Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-26 / 266. szám

Szenna nádtetős házainak fotói bejárták már a világot. A nemzetközi hírnév és elis­merés jótékony bűvkörébe ke­rült kis Kaposvár melletti te­lepülés ezekben a napokban ismét jelentős sikereket mondhat, magáénak. A Mün­chenben idén megrendezett nemzetközi kertészeti kiállítás eayik — tömeqeket vonzó — látványossága ugyanis egy — a szennaiak által emelt — gigei parasztház, amelynek a bemutatását az NSZK-beii sajtó folklórszenzációként em- leaette. A most zajló „magyar napok” különleges ízét-zama- tát pedig sok egyéb mellett az adja, hog a helyszínen árusítják Burucz András szen­nai fazekas cserepeit. Ponto­sabban: árusították, mert a kiszállított kollekció igen rö­vid idő alatt elkelt. Itt, most, Szennán, ebben a kis fazekasműhelyben Bu­rucz Andrással beszélgetve a siker nyitját próbálom kipu­hatolni. A 29 éves fazekas néhány évvel ezelőtt Csepinszky Má­riának, a falumúzeum vezető­jének az ösztönzésére nyitot­Korsók; cserepek Szennáról Burucz András műhelyében Kirobbanó siker az NSZK-ban ta meq itteni műhelyét. Előt­te évekig gyűjtötte a környék­beli fazekasság tárgyi emlé­keit, tanulmányozta a tájegy­ség népi ‘kerámiájának szín- és formavilágát. — A Szenna vidéki faze­kasság a hatvanas években teljesen kihalt— mondja Bu­rucz András. — Közvetlen fa- zekashaayománya ennek a falunak nem is íolt. A kör­nyék — minteqy 20—30 kilo­méteres körzetben — viszont meglehetősen sok baranyai és somogyi fazekasmesternek, dinasztiának adott hajdan kenyeret. Az ő munkájukat, az általuk ránk hagyomá­nyozott értékeket kell minde­nekelőtt szem előtt tartanom, amikor dolgozom. Gyűjteni elsősorban Hedrehelyen gyűj­töttem. — Mi jellemzi ennek a táj­nak a népi kerámiáját? — Elsősorban az egysze­rűség és a hasznosság. Az itteni kerámiát könnyed, roz- maringos motívumokkal díszí­tették, és fehér engóbot al­kalmaztak. Az alapszínt ez utóbbi határozta meg. Én nem egyszerűen „másolom" mindezt. A fő szempontom persze nekem is az, hogy a tárgyaim hasznosok legye­nek és a mai igényeknek megfelelő legyen a dékora- tivitásuk. Mázat is csak bar­nát, sárgát, színtelent és zöl­det használok. Látom, két korong is van a műhelyben. A Szekszárd- ról származó anyagot a fa­zekas a korong lapjára csap­ja, és dolgozni kezd. Minden tárgya korongon készül. Szá­rítás után kerülnek rá a má­zak, aztán jön az égetés.' A kemence kinyitása — mint mondja' — nálai is ünnep. Most már itt él kint, a csa­ládjával együtt, műhelye bő­vítését tervezi. Boroskancsót, gyertyatartót, perselyt, kávés­csészét, csengőt, butellát, bögrét készít. — Közvetlen tervei? — Jó úton haladok a „né­pi iparművész" cím megszer­zése felé. Szeretném tovább­fejleszteni eddigi eredmé­nyeimet és az egyre nagyobb érdeklődés kielégítése végett önálló kiállításon szeretném bemutatni o munkáimat. Bebes; Károly Szakközgazdász- képzés indul Pécsett Immár második alkalommal tervezi beindítani a szakköz­gazdász-képzést a vállalati komplex tervező-elemző és a vállalati szervezés és vezetés szakokon a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Továbbképző In­tézetének pécsi regionális bi­zottsága és a Pécsi Janus Pan­nonius Tudományegyetem Köz­gazdaságtudományi Kara. A iervező-elemző szakon marke­ting, számítástechnikai-statisz­tikai és a tanácsi dolgozók számára területi tervezési alter- náció indul. Egy-egy alternáció beindításához 8—10 fő jelent­kezése szükséges. A tanévkezdés tervezett idő­pontja 1984 február. A képzési idő négy félév, melynek végén a hallgatók a szakdolgozat el­készítése és a sikeres állam­vizsga után szakközgazdász ok­levelet kapnak. A hetente kö­telező 8 órás foglalkozásokat a pénteki napokon Pécsett tart­ják. A képzésben részt vevők­nek a vonatkozó rendeleteknek megfelelően tanulmányi sza­badság adható. A tandíj fél­évenként 1800—2000 forint. Az érdeklődők jelentkezési lapot és bővebb felvilágosítást kap­hatnak a PJPTE Közgazdaság- tudományi Karának dékáni hi­vatalában. (Pécs, Rákóczi út 80. Telefon: 11-960, 11-044, a 165-ös melléken.) Szeremle kontra Eeser A Gyöngyösbokrétától Svédországig Epser? Szeremle? — Újra kérdés lett: hol született iga­zában az „Ecseri lakodalmas" egyik nótája?! De a múlt hé­ten a modenai közönség már tombolt, amikor a szeremlei lá­nyok, szoknyájukon a magyar mezők színvilágával énekelték, hogy „Nincs szebb madár, nincs szebb madár a fecskénél, szeremlei, szeremlei menyecské­nél . .." Szeremle Olaszország­ban is legyőzte Ecsert. Évtize­des szóbeli perlekedés áll ugyanis a két falu között. Mert Rábai Miklós bizony Szeremlén gyűjtött dalokat, táncokat, és amikor később megszületett az „Ecseri lakodalmas", hát a sze- remleiek ölre akartak menni. De Rábai tiszta szándékkal benne hagyta az „Ecseri lako- dalmas”-ba átültetett dalban a „szeremlei” szót. A bácskai Szeremle persze ősi jogon sajátjaként énekli a dalt. Néprajzilag fontos, hogy „bácskai”, hiszen még egy ma­gyarlakta Szeremle nevű falu létezik: Erdélyben, Brassó mel­lett. A bácskai községben 1927- ben fogtak össze az ősi ma­gyar táncokért, és 1931-ben Paulini Béla megszervezte a Gyöngyösbokréta mozgalmat. A Az üvegtáncnak tombolt az olasz közönség 40-es években a Gyöngyösbok­réta keretében a legkiválóbb, legeredetibb együttesek már évente gálaműsort adtak Pes­ten. Közöttük mindig ott volt Szeremle is. Most szombaton, az olaszországi siker után pe­dig Scheidl Károly tanácselnök mondta: — Jó 10 éve a Népművelési Intézet levetítette az 50-es évek­Előirányoztak tízezret - több nem történt Ma: Koncertek és kiállítások a zalaegerszegi zsinagógában Egerszeg város hatósága 1883-ban a régi, rozoga zsidó­templom lebontását sürgeti. Ek_ kor gondolnak először új zsina­góga építésére. Elő is irányoz­nak 10 ezer forintot, ennél több aztán nem történik. Később bi­zottság alakul, ekkor viszont pénz nincs. 1894-ben a temp­lomalap javára díszebédet ren­deznek. A felajánlott 7 ezer fo­rint azonban kevés Zalaeger­szeg új zsidótemplomára. 1899_ ben a helyi országgyűlési kép­viselő közbenjárásával és a za­laegerszegi származású Wlas- sics Gyula vallás, és közokta­tási miniszter segítségével sb kerül 120 ezer korona kölcsönt szerezni. A templom terveit Stern József budapesti építész készíti el. Elképzelései nem vál­nak valóra teljességükben. ........nevezetesen a méreteket a z anyagi eszközökhöz kell al­kalmaznia" — írja a Zala me. gye című lap. Az épület pár méterrel kurtább, a külső ke­vésbé harmonikus lesz. Az építkezés irányítója Mo- randini Tamás zalaegerszegi építőmester. Bőven van mun­káskéz. 1903 áprilisában kezde. nek dolgozni, a következő esz­tendő augusztusában már vé­geznek. Az avatási ünnepséget 1904. szeptember elsején tart­ják. Az utcán kívülrekedt em. berek százai. Stern József jelen­ti a hitközség elnökének, Boschán Gyulának: „...az épület teljesen elkészülvén át­adható rendeltetésének”. Az el­nök felolvassa a zárókőben el. helyezendő okmány szövegét, majd a zárókövet az előcsarnok baloldali falába illesztik. A zsi­nagógát több évtizedes műkö­dés után a II. világháború ide­jén bezárják. Az épület a felszabadulás után is sokáig zárva tart, majd a hitközség eladja a városi ta_ nácsnak. 1959-ben a híres pé­csi mester, Angster József orgo­nája a Széchenyi téri barokk katolikus templomba kerül. A zsinagóga az elkövetkezendő húsz évre raktár lesz. Idővel felvetődik, hogy az impozáns épületet nemesebb célra kellene használni. Az át. alakítást, a rendbetételt Pelé- nyi Gyula tervei alapján a Za­laegerszegi Ingatlankezelő Vál­lalat dolgozói végzik. A temp, lomhoz hangulatában hozzá­illő toldalékhelyiségek épültek. Itt kaptak helyet az öltözők, a mosdók, s itt található a han­golószoba és a társalgó a bü­fével. Négyszáz személyt befő. gadó koncertterem lett a zsina­gógából. (Az új létesítmény megnyitásáról lásd cikkünk a 2. oldalon.) Cs. I. Az újjáépített zalaegerszegi zsinagóga: koncert- és kiállí­tóterem. ben az öregeinkről készült fil­met, hogy lássuk az ősi szerem­lei táncstílust. Nekifogtunk hát. Magam hosszú évekig vezettem a csoportot. De egyedül nem sokra mentünk volna, ha a sze- remleiek munkahelyén nincse­nek mecénásgondolkodású ve­zetők; a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban, a helyi Duna- gyöngye Tsz-ben. így egész pénzügyi menedzszergárda áll mögöttünk: a tsz-ben Gruber György elnök, Horváth Mihály- né főkönyvelő, aztán a Nagy- harsányból való kiváló pénzügyi szakember tanácstitkárunk, Petz Gábor. Két éve, amikor engem tanácselnöknek megválasztot­tak, Kiss Dénes lett a művelő­dési ház igazgatója, aki kivé­teles érzékkel illeszti a népi táncot a közművelődés egészé­be. — A koreográfia? — Az ország legjobb ko­reográfusait hívjuk meg, s las­san az egész magyar néptánc­anyag benne lesz a műsorkész­letünkben. Évi 35—36 meghívá­sunk közül például most mond­tunk le egy jugoszlávot. Már nem gond megrendelni 5—10 pór piros csizmát. A koreográ­fus! tiszteletdíj a táncmű egy percére 1000 forint. Ezt aztán Kiss Dénes, aki a csoportnak edzője, táncmestere, pedagó­gusa egyszerre, a próbákon gyakoroltatja, finomítja. A szeremlei lányok szomba­ton már farmerben meséltek Modenáról. A tomboló sikert aratott szeremlei üvegtáncról, amikor az élet két öröme, bor és lány együtt van; mert a lá­nyok a fejükön álló boros­üveggel táncolnak, és hosszú évekig nem esik le eqy üveg sem. Vagyis boldogok a sze­remlei fiúk, lányok, akikről né­ha nem hiszik, hogy amatőrök. Pedig a fizetésük „csak” a tánc öröme, a siker, és most már évente — Európa. Már megjött a meghívás: jövőre Svédor­szágba. Földessy Dénes Beugróm a nagybőgőbe? A szórakoztató zene műhelytitkai Az OSZK pécsi kirendeltség- vezetője a szakma törvényeiről A szekszárdi Signal együttes körül támadt bonyodalmak kapcsán merült fel bennünk a gondolat, hogy nem ártana a szórakoztatóiparban foglalkoz­tatott zenekarok, muzsikusok tevékenységét egyszer jogi szempontból is megvizsgálni. A zenehallgató azt gondolná, hogy minden könnyűzenei együttes olyan néven lép fel, amilyenen akar. Csakhogy ez nem egészen így van (lásd pél­dául a „két” Signal esetét). Bornemissza Gézával, az Or­szágos Szórakoztatózenei Köz­pont (OSZK) pécsi kirendeltsé­gének vezetőjével ilyen vitás kérdésekről beszélgetünk.- Alapszabály, hogy fellépti díj ellenében csak engedéllyel szabad muzsikálni — mondja. — Szórakoztató zenészeknek az OSZK és az Országos Rendező Iroda (ŐRI) adhat ki működési engedélyt. Lényeges különbség van azonban a két papír kö­zött: az ŐRI engedélyében a megnevezett zenekor kap kon­certezésre jogosítványt. A zene­kar tagjait föl kell sorolni, s a tagok cserélődését be kell je­lenteni. Ebben az esetben te­hát az ŐRI védi a zenekar ne­vét. Ezzel szemben az OSZK működési engedélyei személy­re szólóak, s a közvetítés szem­pontjából mellékes, milyen né­ven fut a zenekar. (Az OSZK elsősorban a vendéglátóhelyek zenei ellátását biztosítja.) Ezért clakult ki az a szokás, hogy az éttermi és bárzenekarok rit­kán vesznek föl fantázianeve­ket, hanem általában a zene­karvezetőről nevezik el a duót, triót stb. Megjegyzem, így volt ez a koncertzene esetében is sokáig, csak a Beatles-korszak beköszöntével vált divattá a fantázianév-választás. Jó pél­da a két korszokálló Illés- zenekar, míg ugyanabban az időben már létezett a Metró és az Omega. — Sokan kérdezik, hogy a szórakoztatózenészek szabadon átvehetnek-e számokat például a rádióból, vagy ezért jogdijai kell fizetniük? Általában: mi­lyen számok szerepelhetnek egy zenekar repertoárján?- Előadni csak a magyar sanzonbizottság által jóváha­gyott számokat szabad, tehát — elvileg! — saját számot is csak akkor játszhat a zenekar, ha azt a Budapesten székelő bizottság elfogadta. A gyakor­lat liberálisabb, az amatőrök enélkül is előadhatnak saját számokat, de ezek forgalmazá­sa (rádiófelvétel, kotta stb.) tilos. A rádióból bárki lemá­solhat dalokat, ezek már olyan számok, amelyek engedélyezve vannak, s jogdíjügyeik is ren­dezettek.- Gyakran hallani szórako­zóhelyeken, különösen éjfél felé, a hangulat tetőfokán, hogy a zenekar különböző „szaftos" betétekkel dúsítja fel a táncdal szövegét. Erről mi a véleménye?- Természetesen erre csak egy válasz lehetséges: a dalok szövegétől — mivel ezek lekto­rált anyagnak számítanak — el­térni nem szabad. Más kérdés, hogy ki lenne az, aki a rendel­kezés megtartását ellenőrizni tudja ...- Tegyük fel, hogy egy ven­dég hússzor szeretné hallani kedvenc Aradszky-slágerét. Kérheti ezt a zenekartól?- A zenésznek kell eldönte­nie, hogy a dalok ilyen mérté­kű ismétlése zavarná-e a többi vendéget. Ha igen, még akkor sem engedhet a kérésnek, ha azt ötszáz vagy ötezer forinttal támogatják. Jogszabály ugyan nincs erre, csupán a vendég­látóipar íratlan törvénye: úgy kell kiszolgálni és szórakoztat­ni a vendéget, hogy az mások szórakozását ne rontsa el. Ugyanez vonatkozik egyébként a zenekar és az üzletvezető együttműködésére is, hiszen az érdekük közös: a vendég meg­tartása. Havasi János TERMELŐSZÖVETKEZETEK, ÁLLAMI GAZDASÁGOK FIGYELMÉBE AJÁNLJUK, hogy a „DÉLKŐ" bükkösdi bányájában útépítésre és egyéb célra kiválóan alkalmas 0/80-as szemszerkezetű anyagot termelünk Ára: 34,— Ft/ tonna. ANYAGKIADÁS: hétfőtől péntekig 7—15 óráig. AZ ANYAG GÉPKOCSIRA RAKÁSÁT BIZTOSÍTJUK. •4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom