Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)
1983-09-05 / 245. szám
Készül a mestermunka Meghonosodott Pécsett a viaszöntés Emlékmű a püspöki temetkezőhely számára A tulajdonképpeni mestermunka most készül: a pécsi püspökség rendelte meg Rétfalvi Sándor és Bencsik István szobrászművésztől az új püspöki temetkezőhely számára a/ emlékművet. A volt kanonoki sirkamrában, egy világító ablak fogja megvilágítani a szimbolikus szobrot, a „Feltámadást1', oldalt a volt kanonokok egy sírkamrában, a volt püspökök külön-ikülön várják ama percet. Magát az oltár-emlékművet azonban már halottak napjára elkészíti a két művész. Ritka két szobrász ily együttmunkálkodá- sa: Rétfalvi készíti a bronzalakot, Bencsik az oltár köveit formálja — együtt lesz egy szobor kő és fém. Ez utóbbi alak azonban felfogható mestermunkának is: Rétfalvi Sándor viaszveszítéses vizsgaműve lesz, egyben e szoboröntési eljárás pécsi meghonosodásának példázata is.- Amikor Amerigo Tot meghívására, a megyei tanács segítségével egy hónapot tölthettem el Rómában, hogy tanulmányozzam a viaszveszítéses, s réges-régi szoboröntési technikát, azzal az elhatározott szándékkal jöttem haza, hogy ezt mi is meg tudjuk csinálni. Rengeteg nehézséggel ugyan, sok kudarccal tarkítva, de ma már úgy érzem, megy ez a mesterség. Köszönhető ez Újvári öntőmester önzetlen mecénási magatartásának is. Két szobrász kollégámmal és két közvetlen segítő társammal máris elsajátítottuk, megtanultuk e mesterség alapvető csínjeit. hétfői A primadonna Az, hogy primadonna, már akkor kiderült, amikor a Pécsi Nemzeti Színház évadnyitó tár. sülati ülésén bemutatták: léptei, testtartása, meghajlása, mosolya, no és termete összetéveszthetetlenül az operettszín. pad első asszonyáé. A Színház, és Filmművészeti Főiskola után Pécsre szerződött Dankó Klára: — Hívtak már korábban is, de a főiskola nem engedett, talán azért, hogy jobban képezhessék a hangomat, bár gyakran kényszerültem a vizsgákon olyan szerepeket énekelni, ami nem az én hangfekvésemnek felelt meg. Igaz, ez. zel széthúzták a hangomat, erősödtek altjaim. — Mindig primadonna akart lenni? A Feltámadás közel életnagyságú figurája lesz az első olyan szobor, amit Rétfalvi Sándor magáénak mondhat minden részletében. A viaszveszítéses szoboröntés technikáját természetesen először apróbb szobrokon gyakorolták (néhány látható is belőlük a Pécsi Galéria Táj című kiállításán), aztán következtek a nagyobb szobrok:- Nem ez lesz az első nagyméretű szobor, amit itt Pécsett ezzel az eljárással öntöttünk, de eddig mindig más szobrászok művei készültek. Ezek voltak a tanulás stádiumai: volt amelyiket többször is le kellett önteni, mert hol a lorma ment szét, hol a bronz nem volt megfelelő minőségű. Dehát rengeteg nehézséggel kellett meg- küzdenünk, hogy csak egy példát mondjak: magunknak kellett megkeresni azt a cserépanyagot, ami megfelel a formázáshoz: abból őrleményt készíteni, merthogy öntéshez szükséges osztályos téglapor nem kapható nálunk, mind ahogy még nagyon sok dolog nem. Márpedig egy ilyen nagy szobor formájához kell néhány mázsa téglapor. . . A Feltámadás feltámadása tehát egy ősi eljárásnak: ma Magyarországon nem készül sehol másutt nagyméretű szobor viaszveszítéses eljárással. S amiért érdemes volt időt, pénzt áldozni, befutott művészként megtanulni egy mesterséget:- Az a felfedezés izgalma, s a szobrászi lét kiteljesedése, elképzeléseim maradéktalanabb megvalósithatósága — mondja Rétfalvi Sándor. — Ezért izgat bennünket ez a szobor, s azért is, mert a feltámadásnak, a katolikus vallás e sarkalatos tétele szobrászi megjelenítésének meglehetősen kevés darabja van eddig. S nem kell ahhoz hívőnek lenni, hogy haláláról az ember elgondolkodjon: ha jó szobrot tudok készíteni, akkor számomra az lesz a feltámadás egy későbbi korban, ha hat, élményt szerez akkor is, késői nemzedékeknek. Bodó László KÖZÜLETEK, MAGÁNÉPÍTKEZÖK. FIGYELEM! A Pécsi Építőipari Szövetkezet vasbetonszerelő munkák kivitelezését vállalja, helyszíni szereléssel. Megrendelés: Pécs, Felszabadulás útja 16. építési főüzemnél. Harkány környékiek, figyelem! A lakosság és közületek részére házhoz szállítással jó minőségű akác tűzifát értékesítünk 456 Ft/m3 áron. MEGRENDELÉS A DIÓSVISZLÓI KOSSUTH MGTSZ KÖZPONTI MŰHELYÉNÉL, VAGY DIÓSVISZLÓ 2 TELEFONSZÁMON. Lebontják? Megmenekül? A torony kétszer született meg Műszaki szenzáció volt ötven évvel ezelőtt A torony 314 méter magas, 230 tonnányi acélszerkezete kö. zel ötven évig szolgálta a ma. gyár rádiózást. Születésekor egyedülálló alkotásként tartották számon,a rádiótechnika ismerői. Európa legmagasabb acélszerkezetű építményeként is bekerült a rekordok könyvébe, 14 méterrel haladta meg az Eiffel-torony magasságát. Igaz, látogatókat soha nem fogadott a lakihegyi torony, hiszen nem a látványosság, hanem a rádió műsorsugárzása volt a feladata. A toronyra ma már nincs szükség. Nem sugároz műsort, csak vihart kavar. Nézetek és szenvedélyek hullámai csapnak össze a lebontás- és a megmentés-pártiak között. Sugár Gusztáv, posta műszaki főfelügyelő pécsi dolgozószobájában a magyar rádió; zás történetét írja. Két év múlva lesz hatvanéves a hazai rádiózás, akkor lát napvilágot a könyv is. Nem véletlen tehát, hogy Sugár Gusztávtól kérdeztük, mit is jelentett a torony rádiózásunknak? — A torony megépítése mér. földkövet jelentett. Korábban a műsort két kisebb torony között kifeszített antennával sugározták, mint korábban Pécsett is látható volt. Ez a módszer csak az ország közepén tette lehetővé a jó vételt és tetemes fading hatással dolgozott. Az amerikai Blow-Knox Co. a Bell laboratóriummal közösen fej. lesztette ki az antifading önsugárzó tornyokat. A harmincas években ezek a tornyok jelentették a világszínvonal csúcsát. Az első ilyen torony Bostonban épült, az 131 méter magas volt, a másikat New Yer- sey-ben állították fel, az 205 méteres volt. Harmadikként Lakihegyen épült meg a 314 méteres torony. 1933. december 2-án avatták fel illetve, akkor kezdte a Budapest I. műsorá. nak sugárzását. Tizenegy évig üzemelt, 1944-ben a visszavonuló németek felrobbantották. — Többen úgy tudják, hogy a talpszigetelő porcelánkúp Pécsett készült, ily módon pécsi kapcsolata is van a toronynak? — Nem, az eredeti talpszi. getelőt Amerikában készítették. Ez két porcelán kúp, csúcsain acélfélgömbök, amelyek gömbcsuklóikként is működnek, biztosítva a torony mozgását. A porcelán szilárdsága 5600 kg/cm2, egyenértékű az öntöttvaséval. Ez hordozza a torony teljes súlyát. Az újjáépítéskor, bár volt tartalék szigetelő is, a Kőbányai Porcelángyárban gyártottak új talpszigetelőt. A torony újjáépítése egyébként legalább olyan jelentőségű volt mint az első üzembe helyezés. Az idő rendkívüli módon sürgetett. Nemcsak arról volt szó, hogy a torony mint szimbólum, ismét álljon, 'hanem félő volt, hogy ha nem sugároz, elveszik a frekvenciát, ami a középhullámú sáv legértékesebb tartományában volt. Ezért 1946 januárjában megkezdték a leomlott torony szétszerelését, az összes szerke. zeti részét külön-külön kiegyengették a régi csavarluka- kat béhegesztették és új csa. varhelyeket fúrtak, és másodszor is felépítették a 314 méteres tornyot. 1946. december 10-én pedig ismét műsort su. gárzolt a lakihegyi nagyadó. — A „nyugdíjas" tornyot vajon nem lehetne a Petőfi műsor sugárzására használni? — Nem. A torony nem a rekord kedvéért lett 314 méter magas, hanem az adó frekven. ciája határozta meg ezt a méretet, tekintve, hogy a torony egésze sugárzó elem. Más frekvencián sugárzó adóhoz tehát a torony nem felel meg. Másrészt ma már korszerűbb megoldások is ismertek, amelyekkel az ötvenéves torony nem versenyezhet. A torony ma még áll, mint páratlan technikatörténeti emlék. Megmentése érdekében sokan felajánlották segítségüket, gyűjtés indult, a Posta, a torony gazdája, szeptember 25. ig haladékot adott ha addig sikerül megoldást találni, akad vállalkozó a torony fenntartó, sóra, elállnak a felrobbantásá. tói. Nagyon reméljük, a lakihegyi „öreg szivar" megéri az ötvenedik születésnapját. K. P. — A dehogy — mondja, s kézmozdulatai is felelnek, csak éppen a legyező hiányzik az elegáns tartású ujjak közül.— Gyerekkoromban ugyan énekeltem, táncoltam a tv előtt, aztán jártam művészi tornára is, énekkari tag voltam, de az érettségi utón Sátoraljaújhelyről Miskolcra mentem dolgozni a Medicorba. Azután baráti társaságom biztatott, hogy olyan szépen énekelek, színházban lenne a helyem. A miskolci színházban az első „szerepem” a Szép Helénában volt, én voltam a huszadik énekkari tag . . . — Aztán — folytatja, s az á hang is oly primadonnásan, énekelve csillan elő — a miskolci színiházi kollégák tanácsolták, hogy ezzel a hanggal jelentkezzem a főiskolára. Mondanom sem kell, az első rostavizsgán kirúgtak minden indoklás nélkül. Akkor elkeseredtem, visszamentem Miskolcra. Év közben ŐRI működési engedélyt szereztem fellépésekhez, majd újra jelentkeztem a főis. kola operett-musical tanszáká- ra. A másodszori jelentkezéstől megállíthatatlan volt Dankó Klára: sikerrel vette a rostavizsgákat, melyek közül számára a második volt a legnehezebb. Igaz, az első rostavizsgán kérték tőle, hogy húzza fel a szoknyáját — elvégre az sem mindegy, hogy egy leendő pri. madonnának milyen a lába. Ké. sőbb már nemcsak lábának formájával, hanem tehetségének ígéretével is meggyőzte a szigorú bizottságot. Főiskolás, ként a Vígszínházban és a Madách Színházban volt „szakmai gyakorlaton", ez utóbbiban már komolyabb szerepeket is kapott, például Az ember tragédiájában ő volt a londoni szín kéjhölgye. A főiskolai vizsgaelőadáson Kata volt a Kiss my Kátéban, a Pécs,; Nemzeti Színházban pedig a Luxemburg gráfja fiatal primadonnaszerepében fog debütálni. B. L. Az egyéniség adja a koncert karakterét Egy díjnyertes fotó: Mick Jagger a hires tavalyi bécsi Rolling Stones-koncert egyik pillanatában Kitüntetett rockíotók A zene ismeretében kiszámítja a történéseket Kálmándy Ferenc legjobb fotói eleinte száguldó autók mellett születtek. Ott lapult oldalt, és amikor a versenykocsi négy kereke földet sem érve a levegőben volt, az letti az igazi Kálmándy-fotó . . . Most meg: pénteken délután Miskolcon vette át az országos rockzenei fotópályázat első dí. ját, a legnagyobb díjazott gyűjteményért. Erre a pályázatra Magyar- ország 80 fotósa több mint 200 képet küldött, s belőlük 25 alkotó 80 fotója került falra. Díjat még kevesebben nyertek, mindössze öten. S az öt díjazott fotógvűjtemény leqgazda- gabbika Kálmándy Ferencé: tizenkét remek rockzenei koncertfelvétel. Fele a tavalyi bécsi Rollinq Stones koncertről készült. Máskülönben Hobó- Földes László Rolling Stones könyve mór nyomdában volt, amikor a szerző kivétetett néhány képet, hogy helyettük inkább Kálmándy egy-egy fotója kerüljön a kötetbe. — Végül is milyen jellegű a fotós találkozása, a rockkoncert. tel? — kérdeztük Kálmándy Ferencet, az MTI pécsi szerkesztőségének fotóriporterét. — Koncertet, a színházzal egvütt, 1977-ben kezdtem fotózni. A koncert — persze a jó koncert! —, szinte egy színházi előadás. Hiszen a koncerten is a mozgás, szöveg, zene és természetesen a szereplők egyénisége határozza meg az előadás fajsúlyát. A magyar eqyüttesek közül nem a sztár zenekarok érdekelnek, hanem azok, amelyeknek mondanivalójuk van: Trabant, Kiadó, Kontroll, Bizottság. A fiataloknak szóló zene régebben inkább funkcionáld, tehát gon. dolathordozó volt, ma pedig, sajnos, inkább ornamentólis, vagyis inkább dísz. — Hogyan függ össze egy rockhangverseny hang- és képi viláaa? — Nem a zenét, a zenével kiváltott érzéseimet fotózom, hanem maaát az eseményt, a koncertet. A lényeg: a zene ismeretében éreznem kell a színpadon játszó zenész indulatait, egyáltalán az érzésvilágát, s így kiszámítani a zenészen, a színpadon várható és képileg jól megfogható történéseket. F. 0.
