Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-10 / 250. szám

1983. szeptember 10., szombat Dunantmt napló 13 és bor a kisgrafikákon nxippoc: EXLIBRIS E Hazánkban a szőlő- és borkultúra köztudottan nagy múltú, A vele kapcsolatos űalkotások hasonlóan gaz- ag, nívós képet mutatnak. Pécsett legutóbb a Helyőr­ségi Művelődési Otthonban július 26-ától láthatta a kö­zönség két helyi gyűjtő, Ko­vács József és Solti László összeállítását. Kovács József gyűjtemé­nyéből ex libriseket mutatott be hazai és külföldi művé­szek alkotásaiból egyaránt. A kiállított munkákat finom vonalvezetés, számtalan té­malehetőség rajzos megköze­lítése jellemzi. A boroscímkék gyűjtemé­nye mór másféle világot mu­tat be. A gyűjtő és a rende­zők országonkénti csoporto. sításban adják közre mun­káikat. Az árucikkek, a kü­lönböző címkék hatása, kompozíciója, szín- és for­maválasztása ritkaszép. Egyedi gyűjtemény bemu. tatásáról van szó. Ex libris gyűjtők vannak szép szám­mal, viszont a boroscímke gyűjtésére egyelőre még ke­vesen vállalkoznak. Talán még egyáltalán nem figyel­tek erre a kínálkozó alka­lomra, most ez a kiállítás a fogékony, az érdeklődő fia­talok figyelmét rajzolói, és fa-, linóleummetszés-, sőt gyűjtési lehetőségre hívja fel. Z. L. fl KIOSZ országos választmányának ülése Pénteken, a MEDOSZ-szék- házban ülést tartott a KIOSZ országos választmánya. Molnár József elnök beszá­molójában hangsúlyozta, hogy a csaknem 120 ezer tagot számláló szervezet jelentős mértékben hozzájárul a szol­gáltatások fejlődéséhez. Az igényekhez igazodva növeke­dett például az autószerelő, fényező, karosszérialakatos kisiparos műhelyek száma. Mind többen váltják ki a mű­szerész kisiparos engedélyt, mert az elektronika terjedése egyre inkább igényli ezt a mun­kát. A kisipari tevékenység folya­matos bővülését mutatja, hogy míg korábban 140, ma már csaknem 300-féle foglalkozást gyakorolnak a kisiparban. Munkájuk csaknem fele a la­kosságnak nyújtott szolgálta­tás, értéke az elmúlt évben elérte a 17 milliárd forintot. Különösen az aprófalvakban fontos a szolgáltató kisiparosok munkája, hiszen itt egyedül ők elégítik ki a lakosság keresle­tét. Ebből adódik, hogy az or­szág összes szolgáltató-felvevő­helyeinek 85 százalékát a kis­ipar működteti. A KIOSZ elnö­ke külön szólt a kisiparosok la­kásépítő tevékenységéről. Mint mondotta, a kisiparosok a la­kások egyharmadát építik, és az összes magánlakás 60 szá­zalékában teljes, vagy részle­ges kivitelezőként dolgoznak. A megnövekedett feladatok ellátásához — mutatott rá az elnök —1 a kisipar nem rendel­kezik megfelelő korszerű esz­közökkel, berendezésekkel, technológiával. A SZOT elnökségének ülése A chilei évfordulóra emlékeztek Induljon munkaverseny hazánk felszabadulása 40. évfordulójának tiszteletére A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteki ülésén konzultációt tartott az 1984. évi népgazdasági terv főbb összefüggéseiről. A testület tagjai további na­pirendi pontként a vasiparban és a kereskedelemben létrejött új gazdálkodási formák gazda­sági és társadalmi hatásainak szakszervezeti tapasztalatait te­kintették át. Az elnökség a továbbiakban a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozásának ta­pasztalatairól szóló jelentést vitatta meg. Ezután az elnök­ség úgy határozott, hogy szep­tember 15-ére összehívja a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának ülését, ahol megtár­gyalják a szakszervezetek ká­dermunkájának időszerű kérdé­seit és fejlesztésének feladata­it. A SZOT elnökségének állás- foglalása a felszabadulási munkaversenyről. Végül a SZOT elnöksége ál­lásfoglalást fogadott el a fel- szabadulási munkaversenyről. Ebben rámutat: számos szocia­lista brigád — elsőként bá­nyász és vasas kollektívák — javasolták, hogy induljon mun­kaverseny hazánk felszabadulá­sa 40. évfordulójának tisztele­tére. A kezdeményezők célja, hogy hatékonyabb munkával, sokol­dalú közéleti tevékenységükkel és művelődési törekvéseikkel még inkább elősegítsék a Ma. gyár Szocialista Munkásp'árt XII. kongresszusa határozatá­nak végrehajtását, a hatodik ötéves terv eredményes befeje­zését. A munkaversenyt kezde­ményező brigádok szándékai egybeesnek legfontosabb tár­sadalmi és gazdaságpolitikai törekvéseinkkel. Konkrét tettek­ben akarják kifejezni szocialis­ta céljaink iránti elkötelezett­ségüket, hazánk társadalmi­gazdasági fejlődésének előse­gítését. A szakszervezeti moz­galom ezért helyesli és minden erejével támogatja a kezdemé­nyezést. Felhívunk minden dol­gozót — munkásokat, alkal­mazottakat, értelmiségieket — ipari és mezőgazdasági üzem­ben, hivatalban és intézmény­ben: vegyenek részt a felsza­badulási munkaversenyben! Te­gyenek meg mindent a jobb, a hatékonyabb, a fegyelmezet­tebb munkáért. Legyen ered­ményesebb a termelőmunka, az ügyvitel, a termelést kiszolgáló adminisztráció, a dolgozók ügyeinek intézése, az eaész- ségvédelem, az oktatás. Min­denütt fordítsanak naqyobb fi­gyelmet a kezdeményezések felkarolására, a formalitások elleni fellépésre. Az év hátra­levő időszakában és az 1984- 1985-ös években vállalkozza­nak nagyobb munkaeredmé­nyek elérésére. Törekedjenek munkaterületükön a termékek és szolgáltatások minőségének javítására, az anyag és az ener­gia takarékos felhasználására, az export növelésére, a terme­lési fegyelem és az együttmű­ködési készség fokozására. P. Kovács József, az Országos Béketanács elnök ségének tagja mondott beszédet Szolidaritási nagygyűlés Komlón ünneplőbe öltözött kisdiá­kok fogadták a vendégeket pénteken délután Komlón, a dávidföldi városrész általános iskolájában. Az őszi, megyei szolidaritási akciósorozat meg­nyitójaként a Salvador Allende nevét viselő iskolában szoli­daritási ünnepségre került sor, ahol a 10 évvel ezelőtti tragi­kus eseményekre emlékeztek, arra a napra, amikor az ellen- forradalmi junta csapatai a törvényes kormányra támadtak. A Hazafias Népfront és a KISZ Komló városi Bizottsága által rendezett emlékünnepsé­gen a Venceremos hangjait követően a bányászszínpad mutatta be az alkalomhoz illő műsorát, majd P. Kovács Ti­bor, az Országos Béketanács elnökségének tagja mondott beszédet. Megemlékezett a chi­lei nép harcáról, méltatta azo­kat az erőfeszítéseket, amelyek napjainkban tapasztalhatók a latin-amerikai országban, sürgetve a demokratikus jogok visszaállítását. Az emlékbeszédet követően Hajdee Cacares, a chilei anti­fasiszta bizottság képviselője lépett a mikrofonhoz. A máju­si, a júniusi, a júliusi és az augusztusi tiltakozási napok Sláger az angol és a német Döntő a munkahelyi késztetés bebizonyították a chilei nép harci erejét, a demokratikus pártok és a különböző szak- szervezetek támogatását a fa­sizmus elleni harcban — mon. dotta többek között. A beszédet követően Feren- czi Tamás, a KISZ Komló vá­rosi Bizottságának titkára be­jelentette, hogy az iskola 2400. sz. úttörőcsapata felvette az 1973. szeptember 14-én meg­gyilkolt Salvador Allende ne­vét. Ezután koszorúzásra került sor, amelynek során az emlé­kezés virágait az Országos Bé­ketanács, a Hazafias Népfront megyei és helyi bizottságának, a KISZ Komló városi Bizottsá­gának képviselői, valamint az iskola, a .Vöröskereszt, a Me­cseki Szénbányák Villamos üzemének Allende szocialista brigádja, továbbá Zobák- és Kossuth-bányaüzem képvise­lői helyezték el. Ferenci Demeter TIT nyelv- tanfolyamok Javában tart a beiratkozás a TIT nyelviskoláira a társulat Baranya megyei Szervezetének székházában. Ez a ,,javában” inkább az időpontra, semmint a jelentkezések számára utal, ugyanis Schmidt Erzsébet nyelvoktatási titkár szerint — akivel a most induló tanfo­lyamokról beszélgettünk —, az idén kevesebben jelentkeztek a TIT-nél nyelvtanulási szán­dékkal. — Mi lehet ennek az oka? — Véleményem szerint hiány­zik a környezet motivációja. Magyarán: az emberek sem a munkahelyen, sem a család­ban, sem egyebütt nincsenek rákényszerítve a nyelvtanulás­ra. önmaguktol pedig nem látják be, hogy egy olyan kis ország lakóinak, mint a mi ha­zánk, s olyan különleges nyel­vet beszélő népnek, mint a magyar, gazdasági és kulturá­lis érdeke, hogy minél többen beszéljenek idegen nyelveket. — Igen, •/alószinűleg még mindig az a viccbeli paraszt bácsi az ideálunk, aki büszkén megpödri a bajszát, miután a külföldiek hiába próbáltak vele szót érteni, s gúnyosan megjegyzi: látod, édes fiam, ezek a külföldiek milyen sok nyelvet tudnak, aztán mégsem mennek vele semmire ,.. — Ott, ahol az emberek rá vannak utalva a nyelvtanulás­ra, mennek is a tanfolyamok. A Dél-dunántúli Tervező Vál­lalatnál például tizenkét kur­zust indítottunk, zömmel fran­cia nyelvből, mióta megszüle­tett a „líbiai kapcsolat", és más munkalehetőség is meg­teremtődött francia nyelvterü­leten. Egy, a Szovjetunió irá­nyában érdekelt nagyvállalat vezetője elrendelte a kötelező orosz nyelvtanulást a fiatalabb vezetői korosztály részére, hogy ne kelljen állandóan tolmá­csokért szaladgálni. Az, hogy fiatal középvezetőknek a TIT - en keresztül kell megtanulniuk az oroszt, s általában a nyelv- tanfolyamaink fiatal résztvevői­nek magas száma az iskolai nyelvoktatás kritikája is egy­ben. Visszatérve még az idei kevesebb jelentkezőre: része lehet ebben annak is, hogy mind több cég és magántanár konkurál velünk, s ez szükség­szerűen vezet a TIT nyelvtanfo­lyamai iránti érdeklődés csök­kenéséhez. — Mi az, amit a TIT ebben a versenyben nyújtani tud? —J A rendszerességet, a megbízhatóságot, az olcsó ára-- kát. Nálunk ha valaki a nullá­ról indul, rendszeres tanulással nyelvvizsgát tehet, mert tan-* folyamaink egymásra épülnek. Olcsó és jó tankönyveink van­nak, az áraink pedig igazán méltányosak: 10 forint 20 fillér jön ki egy órára! — Hol tartják az órákat? — A Nagy Lajos és a Janus Pannonius Gimnáziumban bé­relünk termeket. A szerb-hor- vát órákat pedig a Délszláv Klubban tartjuk meg ezután. S még néhány statisztikai adat: 60 vállalattal tartunk kapcsolatot, ’95 tanfolyamunk van a városban 1255 hallgató­val. Kilencven nyelvtanárt fog­lalkoztatunk, egyetemi, közép­iskolai, általános iskolai okta­tókat, de vannak nem peda­gógus végzettségű nyelvtaná­raink is. A sláger az angol, a német, sokan választják a franciát is. A spanyolt, olaszt, finnt kevesebben, latinra pe­dig még egyetlen jelentkezőnk sem volt. H. J. Marjai József megbeszélése japán gazdasági szakemberekkel Marjai József miniszterelnök­helyettes ‘ pénteken fogadta Iwata Kazuot, a Toshiba Cor­poration elnökét, a Magyar— Japán Gazdasági Klub japán társelnökét és több japán nagy- vállalat vezető képviselőjét. Eszmecseréi folytattak a vi­lággazdaság helyzetéről. Véle­ményt cseréltek a két ország gazdasági együttműködésének lehetőségeiről, többek között az ipari kooperációk és a harma­dik piaci közös fellépés terén. A találkozón jelen volt Ka- zuo Wachi, Japán budapesti nagykövete. FILMJEGYZET Csodapókok, víziók A Vizipák — Csodapók a hét magyar bemutatója. A tv esti meséiből jól ismert ízeltlábúak tanmeséi a kölcsönös megbe­csülésről, egy csokorban, egy idő után meglehetősen unal­massá válnak. Még a tv-képer­nyőn is, időarányosan szét­osztva, hát még egybefűzve őket... Dramaturgiai zseninek kell annak lennie, aki pár per­ces önálló mesketékből egy nagy, egy igazi mesét tud ősz. szeállítani. Mintha valaki afo­rizmák összegyúrásából kíván­nak több kötetes családregényt előállítani. A vízipók így hát csak ví­ziókra kényszerít. Egyszer pél­dául megéljük még, hogy a pár perces reklámokból is új ma­gyar mesefilm kerül a mozikba: reprezentatív felméréseim sze. rint ugyanis a tv-reklám még­oly népszerű a gyerekek kö­rében, mint az esti mese. Gyakran nem tudom, hogy nem annak kedvéért ülnek-e a tv elé a gyerekek .. . Hiába vannak dolgok, mik elszakíthatatlanok eredeti kö­zegüktől. A tv-mese mellett ilyen például a western. A hét másik gyermekded bemutatója, A két rodeós juttatta ezt eszembe. Már már csodálatra­méltó az az erőfeszítés, amely- lyel a DEFA meg akarja hódi. tani a vadnyugatot: az indián­filmek után most egy westernt készítettek NDK-beli barátaink. Úgy tűnik, -még mindig nem veszélyeztetik Kari May babér, jait aki állítólagoson úgy irt izgalmas indiánregényeket, hog ki sem tette lábát Német­országból. Akármirevaló krimi sem min­den fán, akarom mondani, or­szágban terem, s ezzel koránt­sem azt állítom, hogy az Anna és a vámpír rossz film lenne. Egyszerűen csak tisztázatlan szándéka, mint ahogy megté­vesztő a címe. Az Anna nem nő, hanem egy rendőrségi nyomozócsoport, a vámpír is inkább nevezhető egy kéjgyilkosnak ... a többi stim­mel. A lengyel filmgyártás iz­galmas társadalmi drámákhoz szoktatott hozzá bennünket. . . Nem mintha nem lehetne a kettőt összehozni, a krimit és a társadalmi mondanivalót, Dosz­tojevszkij például megtarthatná e témában akadémiai székfog. lalóját, Shakespeare mester lenne az oponens ... No igen, más korok, más műfajok: mintha a film ma nem lenne képes, vagy legalábbis ritkán szintetizálni tematikákat és formákat. Olyannyira szako­sodott a filmgyártás, olyannyi­ra eltérő érdeklődésű rétegek, nek készülnek speciális filmek, hogy nehéz valamiféle egységet teremteni. De nem is ez a baj, hanem, hogy bennünk, filmné­zőkben is leegyszerűsödnek, a .,filmfogyasztói" szokások; egy­irányú reflexek épülnek ki ben­nünk. Lassanként olyanok leszünk, mint a viccbéli bolondok, akik annyira ismerték egymás törté­neteit, hogy elég volt számok­kal helyettesíteniük azokat. . . A főcímen levetítik nekünk, hogy teszem azt krimi, és má­ris nyomozunk, vagy azt, hogy vígjáték, s nyomban kacagunk, azt hogy társadalmi dráma, s rögvest elgondolkodunk, azt, hogy horror és már borzon- gunk... De hogy min? B. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom