Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-15 / 285. szám
Nemzetközi magazin Örmény bosszú Az ASALA- rejtély A párizsi Orly repülőtéren júliusban végrehajtott véres merénylet után Franciaországot még mindig foglalkoztatja az ASALA- rejtély. Mi ez a szervezet, amely pokolgépével hét embert megölt, hatvanöt megsebesített? Mit akar, és miért éppen Franciaországot választotta egyik legsúlyosabb vérengzésének a színhelyéül? Kelet-Törökország — az örmények ősi földjének része amint ezt a US News and World Report térképe ábrázolja. Titkos hadsereg Az ASALA ' nem ismeretlen Párizsban. Nevének a rövidítése francia: Örményország Felszabadításának Titkos Hadserege, amely — elsősorban — Törökország ellen harcol. A volt ottomán birodalom 1915- ben kegyetlen népirtást folytatott az örmény kisebbség körében. Csaknem hetven esztendő múltán a világban szétszóródott fanatikus örmények még mindig ezt akarják megtorolni. Ismerjük meg a hátteret, a történelmi igazságtevés kedvéért. Az első világháborút követő békerendezés 1920-ban, a franciaországi Sévres-ben elismerte a Törökországban élő örmények önálló államalapítási jogát. A három évvel később, 1923, július 24-én véget ért Lausanne-i értekezlet azonban már csupán nemzeti jogról tett említést. Az Orly merénylet időpontját úgy rögzítették, hogy hozzávetőlegesen a Lausanne-i konferencia lezárásának a hatvanadik évfordulójára essen. Hozzá kell tenni, hogy egy naooal korábban Brüsszelben gyilkoltak meg egy török diplomatát, és volt merénylet Naqv-Britanniában is. Az Orly repülőtérre, pontosabban a török légitársaság ottani kirendeltségére különben nyilván azért esett a választás, mert az idén tavasszal egy fiatal örmény terrorista a Szajna- partján négy török diplomatát túszul ejtett, a francia rendőrség letartóztatta, s az ő sza- badonbocsátását akarták kikényszeríteni a pokolgép robbantással. Ki a felelős? A színhely kijelölésének politikai okai is voltak. A szocialista többségű francia kormány, a törökországi örmény emigráció szerint, ügyükben kétértelmű magatartást tanúsít. Elismeri az örmények nemzeti jogait és sajnálatosnak tartja, hogy a mai ankarai vezetés visszamenőleg sem hajlandó kárhoztatni történelmi elődjét az 1915-ös példátlan népirtásért. Ugyanakkor hozzáteszi Párizs, hogy a mai török kormányzatot, szövetségesét a NATO-ban. nem lehet vádolni a múltbeli borzalmakért. A politikai megítélés, miként az alkalmazott módszer, mélységesen elítélendő. A közvélemény szembe is fordult vele. Az Orly-merénylet óta se szeAz örmény terroristák Lisszabonban, szintén júliusban elfoglalták és felgyújtották a török nagykövetséget ri, se száma a francia sajtóban a leleplező írásoknak, amelyek az ASALA — sokszár nem teljesen bizonyított —1 kapcsolatait tárják föl. írnak arról, hogy a terror szervezet egyik központja az iszlám forradalmi Iránban található, ahol mintegy félmillió törökországi örmény menekült él. Az ASALÁ. nak itt állítólag tömérdek pénze van, nagy befolyása, több lapja, és az egyik egyetem falai között a hívei katonai kiképzésben részesülnek. Váratlan razziák Az Orly-merénylet utón a francia rendőrség meglepetésszerű házkutatásokat, váratlan razziákat rendezett az örménynegyedekben, és nemcsak uszító röplapokat, hanem fegyvereket, a repülőtéren használt pokolgéppel egyező szerkezeteket talált. Őrizetbe vették az ASALA franciaországi vezérkarát, köztük azt a huszonkilenc éves fiatalembert, aki a véres pénteken 500 frankért rábízta a halálos csomagot egy török utasra: a szerencsétlen az egyik első áldozata volt a tettnek. A párizsi rendőri és bírói szervek azóta mindenütt és mindenben terroristákat keresnek. Az Orly repülőtér azóta szinte ostromlott erőd. V. T. Az ASALA pokolgépe júliusban hét embert ölt meg Párizs Orly repülőterén Az európaiak milliói analfabéták Óriási az analfabéták száma Nyugat-Európában. Az Európa Parlament egyik jelentésében szereplő becslés szerint „a 10 közös piaci ország lakosságának 4—6 százaléka, vagyis kb. 10—15 millió ember analfabéta". A jelentés szerint ezek a személyek vagy egyáltalán nem tudnak olvasni és írni, vagy nem eléggé ahhoz, hogy teljesen integrálódhassanak a társadalomba. Az Európa Parlament ebben a vizsgálatában rámutat, hogy az analfabétizmus nemcsak a szegény déli országokban fordul elő, hanem „jelentős mértékben" az északi közös piaci országokban is. „Még röviddel ezelőtt is;—mondja Phili Vien- hoff, a jelentés szerzője — a legtöbb kormány azt állította, hogy országában egyáltalán nem létezik analfabétizmus. Attól tartottak ugyanis, ha közük az igazságot, oktatási rendszerük rossz megvilágításba kerül”. Most már megvannak az első konkrét számadatok. Az egyes kormányok hivatalos információira támaszkodó jelentés az analfabéták számát Olaszországban kb. 2,5 millióban, a lakosság mintegy 5,2 százalékában jelöli meg; 1 millióban (2 százalék) Franciaországban, 1,4 millióban (3 százalék) az NSZK-ban, 2,4 millióban (24 százalék) Görögországban, 375 000-ben (2,5 százalék) Hollandiában és 400 000-ben (4 százalék) Belgiumban. Dániában a hivatalos nyilatkozat szerint egyáltalán nincs olyan ember, aki ne tudna írni és olvasni. Nagy- Britanniában — mindenesetre csak becslések szerint —’ a lakosság 6 százaléka analfabéta, tehát kb. 2 millió ember. Ezek a sötét számok szükségszerűen nagyobbak, hiszen ki vallja be szívesen, hogy sem írni, sem olvasni nem tud. Ausztriában hivatalos beállítás szerint az analfabétizmus egyelőre nem jelent problémát. „Nem zárnám ki teljesen — véli Kurt Andreas igazgató, a bécsi városi iskolatanács tagja —, ha mégis lennének analfabéták, azok biztosan csak egyedi esetek". Mindent egybevetve, a mai idők nem kedveznék az analfabéták száma csökkentésének. Jelentésében Vienhoff, az Európa Parlament tagja azt írja, hogy: az elhúzódó recesz- szió és a növekvő munkanélküliség egyértelműén csökkenti az analfabéták képzés; esélyeit. (Volkstimme) A flört egészséges „Semmi sem tesz olyan jót a lelki közérzetnek, mint a Fort. Eay barátságos mosoly elűzi a rosszkedvet, a készség arra, hogy embertársainkkal egy kissé flörtöljünk, megerősíti társadalmi helyzetünket, és általában: a szeretetreméltóság jót tesz az egészséqnek.” Ez a tapasztalata Cynthia Kline-nek, aki Seattle-ben flörtöt oktat. „A flört nem közvetlenül a szexuális érintkezés kezdete, vagy ígérete. Lényegileg azt jelenti, hogy közvetlenek vagyunk, és barátokat szerzünk — tanítja a 27 éves, alapos flörttapasztalatokkal rendelkező nő. — Ahhoz, hogy az ember korrekt módon flörtöljön, jól kell éreznie magát. Nem lehet depressziós hangulatban flörtölni." Egy pillantás, egy mosoly, egy szelíd érintés —, mindez már lehet flört. A mozdulatok nyelvének alapismeretei az előfeltételek közé tartoznak. Ha például valaki összefonja maga előtt a karjait, valószínűleq nem kész kapcsolat teremtésére. A Fö't őstehetségei nemcsak a másik nemnek küldik ielzé- seiket, hanem mindenkinek, férfiaknak, nőknek, macskáknak, kutyáknak. „Ügy gondolom, hogy Marilyn Monroe, amikor átment egy szobán, még az asztalokkal és székekkel is flörtölt” —• véli Kline flörttanár. A flört nem más, mint hogy az ember nyitott a környezete számára. Mielőtt a főiskolát végzett gazdasági szakértő, Kline megkezdte kezdők számára indított kiképzési programját, alapos flörttanulmányokat végzett éttermekben, felvonókban, szórakozóhelyeken, a buszmegállókban és szállodák előcsarnokaiban. Meglepetésére meg kellett állapítania, hogy — ellentétben a nőkkel — o 20 és 40 év közötti férfiak többnyire siralmasan gátlásosok és többnyire nehezen teremtenek kapcsolatot. Az 50 éven felüli férfiak ezzel szemben igen érzékenyen reagálnak a barátságos közeledésre. Van természetesen néhány korlátozás: inkább ne flörtöljünk azokkal, akiknek tartozunk, mert ez félreértésre vezethet. Egy bár viszont jó vadászterület lehet, de a zsákmány, amelyet ott ejthet az ember, többnyire egyáltalában nem éri meg a fáradságot. Szabad barátok partnereivel is flörtölni, de nem szabad ennél' tovább menni. Salzburger Nachrichten Naperőművek a Góbi-sivatagban Mongóliában, a Góbi-sivatag peremvidékei a sikeres víz- kutatásnak és az ésszerű víz- gazdálkodásnak köszönhetően termőföldekké váltak napjainkra. A nagy területű száraz vidékeken azonban — még akkor is, ha találtak vizet — gondot okoz, hogy honnan nyerjék az öntözőtelepek, a szivattyúk működtetéséhez szükséges energiát? A tudósok úgy vélik, erre a legalkalmasabb a napenergia fűtötte, termogenerá- torokban fejlesztett áram. A Mongol Népköztársaságban most olyan nap-generátor rendszert fejlesztettek ki, amely egyszerű, könnyen kezelhető és az előállítása szerény anyagi eszközöket igényel. Egy-egy berendezés óránként 4—5 köbméter vizet emel ki a kút- ból. Krokodilfarm - tessék belépni! A Zapata mocsár környéke kietlen, vad vidék, a környékén található Kincses-tó mégis kedvelt turista-látványosság. Kubában egyedülálló, de a világon is párját ritkítja az itteni farm és tenyésztelep. Ezen a farmon ugyanis nem teheneket, vagy birkákat, hanem krokodilokat tenyésztenek. A látogatót egy „Krokodilfarm — tessék belépni!” feliratú tábla fogadja. A látvány meghökkentő, mégis lenyűgöző: a hatalmas kiterjedésű parkban egymás hegyén-hátán hevernek a hüllők. Némelyik a sekély vízben keres menedéket a perzselő nap sugaraitól, s csak széles pofája, dülledt szeme mered ki a pocsolyából. Mások viszont a szárazon he- verésznek, s tátogatják rettentő szájukat a megszeppent látogatóra. Ijedtségre semmi ok. A telepet keresztül-kasul behálózó sétányt magas drótkerítés védi. A telep persze csupán másodsorban turisztikai vonzerő. Kilenc évvel ezelőtt kormány- rendelettel hozták létre, főleg kutatási, kísérleti céllal. Akkor a tudósok azt a feladatot, tűzték ki maguk elé, hogy emberi felügyelet mellett, de természetes környezetben, iparszerűvé tegyék a krokodiltenyésztést. Az első lépés a különféle krokodilfajok különválasztása volt. A környéken alapvetően két krokodilfajta él1: az úgynevezett „kubai", tudományos nevén rhombifer, valamint az „amerikai”, más néven acutus. Az előző jellemzője a test hosszában végigfutó sárga csíkozás, a széles háromszög alakú pofa és a bőrből kiálló hegyes tüskék, az utóbbit szürke színéről, nyúlánk, hosszú fejéről, s háttarajáról lehet felismerni. A kutató-kísérletező munka eredményeként ma mór a két alapfajon kívül létezik egy harmadik, hibrid-krokodil is, amely a szakemberek szerint egyesíti az előző kettő jó tulajdonságait. A tudósok azonban állítják: a kísérletezés lehetőségei még koránt sincsenek kimerítve. Hogy mik lehetnek egy krokodil jó tulajdonságai? Amiről a magyar olvasó is tud, az főként tárcák, táskák, és cipők alapanyagaként szolgáló bőrének minősége. Ami viszont jóval kevésbé köztudott: a húsa ízletes proteinekben gazdag táplálék, amely Latin-Amerikában csemegének számít. A krokodiloknak egyébként épp nagy keletiük lett a vesztük, s emiatt rendelte a kubai kormányzat az iparszerű, ellenőrzött tenyésztést és fel- használást. A világ legtöbb olyan országában ugyanis, ahol egykoron őshonos volt e hüllő, a korlátlan vadászat miott számuk vészesen megfogyatkozott, így a zapataihoz hasonló krokodilfarm az egyik lehetséges megoldás megóvásukra, szaporításukra. Nagy Csaba
