Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-04 / 244. szám

ilep dűlőig skola" (Ma az úttörőház épülete. KIOSZK, kertház, kocsma és külön egyesületek központja volt, A legré- iskola a Czwicker-'házban volt, mely o völgyben a. Gőzmalom télé vezető t. Az első vállalati elemi iskola ele. tárólag a bányamunkások gyermekeit j be. 1869-bpn a VMK közös iskoló yilvánította, de az iskola patronálási továbbra is a DGT-re maradt. 1872- ipült az ún. alsó iskola. A tanerők í 1876-ban hatra emelkedett, a század­án már tízen tanítottak. A Sétatéi zegletében épült fel a rendőrkapitányi I, szomszédságában pedig egy másik laépület. Ekkor építették a Tűzoltó rat, s a park keleti felén fekvő Gyógy. rat is. 1896-ban kezdték meg a vele ien álló telken az „Altiszti, nyilvános ü bányászati iskolát", mely 1898 imberétől 1945-ig 2 éves időtartam bányaaltisztek képzését végezte. Itt a régi óvoda épülete. Az országos eket kielégítő Bányásziskola és a töb. ínyamunkás részére az 1900-as évek építették a Legényotthont, mely ma ház épülete. A régi kórház a tőle dél­ió magaslaton állt, később legényott- jelenleg lakásokká alakították át. De hlyen legényotthont képeztek az egy- •chroll-akna épületének északi szárnya, s. Az 1900-as években építették fel az nplomot a Gesztenyés északi részén, 'égül is a tisztviselőtelep manzárd, s házai épültek. A Gesztenyésben kez. t el az első Pécs vidéki bányászsztrájk májusában 2000 ember részvételé- lamivel délebbre áll a mai Zalka nűv. ház, eredetileg a bányatisztvise. rakozóhelyéül építve a volt Casinó Ettől lejjebb lakott a volt Zöldség- feletti épületben a korszak magánvállalkozója, Koch Ferenc bá- ajdonos. Ettől délnyugatra a mai zkert” területén működött a „Ganz bányarészleg, mely András-bányá. tozott. Ettől délre építették fel az .aktár" épületsort (a ma, éíelmiszer- népélelmezési célokra. Az egykori oll-aknától András-bányóig vaspálya hú. tt. Ez a pálya ketté szelte a mai „Ba- " területét a Károly, Sétatér és Borbá­lákat, majd a mai Csákány utcai egy- etes épülettől (ez volt a gépház) délre •arodva érte el az András-bányavölgyet. nyatelep nagyszabású rekonstrukcióját 20-as években kezdte el a DGT. Az változások azonban már egy másik okot jelentettek a település folyton izó életében. Márfi Attila levéltári munkatárs Bányagépek — barokk palotában Látogatás egy soproni múzeumban Sopron nevezetes műemléki belvárosában néhány lépésnyi­re a Stornó-háztól, a Templom utca 2. szám alatti egykori Es­terházy palotában található a Központi Bányászati Múzeum. A könnyed barokkos formák és az épületbelső szép egység­be kerüli a technikai jellegű múzeum tartalmával: a látszó­lag össze nem illő formák kö­zött magasszínvonalú műemléki helyreállító munka és újszerű múzeumi installáció teremtett harmóniát. Sopronnak két fontos kap­csolata van a bányászattal. Itt, a közeli Brennberg völgyé­ben ringott a magyar szénbá­nyászat bölcsője: 1753-ban nyi­tották meg a Kárpát-medence első iparszerű termelő szénbá­nyáját. Másrészt a város 1919 után negyven évig adott ott­hont a bányászati felsőokta­tásnak: a Selmecbányái akadé­mia települt ide, innen került Miskolcra. Annak idején a közlekedés és a mezőgazdaság a Milleniutn ünnepségeire összegyűjtött anyagot központi múzeumba helyezte el, a bányászat azon­ban elmulasztotta ezt a lehe­tőséget. A két világháború közt sem sokat tettek ennek pótlására, a felszabadulás után pedig sokáig az újjáépí­tés és nem a régi emlékek gyűjtése, megőrzése volt a feladat. Úttörő jelentősége volt ezért dr. Faller Jenőnek, a soproni egyetem docensének, aki 1952-ben a Bányászati La­pokban cikket írt a műszaki em. lékek védelméről, és javasolta, hogy Sopronban gyűjtsék ösz- sze ezeket. 1955-ben a Ma­gyar Tudományos Akadémia il­letékes bizottsága döntött a Központi Bányászati Múzeum létesítéséről, A'soproni városi tanács a Nehézipari Miniszté­riumnak adta a volt Esterházy- palotát, amelyet múzeumként 1957-ben nyitottak meg: mo­delleket, maketteket, térképe­ket mutattak be. Tizenhárom évi nyitvatartás után becsuk­ták a múzeumot, és a magyar- országi bányászati vállalatok anyagi segítségével, a Műem­lékfelügyelőség tervei alapján* átalakították: 1980 óta tart nyitva ismét. Az épület alapjait az 1400- as években rakták le, leg­utóbb az 1700-as esztendők­nek megfelelő állapotban ál­lították helyre. A palota, amely hátsó falaival és kertjével a régi soproni várbástyának tá­maszkodik, az Esterházyak vá­rosi háza volt, és zenetörténeti nevezetessége is van. Az 1790 körül épült és most helyreállí­tott kerti pavilonban Haydn is játszóit. A rekonstrukció után a hasz­nosítható terület 1500 négy­zetméterre nőtt. Ennek mint­egy felét ma a kiállítás- fog­lalja el, a többit könyvtár, iro. da, restaurátor-műhely és fotólabor, olvasóterem, kutató- és vendégszobák. A Központi Bányászati Mú­zeum a magyarországi érc-, szén-, olaj-, földgáz, és víz- bányászat történetét, techniká. jának fejlődését mutatja be. A kapu alatt belépő látogató log. giás udvart lát, előtérben a múzeumalapító Faller Jenő szobrával. A leghelyesebb a nézelődést az emeleten kezde­ni. Az anyagot általában idő­rendben helyezték el, ezen be­lül témakörönkint csoportosítot. . ták a kiállított tárgyakat. A másutt szokásos vitrinekkel el­lentétben itt különleges instal­lációra törekedtek a rendezők. Az ásványokat például kristály, formájú üveg- és műanyag tá­rolókban helyezték el, a pénz­verés-történet szekrényei közép­kori pénzváltó fülkéket utánoz­nak. ■ A bányamérés, bányavi­lágítás eszközei trapéz alakú ácsolat formákban kaptak he. lyet, az olaj- és vízbányászat vitrinjei csövekhez hasonlítanak stb. Az első emeleten a kibá­nyászott érceket láthatjuk, majd régi és új gépek makettjei, mo­delljei szemléltetik a bányá­szati technika fejlődését. Ezek közül sok régebbi oktatási, ki­állítási célokat szolgált, de sokat közülük külön a múzeum számára készítettek. Néhány működik is — az ide látogató iskolások, turistacsoportok nagy gyönyörűségére. Újabb két teremben, melyeket helyre­állítottak, értékes freskók dí­szítenek — a bányászat és az ötvösművészet kapcsolatának tárgyai, dokumentumai látha­tók. A földszinten „A bányászat a képzőművészetben" címmel című kiállítást rendezték be. Számos érdekesség mellett Feszty Árpád 1885-ben készült Bányászszerencsétlenség című olajképére érdemes külön fel­figyelni és a Meniére műhe­lyéből kikerült Kőbányász cí­mű szoborra. További termek­ben és részben az udvaron az olaj- és vízbónyászat néhány érdekességét mutatják be, majd a magyarországi pénzverés tör­ténete látható a kezdetektől 1867-ig: számos ritkaság ke­rült itt a közönség elé. A városi tanács a múzeum rendelkezésére bocsátotta a fertőrákosi kőfejtő mintegy ezer négyzetméteres föld alatti te­rét, amelyben fokozatosan be­rendezik a magyar bányagé­pek skanzenjét. Az országban több helyen működik kisebb-nagyobb bá­nyászati múzeum, helytörténeti gyűjtemény, ezek kutató és gyűjtő munkájának összehan­golása is a soproni múzeum feladata. Magyarországon az 1960, III. (bánya)törvény és 1969 óta miniszteri rendelet rögzíti q gyűjtés és feldolgo­zás kötelességét. Határozat szü. letett arról is, hogy központi kutató hellyé fejlesztik a sop­roni intézményt. Máris a világ sok hasonló múzeumával van kapcsolatuk: magyar dokumen­tumokat tárnak fel külföldi le­véltárakban, könyvtárakban és hazai adatokkal segítik a kör­nyező és távolabbi országok kutatóinak munkáját. Gárdonyi Tamás Keresztrejtvény Bányászköszöntő Vízszintes: 1. A köszöntő el­ső sora (zárt betűk: S. Y. ű). 14. Műsorban fellép. 15. Né­meth László utolsó regénye. 17. Az égbolt legmagasabb pontja. 18. Harag, keserűség szimbóluma. 19. Az egyik lab­darúgócsapat játéktere. 21. Valamivel lentebb. 23. Kiraka­tot rendez. 24. S. L. G. 25. Ne­héz körülmények között él. 26. Kisebb egysége volt a római légiónak. 27. Kalászos növény. 28. Mississippi legnagyobb mellékfolyója. 29. Egy . .. szó­ló; létünk végéig tartó (két szó). 34. Szalmanyalábok. 35. Marokkói város. 37. Szomszé­dos zenei hangok. 38. A bosz- szú szülötte. 40. Javaslatát el­utasítja. 42. A legnépesebb ze­nekari hangszercsoport. 44. A római birodalom határvonala volt. 46. Különlegesen képzett magas női hang. 48. Névrokon. 50. Udvariasan letámogat. 52. Magyar országos levéltár (röv.). 53. Frrancia arany. 54. Felszol­gál. 59. Bele a tömegébe. 60. Az ABC legvégén van. 62. Szi­bériai kikötő a Taujszki-öböl- ben. 63. Időt elemez. 65. Sza­már franciául (ANE). 66. ösz- sze-vissza rohangál. 68. Minő­ségi áru jele. 69. Rendkívüli könnyű fa. 72. Kőzet hasadé- kát kitöltő ásvány. 75. Kézi vi­lágító alkalmatosságok. Függőleges: 1. Mezőgazda- sági forma. 2. Mutatóba adott kóstoló. 3. Japán váltópénz. 4. Nevük a magyar történelem aranylapjaira van írva. 5. Ve­rekedéssé fajúit bántalmazás jelzője. 6. Vágyódó. 7. Lerako­dás a nyálkahártyán. 8. Olim­piai bajnok tőrvívónőnk sze­mélynevének kezdőbetűjével. 9. Rejtélyesnek tűnő. 10. Fejlő­dési folyamaiban van. II.Min*. dent elügyetlenkedik. 12. Eletet ver bele. 13. 14. sz.-i angol vallási szekta. 16. Fedhetetlen jellemű férfiú. 20. Történelmi időszak. 21. A köszöntő folyta­tása (zárt betűk; V. A. N. A). 22. A bonctan kutatója. 30. Karbantartó szerviz. 31i „Érint­sen bár a hervadás ............. lé. n yednek szebb fele élni fog” (Arany). 32. ...mechanika; a csillagászattal foglalkozó tudo­mányág. 33. Piperecikkmárka. 36. Jólét istennője a kelták mí­toszában. 39. A Földközi-ten­ger beltengere. 41. Külföldi autómárka. 43. Jogtalan szer­t i * 1« s H í t 9 VO tt a fi i— m ti L f w * •V ia Fi !A 15 JA 55“ & W 5J“ ö ül y ai. 35 $4 sí se 5» jT M kD U ki ki VT IÁ an tt SÍ ü 53 5k as 8fc se W5 Gt u. Ci cJr ib u. ti A 49 <lo W fp­1 qk <*5 7C. to zés. 45. Kiokoskodik valamit. 47. Hazai vegyszergyár. 49. Me­zőgazdasági erőgép. 51. Nyom­kodva beleráz. 55. Kellemetlen bőrbetegség. 56. Olyan sza­bály, amit mindenkinek tudnia kellene. 57. Neves francia szí­nész volt. 58. Komlói bánya. 61. A telefon amerikai feltalá­lója. 64. India; politikus. 67. Mitológiában is benne van! 70. Talp és a sarok között van! 71. Tanulmányi rajz. 73. E. A. 74. ...-hal; rajong érte. 75. Távolra intő szó. 76. Terület- mérték. Bogyó Imre Beküldendő sorok a vízsz. 1. és a függ. 21-es sor szeptem­ber 12-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601. Pf.: 134, Dunántúli Nap­ló szerkesztősége, Pécs, Hunya­di út 11. címre. Az augusztus 20-j lapban kö­zölt rejtvény megfejtése: Pécs- váradi vár felső udvarában. Borsos Miklós szobrászművész. Az egy db Romváry Ferenc: Pécs szobrai című könyvét a Tyereskova szocialista brigád, ÁFÉSZ, Mohács, Eötvös u. 3. nyerte. A könyvet postán küldjük el. Rádió mellett... Aerobic Az aerobichullám végre — türelmetlen várakozásomnak megfelelően — elérte hazán­kat is, amiért fölöttébb örülök, mert a zenére végzett gim­nasztikái gyakorlatok révén lányaink és asszonyaink ez­után még szebbek lesznek, ha hinni lehet Jane Fonda és tár­sairól készült rövidke tévéfilm­nek. (Reklámfilmnek?) Már lá­tom, amint az aerobic elterje­désével hogyan karcsúsodnak, a vastag derekú munkásasz- szonyok, hogyan egyenesednek ki a hátak, nyúlnak meq a kis­sé vastag, esetleg viszeres lá­bak, egyszóval kivirulnak, fia­talodnak. A rádió riporternője — igaz, meglehetősen gyanak­vóan -— meg is látogatott egy ilyen szépségszalont, vagy „aerobicklubot", és feltett né­hány kérdést, néhány klubtag, nak. így értesültem én is arról, hogy heti két alkalommal egy- egy órát tornásznak a höl­gyek, nagyszerű zenére, igaz, Fárasztó egy kicsit, de hát ép­pen ez a lényeg: meg kell mozgatniuk egész izomberen­dezésüket. A riporternő a to­vábbiakban megkérdezte, mégis mennyit tetszenek fizetni eme nagyon egészséges di­vatért? Azt felelték: 960 forin­tot. Én úgy értettem, hogy ez a fcagateli összeg csak egy hét­re szól, de optimista vagyok, feltételezem, hogy havi díja ez az aerobicnek. Aztán számol­gattam, s ha mondjuk húsz résztvevője van az említett klubnak, akkor az havonta nem egészen húszezer forintot hoz a konyhára, már úgy ér­tem, hogy a gyakorlatokat le­vezető tornászszakember zse­bébe. Persze van rezsi is, gon­dolom terembért, villanyt, egye­beket is fizetni kell, így hát a húszezerből nem sok marad­hat . . . Igenám, csakhogy a riporternő látogatásakor a ve­zető tornászt távollétében egy hivatásos férfitáncos helyettesí­tette, aki — mint ez várható is volt — már eleve bizonyos táncelemeket vitt a gyakorlat­ba, és ugye ennek semmi köze a zenére végzett gimnasztiká­nak. A riporternő összeráncolta a homlokát, és vitatni kezdte az imigyen fellazított torna­gyakorlatok értékét, de a par­kett-táncos váltig állította, hogy az ő kezében is jó he­lyen van 'a torna, efelől legyen csak megnyugodva. Nem tudom, megnyugo­dott-e? Én nem. Főként azért nem, mert a megszólított klub­tagok egyike természetesnek tartotta a közel ezerforintnyi tornadíjat. „Van egy férjem, jól keres, megtehetem!” A má­sik hölgy: „Háromezernégy­száz a fizetésem, ebből fut­ja . . ." Hogy aztán m; másra már nem futja, arról hallga­tott. Nem kívánok szánakozni rajtuk; ha engedik magukat megvágni, megérdemlik. Az aerobic egyelőre hódít. Nem­csak a fővárosban, hanem vi­déken is. És ha Budapesten ezer forintért lehet havi nyolc órát tornászni, okkor vidéken ugyanezért nem lehet ennyit elkérni, legföljebb csak hat­száz forintot, ám az is bosz- szantó. Mindenféle divatot meglovagolnak az ügyeskedők, de nem tartom valószínűnek, hogy mondjuk a pécsi bányász — hűségjutalommal a zsebé­ben hazatérőben — a felesé­gének befizet csak egyhavi aerobickurzusra is. Azért, mert sajátos ítélőképességével tud­ja, mennyit kell egy ezresért, vagy hat darab százasért neki dolgoznia, a fejtésben. Ami tudvalevő, nem szépség­szalon. Távol áll tőlem, hogy az aerobicdivaton elverjem a port, elvégre minden fizikai mozgás csak javára válhat az egészsé­ges szervezetnek. Ami nekem nem tetszik: a testedzés m a - g a s ára. Hogy valakik me­gint gyorsan akarnak meg­gazdagodni. És ez már erkölcs­telen. Rab Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom