Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)
1983-09-04 / 244. szám
ilep dűlőig skola" (Ma az úttörőház épülete. KIOSZK, kertház, kocsma és külön egyesületek központja volt, A legré- iskola a Czwicker-'házban volt, mely o völgyben a. Gőzmalom télé vezető t. Az első vállalati elemi iskola ele. tárólag a bányamunkások gyermekeit j be. 1869-bpn a VMK közös iskoló yilvánította, de az iskola patronálási továbbra is a DGT-re maradt. 1872- ipült az ún. alsó iskola. A tanerők í 1876-ban hatra emelkedett, a századán már tízen tanítottak. A Sétatéi zegletében épült fel a rendőrkapitányi I, szomszédságában pedig egy másik laépület. Ekkor építették a Tűzoltó rat, s a park keleti felén fekvő Gyógy. rat is. 1896-ban kezdték meg a vele ien álló telken az „Altiszti, nyilvános ü bányászati iskolát", mely 1898 imberétől 1945-ig 2 éves időtartam bányaaltisztek képzését végezte. Itt a régi óvoda épülete. Az országos eket kielégítő Bányásziskola és a töb. ínyamunkás részére az 1900-as évek építették a Legényotthont, mely ma ház épülete. A régi kórház a tőle délió magaslaton állt, később legényott- jelenleg lakásokká alakították át. De hlyen legényotthont képeztek az egy- •chroll-akna épületének északi szárnya, s. Az 1900-as években építették fel az nplomot a Gesztenyés északi részén, 'égül is a tisztviselőtelep manzárd, s házai épültek. A Gesztenyésben kez. t el az első Pécs vidéki bányászsztrájk májusában 2000 ember részvételé- lamivel délebbre áll a mai Zalka nűv. ház, eredetileg a bányatisztvise. rakozóhelyéül építve a volt Casinó Ettől lejjebb lakott a volt Zöldség- feletti épületben a korszak magánvállalkozója, Koch Ferenc bá- ajdonos. Ettől délnyugatra a mai zkert” területén működött a „Ganz bányarészleg, mely András-bányá. tozott. Ettől délre építették fel az .aktár" épületsort (a ma, éíelmiszer- népélelmezési célokra. Az egykori oll-aknától András-bányóig vaspálya hú. tt. Ez a pálya ketté szelte a mai „Ba- " területét a Károly, Sétatér és Borbálákat, majd a mai Csákány utcai egy- etes épülettől (ez volt a gépház) délre •arodva érte el az András-bányavölgyet. nyatelep nagyszabású rekonstrukcióját 20-as években kezdte el a DGT. Az változások azonban már egy másik okot jelentettek a település folyton izó életében. Márfi Attila levéltári munkatárs Bányagépek — barokk palotában Látogatás egy soproni múzeumban Sopron nevezetes műemléki belvárosában néhány lépésnyire a Stornó-háztól, a Templom utca 2. szám alatti egykori Esterházy palotában található a Központi Bányászati Múzeum. A könnyed barokkos formák és az épületbelső szép egységbe kerüli a technikai jellegű múzeum tartalmával: a látszólag össze nem illő formák között magasszínvonalú műemléki helyreállító munka és újszerű múzeumi installáció teremtett harmóniát. Sopronnak két fontos kapcsolata van a bányászattal. Itt, a közeli Brennberg völgyében ringott a magyar szénbányászat bölcsője: 1753-ban nyitották meg a Kárpát-medence első iparszerű termelő szénbányáját. Másrészt a város 1919 után negyven évig adott otthont a bányászati felsőoktatásnak: a Selmecbányái akadémia települt ide, innen került Miskolcra. Annak idején a közlekedés és a mezőgazdaság a Milleniutn ünnepségeire összegyűjtött anyagot központi múzeumba helyezte el, a bányászat azonban elmulasztotta ezt a lehetőséget. A két világháború közt sem sokat tettek ennek pótlására, a felszabadulás után pedig sokáig az újjáépítés és nem a régi emlékek gyűjtése, megőrzése volt a feladat. Úttörő jelentősége volt ezért dr. Faller Jenőnek, a soproni egyetem docensének, aki 1952-ben a Bányászati Lapokban cikket írt a műszaki em. lékek védelméről, és javasolta, hogy Sopronban gyűjtsék ösz- sze ezeket. 1955-ben a Magyar Tudományos Akadémia illetékes bizottsága döntött a Központi Bányászati Múzeum létesítéséről, A'soproni városi tanács a Nehézipari Minisztériumnak adta a volt Esterházy- palotát, amelyet múzeumként 1957-ben nyitottak meg: modelleket, maketteket, térképeket mutattak be. Tizenhárom évi nyitvatartás után becsukták a múzeumot, és a magyar- országi bányászati vállalatok anyagi segítségével, a Műemlékfelügyelőség tervei alapján* átalakították: 1980 óta tart nyitva ismét. Az épület alapjait az 1400- as években rakták le, legutóbb az 1700-as esztendőknek megfelelő állapotban állították helyre. A palota, amely hátsó falaival és kertjével a régi soproni várbástyának támaszkodik, az Esterházyak városi háza volt, és zenetörténeti nevezetessége is van. Az 1790 körül épült és most helyreállított kerti pavilonban Haydn is játszóit. A rekonstrukció után a hasznosítható terület 1500 négyzetméterre nőtt. Ennek mintegy felét ma a kiállítás- foglalja el, a többit könyvtár, iro. da, restaurátor-műhely és fotólabor, olvasóterem, kutató- és vendégszobák. A Központi Bányászati Múzeum a magyarországi érc-, szén-, olaj-, földgáz, és víz- bányászat történetét, techniká. jának fejlődését mutatja be. A kapu alatt belépő látogató log. giás udvart lát, előtérben a múzeumalapító Faller Jenő szobrával. A leghelyesebb a nézelődést az emeleten kezdeni. Az anyagot általában időrendben helyezték el, ezen belül témakörönkint csoportosítot. . ták a kiállított tárgyakat. A másutt szokásos vitrinekkel ellentétben itt különleges installációra törekedtek a rendezők. Az ásványokat például kristály, formájú üveg- és műanyag tárolókban helyezték el, a pénzverés-történet szekrényei középkori pénzváltó fülkéket utánoznak. ■ A bányamérés, bányavilágítás eszközei trapéz alakú ácsolat formákban kaptak he. lyet, az olaj- és vízbányászat vitrinjei csövekhez hasonlítanak stb. Az első emeleten a kibányászott érceket láthatjuk, majd régi és új gépek makettjei, modelljei szemléltetik a bányászati technika fejlődését. Ezek közül sok régebbi oktatási, kiállítási célokat szolgált, de sokat közülük külön a múzeum számára készítettek. Néhány működik is — az ide látogató iskolások, turistacsoportok nagy gyönyörűségére. Újabb két teremben, melyeket helyreállítottak, értékes freskók díszítenek — a bányászat és az ötvösművészet kapcsolatának tárgyai, dokumentumai láthatók. A földszinten „A bányászat a képzőművészetben" címmel című kiállítást rendezték be. Számos érdekesség mellett Feszty Árpád 1885-ben készült Bányászszerencsétlenség című olajképére érdemes külön felfigyelni és a Meniére műhelyéből kikerült Kőbányász című szoborra. További termekben és részben az udvaron az olaj- és vízbónyászat néhány érdekességét mutatják be, majd a magyarországi pénzverés története látható a kezdetektől 1867-ig: számos ritkaság került itt a közönség elé. A városi tanács a múzeum rendelkezésére bocsátotta a fertőrákosi kőfejtő mintegy ezer négyzetméteres föld alatti terét, amelyben fokozatosan berendezik a magyar bányagépek skanzenjét. Az országban több helyen működik kisebb-nagyobb bányászati múzeum, helytörténeti gyűjtemény, ezek kutató és gyűjtő munkájának összehangolása is a soproni múzeum feladata. Magyarországon az 1960, III. (bánya)törvény és 1969 óta miniszteri rendelet rögzíti q gyűjtés és feldolgozás kötelességét. Határozat szü. letett arról is, hogy központi kutató hellyé fejlesztik a soproni intézményt. Máris a világ sok hasonló múzeumával van kapcsolatuk: magyar dokumentumokat tárnak fel külföldi levéltárakban, könyvtárakban és hazai adatokkal segítik a környező és távolabbi országok kutatóinak munkáját. Gárdonyi Tamás Keresztrejtvény Bányászköszöntő Vízszintes: 1. A köszöntő első sora (zárt betűk: S. Y. ű). 14. Műsorban fellép. 15. Németh László utolsó regénye. 17. Az égbolt legmagasabb pontja. 18. Harag, keserűség szimbóluma. 19. Az egyik labdarúgócsapat játéktere. 21. Valamivel lentebb. 23. Kirakatot rendez. 24. S. L. G. 25. Nehéz körülmények között él. 26. Kisebb egysége volt a római légiónak. 27. Kalászos növény. 28. Mississippi legnagyobb mellékfolyója. 29. Egy . .. szóló; létünk végéig tartó (két szó). 34. Szalmanyalábok. 35. Marokkói város. 37. Szomszédos zenei hangok. 38. A bosz- szú szülötte. 40. Javaslatát elutasítja. 42. A legnépesebb zenekari hangszercsoport. 44. A római birodalom határvonala volt. 46. Különlegesen képzett magas női hang. 48. Névrokon. 50. Udvariasan letámogat. 52. Magyar országos levéltár (röv.). 53. Frrancia arany. 54. Felszolgál. 59. Bele a tömegébe. 60. Az ABC legvégén van. 62. Szibériai kikötő a Taujszki-öböl- ben. 63. Időt elemez. 65. Szamár franciául (ANE). 66. ösz- sze-vissza rohangál. 68. Minőségi áru jele. 69. Rendkívüli könnyű fa. 72. Kőzet hasadé- kát kitöltő ásvány. 75. Kézi világító alkalmatosságok. Függőleges: 1. Mezőgazda- sági forma. 2. Mutatóba adott kóstoló. 3. Japán váltópénz. 4. Nevük a magyar történelem aranylapjaira van írva. 5. Verekedéssé fajúit bántalmazás jelzője. 6. Vágyódó. 7. Lerakodás a nyálkahártyán. 8. Olimpiai bajnok tőrvívónőnk személynevének kezdőbetűjével. 9. Rejtélyesnek tűnő. 10. Fejlődési folyamaiban van. II.Min*. dent elügyetlenkedik. 12. Eletet ver bele. 13. 14. sz.-i angol vallási szekta. 16. Fedhetetlen jellemű férfiú. 20. Történelmi időszak. 21. A köszöntő folytatása (zárt betűk; V. A. N. A). 22. A bonctan kutatója. 30. Karbantartó szerviz. 31i „Érintsen bár a hervadás ............. lé. n yednek szebb fele élni fog” (Arany). 32. ...mechanika; a csillagászattal foglalkozó tudományág. 33. Piperecikkmárka. 36. Jólét istennője a kelták mítoszában. 39. A Földközi-tenger beltengere. 41. Külföldi autómárka. 43. Jogtalan szert i * 1« s H í t 9 VO tt a fi i— m ti L f w * •V ia Fi !A 15 JA 55“ & W 5J“ ö ül y ai. 35 $4 sí se 5» jT M kD U ki ki VT IÁ an tt SÍ ü 53 5k as 8fc se W5 Gt u. Ci cJr ib u. ti A 49 <lo W fp1 qk <*5 7C. to zés. 45. Kiokoskodik valamit. 47. Hazai vegyszergyár. 49. Mezőgazdasági erőgép. 51. Nyomkodva beleráz. 55. Kellemetlen bőrbetegség. 56. Olyan szabály, amit mindenkinek tudnia kellene. 57. Neves francia színész volt. 58. Komlói bánya. 61. A telefon amerikai feltalálója. 64. India; politikus. 67. Mitológiában is benne van! 70. Talp és a sarok között van! 71. Tanulmányi rajz. 73. E. A. 74. ...-hal; rajong érte. 75. Távolra intő szó. 76. Terület- mérték. Bogyó Imre Beküldendő sorok a vízsz. 1. és a függ. 21-es sor szeptember 12-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601. Pf.: 134, Dunántúli Napló szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. Az augusztus 20-j lapban közölt rejtvény megfejtése: Pécs- váradi vár felső udvarában. Borsos Miklós szobrászművész. Az egy db Romváry Ferenc: Pécs szobrai című könyvét a Tyereskova szocialista brigád, ÁFÉSZ, Mohács, Eötvös u. 3. nyerte. A könyvet postán küldjük el. Rádió mellett... Aerobic Az aerobichullám végre — türelmetlen várakozásomnak megfelelően — elérte hazánkat is, amiért fölöttébb örülök, mert a zenére végzett gimnasztikái gyakorlatok révén lányaink és asszonyaink ezután még szebbek lesznek, ha hinni lehet Jane Fonda és társairól készült rövidke tévéfilmnek. (Reklámfilmnek?) Már látom, amint az aerobic elterjedésével hogyan karcsúsodnak, a vastag derekú munkásasz- szonyok, hogyan egyenesednek ki a hátak, nyúlnak meq a kissé vastag, esetleg viszeres lábak, egyszóval kivirulnak, fiatalodnak. A rádió riporternője — igaz, meglehetősen gyanakvóan -— meg is látogatott egy ilyen szépségszalont, vagy „aerobicklubot", és feltett néhány kérdést, néhány klubtag, nak. így értesültem én is arról, hogy heti két alkalommal egy- egy órát tornásznak a hölgyek, nagyszerű zenére, igaz, Fárasztó egy kicsit, de hát éppen ez a lényeg: meg kell mozgatniuk egész izomberendezésüket. A riporternő a továbbiakban megkérdezte, mégis mennyit tetszenek fizetni eme nagyon egészséges divatért? Azt felelték: 960 forintot. Én úgy értettem, hogy ez a fcagateli összeg csak egy hétre szól, de optimista vagyok, feltételezem, hogy havi díja ez az aerobicnek. Aztán számolgattam, s ha mondjuk húsz résztvevője van az említett klubnak, akkor az havonta nem egészen húszezer forintot hoz a konyhára, már úgy értem, hogy a gyakorlatokat levezető tornászszakember zsebébe. Persze van rezsi is, gondolom terembért, villanyt, egyebeket is fizetni kell, így hát a húszezerből nem sok maradhat . . . Igenám, csakhogy a riporternő látogatásakor a vezető tornászt távollétében egy hivatásos férfitáncos helyettesítette, aki — mint ez várható is volt — már eleve bizonyos táncelemeket vitt a gyakorlatba, és ugye ennek semmi köze a zenére végzett gimnasztikának. A riporternő összeráncolta a homlokát, és vitatni kezdte az imigyen fellazított tornagyakorlatok értékét, de a parkett-táncos váltig állította, hogy az ő kezében is jó helyen van 'a torna, efelől legyen csak megnyugodva. Nem tudom, megnyugodott-e? Én nem. Főként azért nem, mert a megszólított klubtagok egyike természetesnek tartotta a közel ezerforintnyi tornadíjat. „Van egy férjem, jól keres, megtehetem!” A másik hölgy: „Háromezernégyszáz a fizetésem, ebből futja . . ." Hogy aztán m; másra már nem futja, arról hallgatott. Nem kívánok szánakozni rajtuk; ha engedik magukat megvágni, megérdemlik. Az aerobic egyelőre hódít. Nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is. És ha Budapesten ezer forintért lehet havi nyolc órát tornászni, okkor vidéken ugyanezért nem lehet ennyit elkérni, legföljebb csak hatszáz forintot, ám az is bosz- szantó. Mindenféle divatot meglovagolnak az ügyeskedők, de nem tartom valószínűnek, hogy mondjuk a pécsi bányász — hűségjutalommal a zsebében hazatérőben — a feleségének befizet csak egyhavi aerobickurzusra is. Azért, mert sajátos ítélőképességével tudja, mennyit kell egy ezresért, vagy hat darab százasért neki dolgoznia, a fejtésben. Ami tudvalevő, nem szépségszalon. Távol áll tőlem, hogy az aerobicdivaton elverjem a port, elvégre minden fizikai mozgás csak javára válhat az egészséges szervezetnek. Ami nekem nem tetszik: a testedzés m a - g a s ára. Hogy valakik megint gyorsan akarnak meggazdagodni. És ez már erkölcstelen. Rab Ferenc
