Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-09 / 249. szám

1983. szeptember 9., péntek Dunántúlt Tlaplö TORUEHIYMUASUIT Ä Minisztertanács fel­kérésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa társadalmi vitára bocsátja az ország­gyűlési képviselők és a ta­nácstagok választásáról szó­ló törvényjavaslatot. A szé­les körű vitának az a célja, hogy az állampolgároknak módja legyen a tervezethez észrevételeket, javaslatokat tenni. Az alábbiakban közöljük a társadalmi vitára bocsá­tott törvényjavaslat szöve­gét. Az 'Országgyűlési képviselők és a tanácstagok választását az országgyűlés a szocialista demokratizmus továbbfejleszté­se, a választási rendszer de­mokratizmusának szélesítése, a népképviseleti testületek tévé- kenységének hatékonyabbá té­tele, a választások előkészíté­sének, lebonyolításának, vala­mint szervezeti és eljárási rend­jének egyszerűsítése érdekében __ az alkotmányos alapelvek­nek megfelelően — az alábbi­ok szerint szabályozza: I . FEJEZET A választójog 1. § (1) Az országgyűlési képvise­lőket, valamint a községi, a vá­rosi és a fővárosi kerületi taná­csok (a továbbiakban: helyi tanács) tagjait a választópol­gárok általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választják. (2) A fővárosi és a megyei tanácsok tagjait a helyi taná­csok titkos szavazással választ­ják. 2. § (1) A választójog a Magyar Népköztársaság minden nagy­korú állampolgárát megilleti. (2) A választáson minden szavazásra jogosult állampol­gárnak egy szavazata van. Minden szavazat egyenlő. (3) Nincs választójoga an­nak, a) aki elmebeteg, b) akit a bíróság eltiltott a közügyektől, c) aki a szabadságvesztés büntetését tölti, vagy szigorított őrizetben van. 3. § Országgyűlési képviselővé vagy tanácstaggá mindenki megválasztható, akinek válasz­tójoga van. II. FEJEZET A választás 4. § (1) Az országgyűlési képvise­lőket választókerületenként és országos választási listán vá­lasztják. A választókerületen­ként és az országos választási listán megválasztott országgyű­lési képviselők jogai és köte­lezettségei azonosak. (2) A helyi tanácstagokat vá­lasztókerületenként választják. A közös községi tanácshoz tar­tozó társközségekben meg­választott tanácstag egyben a község elöljáróságának is tag­jává válik. 5. § (1) Minden országgyűlési vá­lasztókerület egy országgyűlési képviselőt, minden tanácsi vá­lasztókerület egy tanácstagot választ. (2) Az országos választási listán a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (a továbbiakban: El­nöki Tanács) által meghatáro­zott számú képviselőt választa­nak. (3) A helyi tanácsok megha­tározott számú fővárosi, illető­leg megyei tanácstagot vá­lasztanak. 6. § (1) Az országgyűlési válasz­tókerületek számát, területét, székhelyét és sorszámát az El­nöki Tanács állapítja meg.' (2) A tanácsi választókerüle­tek számát — e törvényben meghatározott keretek között — a fővárosi, illetőleg a megyei tanács, a tanácsi választókerü­letek területét és sorszámát a helyi tanács végrehajtó bizott­sága állapítja meg. (Alternatív javaslat: A törvény keretei között min­den helyi tanács iáját maga ál­lapítsa meg a tanácsi választó- kerületek számát. A választóke­rületek számától függ ugyanis az adott helyi tanács tagjainak a száma, márpedig indokolt, hogy a tanács a saját létszá­máról maga dönthessen. A javaslat ellen szól, hogy megvalósítása esetén a helyi tcr- nácsok tagjainak száma egymás­tól indokolatlan mértékben el­térhetne, túl nagy létszámú ta­nácsok is létrejöhetnének.) 7. § A választópolgárokat állandó lakóhelyükön nyilvántartásba kell venni; a nyilvántartásból való kihagyás vagy a nyilván­tartásba vétel miatt kifogást lehet emelni, amelyről végső soron a bíróság határoz. 8- § (1) Az országgyűlési képvi­selők és a helyi tanácstagok jelölésének jogát a választó- polgárok jelölő gyűlései gya­korolják; minden választókerü­letben két vagy több személyt jelölnek. (2) A jelölő gyűléseken a vá­lasztókerület lakosai és a terü­letén levő vállalatok, szövetke­zetek, állami gazdaságok, hi­vatalok, intézmények (a továb­biakban: munkahely) dolgozói vehetnek részt. (Alternatív javaslat: Felmerült olyan szabálynak a felvétele, mely szerint a jelölő gyűléseken elsősorban a válasz­tókerület lakosai vehetnek részt.) 9. § (1) A választókerületben a képviselőjelöltek, illetőleg ta­nácstagjelöltek azok lesznek, akik megkapták a jelölő gyű­léseken megjelent választópol­gárok egyharmadának a sza­vazatát. (2) Az országos választási listán a képviselőjelölteket a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jelöli a Hazafias Nép­frontba tömörült politikai, tár­sadalmi és érdekképviseleti szervek javaslatai alapján. (3) Az elfogadott képviselő- jelöltek és tanácstagjelöltek a választást megelőző napig — egyenlő feltételek mellett — fel­kereshetik a választóikat, ré­szükre a Hazafias Népfront il­letékes bizottságai vagy a Ha­zafias Népfrontba tömörült po­litikai, társadalmi, érdekképvi­seleti szervek szervezésében gyűléseket tarthatnak, hogy ezeken tevékenységüket és a megválasztásuk esetén elérni kívánt céljaikat ismertessék. 10. § (1) Mindenki személyesen szavaz. (2) A jelöltre szavazni a sza­vazólapon a jelölt nevének meghagyásával, a jelölt ellen szavazni nevének áthúzásával lehet. 11- § (1) A fővárosi és a megyei tanács tagjává a helyi tanács­tag vagy más választópolgár választható. (2) A jelölésnél tekintetbe kell venni, hogy a fővárosi és a megyei tanácstagok többsé­ge a helyi 'tanácsok tagjai kö­zül kerüljön ki. (Alternativ javaslatok: 1. A hatályos törvény szerinte fővárosi és a megyei tanácsta­gok túlnyomó részének á helyi tanácstagok közül kell kikerül­nie. Ezt a javaslat úgy módosít­ja, hogy a fővárosi és a me­gyei tanácstagoknak csupán a többsége kell hogy egyszers­mind helyi tanácstag is legyen. Van olyan javaslat, amely sze­rint nem indokolt a tervezett mó­dosítás, tehát továbbra is a helyi tanácstagok közül kerüljön ki a fővárosi és a megyei ta­nácstagok túlnyomó réíxe. 2. Felkerült az a javaslat is, hogy a fővárosi és a megyei ta­nácstagok többsége a helyi ta­nácsok területén lakók közül ke­rüljön ki, tekintet nélkül arra, hogy helyi tanácstagok-e vagy sem. Ennek megfelelően a (2) be­kezdés végét a következőképpen kellene megszövegezni: többsége” — illetőleg az 1. pontban foglalt javaslat elfoga­dása esetén: „túlnyomó része” — a helyi tanácsok területén la­kó választópolgárok közül kerül­jön ki.) III. FEJEZET Az országgyűlési képviselő és a tanácstag 12. § (1) A választókerület megvá­lasztott országgyűlési képvise­lője, illetőleg tanácstagja az a jelölt, aki az összes érvényes szavazatnak több mint a felét megkepta, feltéve, hogy a vá­lasztókerületben az összes vá­lasztópolgárnak több mint a fele szavazott. (2) Az a jelölt, aki a válasz­tókerületben a megválasztott országgyűlési képviselő, illető­leg tanácstag mellett megkap­ta az összes érvényes szava­zatnak legalább az egynegye­dét, pótképviselő, illetőleg pót­tanácstag. (3) A fővárosi és a megyei tanács megválasztott tagja az a jelölt, aki az őt megválasztó helyi tanács tagjai számának felénél több szavazatot kapott. 13. § Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok rendszeresen beszámolnak működésükről a választóiknak. 14. § (1) Az országgyűlési képvise­lő és a tanácstag megbízatása megszűnik: a) az országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának lejár­tával vagy feloszlatásának ki­mondásával, b) összeférhetetlenség ki­mondásával, c) visszahívással, d) lemondással, e) a választójog elvesztésé­vel, f) á képviselő, illetőleg a ta­nácstag halálával és g) az igazgatási terület meg­változtatásával, ha az a ta­nács megszűnésével jár együtt. (2) A pótképviselő, illetőleg a póttanácstag megbízatása — a visszahívás kivételével — az (1) bekezdésben felsorolt ese­tekben szűnik meg. 15. § (1) A választópolgárok az országgyűlési képviselőt és a tanácstagot — ho megbízatá­sának nem tud eleget tenni, vagy arra méltatlanná vált — visszahívhatják. (2) A visszahívásra az érin­tett választópolgárok legalább 10 százaléka, továbbá a vá­lasztókerületben megválasztott országgyűlési képviselő esetén a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, helyi tanácstag ese­tén a Hazafias Népfront helyi bizottsága tehet javaslatot az Elnöki Tanácsnak, illetőleg a helyi tanácsnak. (3) A visszahívásról a válasz­tópolgárok e törvénynek a vá­lasztásra vonatkozó szabályai szerint titkos szavazással dön­tenek. (4) Az országos választási listán megválasztott képviselő visszahívásáról az országgyűlés — a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának javaslatára — dönt. (Megjegyzés: A törvényjavaslat ezt követően a választási eljárás részletes szabályait tartalmazza. E ren­delkezések közül a jelentőseb­beket ismertetjük.) 21. § Az országgyűlési választóke­rületeket a főváros és a me­gye területén belül úgy keli kialakítani, hogy mintegy 30 000 lakos választhasson egy képvi­selőt. 22. § (1) A tanácsi választókerüle­tek számát — az állandó lako­sok számával arányosan — úgy kell megállapítani, hogy a vá­rosokban és a fővárosi kerüle­tekben legalább 30, az önálló tanácsú községekben legalább 11 választókerület legyen. A községi közös tanácsba közsé­genként legalább 3 tanácsta­got kell választani, a közös ta­nács tagjainak száma pedig legalább 11 legyen. (2) A tanácsi választókerüle­tek száma legfeljebb a követ­kező lehet: a) az 1000 vagy ennél keve­sebb lakosú községben 20, b) az 1000—5000 lakosú községekben 30, c) az 5000—10 000 lakosú városban és községben 35, d) a 10 000—20 000 lakosú városban és községben 45, e) a 20 000-en felüli lakosú községben 50, f) a 20 000—30 000 lakosú városban 60, g) a 30 000—50 000 lakosú városban és fővárosi kerület­ben 70, h) az 50 000—100 000 lakosú városban és fővárosi kerület­ben 80, i) a 100 000—150 000 lakosú városban és fővárosi kerület­ben 90, j) a 150 000-en felüli lakosú városban és fővárosi kerület­ben 100. (3) A községi közös taná­csok esetében a választókerü­letek kialakításánál a közös tanácshoz tartozó községek la­kosságszámát együttesen kell figyelembe venni. 39. § (1) A jelölő gyűléseket a Ha- zifas Népfront bizottságai szer­vezik — a Hazafias Népfront­ba tömörült politikai, társadal­mi, érdekképviseleti szervek be­vonásával — a lakóterületen vagy a munkahelyeken. (2) A jelöltekre, javaslatot te­hetnek a jelölő gyűléseken a Hazafias Népfront szervei, a politikai, társadalmi, érdekkép. viseleti szervek, a munkahelyek dolgozóinak közössége és bár­mely választópolgár. 40. § (1) Az országgyűlési képvi­selő jelölése céljából választó- kerületenként két vagy több je. lölő gyűlést kell tartani. (2) A korábbi jelölő gyűlé­sen elhangzott valamennyi ja­vaslatot — ha a javasolt sze­mély ott szavazatot kapott — a későbbi jelölő gyűlésen is a szavazásra kell feltenni. A -már megtartott jelölő gyűlést azon. ban nem kell újból összehívni, ha a későbbi jelölő gyűlésen újabb jelöltet fogadtak el. 41. § (1) A helyi tanács tagjának jelölése céljából választókerü­letenként jelölő gyűlést kell tartani. (2) Az olyan községben, ahol a lakosok száma 300-nál nem több, a választókerületek jelölt­jei összevont jelölő gyűlésen is jelölhetők. 42. § (1) A jelölés nyílt szavazás­sal történik. A jelöltekre tett ja­vaslatokat — elhangzásuk sor­rendjében — egyenként kell szavazásra bocsátani. (2) A jelölő gyűlésen részt vevő választópolgár több sze­mély jelölését is támogathatja. 52. § (1) Szavazni a megfelelő sza. vazókörben, a szavazás napján 6 órától 18 óráig lehet. (2) A szavazatszedő bizott­ság a szavazást 18 óra előtt befejezettnek nyilváníthatja, ha a választók nyilvántartásába felvett valamennyi választópol­gár szavazott. (3) Ha a helyi körülmények indokolják, a helyi választási elnökség elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék, a szavazatszedő bizottság pedig elrendelheti, hogy a szavazás 19 óráig tartson. 53. § (1) iMnden szavazóhelyiség­ben — a szavazás titkossága érdekében — legalább két fül. két kell kialakítani. (2) Minden szavazáhelyiség- ben a szavazás céljára két vagy több urnát kell felállítani. Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pe­csét feltörése vagy az urna szétszedése nélküli ne lehessen szavazólapot eltávolítani­(3) A szavazatszedő bizott­ság az urnák állapotát a sza­vazás meqkezdése előtt meg­vizsgálja, és a vizsgálat ered­ményét feltünteti a szavazási jegyzőkönyvben. 54. § (1) A szavazatszedő bizott­ság elnöke felelős azért hogy a szavazás napján a szavazó­helyiségben és környékén a ren­det fenntartsák. (2) A szavazatszedő bizott­ság elnökének a rend fenn­tartására tett intézkedése min­denkire kötelező. (3) A szavazás ideje alatt a szavazóhelyiségben nem sza­bad választási agitációt kifej­teni. (4) A szavazóhelyiségben az Országos Választási Elnökség, nék, az illetékes választási el­nökségeknek és a szavazatszedő bizottságnak a tagjain, az e szervekhez beosztott dolgozó­kon, a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottam kívül senki sem tartózkodhat hosszabb ideig, mint amennyi a szavazáshoz szükséges. 57. § (1) Érvénytelen 'az a szava­zat, amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le, vagy amelyből nem lehet megálla­pítani, hogy a szavazó kire szavazott. (2) Az országgyűlési és a ta­nácsi választókerületben ér­vénytelen a szavazat, ha a sza­vazólapon egynél több jelölt nevét hagyták meg. (3) A szavazat érvényességé, ről a szavazatszedő bizottság véglegesen határoz. 72. § (1) Ha valamelyik ország- gyűlési, illetőleg tanácsi vá­lasztókerület megüresedik, és a választókerületnek megválasz­tott pótképviselője, illetőleg póttanácstagja van, ők lépnek a megüresedett tisztségekbe. Ilyenkor részükre qz országgyű. lési képviselői, illetőleg tanács­tagi megbízólevelet át kell ad­ni. (2) Ha az (1) bekezdésben említett választókerületnek nincs pótképviselője, vagy póttanács­tagja, az országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának ide­jére új képviselőt, illetőleg ta­nácstagot kell választani (idő­közi választás). (3) Időközi választást kell tar­tani akkor is, ha területválto­zás következtében új tanács alakul, és az Elnöki Tanács az igazgatási egység területén vá­lasztást rendel el. (4) Ha a tanácsot az Elnöki Tanács feloszlatja, egyúttal új tanács választását tűz; ki. (5) A (2) és (3) bekezdés alapján megválasztott tanács megbízatása a következő álta­lános tanácsválasztásig tart. 82. § (1) A fővárosi tanácsba mintegy 10 000 lakosonként egy tanácstagot, a megyei tanács­ba pedig — a lakosság és a helyi tanácsok számához iga­zodóan — 70—120 tanácstagot kell választani. (Alternatív javaslat: Felmerült az a javaslat, hogy a hatékonyabb testületi műkö­dés érdekében a fővárosi ta­nácsba a jelenleginél 201 he­lyett 150 tanácstagot válassza­nak. Ugyanebből az okból a megyei tanácstagok számának csökkentését is javasolták.) (2) A fővárosi és a megyei tanácstagok számát — az (1) bekezdésben foglalt keretek kö­zött — az Elnöki Tanács álla- pítja meg. A helyi tanács a fővárosi illetőleg a megyei ta­nács által megállapított számú tanácstagot választ. Több köz. ségi tanács együtt is választ­hat egy megyei tanácstagot. (3) A fővárosi és a megyei tanácstagokat a helyi tanácsok tagjainak megválasztását kö­vető 30 napon beiül, általában a helyi tanács alakuló ülésén kell megválasztani. 91. § Ez a törvény az 1985. évi ál­talános választás kitűzésének napján lép hatályba, végrehaj­tásáról az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és az Országos Választási Elnökség, gondosko­dik. Új választójogi törvényünk megalkotása fontos eseménye ál- laméletünk demokratikus fejlődésének; érinti minden honfitár­sunkat. Ezért a Hazafias Népfront Országos Tanácsa felkéri ha­zánk állampolgárait, hogy minél többen vegyenek részt és nyil­vánítsanak véleményt a népfrontbizottságok által a következő hetekben rendezett vitákon. Ezenkívül javaslataikat, észrevételei­ket’írásban is juttassák el a helyi, a megyei népfrontbizottságok­hoz, vagy közvetlenül a Hazafias Népfront Országos Tanácsához; továbbá a megyei vagy az országos napilapok szerkesztőségébe. az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom