzés segíti az igazgatásban és a gazdaságban a rend, a fegyelem megsértőinek felelősségrevonását, a felelősség fokozottabb és következetesebb érvényesítését. Horváth Lajos (Baranya m., 3. vk.), a Baranya megyei Tanács elnöke az országgyűlés terv. és költségvetési bizottságának titkára a bizottság nevében úgy ítélte meg a jelentést, hogy 'híven tükröz; a népi ellenőrzés mai helyzetét és alkalmas p most időszerű tanulságok levonására is. A bizottság a közhatalom legmagasabb szervének is elismerésre ajánlja a népi ellenőrzés mai és eddigi — negyedszázados — működését. Dolgunk most az — mondotta — okunk és jogcímünk is arra van, hogy az elmúlt évek munkáját minősítsük. A bizottság úgy látja, hogy az eltelt esztendőkben tovább nőtt a népi ellenőrzés központi szervének az irányítást szolgáló szerepe és működésének tekintélye. A KNEB országos vizsgálatai, azok minősége, igényessége a tapasztalatok kormányszintű döntésre érlelése tovább fejlődött. A kormány és bizottságai döntéseiknél nemcsak igényelték, de hasznosították is a KNEB ajánlásait. A terv. és költségvetési bizottság úgy vélekedik hogy a KNEB egyre inkább képes megfelelni a központi, általános hatáskörű állami ellenőrző szerv ismérveinek. Ha alkalmassá teszik, ha ma; mostoha létszám - és bérviszonyait legalább a többi irányító szervekhez közelítik és jogállását is ebhez az igényhez igazítják, akkor képes lesz nagyöbb szerepet és felelősséget vállalni a kormányzati munkából is. A bizottság elnöke adatokkal 'bizonyította ennek a tevékenységnek a jelentőségét és szólt az előbbre lépés lehetőségeiről is. A terv- és költség- vetési bizottság szerint erősíteni kellene a népi ellenőrzés fundamentumát, vagyis népi, társadalmi jegyeit. A kormány —• dicséretesen — egyre jobban kamatoztatja a KNEB tevékenységét és azt mindinkább döntési rendszere továbbfejlesztésére hasznosítja. Ugyanakkor a közhatalom legfőbb szervei, így az országgyűlés ma még nem támaszkodik ilyen tudatosan és ilyen tervszerűen a A KNEB elnöke szólt arról is, hogy a vizsgálatokat nem rajtaütésszerűen kezdik, s nem a hibakeresés szándékával. Az ellenőrzés célja mindig segíteni, együttesen feltárni az előrehaladást gátló hibákat, meg. ieremteni az érintettekkel együtt a megoldást, vagy legalábbis meghatározni annak módját. Gyakori, hogy a vizsgálatok a lakosság jelzései, bejelentése; alapján indulnak. Ez. ?el kapcsolatban szögezte le: — Munkánkban nem nélkülözhetjük az állami, a társadalmi szervek cselekvő támogatását, hathatós közreműkö. dósét, A népi ellenőrzés éltető eleme az a társadalmi háttér, amelyre bizton építhet: a csaknem 30 ezer társadalmi munkatárs aktív, politikailag elkötelezeti és nagy szaktudással, gyakorlott tapasztalattal végzett munkája. Az elmúlt években nagyobb gondot fordítottunk a népi ellenőrök képzésére, továbbképzésére. Jelenleg az aktív munkát végző népi ellenőrök mellett — speciális kérdések vizsgálatára — évente mintegy 5000 társadalmi aktíva- eseti megbízás alapján kapcsolódik be az ellenőrzésekbe. Köztük tudósok, egyetemi tanárok, kvalifikált szakemberek, a legkülönfélébb hivatások és szakmák avatott szakemberei. Értékesnek és figyelmet érdemlőnek, megszívlelendőnek ítélte Szakali József mindazt, amit a vizsgált válla, latoit nagy tapasztalatú fizikai dolgozóitól hallanak a népi ellenőrök; véleményük és szemé, lyes tapasztalataik hozzásegítik őket a valóság jobb és alaposabb megismeréséhez. Végezetül elmondta: — Elvi politika; döntés alapján a kor. mány rövidesen javaslatot tesz a népi ellenőrzésről szóló törvény korszerűsítésére. Annak tudatában folytatjuk munkán, kát. hogy újszerű és összetettebb feladatok óllnk előttünk, amelyekre kellő időben és nagy körültekintéssel kell felkészülnünk. Horváth Lajos Baranya megyei képviselő felszólal KNEB-re. Úgy tűnik, hogy ennél többre jutott az ellenőrzés a parlamenti műhelymunkában, a bizottságok tevékenységének segítésében. Napjainkban világszerte — és persze nálunk is — érzékelhető a végrehajtó hatalom túlsúlya az irányításban. Ezt mérsékelhetné és így a szocialista demokráciát fejleszthetné ha a legfőbb államhatalmi testület szervezettebben támaszkodna a népi ellenőrzés ténykedésére — mondotta Horváth Lajos. Az állami, és társadalmi érdek- védelmi ellenőrzések között ajánlatos még nagyabb összhangot teremteni, mert azt már rég felismertük, hogy ahol az ellenőrzés szervezeti struktúrájából fontos dolgok szorul, nak ki, ott felüti fejét a félreértelmezés, a szándékos félremagyarázás és előfordul a nehézségek „sors'kérdéssé” nagyítása. Nem akarjuk az ellenőrzésnek a társadalmi folyamatokra gyakorolt hatását túlértékelni, arra azért mégis gondolunk, hogy az ellenőrzés képes időben jelezni a kitűzött céloktól való eltérést és így hozzásegítheti az irányítást a pályák kiigazításához, a közfigyelem felkeltéséhez és erejének igénybevételéhez. A nép; ellenőrzési munka helyes értelmezéséhez hozzá tartozik a területi ellenőrzés értékelése is. Úgy tetszik — állapította meg a bizottság elnöke —, hogy itt a népi ellenőrzés erősebb támasza a népképviseleti munkának, mint országosan, főként a párt. és tanácstestületek látják ennek hasznát. Nem árt azonban — megyei szinten sem — a társadalmi intézményrendszer szerteágazó működését még jobban egybehangolni és ellenőrzési tapasz, talatait kölcsönösen értékesíteni. A népi ellenőrzés segíthetne abban, hogy a megyei testületi döntések végrehajtásáról, a törekvések érvényesüléséről és azok lakosság; megítéléséről is társadalmi méretű visszajelzést kapjunk. A másik tanulság: a központi és a területi ellenőrzés összhangja csak lassan javul és egyenetlenségei még szem- betűnőek. A néhol tapasztalható előrehaladás ellenére még nem mindegyik minisztérium, és főhatóság érz; ennek kölcsönös hasznosságát és fontosságát. A kormány nemcsak azzal segíthetné a központi és a területi ellenőrzés összehangoltságának javulását, hogy időnként „rádöirrent" a kevésbé igyekvőkre hanem talán azzal is, hogy külön megbízatásokat adna a megyéknek. Feladatul adná például egy-egy megyei tanácsnak vagy végrehajtó bizottságnak azt, hogy — a népi ellenőrzés közreműködésével — tekintse át a megye vagy az ország egészét érintő valamennyi kormányszintű döntés területi végrehajtását. A terv. és költségvetési bizottság nevében az elnök javasolta az országgyűlésnek, fogadja el a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság beszámoló jelentését. Kovács Istvánná (Pest m., 1. vk.), a hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kerepestarcsai gyáregységének munkásellátási felelőse a népi ellenőrzés szervezeti korszerűsítéséről szólt. Gordos Péter (Fejér m. 12. vk.), a Fejér megyei Bauxitbányák kincsesbányai üzemének igazgatóhelyettese a kormány figyelmébe ajánlotta az ellenőrzések koordinálását, a vizsgálatok tapasztalatainak folyamatos összegzését. Havasi Béla (Borsod m., 2. vk.), az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára hangoztatta, hogy a különböző fegyelemsértésekben a szervezési és vezetési tevékenység gyengeségei jelennek meg. Javasolta, hogy a népi ellenőrzés kapjon még nagyobb feladatkört, korszerűsítse munkastílusát, hogy alkalmasabbá váljon az egyre bonyolultabb gazdasági és társadalompolitikai feladatok megvalósításának elősegítése. Papp Gy. Lászlóné (Csong- rád m., 1.4. vk.), az Állatorvostudományi Egyetem hódmezővásárhelyi állategészségügyi főiskolai kara tangazdaságának állattenyésztője javasolta, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálja meg a magánkereskedelemben időnként előforduló visszásságok okait. Czakó László (Szolnok m., 6. vk.), az Április 4-e Gépipari Művek örményesi gyárának csoportvezetője hangsúlyozta, hogy ma már az emberek nagy többsége igényli a rendet, a fegyelmet, a hibák megszüntetését, á változások gyorsítását. Vilmányi Mária (Hajdu-Bihar m., 11. vk.), a Hajdúböszörményi Textilfeldolgozó Vállalat igazgatóhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy szigorúbban kell felelősségre vonni a társadalmi tulajdon megkárosítóit. Várhelyi József (Zala m., 9. vk.), a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója elmondta, hogy napjainkban a közérdekű bejelentésekben gyakran teret kapnak az új vállalkozási formákkal szembeni jogos vagy olykor túlzott aggályok. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban, hogy nem kevés az alaptalannak bizonyuló bejelentés. (Folytatás a X oldalon) Medvetzky Antalné felszólalása Medvetzky Antalné (Baranya m., 4- vk-)- a Pollack Mihály Műszaki Főiskola docense. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! 10 éves társadalmi népi ellenőri munkám tapasztalatai alapján szeretném elmondani, hogy milyennek ismertem meg a népi ellenőrzést, és, hogy mit jelent egy képviselőnek, ha népi ellenőr is. A népi ellenőrök tevékenységét igazán akkor ismertem meg, amikor magam is elkezdtem részt venni a vizsgálatokban. A fő funkcióját elsősorban a segítő szándékban látom. A közvélemény hajlamos a népi ellenőrzés fogalmát ösz- szekapcsolni a mindenáron való hibakereséssel, a felelősségre vonással, holott nem ez az elsődleges cél, hanem a társadalmi és gazdasági folyamatok figyelemmel kísérése, a problémák időben való feltárása, segítés a helyes úton való haladásban! A vállalatok és intézmények többsége megérti a segítő szándékot, és a vizsgálatok során őszinte alkotó partnerkapcsolat alakulhat ki a vizsgálatot végzők és a vizsgáltak között. Az ilyen vizsgálatok eredményesek, az észrevételeket és javaslatokat hasznosítják a vállalatok és intézmények a termelésben, a munkaszervezésben, a szellemi kapacitás jobb kihasználásában. Egy magas színvonalú vizsgálaf javaslatának alkalmazásából a vállalatnak az is a haszna, hogy térítésmentesen jut hozzá. A közvéleményt érzékenyen érintik a mindennapi élettel kapcsolatos helytelen jelenségek (lakásügyek, az áru „másodlagos" elosztása a pult alól, a mesterséges hiánycikkteremtés, csúszópénz, a jogos munkahelyi sérelmek). Ezeknek a hatását akkor korlátozhatjuk, ha időben tudomást szereznek róla a vizsgálati és felügyeleti szervek, tehát ne csak az utcán beszéljünk róla, hanem ott is, ahol tehetnek ellene. Ez mindannyiunk érdeke, össztársadalmi feladat! Mint a beszámoló is tartalmazza, a bejelentések száma magas. Meglehetősen sok a névtelen bejelentés, és nagy munkát jelent ezek közül kiszűrni a jogos panaszt. Sajnos, sok még a megalapozatlan és a hamis vád. A népi ellenőrző bizottságoknak feladata az, hogy ha bebizonyosodik a szabálytalanság — esetleg bűntett — javaslatot adjon a felelősségre vonásra, de az is feladata, ha a bejelentés alaptalan volt, álljon nyilvánosan a megrágalmazott vezető mellé. Ebben nagy segítséget jelent a tömegkommunikáció. Igen hasznos, ha a lakosság tudomást szerez a vizsgálatokról, valamint annak lezárulta után az észrevételekről és javaslatokról is. A Baranya megyei és a Pécs városi Népi Ellenőrzési Bizottság jól illeszkedik az országos rendszerbe. Teljesíti az országos körű célvizsgálatokból ráháruló feladatokat, valamint a megyei párt-, állam; és tömeg- szervezetekkel egyeztetve helyi, területi vizsgálatokat kezdeményez. Az utóbbi időben a „kevesebbet, de jobban” elvet érvényesítik munkájukban, amely azt jelenti, hogy bár a vizsgálatok száma csökkent, azonban azok hatásköre, tartalma növekedett, komplexebb lett. A megyében 1721 társadalmi népi ellenőr van, s ezek közül mintegy 800 rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Az utóbbi években megnőtt azonban a nők. a fiatalok, a jó felkészültségű, ipari és mezőgazdasági fizikai dolgozók száma is. A megye és a város párt- és állami vezetése igényli a Népi Ellenőrzési Bizottság munkáját, figyelembe veszi a javaslatokat a döntés előkészítésénél. A városi és megyei tanácsüléseknek, valamint a pártbizottsági üléseknek rendszeresen témája egy-egy lezárt vizsgálati jelentés. Hasonlóan jó a kapcsolat a szakszervezettel, a Hazafias Népfronttal, a KISZ-szel. Ennek a folyamatnak a további erősítése igen fontos, a jó együttműködés elősegíti a még eredményesebb munkát. Tisztelt Országgyűlés! Úgy érzem, hogy az elmúlt időszakban tartalmasabbá vált a Népi Ellenőrzési Bizottság tevékenysége. Fontosnak tartom, hogy értékelve az eddigieket, és továbbgondolkodva segítsük elő a munka továbbfejlődését. Engedjenek meg pár gondolatot erről. — A társadalmi — gazdasági — műszaki folyamatok egyre gyorsabban fejlődnek. Minden szervnek, így a Népi Ellenőrzési Bizottságnak is fel kell készülnie ezek figyelemmel kísérésére és hatásainak vizsgálatára. Fontosnak tartom, hogy ennek megfelelően új területeket is vonjon be a Népi Ellenőrzési Bizottság a vizsgálatokba (így a népességnövekedés szociálpolitikai hatása, várható munkaerő-gazdálkodási feladatok). — Az országban sokféle ellenőrzési forma létezik, amely jelentős- szellemi energiát és időt köt le. Hogy mennyit, csak akkor tudjuk meg, ha lemérjük. Meglepő a következő adat: Baranya megyében egy évben az összes ellenőrzésre fordított idő annyi, mint egy 1400—1500 fős vállalati termelő kollektíva éves munkaideje. Gondolom, ez más megyében is hasonló. Fontos tehát a különböző ellenőrzések összehangolása, a felesleges, párhuzamosan futó vizsgálatok elkerülése. Tisztelt Országgyűlés! Végül szeretném elmondani, hogy mit jelent egy országgyűlési képviselőnek, ha népi ellenőr is. Az előzőekben elmondottak igazolják, hogy igen hasznos. A népi ellenőr a vizsgálatok során olyan kérdésekkel foglalkozik, amely a közvetlen munkaköréhez, tevékenységéhez, csak érintőlegesen kapcsolódik. Olyan vállalatok és intézmények munkájával és szervezetével ismerkedik meg, amelyekkel csak a vizsgálatok során kerülhet kapcsolatba. A képviselőnek tehát nagyon sokat segít a gazdasági és tár. sadalmi jelenségek megértésében, a véleményalkotásban, a közéleti munkában. A Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottságtól rendszeresen kapom az egyes vizsgálatok anyagát és megállapításait, főleg a bizottsági munkámhoz kapcsolódókat. Jó lenne, ha a Központi Népi Ellen- ' őrzési Bizottságtól egyes cél- vizsgálatok anyagát is gyakrabban megkapnánk. A népi ellenőrzési bizottságok tevékenységét igen fontosnak és hasznosnak tartom. Örülök, hogy mint szakember és mint képviselő is részt vehetek ebben a felelősségteljes munkában, és hasznosíthatom a tapasztalatokat. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolóját jónak tartom, elfogadom és elfogadásra javaslom___
