Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-14 / 284. szám
1983, október 14., péntek Dunántúlt napló 5 Szövetkezeteinkben is nehéz a lecke Növekvő termelés, rosszabbodó piac Ellentmondásos helyzetben a megújulás útját keresik az ipari szövetkezetek Az egyik pécsi ipari szövetkezet tizenkét üzemegysége közül nyolc Baranya különböző pontjain található: csaknem hatszáz kilométer autózás szükséges a körbejárásukhoz. -A száz és hétszáz fő közötti létszámot fpglalkoztató kisüzemiek, a szövetkezetek gondjait érzékeltető példa tegnap hangzott el Pécsett, a Baranya megyei KISZÖV székházában, ahol a szövetség küldöttgyűlését rendezték meg. A közgyűlés elé terjesztett beszámoló, a hozzáfűzött elnöki kiegészítés és az ez utáni élénk vita egészében jól érzékeltette ipari szövetkezeteink meglehetősen ellentmondásos helyzetét. Ez — nagy vonalakban — így jellemezhető: keresik a megújulás útját-módját, de ez nehezen, körülményesen alakul, mert egyelőre inkább a nagyvállalatokkal szembeni hátrányaikat érzik, semhogy kihasználnák a kis méretekből adódó mozgékonyság előnyeit. Jelenti ez például azt, hogy megyénk 23 ipari szövetkezetében az idei termelés és értékesítés, a létszám- és bér-, valamint a készletgazdálkodás, a nyereség és a többi fontos gazdálkodási tényező nemcsak egymáshoz mérten, hanem önmagában is igen ellentmondásosan alakult. A termelés például néhány szövetkezetben jelentősen nőtt, viszont az értékesítés másutt — sőt néha ugyanabban a szövetkezetben is — jelentősen csökkent; általában nőtt a külkereskedelmi értékesítés, de néhánynál aggasztóan visszaesett. Említhetnénk több tetszetős számot, eredményt, de tény: nem rubel elszámolású exporttervüket időarányosam csak alig 29%- ra tudták teljesíteni az első félévben. (A helyzet azóta javult, de nem számottevően.) Érthető, hogy szövetkezeteinktől is leginkább ezt kéri számon a kormányzat és a népgazdasóg, érthető tehát, hogy a küldöttgyűlésen ezzel foglalkozott a hozzászólók többsége is. Számos küldött — szövetkezeti elnök — ecsetelte az export- értékesítés nehézségeit, köztük például a külkereskedelmi vállalatokkal való együttműködés fonákságait. Egybehangzó állításuk szerint ezeknek a munkája még mindig lassú, s nekik „köszönhető", hogy a szövetkezetek — a lassú ügyintézés, reagálás miatt — sokszor jelentős üzletektől esnek el. „Az export állandó forrásban van - mondotta egyebek közt Aczél József, a Pécsi Cipőipari Szövetkezet elnöke —, de adott körülményeink között igen nehéz versenyezni például azokkal az olasz versenytársakkal, akik egy-egy modellt képesek akár 30 nap alatt is leszállítani.” Részt vett a tanácskozáson és hozzászólt dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. Hozzászólásában egyebek közt rámutatott arra, hogy a külpiaci értékesítési nehézségek több olda- lúak: nemcsak a külkereskedelem hibázhat, hanem a gyártó is. Ezt mindig csak konkrétan lehet eldönteni —, de ha a szövetkezetek nem jelzik idejében a problémát az érdekképviseleti, társadalmi szerveknek, s ha kell, a pártszerveknek is, akkor ezen - megkésve - már aligha lehet segíteni. A megyei pártbizottságnak az ipari szövetkezetekkel, illetve a Kl- SZÖV-vel foglalkozó szeptemberi állásfoglalása értelmében az adottságok és lehetőségek még jobb kihasználását, a minden oldalú együttműködés termékenyebbé tételét,, a még jobb informálódáson alapuló piacszerző munkát, s nem utolsósorban a még jobb kádermunkát (a képzettség és rátermettség megkövetelését) kérte a szövetkezetektől. Varga J. Fontos mérföldkőhöz érkezett a Dorogi Szénbányák Lencse- hegy-ll. bányájának építése: elkészült a 800 méter hosszú lejtős akna. A továbbiakban ezen az úton szolgálják ki anyaggal, eszközzel a bánya építőit és az aknában függősi- nes szállítóvasúton közlekedhetnek a bányászok. Kivitelezése 1982 elején kezdődött, s a tervek szerint 1985- ben kezdik meg a termelést. A föld mélye itt kiváló, mintegy 5000 kalóriás szenet rejt, s ezt elsősorban a lakosság számára értékesítik majd. A lejtős akna elkészültével lehetővé vált a bányaépítés ütemének gyorsítása. A Magyar Rehabilitációs társaság vándorgyűlése Harkányban Téma a gyógyfürdő és a kórház összehangolt tevékenysége A Magyar Rehabilitációs Társaság negyedik vándorgyűlése kezdődött tegnap Harkányban, amelyen ezúttal a rehabilitáció egy-egy speciális területének időszerű kérdéseit foglalják össze a szakemberek. Az 1966-ban alakult, az egyik legnagyobb hozai társaság évente szervezi meg tudományos vándorgyűléseit, általában ott, ahol a rehabilitáció terén jelentős előbbrelépést tapasztalhatnak a résztvevők. Tavaly Szombathelyen a foglalkoztatási rehabilitáció eredményeit összegezték. Most, a háromnapos vándor- gyűlésen a harkányi reumakórház öt éve működő, az országban az elsők között szerveződött rehabilitációs osztályának munkájával, valamint a gyógyfürdő és a kórház összehangolt gyógyító tevékenységével ismerkedik meg a mintegy száz résztvevő. A társaság kezdeményezése: hazánkban először tűzik napirendre a mozgáskorlátozott és foavatékos emberek szexuális életének kérdéseit, problémáit, valamint előadás- sorozat hangzik el a rokkantak közlekedési és a reumatológiai rehabilitációjának eredményeiről, feladatairól. A társaság közgyűlését dr. Borsay János, a társaság elnöke, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet igazgatófőorvosa nyitotta meg, majd Kiss György, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának képviseletében köszöntötte a vándorgyűlés résztvevőit, eredményes tudományos munkát kívánva a szakembereknek. Dr. Keszthelyi Béla, a harkányi reumakórház igazgató-főorvosa mutatta be az intézményt, s elsősorban annak rehabilitációs osztályát. Dr. Peter Uibe professzor, az NDK Rehabilitációs Társaságának elnöke elismerő szavakkal köszöntötte a testvérszervezet tudományos munkatársait. A rehabilitációs társaság hagyományaihoz híven ezt követően a házigazdák mutatták be a Baranyában folyó rehabilitáció eredményeit, feladatait. Dr. Reményi Jenő, megbízott megyei főorvos elmondta: az országos adatok szerint Magyarországon a munkaképes lakosságnak 5 százaléka szenved valamilyen fokú rokkantságban, s Baranyában, a megye iparosodott jellegéből adódóan nagymértékben növekszik a megváltozott munkaképességű emberek száma. Ezért is volt jelentős elhatározás öt évvel ezelőtt a harkányi kórház rehabilitációs osztályának létrehozása. Tervezik még két rehabilitációs osztály megszervezését Pécsett, a Tüdőszanatóriumban, valamint Szigetváron. Az egészségüayi intézményhálózat kiépítésében pedig fontos feladat Baranyában is a súlyos fogyatékosok naoközi foglalkoztatóinak, valamint a vidéken is munkát adó szociális foglalkoztató egységeinek létrehozása. Dr. Molnár Lajos, a harkányi kórház osztályvezető főorvosa a rehabilitációs osztály eredményeit mutatta be a szakembereknek: az osztály egyik jelentős tevékenysége az amputáltak ideiglenes végtaggal való ellátása, amely a résztvevők körében is nagy elismerést aratott. Gad/ Péter, a Mozgáskorlátozottak Baranya megyei Egyesületének elnöke a csaknem nyolcszáz tagú egyesület tevékenységéről számolt be, majd dr. Szilasi Anna, a Pécs városi Tanács egészségügyi osztályának vezetője a pécsi intézményhálózatot mutatta be. Ma a rehabilitáció és a szex, valamint a reumatológiai rehabilitáció kérdéseivel folytatja munkáját a Magyar Rehabilitációs Társaság. G. M. Középiskolásokat láttak vendégül a JPTE Közgazdaságtudományi Karán Kell-e szervezni, előkészíteni a jelentkezést a közgazdasági karra, szakokra — ma, amikor jószerével már a vízcsapból is közgazdaság folyik? Tavaly tették fel a kérdést első ízben a JPTE Közgazdasági Karán; igennel válaszoltak rá, és mivel a rendezvény.- a középiskolásoknak tartandó nyílt nap bevált, az idén újból megrendezték. Szerencsére nem kell a jelentkezőket különösebben toborozni: a karon az idén is másfél-kétszeres volt a túljelentkezés. Jönnek ide külföldről is — több mint 20 országból —, hazulról pedig az Alföld és a Dunántúl déli, illetve nyugati része a felvevő terület. A statisztikai törvényt épp a közgazdászok jól ismerik: minél nagyobb a merítés, annál jobb lehet a színvonal. Nekik: a pályával még csak barátkozóknak, ismerkedőknek rendezték tegnap a nyílt napot az egyetem bemutatásával, video-, számitógépes és könyvtári programmal, közgazdasági előadásokkal, látogatással a jól felszerelt nyelvi laborban. Az egész napos programon mintegy száz középiskolás vett részt az ország minden tójáról. A nyílt nap eseményeivel egyidőben, délután, Bródy András, az MTA Közgazdaság- tudományi Intézetének munkatársa, a közelmúltban megjelent „Lassuló idő" c. nagy sikerű könyv szerzője tartott előadást az egyetemen, telt ház előtt. V. J. Nagyoperett a Pécsi Nemzeti Színházban Az operett mindig telt házat vonzott a pécsi színházba. Most újra Lehár nagyoperett bemutatására készül a társulat. Közéi húsz éve, hogy a Luxemburg grófját előadták Pécsett, nem véletlenül előzi meg tehát nagy várakozás az október 16-i premiert. — Meggyőződésem, hogy egy ilyen zenés darabot csak a leg. jobb erők összefogásával szabód megrendezni — mondja Tóth Sándor, a rendező-koreográfus. — Biztos, hogy „lekent előadásban” is sokan megnéznék, de a közönséget nerti szabad becsapni. Ez volt az a vezérfonal, amelyet a Luxemburg grófja színpadra állításakor követtem. Nem véletlen tehát, hogy Vata Emil a díszlettervező, Gombár Judit készítette a jelmezterveket, s hogy a zenét Károly Róbert tanította be, és Breitner Tamás vezényli. Breit- nerről tudni kell, hogy amióta a pécsi fi'lmharmonikusok és a színházi zenekar karnagya, még nem állt dobogóra operettelő- adásban. Nagyon fontos volt, hogy a műfajban legjobb színészék, a pécsi színház vezető művészei kapják meg a szerepeket, Harmath Albert, Dankó Klára, Vári Éva Mester István, Krasznói Klári, Faludy László, Paál László, Fü'löp Mihály, Kovács Dénes, Melis Gábor, Clj- faky László — egyszóval a legapróbb szerep is fontos ebben a darabban. Ezért vállaltam el a rendezés mellett a koreográfiát, s ezért táncolják a betéte, két a Pécsi Balett kiváló szólistái, például ZarnócZai Gizella és Solymoss Pál. — Egy ilyen sokat játszott darabból mi újat lehet még kihozni? —• A nagyoperettnél a látvány a lényeg, ezt tudja igazán értékein; a közönség. Reméljük, ebben maradéktalanul sikerül megfelelnünk a várakozásoknak. Zeneileg igényes jó. humorú előadásra törekedtünk. S hogy mi az aktualitása? A szerelem és a pénz. A világon ma is minden e kettő körül forog. Nem kell különösebb újításokon törnünk a fejünket, ez a téma ma éppen annyira idő. szerű, mint ezelőtt harminc, vagy ötven évvel. Újdonság lesz viszont az, hogy a teljes Lehár- operettet hal Ihat ja - I áthatja a 'közönség, a szokásos húzások nélkül, tehát fölcsendül majd négy olyan dal is, amelyet ki szoktak hagyni a Luxemburg grófjából. H. J. A KISZ Baranya megyei és Pécs városi Bizottságának együttes ülése Fontos témát tárgyalt tegnap a KISZ Baranya megyei Bizottsága: tájékoztatót vitattak meg a KISZ Pécs városi Bizottságának a KISZ X. kongresszusa és a küldöttgyűlés óta végzett munkájáról, s a további feladatokról. Ezen kívül — többek között — ismertették a megyebizottsági tagokkal az idei újítási és ötletpályázat eredményeit. Minthogy ilyen rövid terjedelemben nem lehetséges rész. letes és elemző képet adni a jelzett témáról, egyelőre arra szorítkozunk, hogy címszavakban utaljunk rá, mivel foglalkozott elsősorban a KISZ X. kongresszusa és a küldöttgyűlés óta eltelt időről szóló tájékoztató. Az első s talán legfontosabb, hogy az ifjúság alkotó munkájára, tudására nagymértékben támaszkodnunk kell gazdaság; építőmunkánk során. Itt megemlítették a szocialista munkaverseny-mozgalmakat, a kommunista műszakokat, a szak. mai versenyeket, az újító mozgalmat, az egyre aktívabb FMKT munkabizottságokat, az ezzel szoros összefüggésben lévő Alkotó Ifjúság pályázatokat és kiállításokat. Fontosak a társadalmi munkaakciók s az építőtábori murikamozgalmak. A nagyobb tudás mint társadalmi és egyéni érdek került szóba; fontos szerepet kapott a vitaanyagban a fiatalok eszmei-politikai nevelése, s nem kerülte el a figyelmet a művelődés, a sport a szórakozás sem, amelyek a teljesebb emberi életet biztosítják. Megfogalmazódott természetesen az is, hogy melyek a jövő évi küldöttgyűlésig a legfontosabb feladatok, amelyekre még visszatérünk. A Pécs városi KBT tárgyalta ülést tartott tegnap délelőtt a Pécs városi Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége. A megnyitó után dr. Garai József rendőr alezredes, kapitányság- vezető, a KBT elnöke megemlékezett a közelmúltban tragikus hirtelenséggel elhunyt Simon Imre elnökségi tagról. Az elnökség ezt követően meghallgatta dr. Erhardt Imrének, a Széchenyi István Gimnázium és Ipari, Hírközlési Szakközép- iskola igazgatójának előterjesztését az intézményben történő közlekedésbiztonsági munkáról, a KBT-vel való együttműködésről. Ezt követően beszámoló hangzott el Pécs város és városkörnyék közigazgatási területének közlekedés- biztonsági helyzetéről, a KBT tevékenységéről és feladatairól. Egyebek közt szó esett arról, hogy kiemelt figyelmet fordítottak a közúti közlekedés biztonságát súlyoson veszélyeztető szabálysértések megelőzésére, megszüntetésére, e munkában szorosan együttműködve az önkéntes társadalmi segítőkkel. Intézkedéseket kezdeményeztek a forgalom biztonságára veszélyt jelentő, a szabályokat megszegőkkel szemben: évenként mintegy 3600 személy ellen tesznek feljelentést a közlekedési szabályok megsértése miatt, s majd 19 000 embert bírságolnak meg a helyszínen. A baleseti helyzet alakulásáról szóló beszámolót követően az elnökség személyi kérdésekben döntött: Kovács Jenői felmentette elnökségi tagsága alól, s helyére Szücsné Dézma Irént, a KISZ Pécs városi Bizottságának titkárát választotta meg. Dránovits Pál rendőr hadnagyot felmentették elnökségi tagsága alól, s helyére Kóródi István rendőr alhadnagyot választották meg. Elkészült az új lencsehegyi lejtős akna
