Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-21 / 291. szám
© Dunántúlt napló Szőlőtermesztés korszerűen (18.) A termo szőlő trágyázása Háztáji A korszerű szőlőtermesztésben az egyik legfontosabb termelési tényező a nagy termékenységé talaj. Mivel a szőlő- termesztésre kijelölt területek többségének talaja közepes, vagy gyenge termékenységű, ezért e területeken jövedelmező szőlőtermesztést csak úgy lehet folytatni, ha rátérünk a rendszeres, szakszerű trágyázásra és javítjuk a talaj vízgazdálkodását. Nagyszámú kutatási eredmény és gyakorlati tapasztalat alapján meggyőződésem, hogy a szőlő termésátlagát — a minőség egyidejű javításával — a legrövidebb idő alatt úgy tudjuk növelni, ha az új és a régi ültetvényekben egyaránt rátérünk az okszerű tápanyag-visszapótlásra. A szőlő talajerő-gazdálkodásában megkülönböztetünk: telepítés előtti készlet- (vagy alap-)-trágyázást, (erről a január 21-én megjelent cikkemben írtam), és termőkorban végzett fenntartótrágyázást. Számos példa bizonyítja, hogy okszerűen végzett trágyázás, a talaj vízkészletével jól gazdálkodó talajművelés alapja a rendszeres nagy termésnek, növeli a szőlő cukortartalmát, javítja a bor minőségét, fokozza a tőkék szárazságtűrését, a betegségekre való hajlamot csökkenti és kedvezően hat a tőkék fagy- és téltűrésére. FENNTARTÓTRÁGYÁZÁS Ezzel a trágyázással kell pótolni az ültetvényekben egy év alatt megtermelt fürt- és vesz- szőtermés, a különböző tőkerészek által felhasznált, továbbá a kimosódott tápanyagok mennyiségét. A fenntartótrágyázás célja, hogy az ültetvényünk talajának termékenységét az évenkénti talajerővisszapótlással állandóan magas szinten tartsuk. Abban az esetben, ha a telepítés előtt készlettrágyázást nem végeztünk, akkor ezt az évenkénti fenntartótrágyázással néhány_ év alatt pótoljuk. Ez abból áll, hogy több évig olyan nagy adagú trágyázást folytatunk, amely nemcsak az évenkénti csökkenést ellensúlyozza, hanem ezáltal talajunk tápanyaggal fokozatosan a gazdaságosság mértékéig telítődik. E munka kezdetekor feltétlen végeztessünk talajelemzést. A telepítés utáni készlettrágyázós sokkal költségesebb és kevésbé olyan tökéletes, mint a telepítés előtti. Ennek ellenére mégis azt ajánlom, hogy ahol szükséges, az ilyen ún. feltöltő trágyázást az idősebb szőlőkben ts végezzék el. A fenntartótrágyázás szervesanyagpótlásból és műtrágyázásból áll. A szerves anyagot különféle szerves trágya (istálló, tőzegfekál, komposzt stb.), illetve erjedetlen szerves anyag (venyige, zöldtrágya, szalma stb.), a tápanyagot pedig főként műtrágya formájában juttatjuk a talajba. A korszerű szőlőtrágyázás egyik jellemzője tehát az, hogy a tápanyagvisszapótlásban döntő szerepet a műtrágya játssza. Műtrágyázás nélkül nem lehet gazdaságosan szőlőt termeszteni hazánkban. A szervestrágyázás minden esetben növeli a talaj termékenységét, felhasználása azonban nem minden esetben és nem minden talajon gazdaságos. Szervesanyag-visszapótlás- ra feltétlenül szükség van az erodált területeken, továbbá a nagyon kötött és szélsőségesen laza (pl. köves) talajokon. Ilyen talajféleségek Baranyában viszonylag nagyobb felületen a Mecsek forró hegyoldalán találhatók. A TRÁGYAADAG A kiszórandó tápanyagmennyiséget tiszta tápanyagra, hatóanyagra és nem műtrágyasúlyra adom meg. Ez azért észszerű, mert azonos tápelemeket tartalmazó műtrágyából néha 3—4-f éle hatóanyag- százalékú is forgalomba kerül (pl. nitrogéntartalmúból 21, 25, 34, 46 százalékos), és emiatt a műtrágyasúly megadásából sok félreértés származna. A szükséges hatóanyag mennyiségének megismerése után könnyen kiszámítható a kiszórandó műtrágyaadag. Pl. ha N-ből 100 kg/ha mennyiség fel- használása indokolt, akkor ehhez 400 kg 25 százalékos ha- tóanyagtartalmú pétisóra van szükség. A telepítéskor és az azt követő 2—3 évben az esetek többségében csak nitrogéntartalmú műtrágya kiszórása indokolt, mert a készlettrágyázás következtében a szőlőnk tápanyaggal rendszerint jól ellátott. Ezekben az években a hajtások normális fejlődéséhez hektáronként 50—80 kg nitrogén felhasználása elegendő. A termőkorú ültetvény trágyaadagja megállapításakor a termés mennyiségét, a must minőségét, a hajtásfejlődést és az elmúlt év időjárási viszonyait is figyelembe kell venni. A talajtípus is meghatározza az adagolandó trágyamennyiséget. Mivel Baranyában a vályogtalaj a leggyakoribb, ezért tájékoztatásul egy ilyen talajtípusra adom meg, hogy 100 hl/ha (1 l/m2) musttermés esetén milyen hatóanyagmennyiség visszapótlásáról kell gondoskodni: hektáronként nitrogénből 150—180 kg, káliumból 190—220 kg, foszforból pedig 80—120 kg. A megadottnál kb. 20 százalékkal nagyobb mennyiségű trágyára van szükség a Mecsek hegység köves talajain. Amennyiben feltöltő trágyázást is végzünk, akkor káliumból és foszforból legalább 3 éven keresztül a feltüntetett trágyaádag kétszeresét javaslom kiszórni. Ilyen esetben a káliumszulfátot érdemes előnyben részesíteni. Szerves trágyából (istálló, tőzegfekál) 4 évenként hektáronként 60—70 tonnát szórjunk ki. Ezekkel a trágyákkal különböző tápanyagféléket viszünk a talajba. Ezért a szerves trágyázás évében a javasolt műtrágya-hatóanyag mennyiségének csak a felét adjuk. A baromfi- és a juhtrágya kitűnő hatású, de a mennyiséggel óvatosan kell bánni, mert a tápanyagtartalmuk viszonylag nagy és a hatásuk gyors. Talajtípustól függően hektáronként 8—12 tonna kiszórása kiváló eredményt adhat. Műtrágya-adagolásra ilyenkor nincs szükség. Ha azonban a szer- vesanyag-visszapótlás más szerves anyaggal (venyige, tőzeg, szalma, zöldtrágya) történik, akkor teljes műtrágyaadagra szükség van. A nitrogén, foszfor, kálium pótlásán kívül egyre gyakoribb az olyan ültetvény, ahol magnézium-, kalciumellátásról is gondoskodni kell. A szántóföldi növények trágyázására készített ún. összetett, vagy komplex műtrágyák többsége a szőlő trágyázására kevésbé alkalmas, mert aránylag nagy mennyiségű nitrogént tartalmaznak. Az utóbbi, közel 20 év nagyüzemi tapasztalata azt bizonyítja, hogy okszerű trágyázást akkor végezhetünk, ha 3 évenként talajelemzést, évenként két alkalommal pedig levél- analízist végzünk. Éppen ezért célszerűnek tartom megvizsgálni, hogy a szakcsoportok, a kistermesztők ilyen irányú igényeit hogyan lehetne kielégíteni. A TRÁGYÁZÁS IDEJE ÉS MÓDJA A szerves trágyát, valamint a foszfor- és a káliumtartalmú műtrágyát legjobb ősszel, a lombhullás után november, december hónapban 25—30 cm mélyen a talajba munkálni. Ha ezt a munkát február, március hónap folyamán végezzük, akkor feleslegesen nagy kockázatot vállalunk. Száraz tavasz, illetve nyár esetén a várt hatás elmarad, sőt bizonyos esetben a trágyaszerek még ártalmasak is lehetnek, és az ültetvény visszaesését okozhatják. A nitrogéntartalmú műtrágyák egyharmadát ősszel a többi műtrágyával együtt adagoljuk. A második harmadot február végén, március elején szórjuk ki. A visszamaradó részt pedig a virágzást követő héten használjuk fel. Amennyiben a hajtásfejlődés túlságosan erős, akkor a nitrogénnek ezt a harmadik részét vissza is tarthatjuk. Termő szőlőben nem előnyös, ha a trágyát a tőke mellé ásott gödörbe rakjuk. Sokkal jobb, ha a sorközben végig árkot húzunk, illetve a fedés után a barázdát kapával vagy ekével a szükséges mértékig kimélyítjük és a szerves-, valamint a műtrágyát egyenletesen abba szórjuk. A műtrágya jobb érvényesülése szempontjából előnyös, ha a szerves- és a műtrágyázást egyszerre végezzük. Ekkor először a szervestrágyát hordjuk be és terítjük el, majd pedig erre hintjük a műtrágyát. Ezt követően a trágyaféléket földdel takarjuk be. A szerves- és a műtrágyákat ásóval tökéletesen a talajba munkálhatjuk. A tavasszal adagolt nitrogént a talaj felszínére szórjuk és sekélyen kapáljuk be, A közepes, főként pedig a szélessoros szőlőben a szervestrágyát, a kálium- és foszfor- tartalmú műtrágyát szántással juttatjuk kellő mélységbe. Az ilyen telepítésű szőlőkben a szervesanyagot zöldtrágyázással is pótolhatjuk. A szőlő között legjobban bevált zöldtrá- gyanövény: a búza, a rozs és az őszi káposztarepce. Mindegyik növényt minden második sorba kora ősszel legjobb vetni és április végén lezúzni. Ez a nedvesség megőrzése szempontjából döntő jelentőségű. Ezt a műveletet mindig előzze meg nitrogéntartalmú műtrágya kiszórása. A sarjút nevelő zöldtrágya- növényt év közben 3—5 alkalommal le kell kaszálni vagy zúzni. Az ápolt sorköz egyben szakszerű is. A zöldtrágyanövényeket minden évben másik sorba vetjük. A szervesanyag-termelésnek ez a módja az erózióvédelém tekintetében is figyelemre méltó. A fenntartótrágyázás keretében a tápanyag-visszapótlást végezhetjük folyékony műtrágyával is. A szuszpenzió vagy műtrágyaoldat-készítéshez célszerű porított műtrágyát felhasználni és vízzel keverve a kívánt arányú folyékony műtrágyát állíthatjuk elő.' Ez a módszer különösen aszályos években segíti elő a tápanyagok jobb érvényesülését. A trágyázásnak ez a gyakorlata a Mecsek köves hegyoldalán már több kistermesztőnél jó eredményt adott. Az adagolás kétféleképpen történhet: vagy in- jektorral befecskendezzük a talajba, vagy pedig fúróval elkészített lyukba öntjük a folyékony műtrágyát. Ezt a műveletet szélessoros szőlőben géppel is végezhetjük. A műtrágya- szuszpenziót késes csoroszják segítségével injektáljuk a kívánt szélességbe és mélységbe. Ezzel a módszerrel a foszfor, a kálium és a mikroelemek adagolása különösen eredményes. Ősszel és télen 8-10%-os. a vegetációs időszakban viszont csak 4—5%-os töménységű folyékony műtrágyával tanácsos trágyázni. A bő vízhasználat előnyös. MIKROELEMEK Biokémiai hatásuk rendkívül fontos. Jelentőségük a fajlagos hozamok növelésével fokozódik. Mikroelemhiány legtöbbször azokon a területeken jelentkezik, ahol az ültetvények tartósan nagy teljesítményt nyújtottak és ezen tápelemek visszapótlása elmaradt. 1983- ban a szőlőültetvények jelentős része sárgult, klorotikus képet mutatott. A táplálkozási zavart számos esetben a mikroelemek elégtelen volta és kedvezőtlen tápelemarány okozta. A vas, a mangán, a bár és a cink rendszeres pótlására fel kell készülni. Nagyszámú mikroelemet tartalmazó műtrágya van forgalomban, amelyeket ■ részben a talajon keresztül, részben pedig lombtrágyaként juttathatunk el a növényhez. Azokban a szőlőskertekben, ahol a tőkék sárgulását észleltük, az istállótrágyázást mellőzzük. LOMBTRÁGYÁZÁS Egyre nagyobb tért hódít. Ennek az a magyarázata, hogy e kiegészítő trágyázás a termelési költséget alig növeli, a termés mennyiségi és minőségi mutatóit viszont kedvezően befolyásolhatja. A levélre kerülő tápanyag gyorsan felszívódik és nemcsak táplálékul szolgál, hanem az egész anyagcserefolyamatot élénkíti. Permettrágyázással makro- és mikroelemeket egyaránt juttathatunk a növényeknek. A trágyaszereket a növényvédőszerekkel keverve vagy önállóan permetezzük a tőkékre. (Nem minden szer keverhető!) A levéltrágyázást késő délutáni órákban célszerű elvégezni. A bórtartalmú szerekkel a szőlővirágzás előtt 8—10 nappal, a többi szerrel pedig általában a virágzás után per- mettrágyázzunk augusztus első dekádjáig 3—4 alkalommal. Ennek a trágyázási módszernek az aszálytól gyakran szenvedő mecseki szőlőskertekben különösen nagy jelentősége van. A nagyszámú lombtrágya közül csupán néhányat említek: Wuxal, Volldünger, Mikromix, Peretrix III., bórsavas keserűsó, magnéziumszulfát, cinkszulfát, Sequestren 330 Fe, Karbamid. A trágyaszerekről részletes ismertető a „Növényvédőszerek, műtrágyák 1983" című könyvben olvasható. Dr. Diófási Lajos 1983. október 21., péntek Pontosan halottak napjára elkészül a virág Ezer szál krizantém Háztáji ereje tulajdonképpen a sokféleségében van. A kevésbé jövedelmező tevékenységeket mindig szerencsésen tudják kiegészíteni egy-egy éppen húzó ágazattal — mondjuk most a virággal. Az egykori Simó-tanya a pécsi szennyvíztelepnél már két éve üresen állt, a földet felverte a gaz, amikor Zsoldos Jenő, az MHSZ oktatója úgy döntött, hogy megpróbálkozik a zöldségtermesztéssel. — Mezőgazdasági hitelt vettem fel, vasat szereztem a Fer- roglóbusztól és felépítettem három fóliaházat. A vasakat mi hajlítottuk a két fiammal. Az első évben retket vetettek és salátát. — Az sem térült meg, amit befektettek. — A második évben már kezdtünk belejönni — mondja Zsoldos Jenő — de sertést is állítottam be, hogy azzal pótoljam, amit a kertészet elvitt. Magunk akartunk nevelni ugyanis paprika- és paradicsompalántát. Fertőzött volt a föld — nem sikerült. Az idén a Szigetvári Palántahajtatótói vásároltuk a palánát, s csak tápkocká. sat használtunk. Ez volt az első év, amikor a primőráru hozta a magáét. A negyedik fólia'házban most virágzik a _ krizantém, öklömnyi nagyságú, aranysárga virágok — talán ezer is. öt éve foglalkoznak vele, s mindig ponto. san halottak napjára készülnek el. — Ezt még Kisherenden kezdtük a szüleimnél. A krizantém a legbálásabb növény ha jól csinálják. Hogyan kell jól csinálni? — Amikor a krizantém letermett, kiválasztják a legszebb és legerőteljesebb töveket. Ezek lesz. nek az anyatövek. Szalmás trágyával letakarják, hogy ki ne fagyjanak. Aztán koratavasszal fólia kerül föléjük, és amikor a hajtások 25—30 centiméteresek, levágják őket és ágyások'ba tűzdelik. Ott gyökeret eresztenek. Május 15-e felé kiültetik őket a szabadba. Egy tövön 4—5 szál fejlődik, a többit tőből levágják. A szálak huzalok közé kerülnek, hogy el ne törjenek és egyenes szárat neveljenek. Eltávolítják a hónaljhajtásokat is. így lesz szép a virág. És pontosan június 10-én a hegyét lecsípik. — Kitapasztaltuk. így tudjuk időzíteni, hogy pontosan november 1-re legyen kész a virág. Vannak más trükkjei is, amit senki sem mond el. Mert rizikós dolog szép virágot nevelni és határidőre. A szabadban nevelt krizantém legnagyobb veszélye az október végén rendszerint beköszöntő fagy. Zsoldosék már szeptemberben felhúzták a fóliát bekészítették a fűrészporos kályhákat is, szükség esetén fűteni fognak. — Kifizetődik a krizantém? — Tíz—tizenöt forintért veszi meg tőlünk a kereskedő. S ha szép a virág, van piaca. Attól nem kell félni. _ Tudja Ön? HOGY FELESLEGES szifon- és habpatronjait A KERESKEDELEM + 1 doboz szifonpatronert 20,— Ft-ot, ♦ 1 doboz habpatronért 10,— Ft-ot kap. Ne feledje! ÜRES PATRONJAIT DOBOZONKÉNT MINDEN PATRONT FORGALMAZÓ ÜZLETBEN VISSZAVÁLTJÁK. Váltsa vissza!
