Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-20 / 290. szám
1983. október 20., csütörtök Dunántúli napló s ■ fSr m Kitüntetés életmentésért A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, életmentés során tanúsított, hősies magatartásukért Életmentő Emlékéremmel tüntette ki Gyulavári Ferenc rendőr főtörzsőrmester, a Pécs városi Rendőrfőkapitányság körzetmegbízotti alosztályának beosz.- tott munkatársát és Varga László önkéntes rendőrt, a Pécs megyei Postahivatal gépkocsivezető-kézbesítőjét. Ismeretes olvasóink előtt az a súlyos baleset, amely augusztus 20-án este történt a 34-es autóbusszal Pécsett, a Jókai téren. Az utasokkal teli autóbusz egy gépkocsit maga alá gyűrve állt meg, majd pillanatokon belül kigyulladt. A helyszínen tartózkodó Gyulavári Ferenc az autóbusz hátsó ajtaját kifeszítve azonnal megkezdte az utasok, a sérültek és a gyerekek kimentését, míg Varga László bemászva az autóbuszba, magához vette a kézi poroltót és pillanatokort belül megkezdte a lángok megfékezését. Egyidejűleg kérte az odaérkezőket, hozzanak készüléket és kapcsolódjanak be az oltásba. A bátor, gyors és szakszerű intézkedéssel megakadályozták, hogy a csaknem 100 utas bentrekedjen, a tűz az utas^ térre átterjedjen. Az Életmentő Emlékérmet tegnap Pécsett, a megyei tanács épületében Horváth Lajos, Baranya megye tanácsának elnöke adta át. Őszi megyei könyvhetek Könyvet falura! Házról házra járva, társadalmi munkában terjesztik a könyveket a siklósi járás KISZ-esei az őszi megyei könyvhetek idején, október második felében. Az országos program ugyanis a könyv, az olvasás falun, vidéken, valamint a nemzetiségek, lakta területeken való népszerűsítését tűzte ki célul. Könyvkiállításokat, vásárokat rendeznek ebből az alkalomból és igyekeznek bekapcsolni a könyvárusításba a vidéki takarék- és lakásszövetkezeteket is. Ilyen árusítással egybekötött vásárt tartanak a Beremendi Cementműben és német nyelvű kiadványok árusítására koncentrálnak Bolyban. Ugyanitt 33 százalékos engedményt kap bizonyos könyvekre a vásárló. Ilyen fajta kedvezménnyel a Konzum Áruházban, valamint a sásdi könyvesboltban is találkozhatnak a könyvbarátok. A MÉSZÖV, amely bonyolítója az őszi könyvhetek baranyai rendezvényeinek, kirakatversenyt is kiírt a könyvesboltok között. Az eredményt hétfőn hirdetik ki. Több vetélkedőt is rendeznek e hetekben, így szellemi olimpia színhelye lesz az új siklósi Áfész-könyvesbolt, valamint a siklósi Áfész-központ. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Központi Könyvtára író—olvasó találkozókat szervezett. Róbert László járt a napokban pécsi üzemekben, október végén Sánta Ferencet, azután pedig Berkesi Andrást és Szilvási Lajost várják a különböző pécsi és baranyai iskolák, munkahelyek közönségtalálkozóira. fi hulladék nem szemét! Ankét a másodnyersanyagok újrahasznosításáról Terítési verseny az Olimpiában Mi olcsóbb? Évről évre hatalmas erdőket kivágni, hogy csillapíthassuk mind telhetetlenebb papíréhségünket, vagy az, ha az elhasznált papírt visszajuttatjuk a feldolgozóiparnak? Az újrahasznosítással lényegesen olcsóbban állíthatjuk elő a papírt, ugyanakkor megmaradnak az éltető erdők is. Éz az élet minden területére igaz, a vaskohászattól az alumínium feldolgozásáig. A kormány jelentős összegeket áldoz a hulladékból nyerhető anyagok újrahasznosítására, mind több vonatkozásban ösztönzi is erre az ipart. A hulladék nem szemét! Akkor sem, ha ma még a többsége szemétbe is jut. Tegnap délután „A hulladék- gyűjtés társadalmi ügy, legyen a társunk!" témakörben tartottak ankétot a Pécs városi Tanács dísztermében a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei Szervezete és a Dél-dunántúli MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat szervezésében. Az ankéton dr. Molnár Zoltán, a Pécs megyei város Tanácsának általános elnökhelyettese megnyitóját követően fejtették ki véleményüket a szakemberek a hulladékhasznosítási kormányprogram megvalósításával kapcsolatban. Székely Sándor, az Országos Anyag- és Árhivatal főosztály- vezetője kiemelte: az újrahasznosítás környezetkímélést, energia- és devizamegtakarítást egyaránt jelent. Pfeffer Elemér, a Dél-dunántúli MÉH Vállalat igazgatója kifejtette, hogy a 3 pécsi átvevőhely és a tavaly óta működtetett mozgó átvevőhely rendszere is kevés a megyeszékhelyen. Gyimesi László, a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat igazgatója elmondta, hogy 1960-tól napjainkig több mint 5 millió köbméter olyan szemetet temettek be a szemétbányákba, melynek 70 százaléka hasznos anyag. Steinhőfer Károly, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának főmunkatársa a tavaszi és őszi lakóterületi gyűjtési akciókról beszélt, melyet jövőre folytatnak. Dr. Szabó Lajos, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Déldunántúli Felügyelősége igazgatója a szemléletalakítás hiányosságaira mutatott rá, a sze- mét-újrahasznosítható másod- nyersanyag vonatkozásában. Bartos Sándor, a Környezetvédelmi Intézet osztályvezetője életterünk fokozatos elszennyeződésére hívta fel a figyelmet. Gyöngyös Zoltán Pécs városi úttörőelnök a kisdobosok és az úttörők gyűjtőmunkájának eredményeit vázolta. Várbíró Péter és Paulovics András az ösztönző átvételi árak hiányát, illetve a kisiskolások közhasznú hulladékgyűjtésének szervezett megoldását hiányolta. Dr. Mátsik György, a MÉH Tröszt vezér- igazgatója megígérte, ha a vállalat kap rá területet, korszerű, konténeres átvevőhelyet alakít ki Pécsett. Dr. Molnár Zoltán foglalta össze az elhangzottakat és ajánlásokat fogalmazott meg a jelenlegi helyzet megváltoztatására, azzal a kívánalommal, hogy a hulladékgyűjtés valóban társadalmi ügy legyen. M. L. Nyolc szépen megterített asztal késztette tegnap megállásra az érdeklődőket a pécsi Olimpia étteremben. Az abroszok színe harmonizált az étkészletekkel, poharakkal, evőeszközökkel és a színpompás virágcsokrokkal. Mindezekhez szervesen illeszkedett az ételsor, és az italajánlat is. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat ugyanis igyekszik minél inkább a mai követelményeknek megfelelni — ezért a KPVDSZ kulturális napok keretében a vállalat KlSZ-bizott- sága és az áruforgalmi osztály szocialista brigádja megszervezte a terítési versenyt. A nevezési felhívásban követelmény volt o saját készlet, illetve ami hazai üzletekben kapható és beszerezhető. Azt is kikötötték, hogy olyan ételeket készítsenek, mely megfelel a baranyai tájjellegnek, és még nem ismerik a vendégek. Ugyanakkor viszonylag olcsón és bármikor elkészíthetők legyenek. A többit a versenyzők fantáziájára bízták. Nyolc csapat negyven versenyzője vetélkedett egymással. Csapatonként két pincér — aki terített és felszolgált —, két szakács — aki az ízes falatokat készítette — es egy cukrász — aki a desszertet adta. Legcsodálatosabb Volt az Aranykacsa csapatának ünnepi terítéke — ők színházi vacsorára invitálták képzeletbeli vendégeiket. Az alkalomnak megfelelően martinit, pezsgőt, villányi és balatoni bort, tengeri haisalátákat, Kedvessy módra elkészített bélszínszeletet, parfét és flambírozott kávét ajánlottak. A megnyíló Elefánt étteremben ezek meg- ízlelhelők lesznek. A siklósi vár éttermének csapata az ismét beinduló lovagi vacsorákra készült fel: fürjleves vadhúsos derelyével, Várúrnő módra elkészített süllőszeletekkel, siklósi gazdag bélszínnel és Dorottya kedvencével várják a majdani vendégeket. A Nevelési Központ és a Diana étterem közös csapata igazi baranyai különlegességeket tálalt — ezeket a jövőben már készítik is, — villányi pityókás rostélyost vízen kullogóval, ormánsági túrótortát és egyéb finomságokat. Természetesen a többi csapat is igazán kitett magáért. A szakmai zsűri értékelése alapján első lett az Aranykacsa vendéglő csapata, második a Nevelési Központ és a Diána étterem csapata, harmadik a Misina étterem csapata. A nyertesek pénzjutalomban részesültek, s valamennyi versenyző oklevelet kapott. Ádám E. Emlékezés Barta Lajosra B arta Lajos 105 évvel ezelőtt, 1878. október 20-án a Siklóstól délre eső Kistapolcán született, ahol apja kocsmát bérelt. Az elemi iskola 6 osztályát Be- remenden végezte és itt a déli végeken ismerte meg a dél-dunántúli táj szépségeit, a Duna és a Dráva szögletében élő kisembereket, azok problémáit, amelyeket később novelláiban örökít meg. Ifjúsága szorosan Pécshez fűzte. 1890-től 1898-ig a pécsi állami főiskola diákja volt. Itt az önképzőkörben — amelynek a két utolsó évében elnöke volt - nyilvánult meg első ízben irodalmi ambíciója. Pályaműveivel úgyszólván minden alkalommal díjat nyert. Hírlapírói pályája Pécsről indult el. 1905-ben a „Pécsi Napló" munkatársa lett. Riportokat, .vezércikkeket, verseket, színházi kritikákat, híreket írt. Csak 1906 januárjáig dolgozott a lapnál, ahol nézeteltérése támadt, ezért rövid időre Kaposvárra, majd Szegedre került újságírónak. Szíve azonban visszahozta a Mecsek alján elterülő patinás városba: Itt 1906. március 15-én, a mai Déryné utca 25. szám alatt megindította a „Pécsi Független Újság” című lapot, amely a liberális eszmék, a demokratikus parlamentarizmus híve vplt. A lap azonban anyagi nehézségek miatt csak 1906. augusztus 15-ig jelent meg. Utolsó számában Barta Lajos bejelentette, hogy a „Mohács és Vidéke" című lap szerkesztését veszi át: „ott többet fogok áldozni lelkem benső vágyának, irodalmi céljainak." A lap címét hiába változtatta meg „Mo- hács"-ra, jelezve, hogy az újság életében új korszak kezdődik, mert hamarosan ismét Pécsre költözött. A mai Déryné utcában bérelt hónapos szobát. Itt Pécsett vette élettársul a vele rokonlelkű Szucsich Mária írónőt, a Pécs társadalmi életéről szóló „Egy lány elindult" c. regény későbbi szerzőjét. 1910-ben, Barta Lajos Budapestre került, a „Világ” c. radikális laphoz, ahol a polgári radikalizmustól fokozatosan eljutott a szocializmusig. 1910-től 1919-ig rendszeresen jelentek meg írásai a „Nyugat”-ban is. Egymás után jelentek meg novellás- kötetei és amikor elhagyta a sajtót, „Az élet arca" c. könyve, Ady Endre 1917-ben a „Nyugat”-ban ezt írta róla: „Barta Lajos könyvével nekem olyan örömet hozott, mint Móricz Zsigmond óta, Kaffka Margiton kívül talán senki még." A Tanácsköztársaság alatt Barta Lajos jelentős szerepet töltött be. Az írói direktórium tagja és az írók Szakszervezetének titkára volt. Szerkesztette a „Fáklya" c. napilapot és az „Emberség" c. folyóiratot. A Tanácsköztársaság leverése után börtönbe vetették. 1920-ban szabadult és ekkor családjával emigrációba kényszerült. Emigrációjának főbb állomáshelyei: Bécs, Berlih, Pozsony, Kolozsvár, Prága és London voltak. Barta Lajos nemcsak harcos, forradalmi szellemű újságíró volt, hanem a szocialista novella-, regény- és színdarabírásnak is egyik első képviselője. Baranyai, pécsi élményeiből született 7 no- velláskötefe. Igen jelentősek Barta Lajos színdarabjai is. A Tanács- köztársaság idején nagy sikerrel játszották forradalmi szellemű drámáit. Huszonhét éves emigrációjából Barta Lajos 1946 őszén tért vissza Magyarországra, ahol ismét bekapcsolódott az irodalmi életbe. A felszabadulás után, itthon született novellái a felszabadult magyar parasztság életét és küzdelmes útját ábrázolják, elevenítik fel. Szocialista irodalmi munkásságának elismeréséül Barta Lajost 1956-ban, életének 78. évében, Kossuth-díj- jal tüntették ki. A Sors iróniája, hogy 1964. október 18- án, 2 nappal 86. születésnapja előtt költözött el az élők, sorából. Most, 105. születésnapja alkalmából mi mással emlékezhetnénk meg a Baranyából elindult íróra, mint Bölö- ni György szavaival. „Barta Lajost olvasni kell, ismerni kell, mert igazi író és emberi érték". Pusztai József Veszélyeztetett gyermekek Komlón és a járásban Közel 900 veszélyeztetett gyermeket és fiatolt tartanak nyilván a komlói járás és a város területén. A velük való törődésről, oz értük végzett munkáról tanácskozott tegnapi ülésén a Komló városi-járási Vöröskereszt vezetősége. Amint az az írásos előterjesztésben megfogalmazódott, a vöröskeresztes aktivisták rendszeresen figyelemmel kísérik a veszélyeztetett gyermekek életkörülményeit és jelzéseikkel segítik az állami szervek munkáját. A gyámügyekkel együttműködve évente megszervezik a nevelőszülők tanácskozását, ahol orvosok, pszichológusok és a nevelési 'kédésekben jártps szakemberek tartanak előadást, adnak választ a felmerülő kérdésekre. A beszámolót követő vitá- bon többen kihangsúlyozták, nem elég csupán a statisztikai számok puszta ismerete. A veszélyeztetett gyermekekkel és fiatalokkal egyénenként kell foglalkozni. A vöröskereszt legfontosabb feladata továbbra is a megelőzés, ennek érdekében javítani kell a társszervekkel az együttműködést. Különösen oz lenne fontos, — hangsúlyozták a tanácskozás résztvevői — ha a komlói járás és a bányászváros ifiúsáai szervezeteiben még inkább hangsúlyosan foglalkoznának a családi életre neveléssel. A néprajzi pályázat díjai A 31. néprajzi és nyelvjárásgyűjtő pályázat eredményeit tegnap hirdették ki Pécsett, a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályán. A felnőtt tagozaton az első díjat Matusek László (Pécs) nyerte, Áta község földrajzi nevei éí A fehérneműk bosnyák himzésmintái Áfán című dolgozataival. Második díjat nyert Kovács Sándor (Pécs) és Zivko Mandic (Budapest), harmadik díjat Kiss József (Pécs) és Szabó István (Makó). Az ifjúsági tagozat első díjasai: Gulácsi Zsuzsanna (Pécs), A moldvai csángó magyarság viseletének változása és Hert- rich Ágnes (Pécs), Temetkezési szokások Kisnyárádon című dolgozatával. Második díjat nyert a pécsváradi szakkör (vezetője Unti Lajosné és Fischer Hajnalka (Lánycsók). A felnőtt és ifjúsági pályázók közül sokan kaptak munkajutalmat.
