Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-27 / 267. szám

1983. szeptember 27., kedd Dunántúli napló 3 Újításaik : piacböuités Hiánycikkpótlás saját erőből az Univerzumnál Profilváltás előtt a bőrruházati üzem A pécsi székhelyű, két me­gyés Univerzum Szövetkezeti Közös Vállalat immár egy év­tizede két ipari létesítményt tart fenn. A pécsi bőrruházati és a hidasi faipari kisüzemben több mint 200-an dolgoznak. Tisz­tességes a nyereség, ami első­sorban a majd 30 fős újító gár­da szorgalmának köszönhető. Tagjai nemcsak technikai, tech­nológiai és munkvédeimi újítá­sokat valósítanak meg, hanem részt vesznek az új elsősorban hiánycikkpótló termékek kifej­lesztésében is. Még az újítást kezdeményező asztalosoknak, szabászoknak is kitűnő a piac­ismeretük, értik, hogy miként kell könnyen eladható terméket gyorsan előállítani. Nem vélet­len, hogy már a harmadik éve hol első, hol második helye­zést érnek el a szövetkezeti kö­zös vállalatok országos újítói pályázatán. Tavaly több mint 40 bevezetett újítással a 2. he­lyen végeztek. Az Univerzum elsősorban más cégek árujával kereskedik, de saját gyártású cikkeinek érté­kesítése is jelentős haszonnal jár. Főként a faipari üzem 20 fős újító közössége jár élen a „házi" termékek kifejlesztésé­ben. Van közöttük idegen nyel­vet beszélő szakember, időben szereznek információkat a ha­zai és a nemzetközi kiállítások­ról. -hozzájutónk a legfrissebb műszaki leírásokhoz. Szervező- készségük annyira jó, hogy min. dig rendelkeznek elegendő ha­zai és külföldi gyártási alap­anyaggal. Tíz éve piacon a köz­kedvelt Mecsek konyhabútor, az áfészek. a Skála, az állami nagyáruházak a vevői. Az új típusú, elemes, kis helyen is el­férő konyhagarnitúrát a Máté­szalkai Bútorgyár is forgalmaz­za majd. Nagy az érdeklődés az új térelválasztó polcrend­szer és a régi idők bútorfor­máit idéző, lédből 'készült asz­tal és szék iránt. Importot pó­tolnak mindegyikkel. Az utóbbi időben más a hely­zet a bőrruházati üzemben, ahöl az újításokkal megoldott sajáterős termékkifejlesztések folyamata lelassult. Egyebek kö. zött azért, mert kevés és rend­kívül drága a bőr alapanyag, így a nappabőr. Például spa­nyol bőrt már nem tudnak vá­sárolni.-Irha van még elegendő, de a beszerzés akadozik, ezért a későbbiekben lémondanak róla. Pedig a tavaly kifejlesztett irhasapka és hosszú kabát a két éve népszerű irhadzsekivel együtt tartja magát a piacon. A korábban is tapasztalt hely­zet. hogy a nagyüzemek viszik el az alapanyagokat, napjaink­ban általánossá vált. A bevált értékesítési pozíciót, hogy érde­mes a belföldi piacra hiány­cikkpótlóként betörni, mert a nagy feldolgozók elsősorban exportra dolgoznak — részben kénytelenek feladni. Mindent megpróbáltak így a géppark állandó átalakítását a divat­ízlések azonnali nyomonkc-veté- sét, a hulladékok teljes újra­hasznosítását, mégis elkerülhe­tetlen, hogy profilt váltsanak. Mindig a gyors termékváltás jellemezte az üzemet, de egyik alkalommal sem okozati ekko­ra gondot az alapanyagok hiá­nya, illetve biztosítása. Beruházás nélkül, tehát a ko­moly felszeréltségű géppark meghagyásával akarnak a mű­bőr-feldolgozásra áttérni. Tár­gyalnak a SZOT-tal, ahonnan az alapanyag érkezne a mun­karuha-újdonságok gyártásá­hoz. Felvették a kapcsolatot a Hunor Pécsi Kesztyű és Bőrru­házati Vállalattal is. Az üzleti lehetőségre máris felfigyelt egy NSZK-beli cég, közvetítésével egy dán megrendelő és bér­munkát kínált fel. Amennyiben beválik ez a forma, egyebek kö­zött nem lesz eladási gond, akkor a tagszövetkezetek bevonásával a későbbiekben bővítik a bőr­ruházati üzemet, és szóba jö­het a textilfeldolgozás is. Ha­marosan a műszaki újítókon a sor, hogy az üzleti megegyezé­sek után átalakítsák a beren­dezéseket. Ez nem kis feladat, mert közben az újdonságok modellezését is el kell végezni. A termékváltás nem jár létszám- csökkentéssel. Cs. J. Műveseállomást avattak Győrött Műveseállomást adtak át rendeltetésének hétfőn Győrött, a megyei kórház­ban. A jövőben itt kezelik az összes veseelégtelen­ségben szenvedő Győr- Sopron megyeit, s ugyan­akkor Komárom és Veszp­rém megyékből is fogad­nak betegeket. Az állomá­son jelenleg hat művese működik, de később még további kettőt felszerel­nek. Az új állomás avatá­sán — a megye és a vá­ros vezetőinek társaságá­ban jelen volt dr. Schul- theisz Emil egészségügyi miniszter is. Esszérííert, fegyelmezetten, emberségesen Hogyan tovább, veszte­ségesek? A termőhelyi adottságok nem mondhatók rossznak a görcsö- nyi Mecsek Völgye Tsz-ben. Például az aranykoronaérték eléri a megyei átlagot. Nem hiányzik a tagok szorgalma, rá­termettsége. A gazdaságban a termelési érték 1975-ben 68 millió forint volt, napjainkban pedig meghaladja a 100 mil­liót. Viszonylag megfelelő ter­mészeti, viszont kedvezőtlen gazdasági háttérrel kezdhette meg munkáját egy esztendeje az új tsz-elnök, a 43 éves Bog­nár László. A közgyűlés, amelyen rég vettek részt ennyien, szinte egy­hangúlag őt bízta meg öt évre az elnöki feladatok ellá­tásával. Rövid gondolkodás után elvállalta új munkakö­rét. Egyebek között azért, mert előtte három évig ugyan­ebben a tsz-ben dolgozott mint pártvezetőségi titkár, és már ekkor bevonták a gazdál­kodásba. Tapasztalatokat szer­zett, ismeretségi köre bővült, tekintélye nőtt. Több szemé­lyes, családi tény is siettette döntését, így az, hogy apja, nagyapja földművesként élt. Ezenkívül mint mezőgazda- sági gépész-üzemmérnök, majdnem egy évtizeden át műszaki vezetői posztot töl­tött be a kovágószőlősi tsz- ben. Megértette feladatát: az 1980 óta veszteséges gazdasá­got kimozdítsák a holtpontról; a 666 fős kollektíva, amely­nek fele nyugdíjas, végre nye- reséggeL zárja munkaesztende­jét. Előtérbe került a jövedel­mezőség, a hatékonyság és a takarékos költséggazdálkodás. Vajon érezhető-e már az ered­mény? — Javult a talajmunka, a vetésszerkezet. Büszkék va­gyunk az idei 53,9 mázsás hektáronkénti búzahozamra, a tsz fennállása alatt ez a csúcs — magyarázza az elnök. — Szép eredménnyel kecsegtet a napraforgó is. A helyj tapasz­talatokat is figyelembe vettük, így ismét termesztünk sörárpát, lóbab- és primőráru-termesz­téssel viszont nem foglalko­zunk. A 300 darabos tehené­szetben áttértünk a szabadtar­tásra, és máris kisebb mérté­kű a megbetegedés, kevesebb az önköltség, a tej 20—25 százalékkal több a korábbi­nál, a tehenenkénti 4000 liter sem álom. Mindez önbizalmat ad: megpályázzuk a tejprémiu­mot. Még nagyobb rangot ka­pott eddig mintegy 150 háztá­ji gazdaságban, főleg Gör- csönyben, Szőkén és Regényén a sertésáru-termelés. Megállították a vészes lét­számcsökkenést, jelenleg 370 fős a 4600 hektáros gazdaság. Fél évtizeddel ezelőtt még két­szer ennyien voltak a dolgozó tagok. Kialakulóban a megfe­lelő munkafegyelem. így pél_ dóul nincs laza teljesítményel­számolás, kései munkábaérke- zés, dolog helyett italozás. A sofőrök, gépkezelők kímélik a munkaeszközöket, szigorú az üzemanyag-elszámolás, kemény a számonkérés, ellenőrzés. Felsorolni is hosszas, hogy az ésszerű, humánus fegyelme­zés mennyire lendített a ter­mel am unkán. A tsz hét falu lakosságának többségét tömö_ ríti. Nem mindegy, mennyire tud vonzó példával szolgálni. Az új elnök és a részben ki­cserélődött 11 tagú vezetőség állja a próbát. Tapasztalt szak­embereket képesek letelepíte­ni; a szakember-gárda nyugta, lanító elvándorlását megállítot­ták. Egyebek között azzal, hogy házhelyet és személyenként 20 000 forint támogatást kap­nak a Görcsönyt választó dip­lomások. De ugyanígy erősödő gyakorlat, hogy helybéli szak­embereket nyerjenek meg pél­dául ágazat- és telepvezető­nek. A helybenmaradást akar­ják azzal is segíteni, hogy szakcsoportokat szerveznek, és 15—20 női dolgozónak bedol­gozó munkát keresnek vala­melyik baranyai ipari szövetke­zetnél, vállalatnál. Nem kis kockázat kilábalni a mélyvölgyből, hisz több ko­rábbi vállalkozás sikertelensé­ge hat fékezőleg. így gazdasá­gi terhet ró a jelenleg; veze­tésre a Pelikán lakótelep be­fejezésében, a mezőgazdasági terménykiszerelő üzem működ­tetésében való részvétel. Sú­lyos örökség a több mint tíz­milliós fejlesztési hitel is, amiből az elmúlt 12 hónap alatt két és fél milliót törlesz­tettek. Nagy szó, hogy újabb hitel felvételét nem tervezik. 1984-ben pedig 5—6 milliós nyereséggel is számolnak, ami majdnem kétszer több az 1980. évinél. Csuti J. Építőipari kisgépeket kölcsönöznek Hz EGIf és a bank a lakosságért Termelőeszköz-kereskedelmi, azaz — ahogy a közgazdász- körökben rövidíteni szokták — tek-vállalatainkat erede­tileg azért hozták létre, hogy különféle gépekkel berende­zésekkel lássák el a velük partnerkapcsolatban álló cé­geket. Az Építőipari Gépesí­tő Vállalat is gépeket ad el, darukat kölcsönöz az építő­ipari szervezeteknek. Naplóinkban már nem rit­ka, hogy az ilyen jellegű vállalatok a lakosság igé­nyeire is felfiavelnek. A már említett ÉGV még 1982 első hónapjaiban arra a felisme­résre jutott, hogy ha nem bővítik a hagyományos vál­lalati profilt, okkor — a mai, mérsékeltebb ütemű építke­zések korában — nem lesz több az árbevételük, s nem számíthatnak arra, hogy nö­vekvő nyereséghez jutnak a következő évben. Minthogy a magánerős lakásépítkezések súlya, rész­aránya állandóan nő, s az építkezőiknek sokféle gépre van szükségük, maga az élet adta az ötletet: a vállalat is jól járna, ha építőipari kis­gépeket kölcsönöz a lakos­ságnak. Az első gépkölcsön­ző boltot méa tavaly június­ban nyitották meg Pesterzsé­beten, majd .Eger és Debre­cen követkeiett. Sikeresnek bizonyult a kez­deményezés: kapósak lettek a szerszámok, a kisgépek. A múlt év végére már 9 millió értékű forgalmat könyvelhet­tek el, az árukészlet is gya­rapodott. Mintegy 27 millió forint értékű bulldózer, be­tonkeverő, láncfűrész állt a lakosság és a kölcsönzést a drágább beszerzés helyett választó kisebb cégek rendel­kezésére. Jól látták azonban az ÉGV- nél, hogy a magánépítkezé­sek tavaszi gyarapodása ide­jén a korábbi készlettel és csak három üzlettel aligha vethetik meg a lábukat az Iparcikk Kölcsönző Vállalat és a magánkölcsönzők között felosztott piacon. Ám a terjeszkedéshez pénz kellett és nyereségből erre már nem futotta. A szigorú készletfinanszírozási szabá­lyok sem adtak módot a to­vábbi terjeszkedésre. Ebben a szakaszban kap­csolódott be a Magyar Nem­zeti Bank a vállalkozásba. Ez év áprilisában vállalko­zási alaaot hoztak létre, ami­ből ígéretes üzleteket finan­szírozna. Megállapodtak ab­ban, hogy az átlagos árnál 10 százalékkal olcsóbban kí­nálják a cikkeiket. Bár még folytak a tárgyalások, a vál­lalat hozzálátott a leendő hálózat kialakításához. További üzletek nyíltak Kecskeméten, Szombathelyen és Salgótarjánban, majd Győr is bekapcsolódott a még névtelen építőipari gép­kölcsönző hálózatba. (A kecs­keméti üzlet egyelőre még egyedülálló a maga nemé­ben. Egy helyen ad tanácsot az építkezőknek a helyi Épü­letkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet, és ugyan­ott lehet egyben az ÉGV-től gépet kölcsönözni.) Az első félév eredményei is igazolták a várakozáso­kat, 11 milliós árbevételből mintegy 3 millió gyarapította a vállalat nyereségét. Ezek- utón nem volt kétséges, hogy a banknak megéri támogatni ezt az üzletet, hiszen a nye­reség továbbra is jócskán meghaladta az átlagos szin­tet. A szerződést csak a na­pokban írták alá, ám a pénznek már megtalálták a helyét, októberben ismét új üzletek nyílnak szerte az or­szágban, s végre lehetőség lesz a keresett import-kisgé­pek megvásárlására is, ame­lyek azután hamarosan köl­csönözhetők. A legjobban persze a la­kosság járt, hiszen az olyan hagyományos kölcsönzési cik­kek mellett, mint például a betonkeverőgép, Hilti ütve fúrógéphez, parkettacsiszoló­géphez, csempevágó felsze­reléshez. tapétázógéphez is hozzájuthat. Napjainkban már nyolcvanhatféle gépei kölcsönözhetnek ezekből az üzletekből. A jövő dönti el, hogy hosszabb távon is megőrzi-e versenykéoességét a közös vállalkozás. Nem egy jónak ígérkező üzlet jutott a lassú elhalás szakaszába, mert a pezsgő kereslet hatására drasztikusan emelték az ára­kat. Az ÉGV-nél jelenleg csak — az első év tapaszta­latai nyomán —^ bizonyos kölcsönzési díjak korrekció­ját tervezik, de egyébként nem számolnak nagyarányú változásokkal. Mert a piacra lépésnél a réaebbi cégekkel szemben csak szolid árakkal nyerhet teret magának egy új vállalkozó. Lakatos Mária A VII. farmer-show Bábolnán (Munkatársunk telelonjelentése) Szerdától 15 országból 165 kiállító vonultatja1 fel Bábolnán amit ma legkorszerűbbnek le­het tekinteni a mezőgazdaság­ban, fajtában, gépben, vegy­szerben és technológiában. A szombatig tartó rendezvényso­rozatra 70 000 szakembert vár­nak az ország egész területé­ről és a szomszédos országok­ból. A VII. farmer-show sajtótó. jékoztatóval kezdődött tegnap délután. — A bemutatóval azt repre­zentáljuk, szocialista nagyüze­meink képesek arra, hogy meg­újuljanak a nemzetközi ver­senyben fej-fej mellett a legfej­lettebb ipari országokkal — mondotta dr. Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója. — Szenzáció, az idén nincs, de több mint szenzáció és komo­lyabb az aszály. Huszonötezer tonna gabona kiesését jelen­tette csupán Bábolnának a szárazság. A kukoricatermelési rendszer létrejötte előtt 40 má­zsa volt a gazdaság kukorica­átlaga. most a legrosszabb te­rületen,, a legaszályosabb idő­ben 50 mázsa. Ha nem alakul­tak volna Iki a korszerű- nagy­üzemi körülmények, ha ezek a nagyüzemék nem alakították volna ki integrációjukat, nehe­zen lehetett volna elviselni az aszályt. Holnaptól ez az iparszerű_ku- koricatermelési rendszer vonul­tatja fel, amit a közeljövőben a mezőgazdasági nagyüzemék- nék kínálni tud. Tizenkilenc or­szág kutatóintézeteiből 361 kukoricafajtát mutattak be, s mindennek 150/hektár fölött van a termeléspotenciálja. A Világ­bank hitelből másfél milliárd forint érté'kő gépet vásárol az IKR. Azok a gépgyárak, ame­lyek a versenyt megnyerték, mind elhozták gépeiket Bábol­nára, a Rábától a Fiaton át a Steyerig. 150 új gépet és 40-fé­!e új vegyszert mutatnak be az ipari telepek mellett nyitott ki­állító téren. Ezekben a napokban Bábol­na valamennyi gyártóüzeme nyitva áll a mezőgazdasági szakemberek előtt. A BCR a ta­karmánykeverő a folyékony mű­trágyagyártó valamint a leg­újabb Ferment-üzemek betekin­tést nyújtanak a TETRA állat- tenyésztési rendszerek munká­jába. és bemutatják a kombi­nát vállalatszervezési rendsze­rét. Közös gondolkodás jegyében kívánják megrendezni az agrár, ágazat legjelentősebb szakmai találkozóját. Ma, kedden az IKR tartja igazgató tanács; ülé­sét, szerdán a mezőgazdaság ipari háttere lesz a tanácsko­zás témája. Csütörtökön agrár­fiatalok találkoznak és Bábol­nára látogat a Római Klub Budapesten tanácskozó 70 tu­dósa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom