Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-21 / 291. szám

1983. október 21., péntek Dunántúlt Tlaplo 3 Befejezte munkáját a KGST berlini ülésszaka ■■ ...... ¥ ■ A z NDK fővárosában, Berlinben október 19-én megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXVII. ülésszakán részt vevő KGST-országok küldöttségvezetőinek és ezen or­szágok kommunisto és munkáspártjaj köz ponti bizottságai titkárainak találkozóját. A találkozón a Magyar Népköztársaság részéről Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, miniszterelnök. Havas; Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese vett részt. A találkozón a KGST-országok felső szintű gazdasági értekezlete előkészítésével kapcsolatos kérdéseket tárgyaltak meg. A találkozó szívélyes, elvtársi légkörben ment végbe. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Ma­gyar Népköztársaság, a Mon­gol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet -Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége és a Vietnami Szocialista Köztársaság kor­mányfői, akik a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszakán vettek részt a gazdasági együttműködés időszerű feladatainak megvita­tására, a jelenleg feszült nem­zetközi helyzetben szükségesnek tartják, hogy kifejezésre juttas­sák államaik aggodalmát a fegyverkezési hajsza, különösen a nukleáris fegyverkezés továb­bi fokozódásának veszélye mi­att. A fegyverkezési hajsza már most is példátlan méreteket ölt. Az Amerikai Egyesült Államok és egyes szövetségesei maguk sem titkolják, hogy tevékenysé­gükkel a katonai fölény eléré­sére törekszenek, lépéseket tesz­nek a politikai konfrontáció to­vábbi élezésére. Erősödik a ka­tonai-ipari komplexum és a leg- reakciósabb militarista erők be­A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa 1983. október 18—20. között a Német De­mokratikus Köztársaság főváro­sában Berlinben tartotta meg soron következő, XXXVII. ülés­szakát. Az ülésszak munkájában a KGST-tagállamok küldöttségei vettek részt Grisa Filipav, a Bolgár Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnöke, Lu- bpmir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormá­nyának elnöke, Carlos Rafael Rödriguez, a Kubai Köztársa­ság államtanácsának és a mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tese, Wojciech Jaruzelski a Lengyel Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnö­ke, Dzsambin Batmönh, a Mon­gol Népköztársaság miniszterta­nácsának elnöke, Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársa­ság minisztertanácsának elnö­ke, Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság mimiszteVelnöke,,, Nyikolaj Tyi- honov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége mi­nisztertanácsának elnöke, To Hu, a Vietnam, Szocialista Köz­társaság minisztertanácsa el­nökhelyettese vezetésével. A KGST és a JSZSZK kormá­nya közötti egyezmény értel­mében az ülésszakon részt vett a JSZSZK küldöttsége, élén Boriszlav Szrébriccsel, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács alel- nökével. Az ülésszak munkájában meg­figyelőként, meghívással vettek részt az Angolai Népi Köztár­saság, az Afgán Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köz­társaság, a Mozambiki Népi Köztársaság, a Szocialista Etió­pia képviselői. A Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa és a Nicaraguái Köztársaság közötti együttműködésről szóló egyez­mény jóváhagyásával kapcsolat­ban az ülésszakon részt vett a Nicaraguái Köztársaság kül­döttsége. Az ülésszak munkájájban részt folyása, militarista szellemet szí­tanak. Különösen veszélyes az a szándék, hogy a közeljövőben több nyugat-európai országban megkezdik az új középhatótá­volságú amerikai rakéták tele­pítését. A kormányfők ezért Európa és a világ valamennyi államá­nak kormányához fordulna', hogy felhívják figyelmüket ezen irányvonal folytatásának súlyos következményeire. Az európai és a világbéke meggyengítése, a nukleáris katasztrófa veszélvé- nek növelése komoly kihatás­sal lenne a népek gazdasági és szociális helyzetére, súlyos te­herként nehezedne a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatokra. Először: a fegyverkezési haj­sza fokozódása maga után von­ja az államok katonai kiadásai­nak további jelentős növelését, és még nagyobb anyagi és szel­lemi erőforrásokat von le im­produktív célokra, a népek élet­színvonalának rovására. Még jobban elmélyíti azokat a gaz­dasági nehézségeket, amelyeket a világ sok országa él át, újabb akadályokat gördít azok megol­dásának útjába. vett Nyikolaj Faggyejev, a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának titkára, a KGST-bi- zottságok és a szocialista or­szágok által létrehozott nem­zetközi gazdasági szervezetek képviselői. Will; Stoph, az NDK minisz­tertanácsának elnöke a Német Demokratikus Köztársaság kül­döttségének vezetője elnökölt. Az ülésszak megtárgyalta a Végrehajtó Bizottság éves be­számolóját a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa tevé­kenységéről. Megállapította, hogy a XXXVI. ülésszak óta el­telt idő alatt a KGST-tagálla- mokban megfeszített munkát végeztek a folyó ötéves időszak feladatainak teljesítése és a fel­merült problémák megolása te­rületén. Új lépést tettek előre társadalmi-gazdasági fejlődé­sük útján. A rosszabbodó külső feltételek, a nyersanyag, és energiatermelés megdrágulása ellenére elérték a nemzeti jö­vedelem további növekedését, nőtt . a termelés az iparban, különösen a tudományos-mű­szaki fejlődés meggyorsítását biztosító ágazatokban, és a me­zőgazdaságban, emelkedett a dolgozók jóléte. A KGST-tagállamok együtt­működésében erősödött a leg- nagyább horderejű, a népgaz­daság fejlesztése anyagi erő­forrásokkal való ellátása szem­pontjából elsőrendű jelentősé­gű problémák megoldására tör­ténő orientáció. Az egymás kö­zötti kereskedelem gyorsabban nőtt, mint a KGST-tagállamok teljes árucsereforgalma. Alapjá. ban véve befejeződött a hosz- szútávú együttműködési cél­programokban előirányzott kér­désekkel kapcsolatos egyezmé­nyek aláírása. Folyik a műszaki haladás megyorsítósára irányu­ló azon nagy horderejű egyez­mények megvalósítását célzó munka, amelyek — elsősorban az erőforrástakarékos technikai eszközöket, rádióelektronikai termékeket, ipari robotokat, ve. gyi termékeket érintik. Ezzel együtt jelentős tartalé­kok állnak rendelkezésre a KGST-tagállamok közötti gaz­dasági és tudományos-műszaki Másodszor: sok országban növekedne az infláció és a mun­kanélküliség, ami negatívan hat a dolgozó tömegek helyzetére. Harmadszor: a fegyverkezési hajsza ütemének növelése kor­látozza és csökkenti annak le­hetőségét, hogy hatékony se­gítséget nyújtsanak a fejlődő országoknak, amelyekben az emberiség háromnegyede él. Társadalmi-gazdasági fejlődé­sük során ezek az országok sok­kal nagyobb akadályokba üt­köznének, mint napjainkban. Ez a rideg valóság. Negyedszer: a nemzetközi fe­szültség továbbj éleződése, a nukleáris háború veszélyének fokozódása elkerülhetetlenül igen negatív hatással lenne az új nemzetközi gazdasági rend kialakításának perspektívájára, s az emberiség kárára erősöd­nének a nemzetközi gazdasági kapcsolatok torzulásai és bi­zonytalanságai. A kormányfők kijelentik, hogy országaik készek együttműköd­ni Európa és a világ valameny. nyi államával, az- összes béke­szerető erővel, a fegyverkezési hajsza további eszkalációjának elhárítása céljából. Ez nap­-------------------- * ------------------­e gyüttműködés további elmé­lyítéséhez. Az ülésszak jóváhagyólag el­fogadta a Végrehajtó Bizottság és az egyéb KGST-szervek tevé­kenységét az együttműködés szervezése területén. Intézkedé­seket irányozott elő az orszá­gok erőfeszítéseinek a kiemelt tudományos-műszak; problémák megoldására való összpontosí. tása érdekében. Kiemelte az anyagi erőforrá­sok megtakarítására és az a téren való együttműködésre vo­natkozóan az országokban tett intézkedések különös jelentősé­gét. Az elmúlt időszak alatt közös munkákat végeztek számos ha­tékony gép és berendezés, kor­szerű technológiai eljárások lét­rehozása, a nem hagyományos energiaforrások kiaknázása te­rületén. E terület tartalékainak teljesebb kihasználása céljából az ülésszak megtárgyalta és jóváhagyta a KGST-tagállamok fűtőanyag-energetikai és nyers­anyagforrások — a másodlagos erőforrásokat is beleértve — megtakarítására és ésszerű fel- használására irányuló együtt­működése bővítésének fő irá­nyait. Az ülésszak előirányozza a kooperáció fejlesztését az energia- és anyaqtakarékos be­rendezések gyártásában, a fél- vezetőtechnikcj, az energiafo­gyasztás ellenőrzésére és auto­matikus szabályozására szolgá­ló műszerek és készülékek gyár­tása bővítését, az improduktív veszteségek csökkentését, aa élenjáró tapasztalatokról szóló kölcsönös tájékoztatás bővíté­sét, a népgazdaságba való gyorsabb bevezetésük céljából. Szükségesnek tartották, hogy oz elkövetkező években és a következő ötéves tervben meg­valósítandó intézkedéseken túl­menően, a KGST-'szervekben dolaozzák ki az e téren való együttműködés 2000-ig szóló p ragra mját. A KGST-tagállamok lakossá­ga élelmiszerellátásának javí­tása szempontjából az agrár­ipari komplexum ágazatai fej­lesztésének elsődleges jelentő­jaink legfontosabb feladata. Ezért van az, hogy a békemoz­galom széles rétegei bátran, határozottan és következetesen állnak ki a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a lesze­relés mellett. Minden erőfeszí­tést e cél szolgálatába kell ál­lítani, csak ez az út vezet va­lamennyi nép, az egész embe­riség igazi boldogulásához, A kormányfők hangsúlyozzák a Varsói Szerződés tagállamai 1983. január 5-i prágai politi­kai nyilatkozatában és a hét szocialista ország párt- és ál­lami vezetőinek 1983, június 28-i moszkvai közös nyilatkozó, tóban megfogalmazott átfogó javaslatok időszerűségét. Ezek a javaslatok a nukleáris hábo. rú veszélyének elkerülésére, a fegyverkezési — elsősorban a nukleáris fegyverkezési — haj­sza megszüntetésére, a lesze­relésre és az enyhülésre irá­nyulnak. Kijelentik, hogy a szo­cialista országok politikája e célok elérését szolgálta, és fog­ja szolqálni a jövőben is. Uqvanakkor készek megvizs­gálni más országok olyan ja­vaslatait amelyek meqfelelnek a béke és a népek biztonsá­ga érdekeinek. A kormányfők azzal a nyo­matékos felhívással fordulnak az Eqyesült Államokhoz és más NATO-taqállamokhoz, hogy a legkomolyabban mérlegeljék azokat a veszélyes következmé­nyeket, amelyeket az új közép, hatótávolságú nukleáris raké­ták Európába telepítése idézne elő, s hogy törekedjenek az európai és a világbéke érde­keinek megfelelő megállapo­dás elérésére. Az ilyen megál­lapodásnak elő kell irányoznia az új közép-hatótávolságú nuk. leáris rakéták európai telepíté­ségét figyelembe véve, az ülésszak komplex együttműkö­dési intézkedéseket hagyott jóvá e téren. Hangsúlyozták a KGST-tag­államok és a JSZSZK közötti eavüttműködés eredményes fej­lődését, Finnországgal való gazdasági kapcsolatoik tartós­ságát. Az ülésszak hangsúlyozta a Varsói Szerződés tagállamok­nak prágai politikai nyilatkoza­tában és a szocialista országok párt- és állami vezetőinek moszkvai közös nyilatkozatában 1983-ban tett külpolitikai kezde­ményezések fontos jelentőségét. Megerősítették a KGST-tagál­lamok azon elszántságát, hogy ne csökkentsék a nemzetközi politikai és gazdasági kapcso­latok rendezésére irányuló erő­feszítéseket. Az ülésszak pozitívan érté­kelte a madridi találkozón lét­rejött megállapodásokat, ame­lyek új lehetőséget teremtenek az államok kölcsönösen elő­nyös, többi között gazdasági együttműködésének fejlesztésé­hez, a világbéke és az európai kontinens békéje megszilárdí­tása érdekében. A KGST-tagállamok küldött­ségvezetői határozottan eluta­sítják az imperialista köröknek a nemzetközi feszültség további éledését, a normális politikai és gazdasági kapcsolatok alá- ásását célzó irányvonalát. A KGST-tagállamok küldött­ségvezetői megerősítették, or­szágaiknak változatlan áz az irányvonala, hogy fejlesszék a kereskedelmi-gazdasági kap­csolatokat minden olyan állam­mal, amely kész egyenjogú, köl­csönösen előnyös alapon együtt­működést folytatni a gazdasá­gi fejlettség szintjétől és a tár- sadalmi-gasdasági rendszertől függetlenül. Kiemelték a KGST fejlődő or­szágokkal való egyenlő és köl­csönösen előnyös együttműködé­sének további bővítését és el­mélyítését. A KGST-tagállamok hangsú. lyozták a leszerelés és a fejlő­séről való lemondást, és a meglévő közép-hatótávolságú nukleáris eszközök megfelelő csökkentését, miközben a csők. kentésre kerülő rakétákat meg­semmisítik, ahogyan azt a Szovjetunió javasolta. Ennek a megállapodásnak az egyenlő- séq és az egyenlő biztonság elvén kell alapulnia, hozzá kell járulnia a katonai-stratégiai helyzet stabilizálásához és az erők egyensúlyához. A kormányfők kifejezik re­ményüket, hogy más európai államok is hozzájárulnak a gen­fi — a nukleáris fegyverek Európában való korlátozásáról folytatott — tárgyalások sike­réhez. Meggyőződésük, hogy még van lehetőség a megállapodás elérésére a genfi tárgyaláso­kon, Ha azonban ez év végéig nem jutnak megegyezésre, ak­kor folytatni kell a tárgyaláso­kat a megállapodás elérése céljából, azzal a feltétellel, hogy az Egyesült Államok és NATO szövetségesei lemonda­nak az új közép-hatótávolsógú nukleáris rakéták telepítésére saját maguk által kitűzött ha­táridőről. Ezzel összefüggésben a kormányfők hangsúlyozták, hogy a tárgyalások sikeres be­fejezése előfeltételeinek meg­teremtéséhez jelentős hozzájá. rulás a Szovjetunió készsége, hogy ilyen feltételek mellett továbbra is fenntartja a terü­lete európai részén telepített közép-hatótávolságú rakéta­eszközei egyoldalú befagyasz­tását és folytatja azok egyol­dalú csökkentését, amelyet e befagyasztás bevezetésével együtt kezdett meg. A józan észnek győzedel­meskednie kell. A viláabékét, a népek biztonságát és együtt­működését kell választani. dés összefüggésének fontos jelentőségét és megelégedésü­ket fejezték ki annak kapcsán, hogy e kérdésre vonatkozó ál­láspontjuk egybeesik az el nem kötelezett országok mozgalmá­nak pozíciójával. A KGST-tagállamok kifejez­ték azon készségüket, hogy együtt cselekednek a fejlődő és el nem kötelezett orszá­gokkal, minden állammal e cé. lók elérése érdekében. A tanács ülésszaka kinevezte Vjacseszlav Szicsovot a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná. csa titkárává. Az ülésszak fel­mentette Nyikolaj Faggyejevet a tanács titkári tisztsége alól, nyugdíjba vonulására vonatko. zó kérése alapján és köszöne­tét mondott neki a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­ban hosszú ideig végzett és gyümölcsöző munkájáért. A KGST XXXVII. ülésszakán a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége kormányainak képvise­lői sokoldalú egyezményt írtak alá a Szovjetunió területén oxidált érceket dúsító Krivoj Rog-i kombinát építésében va­ló együttműködés megszervezé­séről. Az egyezményt magyar rész­ről Faluvégi Lajos miniszterel­nök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke látta el kéz­jegyével. Az ülésszak az egyetértés, a testvéri barátság és a teljes kölcsönös megértés légkörében folyt le. * Hazaérkezett a Lázár György vezette magyar küldöttség a KGST berlini ülésszakáról. A Ferihegyi repülőtéren a delegá­ciót Sarlós István miniszterel­nök-helyettes, dr. Várkonyi Pé­ter külügyminiszter és több más állami vezető fogadta. „Forradalmi katonai tanács” vette át a hatalmat Granadában A „Szabad Grenada” rádió­adóban közzétett jelentés sze­rint Maurice Bishop volt grena- dai kormányfő helyi idő sze­rint szerdán délután életét vesztette. A közleményben — amelyet hírügynökségek Hud­son Austin, főparancsnoknak tulajdonítanak — bejelentették, hogy „forradalmi katonai ta­nácsot” állítottak fel az ország irányítására. A testület a kor­mány feladatát látja el addig, amíg helyre nem áll a rend. A közlemény szerint huszon­négy órás kijárási tilalmat ve­zettek be a karib-tengeri or­szágban. Az iskolák, intézmé­nyek zárva vannak, az alapve­tő szolgáltatásokról gondoskod­nak. A rádióban beolvasott köz­lemény alapján az események azzal kezdődtek, hogy szerda délelőtt a volt kormányfőt tá­mogató személyek tömeges csoportja — hírügynökségek számukat három-négyezerre be­csülték — kiszabadították Mau. rice Bishop-ot háziőrizetébőL A tömeg élén Bishop a fővá­ros, St. Georges utcáin ke­resztül a hadsereg főhadiszál­lásához, a Fort Ruperthez vo­nult. Tűzharc kezdődött, amely­ben — a közlemény szerint — életét vesztette Maurice Bishop. Az indonéz képviselőház küldöttségének csütörtöki programja Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, csütörtökön hi­vatalában fogadta a Hordjant- ho Sumodisostro, az indonéz képviselőház alelnöke vezette indonéz képviselőházi küldött­séget, amely a magyar ország- gyűlés meghívására tartózko­dik orszáqunkban. A szívélyes légkörű találkozón a főváros fejlesztésének terveiről, idősze­rű feladatairól, gondjairól be­szélgettek. Az indonéz delegáció dél­előtt rövid ideig részt vett oz országgyűlés őszi ülésszakán. Ezután a Fővárosi Tanács el­nöke ebédet adott a tisztele­tükre. A küldöttséget fogadta dr. Trautmann Rezső, oz El­nöki Tanács heyettes elnöke. A fogadáson jelen volt Budi Hartantyo, az Indonéz Köztár­saság budapesti nagykövete. A deleaáció délután o- Hun- goronektár Vállalathoz látoga­tott. pénteken Borsod megyébe utazik. Veress Péter Kínába utazott Veress Péter külkereskedelmi miniszter csütörtökön Csen Mu- hua külkereskedelmi és kül­gazdasági miniszter meghívásá­ra Kinába utazott. Pártmunkás- küldöttség látogatása Japánban A Japán Kommunista Párt meghívására október 12—19. között látoqatást tett Japánban, az MSZMP pártmunkásküldött­sége, Horn Gyulával, a Köz­ponti Bizottság külügyi osz­tálya vezetőjével oz élén. A ma­gyar delegációval megbeszélést folytatott Nisizava Tomijo, a JKP elnökhelyettese, Hama Ta- kesi Josioko Josinor, az Állan­dó Elnökséq tagjai, Kudo Akira, Nisi Norio, Tacsiki Hirosi, Niihara Soji, az elnökség tag­jai, valamint a JKP más vezető képviselői. Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXVII. Ülésszakáról A tagállamok kormányfőinek nyilatkozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom