Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)
1983-09-08 / 248. szám
Dunantmt napló 5 Álljon meg a menet! A minap közöltük: ha valakik sé- rült állatot találnak, ne vigyék az állatkertbe, mert ott már nem tudják hova rakni a szerencsétlen jószágokat, hanem — tájékoztatta lapunkat a pécsi Zoo szakembere — forduljanak a gondban levők állataikkal egyetemben az OKTH Dél- dunántúli Felügyelőségéhez. Nos, úgy tűnik: rengeteg a sérült állat. . . A felügyelőségen pillanatnyilag a mosdóban párolnak” egy gólyát — szemétkosárral halászva neki megfelelő falatokat —, az itt dolgozó jogásznő hétvégéjét egy sárgarigó kötötte le — otthonában ápolgat- ta . . ., és így tovább. Hogy az áradat megálljon — tisztelve az állatszeretők kedvenceik iránti aggodalmát — kicsit pontosítjuk a felhívást: telefonon vagy levélben jelezzék a felügyelőségnek, ha sérült, védett állatot találnak, akkor megfelelő eligazítást kapnak, mi a további teendő. A felügyelőség cime: Pécs, Tettye tér 9., tele* fonszáma: 24-249. Akrobatika háromnegyedben Az NDK Állami Tánc- együttesének műsora után Nem udvariasságból zúgott a vastaps kedden este a Pécsi Nemzeti Színházban az NDK Állami Táncegyüttesének műsora után. Meggyőződésem, hoay a polgárosult német tánc- kultúra régi hívei sem számítottak ennyire pergő szellemes és színvonalas műsorra. Ebben az esetben, nyugodt szívvel elhanyagolhatjuk annak a vizsgálatát, mennyire hűen őrizték meg a koreográfiák a táncok fo! klórjel legét. Általában, amikor egy nemzet tánckultúráját reprezentálni hivatott együttes lép fel országa határain túl, jogos igény, hogy e nemzeti karakter kitessék a be. mutatott műsorból. Az NDK Állami Táncegyüttesén nem kérhetünk többet számon, mint amit e fiatal állam a művészetek terén általában nyújta. •ni tudhat. És ez nem kevés. A Pécsett bemutatkozott együt. tes táncegyüttesként és nem néptáncegyüttesként hirdeti magát, így érthető, ha Eva Stahlberg és Günther Neubert koreográfusok szabadabban hagyatkoztak a klasszikus balettre és fantáziájukra a műsor mega I kotá sakor. Ami egészen kiemelkedő volt ebben a produkcióban, az az ötletek kavalkádja, a rendkívül szellemes megoldások hosszúhosszú sora. Az első pillanatokban nehéz volt elképzelni, hogyan lehet egy kétórás műsort keringöből és polkából összeállítani de Bernhard Bulay együttese bravúrosan megoldotta ezt a gondot. Szinte valamennyi számban új és új oldaláról mutatkozott be a tánckor, az igen kultúráltan muzsikáló szimfonikus zenekar pedig élvezetes hang- szerelésben, biztos alapotadott a táncokhoz. Kitűnőek voltak az ötleteket alátámasztó zene, effektusok, még az ostorcsapásokat, a kovácskalapácsok ritmusát is a karmester tudta vezényelni. Külön említést érdemel a négy énekes szólista, aki egyáltalán nem a hézagpótló zenei betétek előadóinak szerepét vállalta, hanem kitűnő hangjával nagyon szép perceket szerzett a közönségnek. A maga nemében tehát igen kiváló, értékes produkció emlékével jöhettünk ki a színházból ezen az estén. Havasi 1. T anácskoztak a haematológusok A 10., jubileumi tudományos ülés Pécsett A Pécsi Orvostudományi Egyetem és az Erfurti Orvosi Akadémia húsz éve kapcsolatban áll egymással. Ennek keretén belül különböző munkacsoportok tevékenykednek. Legeredményesebben — tíz éve — a POTE I. Belklinika és a PAB- Haemostasis munkacsoportja az Erfurti Akadémia Haemostasis munkacsoportjával működik együtt. Néhány éve csatlakozott hozzájuk a Veszprémi Akadémiai Bizottság hasonló csoportja is. A közös munka eredményeinek a megbeszélésére évente kerül sor — egyszer Pécsett, máskor Erfurtban. Tegnap Pécsett a PAB székházban tartották a jubileumi — tizedik — tudományos ülést. A házigazda, dr. Nagy Ibolya egyetemi docens, a PAB Klinikai Kutatási Szakbizottságának titkára köszöntötte elsőként a résztvevőket. Aztán dr. Török Béla egyetemi tanár, a PAB Klinikai Kutatási Szakbizottság elnöke, majd dr. Jobst Kázmér, a POTE és a PAB részéről, végül István Lajos egyetemi tanár a VEAB nevében üdvözölte a német és magyar vendégeket, valamint méltatta a közös együttműködés eredményeit. Az erfurtiak vezetője Günther Vogel professzor is a közös munka során elért sikereket említette beszédében, egyben meghívta a jelenlévőket a következő évben Erfurtban tartandó tudományos ülésre. Miért is szükségesek oz ilyen jellegű tudományos ülések? Az itt összegyűlő szakemberek — belgyógyászok, sebészek, nőgyógyászok, farmakológusok, gyerekgyógyászok, és véradóállomásokon dolgozó orvosok — közösen tudják megbeszélni a véralvadással kapcsolatos problémákat. Tegnap is 19 előadás hangzott el; többek között a trombózishojlamról, annak kezeléséről, a gyógyszeres, sebészeti és belgyógyászati megelőzéséről, a vérlemezke és vérpótlás gyakorlati kérdései ről. Ezek az előadások ózonban már elhangzottak, vagy megjelentek különböző orvosi szaklapokban, illetve publikálás előtt állnak. Azonban előfordulhat, hogy a német és magyar együttes üléseken olyan témák és tények is elhangzanak, melyek a másik felet is foglalkoztatják. Ezzel újabb kutatási támpontokat tudnak egymásnak adni. így például az erfurtiak tegnap beszámoltak több klinika munkájáról ahol a trombózissal és a véralvadási zavarok kezelésével foglalkoztak: ezzel a magyar munkacsoportnak segítséget nyúitottak. A tegnapi ■’lőadássorozatot követően a mai nap munka megbeszéléseket tartónak, majd pedig Pécs nevezetességeivel ismertetik meg az erfurtiakat. A. E. Honvédelmi nevelés és a munkásür úttörőgárdisták II fegyelemre infő kéz simogat is wmmmmammaamm Beszélgetés a pécsi munkásőr- zászlóalj új parancsnokával A pécsi „Landler Jenő” munkásörzászlóalj ez év januári ünnepi egységgyűlésén történt meg a váltás: a zászlóalj élén: a nyugállományba vonuló parancsnok, Sári Ferenc helyébe Krivitz Gyula lépett. A korábbi parancsnok a munkásőrség alapitó tagja, az új parancsnok viszont még a harmincas éveiben járó fiatalember. A zászlóalj hagyományai, eddigi eredményei — például a „Haza Szolgálatáért1' Érdemrend arany fokozat kitüntetés — már eleve meghatározzák a mércét: az egység új vezetésének a korábbihoz hasonló eredményes munkát kell végeznie. A helyzetkép tehát egyszerű, a feladat világos — ahogy mondani szokták. De a feladatokat általában könnyebb kitűzni, mint végrehajtani, s mindenféle személyi változás magában hordozza a kezdeti zökkenők lehetőségét is. Kint hol zuhog, hol csak álmosítóan csepereg az ősz eleji eső. Csendes „eseménytelen" nap. A pécsi „Landler Jenő” munkásörzászlóalj porancsnok- ságának épületében csak a hivatásos állomány tartózkodik, vagyis néhányon csupán. Kiválóan alkalmas időszak a számvetésre és a tervezgetésre. — Kilenc hónapja nevezték ki a zászlóalj parancsnokává. Mi történt azóta? Hogyan sikerült elfogadtatnia magát az új parancsnoknak az állománynyal? — Nyugodtan állíthatom, hogy a személyi változás nem okozott zökkenőket a zászlóalj tevékenységében — mondja határozottan Krivitz Gyula. — Ez javarészt a korább; parancsnok, Sári Ferenc vezetői képességeinek utólagos bizonyító, ka is. Nem kis szó, s nem is túl gyakori, hogy egy vezető időben, s nagyon lelkiismeretesen gondoskodik az utána következő vezetői gárda kineveléséről, felkészítéséről. Én például ezt megelőzően hat évig voltam a zászlóaljparancsnok helyettese, s 1969 óta vagyok munkásőr. Az egység tagjai régóta ismernek nem kellett tehát új hangot próbálgatni egymás között. Éppúgy megértjük egymást a hozzám hasonló korúnkkal, mint a még szolgálatot teljesítő nyugdíjasokkal. Azt tapasztaljuk egyébként, hagy mindinkább erősödik a közösségi élet iránti igény. Ez nagy segít:ég a kiképzési feladatok végrehajtásánál is. Az idei kiképzési feladatok zömét már teljesítettük. Hátra van még ebben az évben a rajkötelékben végrehajtandó lőgya- korlat és a harcászati gyakorlat, amelyek során gyakorlatilag lemérhetjük, hogy mennyi, re volt eredményes a kiképzés. Ugyancsak most ősszel folyik az előképzős munkásőrök felkészítése. Az utánpótlással, vagyis az állományépítéssel — ahogy az évek hosszú során át — most sincs gondja a pécsi munkásőrzászlóoljnak; az elő- képzősök között a társadalom szinte minden rétegének képviselői megtalálhatók. A vezető bebsztásúaktól kezdve a kétkezi munkásokig, sokan vállalják a munkásőrélettel járó elkötelezett fegyelmet és szolgálatot. Az előképzős munkásőrök zöme harminc év körüli — erről árulkodik a statisztika. Termé. szetes is ez az átlagéletkor, hiszen a munkásőrség' utánpótlásának bázisa ez a korosztály: a megállapodott, dolgozó, de még a fiatalok közé számítható emberek. Azonban gáluk jó. val ifjabbak is beletartozhatnak a munkásőrség vonzáskörébe: azok a KISZ-tag fiatalok akik az Ifjú Gárda munkásőr szakalegységben, illetve azok az általános iskolások, akik az úttörőgárda munkásőr szakalegy. ségekben tevékenykednek. Ez utóbbi témának napi időszerűsége is volt tegnap: pécsi munkásörzászlóalj parancsnoksága szerda délutánra szervez, te meg a mozgalmi év feladattervének megbeszélését mindazon pécsi általános iskolák úttörőcsapat-vezetőivel, ahol munkásőr úttörőgárda szakalegységek működnek. Jelenleg hét ilyen intézmény van: az Őz utcai, a Felsővámház utcai, o 39-es dandár úti, a Berek utcai, a Belvárosi és a sport általános iskola, valamint a Nevelési Központ. — összesen jelenleg 130 munkásőr úttörőgárdistánk van. Ez már olyan létszám, hogy szükséges a program koordinálása az iskolákkal. A havonta tartandó néhány órás időtartamú foglalkozások során zászlóaljunk parancsnokai is. mertetik meg a gyerekeket a fegyveres erők és testületek szerepével, jellegével, harci technikájával, tereptannal és más egyéb, az úttörők számára izgalmas, romantikus ismeretekkel. Igyekszünk a gyakorlati életre nevelni az úttörőgárdistákat. Ennek a célnak szentelve szervezzük meg számukra a játékos Vizsgának számító járőr, versenyeket is, hogy tudjanak például egy sátrat felverni, vagy tábortüzet rakni. S bizony, a mostani gyerekek jórészének az ilyen feladatok újdonságként hatnak. — Mi a munkásőrség szerepe az ifjúság honvédelmi nevelésében?-— A munkásőrség az a fegy. veres testület, amelyről még elképzelni is képte'enség hogy valamelyest is elszigetelődhet a társadalomtól, hiszen tagjai a munka mellett, iavnrészt szabadidejükben vállalják a szolgálatot. A munkásőr természetesen magával hozza ebbe a közösségbe a munkahelyi gondjait épp úgy, mint a családra, kát. Az ifjúság nevelése pedig örök téma. Nem mutogathatunk addig mások mulasztásaira, hibáira, amíg a saját részünket el nem végezzük ebben a feladatkörben. A honvédelmi nevelés célja, hogy olyan ifjúságot neveljünk, amely fizikai'ag is, psziöhikailag is képes helytállni nehéz helyzetben is, s egyebek kőzett nem bukik el a katonaélet próbáin. A munkásőr ifjúgárda és úttörőgá.rda szakalegységekben szocialista társadalmunk iránti elkötelezettségre közösségi ‘magatartásra és fegyelemre igyekszünk nevelni a fiatalokat. S ebben a munkásőr szülők és nagyszülők példaadása, lelkes segítőkész sége a meghatározó kiindulópont: a fegyelemre intő kéz egyben simogat iis. D. I. Könyvszemle Janus Pannonius Beszédek, levelek Alig tíz éve annak, hogy V.# Kovács Sándor közreadta a Gondolat kiadásában az újkort modern műveltség hajnalának, a reneszánsz irodalom első magyarországi évszázada íróinak levélválogatósát. Köztük szerepel Janus Pannonius 21 levele, Boronkaj Iván fordításában. 1972-ben, az ötszáz éves évfordulón Csorba Győző előszavával V. Kovács Sándor szerkesztésében, a Tankönyv- kiadó jelentette meg a Janus Pannonius munkái latinul és magyarul című, 600 lapnyi terjedelmű kötetet, benne a költő 24 levelét — Boronkai Iván fordításában. A levelekhez 3 beszéd is csatlakozott. Az 1982-es év is Janus Pannonius jegyében indult. Klani- czay Tibor gondozásában megjelent 1410 lapnyi terjedelemben a Janus Pannonius — Magyarországi humanisták című munka — most már a Szép- irodalmi gondozásában, benne hat Janus-levéllel — Boronkai Iván fordításában. Nemrégiben könnyen kezelhető zsebkönyv formában, a Kozmosz könyvek sorozatában a boltokba került Csorba Győző bevezetőjével és válogatásában a Janus Pannonius válogatott munkái c. gyűjtemény, benne a költő tíz levele — Boronkai Iván fordításában. Most már immár ötödször jelennek meg rövid időn belül a költő beszédei és levelei, amelyeknek fordítómestere ismét Boronkai Iván. A Gondolkodó magyarok sorozatban — most már a Magvető útján — Janus Pannonius: Beszédek, levelek címmel, Szigethy Gábor sorozatszerkesztő tette közzé Janusnak két beszédét és 24 levelét. Bizonyos, hogy e beszédek és levelek korfestő adalékaikkal erősítik a költő püspökről eddig vallott személyiségtudati ismereteinket, prózai stílusa költői jellegének megismerhe- tését. Feltétlenül -szólnunk kell azokról a jegyzetekről, amelyek mind a beszédek, mind a levelek megértését és értelmezését nagymértékben elősegítik. Némelyikük, mint például a római beszédhez fűzött indulatos Mátyás-levél, megérdemelte volna a külön közlést, miként sor kerülhetett volna Mátyásnak Janus Pannoniushaz 1464- ben írt levele közlésére is. Ebben a nagy uralkodó elismeri „János pécsi püspöknek erényeit, érdemeit és szolgálatait, aki jeles buzgalmával, kiváló képzettségével és erényeivel mindenkor udvarunk fényének és ragyogásának öregbítésén fá radozott." A most megjelent kis kötet érdekessége — a beszédeken és leveleken túlmenően — Szigethy Gábor előszava, amelynek címe: „János püspök magánbeszéde útban Róma leié, 1465 tavaszán" — valójában apokrif levél, a sorozatszerkesztő monológja, amelybe belesűríti Janusnak elképzelt véleményét a „gyerekcsináló, pápává hizlalt bíborosról", II. Pálról, aki nem akar pénzt adni Mátyásnak a török elleni hadjáratra. A jegyzetek ennek ellenkezőjéről győznek meg bennünket. Az ál-Janusnak uqvanis nincs igaza: M. Pál 1465. május 24-én 55 200 du- kótot adott át Mátyás követeinek a török elleni hadjárat költségeire. Később számon is kérte az összeg mikénti felhasználását. Még valamit! Nem tudom, ildomos-e az ötödszöri közléskor megdicsérni a fordítót. Boronkai. Iván az egyetlen fordító, a latinból maayarrá áttétel során gondosan ügyelt anyaga világosságára, ízes, zamatos stílusának megtartására. Valóban megérdemli, hogy a hatod- szori kiadáskor is az ő fordításai kerüljenek nyomdafesték alá. T. I.
