Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-15 / 285. szám
BUyisxtor György-díjosok Nyisztor Györgyről, az 1919-es Tanácsköztársaság egykori földművelésügyi népbiztosáról elnevezett emlékérem alapítását 1977-ben hagyta jóvá a Minisztertanács. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter azóta, minden évben augusztus 20. alkalmából átadja a díjat azoknak, akik a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban, továbbá a szövetkezetpolitika, az agrárgazdaságtan, az üzem- és munkaszervezés, a szövetkezetek fejlesztése terén kiemelkedő eredményeket értek el. A magas szakmai kitüntetést csak néhányon vehetik át minden évben. A megyéből eddig Sziveri Kálmán mágocsi, és Husti Mihály szajki tsz-elnök kapott Nyisztor György Emlékérmet. Baranya idei Nyisztor-dí- jasai: Harmatos József, a mohácsi Űj Barázda Tsz elnöke, és Irimi Sándor, a Pécsi Dohánygyár igazgatója. Irimi Sándor, a Pécsi Dohánygyár igazgatója Az indoklás szerint Irimi Sándor a hosszú évek óta tortó sikeres gyártmányfejlesztésért, a tőkés importanyagok kiváltásáért és a hatékony munkaszervezésért kapta az emlékérmet. Gépészmérnöki diplomával huszonhárom éve dolgozik a Pécsi Dohánygyárban, volt osztályvezető, főmérnök, másfél évtizede igazgató. A sikeres gyártmányfejlesztés eredménye: ma már minden termékük multifilteres szűrővel kerül forgalomba. Ilyen téren ma még egyedülálló hazánkban a pécsi gyár. — A hatvanas években még Kossuth, Munkás, Terv és Honvéd cigarettákat készítettünk. Az évtized közepén kezdtük a monofilteres Fecske, Románc, Lottó és Sa- baria gyártását. Több éves fejlesztő munkánk eredményeként kezdtük meg az ösz- szetett, vagy multifilteres cigaretták gyártását. A Sopianae ma évi hatmilliárd darabbal hazánkban a második legkeresettebb. Hetvenhá- romban abbahagytuk a filter nélküli, nyolcvanegyben a monofilteres cigaretta gyártását. Tovább kísérletezünk, hogy az egészségre még kevésbé káros cigarettákat hozzuk forgalomba — összegez az igazgató. — A tőkés importanyagokat hogvan és mivei tudták kiváltani? — A nyersanyagok jelentős része tőkés importból származott, beszerzésük mind nehezebbé vált. Nálunk is a pénz-áru-pénz körforgás a meghatározó, így nem mindegy, hogy a pénzünket az importanyagok miatt évente négyszer, vagy a hazai alapanyagokra áttérve, akár kéthetente forgathatjuk. A kényszer vitt minket a Lábat- lani Papírgyárba, és addig kísérleteztünk, amíg megoldást találtunk. Azóta Lábatlanban készül a magyar dohányiparnak a parafa színű mandzsettapapír, a filterbu- kolópapír, a fehér alapú felületnyomással ellátott mandzsettapapír. A csomagoló celofánanyaggal is bajban voltunk. A hetvenes évek közepén egy tonna celofán 750, az évtized végén már több mint 2000 dollárba került. Elhagytuk a celofánt, aztán tárgyalni kezdtünk a Tiszai Vegyi Kombináttal. Megkezdték az élelmiszercsomagolásra alkalmas polipropilén gyártását. Ma az új csomagolóanyag legnagyobb vevője a dohányipar. Az új mentolos Sopianaet 1981-ben már TVK-polipropilénben hoztuk piacra. Az összes aktív szén egyötöde is már hazai gyártmány. Ezeket a gázelnyelő adszorvens anyagokat a Műszéntermelő Vállalat készíti. A hazai gyártású szűrő- perlit speciális változatát is felhasználjuk a nagyobb mo- lekolájú égéstermékek megkötésére. A hazai ipar nógatásával tavaly mintegy 65, idén várhatóan több mint 80 millió forint értékű az importanyag-megtakarításunk. Ugyanakkor javult cigarettáink minősége. — Munkaszervezésben is előreléotek. — Kisebb termelési időalappal, kevesebb létszámmal többet termelünk. Tíz éve a három termelő műszak helyett két termelő és egy gép- apolási szervizműszakot tartunk. 78-ban szervezési pályázatot nyertünk, az angol METRA-cég kétéves szervező munkája nyomán átszerveztük a termelést, a belső anyagmozgatást, raktározást, a szerviz-, tmk- és egyéb karbantartó szervezeteinket. Újfajta bérezést vezettünk be ai mennyiségi, minőségi és önköltségcsökkentési követelmények figyelembevételével. Megoldottuk az ösztönzést és az érdekütköztetéseket a munkahelyeken. A rendszer állandó finomításokkal azóta is él. —• Hogyan fogadta az emlékérmet? — örültem, hogy elismerték erőfeszítéseinket, eredményeinket. Együtt értük el mindazt, amire ma méltán büszke lehet a Pécsi Dohánygyár. Elképzeléseinket igazolta az emlékérem. Továbbra is kísérletezünk, és keressük a minden szempontból legjobb megoldásokat. Murányi László Harmatos József, a mohácsi Új Barázda Tsz elnöke Hogyan érintette az elismerés? — Bevallom, kellemesen. Az a faito vaayok, akit a sikerélmény előbbre visz. Meggyőződésem, hogy az emberek többsége így van ezzel, bevallva, bevallatlanul. A sorozatos kudarcélmény önbizalomvesztéshez vezet, a leg- tehetséaesebbeknél is. Ezért azon vaqyok, hogy lehetőleg minden tsz-taa sikerélményhez jusson munkáiéban, szakmunkástól a mérnökig. Eredményeinknek ez legalább olyan fontos mozgatórugója, mint a kedvező termőhelyi adottság. Egyébként öt éven belül ötször pálváztuk meg, s négyszer el nyertük a Kiváló Szövetkezet címet. Abban az egy évben is hajszálon múlott a siker. Bármennyire személyhez szóló, enéfkül aligha kaptam volna meg a Nyisztor-díjat. — Mohács az a hely, ahol nem lehet a világ szeme elől elbújni. Többnemzetiségű város, ide gyakrabban látogatnak el az ország vezetői, ennélfogva a termelőszövetkezet is állandó reflektorfényben van. Ez a közfigyelem olyan plusz kihívás, aminek évről évre magasabb szinten kell megfelelni. A 6—7 tonnás búza-, a 10 tonnás kukoricatermés már olyan határ, ami fölött nagvot lépni mind nehezebb. — Valóban nehezebb, de nem lehetetlen. A fejlődéshez szükséges fogadóképesség feltételrendszerében az emberi tényező került első helyre. A célokhoz igazítjuk a<z egyéni érdekéltségi rendszert. Az idén kísérleti bérezést vezettünk be. Kiscsoportok alakultak, s a teljesítményt pontokkal értékelik. A jó munkahelyi közérzet, a munkában szerzett sikerélmény legalább olyan fontos, mint az anyagiak. Én minden munkatársamra szánok egy napot az évből, amikor egyebek közt azt is megkérdezem tőle, mi az, ami az iráyítási rendszerünk belső mechanizmusában hátráltatja a munkáiót? A család mint háttér döntő lehet. Tavaly üzemlátogatásra hívtuk meg a mérnökök, szakvezetők feleségeit. akik az esetek többségében nem tsz-tagok. Megismerkedtek az itt folyó munkával, s azóta a családok sokkal megértőbbek. Az idén a középvezetők családtagjait hívjuk meg ilyen találkozásra. A mezőqazdasági vezetők munkaideje nem nyolcórás, s ha ez a családokban nem talál megértése, aíkkor nem érjük el céljainkat. Az Új Barázda Tsz-ben nemcsak a termelés színvonala, de vezetők, középvezetők és a tsz-tagok szaktudása is megyei és országos átlag feletti. Ez sokmindenre magyarázatul szolgál, a folytonos, megújuló képességre, de még Harmatos József Nyisztor-dí- jára is, akit fiatalos külseje, dinamikus egyénisége miatt még ma is sokan afféle „pályakezdő ifjoncnak” tartanak. Pedig 20 éves szövetkezeti ■múltja, s a kiváló szervezőképesség, a naprakész szaktudása mellett nagy emberismerete van. Már hét éve tsz- elnök ott. ahol mint gyakornok annak idején, elkezdte a pólvát. Korát tekintve közelebb jár az ötvenhez, mint a neqyvenhez, a szelleme azonban valóban olyan friss, mint egy lelkes oályakezdőé, s ez eavetlen szakmában sem hátrány, a tsz-elnöki poszton pe- dia kifejezetten előnvös tulajdonság. — Rné — Míg a hamburgers hűtőpultra került Talpalás a dobozért Hogyan lehet egy árucikk jól öltözött? Hírül adtuk, hogy a BNV-n tartott termékszemlén kiváló „címert" nyert a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, és a Bikali Állami Gazdaság új terméke, a hamburger. „üzemi titok”, de elmondom, mert több mint jellemző: a konyhakész újdonság dobozából hetekkel az eredményhirdetés előtt a Kecskeméti Nyomda lajosmizsei üzemében már több száz darab készen állt — oldalán az ismerős, rangot jelentő Kiváló Áruk Fóruma emblémával. A dolog hátterében a hazai nyomda- és csomagolástechnikai ipar sajátos helyzete, lehetőségei: mindaz, ami — egy új élelmiszeripari termék megjelentetésekor — „háttéripari” helyzetéből nagyon is meghatározóvá Iód elő. Schmidt Ká- rolyné, az ÁHV gazdasági-műszaki titkára, marketingfelelőse, — közelebbről: a csomagolás, dobozgyártás menedzsere, ügyintézője — így beszél erről részletesen. A tartalom a döntő — Egy-egy új áru kibocsátása természetesen nálunk is a gondos gyártáselőkészítéssel kezdődik — mondja. — Ez önmagában is hosszú folyamat: az ötletek felmerülésétől kezdve dönteni kell a felhasználandó anyagról, ízről, adalékanyagokról, vagyis mindarról, ami a „béltartalmat”, az újdonság lényegét meghatározza. Ebben a mérnökök, technikusok, technológusok épp úgy részt vesznek, mint egy-egy tapasztalt szakmunkás vagy csontozófiú. Eleven kapcsolatot tartunk egyetemi tanszékekkel is, és az évről évre kiírt újítási pályázatok is ezt célozzák. Ezeken bárki részt vehet, ilyen újítás volt például a pécsi sajtos szalámi. .. A modern marketing alapszabályát ismerik és alkalmazzák a pécsiek is: nem elég „csupán" piacot keresni annak, amit termelünk — azt kell termelni, amit keres a vevő, ami eladható. Magától értetődik, hogy a végső próbák helye az élelmi- széráruházi, bolti hűtőpultok („ . .. hetente megnézem valamennyit!"), de addig is akad még néhány közbülső állomás. Nagy próbakő például a szabvány, hisz minden terméknek jó néhány hivatalos előírásnak kell eleget tennie. Egy-egy új termék hat-nyolc állomást jár végig — a KÖJÁL-engedélytől a tröszti árazásig, és a megyei tanácsi bejelentési kötelezettségig —, s e szigorú ügymenetnek csak némelyike alól ment fel, ha a termék — úgymond — kísérleti, ám e kísérletezés legfelső határa maximum négyszáz kiló ... Mégis ez a legfontosabb, az első kontroll. — Most tudtam meg — újságolja örömmel Schmidtné —, hogy két újdonságunk, a baranyai stifolder és a délszláv ízeket idéző kujen a Konzum élelmiszerosztályán háromnegyed óra alatt elfogyott... Fel is kell öltöztetni — Egyik feladatsoruk tehát maga az elkészítés, a másik a szabványosítás, engedélyeztetés — vetem közbe. — Mikor kezd a csomagoláson, a felöltöztetésen gondolkodni? — A csomagolás anyagán, formáján, színén már az első pillanattól kezdve gondolkozom. A hamburgernél például a kezdetén az dőlt el, hogy Bikaion gyártják, az ottani pogácsázó- gépeken; húszdekás lesz, és négy darabból áll. Fontos volt a folytonos hűtve-tárolás és szállítás megtervezése, meg például a zsemléhez igazodó kör alak és nagyság is. A doboz külön története csak itt kezdődik ... Elképzelésünk az volt, hogy a tasak négyszögletes legyen. Kellett egy jó reklámfotós, hogy a szövegezéssel. fotóval együtt a Kecskeméti Nyomda grafikusához, aki az egészet összekomponálja, már „kész” igénnyel mehessünk. Közben be kellett nyújtanunk a terméket a KÁF-pályázatra, ezután alakult ki véglegesen, mi kerül rá a dobozra .. . — És ezzel kész.. . — Dehogy!... A nyomda ötletes formát ajánlott: a Rubik- kockához gyártott, de megmaradt dobozokat. Csakhogy az elkészítéshez szükséges importragasztó kifogyott, hazaival kellett pótolni. Ez rosszul ragadt: a dobozok egy része hasznavehetetlenné vált. Új import-engedélyért kellett folyamodni, mert sem a nyomda, sem mi nem kockáztathattuk, hogy a doboz a ragasztásnál szétnyíljon . . . Végül az első húsz kifogástalan dobozkát a Pécsi Ipari Vásár előtt egy nappal meg is kaptuk, s így kitehettük a standra a hamburgert... Kérdőjelek... Doboz- és csomagolásügyben legjobb partnerük a Kecskeméti Nyomda; a többieknél — nem sok van! — egy-egy nem túl bonyolult munkára is hathónapos (!) a határidő. Elgondolkoztató az is, minek az a sok engedélyeztetés, nem lehetne-e közülük néhányat — még ha a vevő érdekét szolgálja is, illetve annál inkább! — egy-egy szervnél összevonni. De akárhogy is van, akármennyit is kell intézkedni, talpalni egy dobozért, megfellebbezhetetlen tény, hogy megéri: még egy-egy régi termék öltözékének felfrissítése is temérdek rendeléstöbbletet hoz, néha 20—30 mázsával többet. És még valamit... Reggelim, vacsorám kedvenc Pirimájasára véletlenül bukkantam pár hónappal ezelőtt a sarki ABC-ben. Mivel később nem találtam, megkérdeztem az eladót: milyen újdonság ez, hol keressem? „Hogy piros volt? —von- tá meg a vállát hanyagul. — Biztosan több paprikát kevertek bele .. .” Lám, egy-egy új termék előállításának annyi ve- sződséggel szervezett-tervezett építményét a kereskedő akár egy fél szóval is porig rombolhatja ... De ez már egy másik cikk témája lehetne. Varga János Szakközgazdász-képzés Pécsett Gyorsan avulnak közgazda- sági ismereteink, az egyetemi diploma egy idő után már csak amolyan emléklap. Szükség van az új befogadására, egyszersmind az ismeretek elmélyítésére, annál is inkább, mivel az egyetem ma már csak oz alapokat adja, a speciális ismereteket utóbb kell megszerezni. Ezt a célt szolgálja a szakközgazdász-képzés. Mindeddig a dél-dunántúli megyék közgazdászainak Budapestre kellett utazniuk, ha tovább akarták képezni magukat. Két éve viszont Pécsett is lehetőség nyílott a szakközgazdász-képzés beindítására. Iránta nagy érdeklődés nyilvánult meg, az akkor beiratkozottak az idén végeznek. Most itt az újabb lehetőség: a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Tovább- kéDző Intézetének pécsi regionális bizottsága és a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem Közgazdaságtudományi Kara újfent tervezi a szakközgazdász-képzés beindítását a vállalati komplex tervező-elemző és a vállalati szervezés és vezetés szakokon. A tervező-elemző szakon marketing, számítástechnikai-statisztikai, és a tanácsi dolgozók részére területi tervezési alter- náció indul. A tanévkezdés tervezett időpontja 1984 februárja. A képzési idő négy félév, melynek végén a hallgatók a szakdolgozat elkészítése és a sikeres államvizsga utón szakközgazdász oklevelet kapnak. A hetente kötelező nyolcórás foglalkozásokat a pénteki napokon Pécsett tartják, az előadásokat oz egyetem oktatói és neves vendég előadók tartják. A kéozésben résztvevőknek a vonatkozó rendeleteknek megfelelően tanulmányi szabadság adható. A tandíj félévenként 1300—2000 forint. Az érdeklődők jelentkezési lapot és bővebb felvilágosítást kaphatnak a PJPTE Közgazdaságtudományi Karának dékáni hivatalában. (Pécs, Rákóczi út 80. Telefon: 11-960, 11-044, a 165-ös melléken.) HÉTVÉGE 5.
