Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-02 / 272. szám

1983. október 2., vasárnap Dunántúli napló 3 Mit kínál a kereskedelem az őszi-téli autózáshoz? A MERKUR pécsi autószalonjának választékából, az őszi—téli autózáshoz. Fotó: Proksza L. Alig telt el néhány hét a nyá. ri kánikuláiktól, de az előrelátó autósok már a ködös őszi és csúszós téli utakra tekintenek, s időben beszerzik az autózás­hoz nélkülözhetetlen, vagy leg, alóbbis ajánlott cikkeket. Va­jon mit találnak jelenleg a szakboltok polcain? A pécsi AUTÓKER üzletben, mint Rébék Gyula vezető el­mondta, 40 millió forintos áru­készlettel várják a vásárlókat. Bő a választék fagyálló folya­dékokból hidegindítókból, jég. oldókból és jégkaparókból, pá­ramentesítőkből. Téli gumijuk jelenleg nincs, s ugyancsak hiánycikk a hólánc. A Merkur autószalonjában sok hasznos cikk kapható több­féle kiszerelésben. Haraszti György né üzletvezető-helyettes szerint igen keresettek az akku­mulátorok, melyekből a jövő hét elején, újabb szállítmányt várnak, valamint a gépkocsita­karó ponyvák. Sokan vásárolják a zárolajozókat, jégoldókat, hi­degindító sprayket, páramente­sítő kendőket, a ködlámpák kü­lönböző változatait. De kínál­nak műanyag csomagtartó-ta­karót és ablakmosó koncentrá- tumot, sőt. hóláncot is. Újdon­ságuk az Akuvitt nevű akkumu­látor-regeneráló, melynek télen nagy hasznát vehetik az autó­sok, a jc-vő héttől pedig árusít­ják az elektromos hidegindító készüléket. A XIV-es Autójavító Vállalat Munkácsy Mihály utcai boltjá­ban már most is kaphatók jég. oldók, zársprayék, rozsdaoldók, de ilyen jellegű cikkekből az elkövetkezendő napokban na­gyobb szállítmányt várnak. A Bajcsy-Zsilinszky utcai gu­miboltban Kántor János üzlet­vezető-helyettes arról tájékozta­tott, hogy a tavalyról megma­radt téli gumik már elfogytak, de várható, hogy az elkövetke. zendő hetekben érkezik. Köztu­dott, hogy „autógumi fronton" nem rózsás a helyzet, így jó hir, hogy a jövő héten 1200 Stomil és 200 Barum radiálgumit kap­nak. A magánkereskedelemben hasonló a helyzet, mint az ál­lamiakban: Horváth Béla pécsi kereskedésében már megvásá­rolhatók a hókaparók, akkumu­látorok, fagyállók, ablakmosó­folyadékok, páramentesítők. Mint a tulajdonos elmondta, a közeljövőben vár ködlámpa szállítmányt, s tervezi, hogy fu­tózott télj gumikat is árusítani fog. R. N. Itt a füzet, hol a füzet? A szálak Fűzfőre, s onnan vissza a PIÉRT-hez vezetnek H a mérni lehetne azt a távot, amit szülők és diákok legyalogoltak különböző füzetekért az idei ősszel, alighanem rekordok születnének. Szeptember 20-a körül - tehát három héttel a tanévkezdés után! — a következő füzetek hiányoztak a pécsi papírboltok raktárai­ból: francia kockás, hang­jegy-, vonalas dolgozat-, nagy méretű sima, nagy mé­retű vonalas, és valamennyi spirálfüzet. A bevásárlást végzők gondjai mór akkor megkezdődtek, amikor az egységcsomagokban csupán néhány — a legszükségesebb — füzeteket találták meg. így tehát vagy még egy csomagot kellett venniük, vagy egyesével próbálták beszerezni az iskolák által előirt mennyiséget (ami rendszerint több volt, mint a központi -tanszernorma). A négy dél-dunántúli megye papírkereskedelmét lebonyo­lító pécsi PIÉRT-nél Takács István áruforgalmi osztályve­zető arról tájékoztatott ben­nünket, hogy jelenleg is van érvényes szállítási szerződé­sük a Fűzfői Papírgyárral — amely az országban egyedül gyárt füzeteket — de csak hébe-hóba érkeznek teher­autók ' az ígért szállitmány- nyal. Takács István elmond­ta, hogy Fűzfő szakaszosan gyártja a füzeteket, ezért vannak egyes típusok, ame­lyek csak szeptemberben ke­rülnek föl a gépsorra, így nem csoda, ha nincsenek az iskolában. Gondot okozott nekik a füzetek erőteljes fel­vásárlása is. A pécsi lera­kat raktárában a saját sze­münkkel győződtünk meg arról, hogy bár szépek az új Harmónia-füzetek, csupán mutatóban van belőlük né­hány csomag. Felhívtuk a Fűzfői Papír­gyárat; ahol Bozo Imre üzemvezetőtől a következő tájékoztatást kaptuk: a gyár mindennap várja a PIÉRT teherautóit, de azok nem ér­keznek meg. Való igaz, hogy a füzetek, szakaszosan készülnek, s egyfajta füzet negyedévenként csak egy­szer kerül föl a gyártósorra, de ha a PIÉRT egész évben gondolkodna, már régen biztosíthatta volna akár a szükséges mennyiség több­szörösét is. A Papírgyár és a PIÉRT il­letékesei a közelmúltban ül­tek össze szokásos évi meg­beszélésükre. Volt miről vi­tatkozniuk. A füzet után só- várgók pedig remélhetik ta­lán, hogy végre megindul a folyamatos szállítás, és nem­csak a füzetek nevében, ha­nem az ellátásban is harmó­nia lesz. Havasi i. Hobby? Talán egy kicsit több... Fafaragók az orfűi malomban Száz éve született Hegemlékezés Klemm I. Antalról Nyelvészeti tudományos ülések Kesernyés füstöt nyom le a szél az orfűi malommúzeum udvarára: ma reggel korán befűtöttek a fafaragók. Lobbot vet a faforgács a kályha nyílá­sában, jól is esik a meleg ezen a fázós első októberi reg­gelen. Most már csak az a kérdés, hogyan kerülnek fafa­ragók a malommúzeumba? Kerényi Gábortól, a Megyei Művelődési Központ munkatár­sától várhatom a választ, aki ugyan most szakácsi minőség­ben van itt, de egyébként ő szervezte meg a magyar kéz­műves egylet, és saját intéz­ményének égisze alatt az or­fűi fafaragó stúdiót. Felhívá­sukra több mint száz amatőr fa-barát jelentkezett, de a szűkebb mag mindössze tíz-ti­zenöt emberből áll. Olyanok­ból, akik ezen a hétvégén is dolgoznak itt: bányászok, fa­ipari technikusok, szövetkezeti bedolgozók, Mecseknádasdról, Szentlászlóról, Pécsről, Szent- lőrincről . . . — Augusztus 8-án készült el a műhely. Itt mindent maguk a stúdiótagok csináltak, a fü­vesítéstől az ablakkeretig. A legidősebb fafaragónk 78 éves, nem számít a korhatár. Nyitott klub vagyunk, de vannak szi­gorú alapfeltételeink: legalább egyszeri nyári táborozás, vagy öt fafaragó-hétvégén lelkes részvétel. A mostani gárda szinte családdá nőtt össze. Nyáron itt voltak a feleségek is, de néha éjjel fél kettőkor kellett kizavarni az embereket a műhelyből — mondja Kerényi Gábor. A fafaragók nem öncélúan dolgoznak. Kerti tárgyakkal, padokkal kívánják meghálálni az Ércbánya sok segítségét, azonkívül pedig ott a nagy munka: be kell rendezni stílu­sos bútorokkal a Janus Panno­nius Múzeum által rendelkezé­sükre bocsátott házat. Fájuk, s energiájuk bőven van . . . Klemm Imre Antal születésé­nek századik évfordulója alkal­mából emlékülést rendeztek tegnap Pécsett, a Janus Pan­nonius Tudományegyetemen. Klemm I. Antal 1930-tól egye­temi nyilvános rendes tanár­ként működött a Pécsi Erzsé­bet Tudományegyetem böl­csészkarának nyelvészeti tan­székén majd a szegedi egye­temre ment. 1955-ös nyugdíja­zásától haláláig, 1963-ig Pé­csett élt, itt is temették el: sírját tegnap megkoszorúzták egykori tanítványai, mai tiszte­lői. ^ Klemm I. Antal a nyelvtudo­mány minden területét gazda­gította munkásságával, fő ku­tatási területe azonban az ál­talános nyelvészet, a magyar és az általános mondattan, különösen a történeti mondat­tan volt. Jelentős nyelvművelő tevékenysége is. Az emlékülés megnyitójában Benkő Loránd, a Magyar Nyelvtudományi Tár­saság elnöke tudománytörté­neti alkalomnak nevezte a teg­napi napot, amikor felidézik Klemm alakját, hiszen azok közé tartozik, akiket már éle­tében is körülvett az elismerés, és az utókor megerősíti a kor­társak ítéletét. A tudós nyelvészeti tevé­kenységét Temesi Mihály ny. főiskolai tanár méltatta. Ki­emelte, hogy Klemm I. milyen otthonosan mozgott a magyar és finnuqor nyelvek rengete­gében, hogy 55 éves nyelvé­szeti kutató és alkotó munkája alatt számos alapvető és má­ig érvényes művel gazdagítot­ta a szakirodalmat. Megálla­pításait azok sem kerülhetik meg, akik nem értenek vele egvet vagy elhallgatják. Már Temesi Mihály is hivat­kozott egykori tanárának pél­damutató egyéniségére, mély humánumára, és ezt tette Pé­ter László, a szegedi Somogyi Könyvtár tudományos főmun­katársa is, aki a volt tanítvány, majd munkatárs szemével és szivével emlékezett vissza a Klemm I. Antal mellett eltöl­tött évekre. Ma és holnap a PAB szék­házában szórendi szimDoziont tartanak Klemm I. Antal em­lékére: a két nap alatt tizen­öt előadás hanqzik el hazai és külföldi nyelvészek részvételé­vel. G. T. Ha az időjárás engedi Október végére elkészül Mohácsi néptáncgála Baranyaváron A közelmúltban lezárták a forgalom elől a pécsj Bolgár Néphadsereg úti felüljáró felhajtó ágát, ezzel igazán nehézkessé, körülményessé vált a közlekedés. Ezért nem mindegy, hogy mikor fejezik be ezt a munkát, melyre kétségtelenül szükség volt. A felüljárón már hónapok óta dol­goznak a szakemberek, két sávot már átadtak a forgalomnak, a másik kettőt és a felhajtó ágat majd ezután fogják. Mikor kerül erre sor? Sárán Ferenc, h Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat mélyépítési üzemének ve­zetője elmondta, a Közúti Épí­tő Vállalat bontja fel a régi aszfaltot, a szigetelést védő be­tont, s a szigetelést. A szigete­lés alatt kijavítják a betonszer­kezetet, a felületet Bonomittal lekenik, majd erre kiegyenlítő homokaszfaltréteg kerül. Ez­után a híd szegélye és az út­pálya között szigetelőlemezt tesznek. Erre a felületre viszik rá a BÉV dolgozói a masztix szigetelést és az öntött aszfalt védőréteget, majd a KÉV ráte­ríti a kopóaszfalt réteget. A munkát lassítja, hogy a masz­tix szigetelés kézzel történik, ezért akik ezt a munkát végzik, a minél gyorsabb befejezés miatt, már hetek óta minden szombaton dolgoztak, tegnap azonban pihentek. Karotin y Márton a KÉV főmérnöke sze­rint megfelelő ütemben halad a munka, a BÉV-nek biztosíta­ni tudják a munkaterületet. Abban mindketten meg­egyeztek, hogy ha ilyen marad az idő, s nem jön közbe vá­ratlan esemény, akkor október végére elkészülnek a felüljáró­val és a felhajtóággal. Azt már nagyon 4vatosan tették hozzá, hogy szeretnék ezt a ha­táridőt egy-két héttel előre­hozni. Mit tehetünk hozzá: úgy legyen I R. N. Több mint egy évtizedes múltra tekint vissza Mohács és a jugoszláviai Pélmonostor kul­turális együttműködése. Az el­telt több mint tíz évben több­ször is szerepeltek a möhácsi művészeti együttesek Pélmo­nostor közös községi képviselő­testülete által irányított Szlavó- nia-Baranya községeiben, arra azonban, hogy egyszerre egy helyen, együtt lépjenek a ju­goszláviai közönség elé a mo­hácsi délszláv együttesek, mind­eddig nem volt példa. A baranyavári cukorgyár iro­dalmi színpada rendszeresen jár Mohácsra, hogy a Duna- parti városban élő horvát-szerb anyanyelvű közönséget szóra­koztassa előadásaival, most az anyanyelvi színház; előadás vi­szonzásául a mohácsiak rendez, tek pénteken egész estét be­töltő gálaműsort a baranyavári művelődési központ nagyter­mét zsúfolásig megtöltcLközön- ség előtt. Szűnni nem akaró tapssal ju. talmazták és hívták vissza, újabb és újabb ráadásokat kö­vetelve Kersics Anka daléne­kest, a Radics Márk vezette tamburazenekart, a Bartók Bé­la Művelődési Központ délszláv klubjának külföldön is nagy si. kert elért hagyományőrző tánc- együttesét, valamint az együt­tes közvetlen utánpótlását biz­tosító ifjúsági táncosokat. A mohácsi, délszláv együttesek baranyavári bemutatója a késő éjszakában ért véget. K. L. Igazán tartalmason töltötte a péntek délutánját az a pár száz diák, aki részt vett a sétatéri KIOSZK teraszán rendezett „Diák-Zsibin". Fotó: Tóth László

Next

/
Oldalképek
Tartalom