Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-26 / 266. szám

Könnyűszerkezetes építési rendszerek a Dnmbcalnrtél i Dombóváron egy hét alatt állították össze Ysako könnyűszerkezetes elemekből a Dombcalor szol­gáltatóházát. (A szerző felvétele) r.­polgári védelmi bemutató Nemzetközi polgári védelmi bemutató gyakorlat kezdődött vasárnap Hajdúszoboszlón, Bul­gária. Csehszlovákia, Lengyel- o/szág, Magyarország, Mongó­lia, az NDK, Románia és a Szovjetunió polgári-" védelmi elsősegélynyújtó szakaszainak részvételével. Az egyhetes gya. korlat során az alegységek fel­tételezett földrengés, vasúti ka­tasztrófa, közúti tömeges bal­eset, kiterjedt tűz-, illetve más tömegsérülési gócon teljesítik meghatározott feladataikat. A vasárnapi megnyitót követően a küldöttségek megtekintették a kiképzőbázist, ahol hétfőn a bolgár az NDK-beli, a román és a magyar szakaszok tarta­nak bemutatót. Az élelmiszertörvény követelményei Tájékoztató adatok az árucímkén Lejárt a türelmi idő A MÉM szigorú intézkedései A vásárló első, alapvető is­mereteit az áru címkéjétől kap­ja. Bosszantó, ha nincs válasz legfontosabb kérdéseire: mikor készült, meddig fogyasztható, mennyi ideig őrzi meg minő­ségét? Az 1976-ban megjelent élel­miszertörvény szigorú rendelke­zései között meghatározza azt Komotér és Ysako Túl az ezredik blokkon Megfelel az új hőszabványnak A budapesti Thököly úti is­kola szerkezetét úgy alakítot­ták ki, hogy az épület teljesen hőhídmentes, vagyis a fémszer­kezet a külső levegővel közvet­lenül nem érintkezik. Ezzel a Komotér térelemrendszert a gyártó dombóvári Dombcalor Ipari Szövetkezet már úgy ajánlhatja, hogy oz megfelel az új hőszabványnak. A hagyományos építkezés mellett mind nagyobb szerep­hez jut a könnyűszerkezetes megoldás, ami - bár élettarta­mában nem vetekedhet a ha­gyományos épülettel — gyor­san elkészíthető, olcsóbb és még van néhány előnye. Ha­zánkban már jónéhány könnyű- szerkezetes épület létezik; a Dombcalor öt éve kezdte a Komotér gyártást. — Három alapvetően jellem­ző tulajdonságának egybevont rövidítése a Komotér, jelenté­se: korszerű — mozgatható — térelem — mondja Illés Szilárd műszaki vezető. — Három bu­dapesti szakember szabadalma és öt éve mi kezdtük meg a gyártását. A 220 dolgozót foglalkoztató szövetkezetnek jól jött a lehe­tőség. A hagyományos lakatos- szerkezeti gyártás a kisiparosok előretörésével amúgyis leáldo­zóban volt. Átalakították a csarnokot, megkezdték a kis­gépesítési, új Betonyp vágó- darabolót állítottak munkába. A Komotér anyaga: dunaújvá­rosi acélszerkezet váz, Betonyp, azaz cementkötésű faforgács- lap burkolattal. Négy éve már sorozatban készítik a térelem­rendszereket Dombóváron. A szerelést is ők végzik. Az „alapkocka" 6,18x2,50 méter alapterületű és 2,65—3 méter magas, de készítettek már 4,50 és 5,20 méteres ma­gasságút, sőt kétszintest is, a megrendelő kívánsága szerint. Építettek már Komotér térelem­rendszerből jónéhány iskolát Budapesten, oktatási központot Gödön, kisáruházakat, kiállítá­si pavilonokat. Exportra is ment belőle Tanzániában szállóépü­letek, az Egyesült Arab Emír­ségben lakótáborok, Ausztriá­ban információs központok üzemelnek Komotér térelem­rendszerből. A Komotér négy­zetmétere kulcsátadásra 8,5- 16,5 ezer forint között mozog, aszerint, hogy kívül-belül mi­lyen igényeket kell kielégíteni. A Dombcalor túl van az ez­redik Komotér-blokkon, évente 400-at kérnek tőlük, de 5-600 gyártására is készek. Gyorsan telepíthető, áttelepíthető, vál­toztatható. — Egy kissé drága, mert sok benne az acélszerkezet — mondja a műszaki vezető. — Ezért vettük meg tavaly az Ysako licenc gyártási jogát, az Ybl Miklós Építőipari Tervező Szövetkezet tervezői: Szabó András és Kovács Tibor talál­mányát. Egyszintes kivitelben készül, de készen állunk az egyemeletes Ysako terveivel is. Jelenleg 6x6-os méretben ké­szítjük, de felkészültünk a 9x6-os és a 12x6 méteres ele­mek gyártására is. A Dombcalor Komotér és Ysako könnyűszerkezetes épü­letei már szerte az országban megtalálhatók. Legjobb rek­lámjuk a saját, 840 négyzetmé­teres Ysakó rendszerű szolgál- tctóházuk, valamint a telep ol- dalbejárójánál felállított, por­tásfülkét és irodákat magában foglaló Komotér térelemrend­szer. M. L. A humuszmentes terület is kizöldül Fű nő a meddőhányón Verdyol: humuszodást segítő talajregeneráló Egy Svájcban élő angol, Mr. Lloyd találmánya a víz­ágyús füvesítés, a Verdyol— Hydrosa füvesítési eljárásként ismert technológia. Svájc, NSZK, Spanyolország, Franciaország, Olaszország s az Egyenlítő kö. írüli afrikai országok után Ma­gyarország is megvette a Ver- dyolt. 1973-ban hozta be a Földmérő és Talajjavító Válla­lat, majd több éves huzavona után, 1978-tól a Csókvári Ál­lami Gazdaság vette át a tech­nológia alkalmazását. Azóta a csákváriak Magyarországon hat és fél millió négyzetmétert fü­vesítettek be. Zimmermann Ist­ván agrármérnököt, a Csákvári Állam j Gazdaság mezőgazda- sági és ipati szolgáltató főága­zatának vezetőjét kértük meg, mondja el, mi is ez. — A Verdyollal lehetővé vá­lik a biológiai földvédelem: a vetés pillanatától kezdve azonnali védelmet biztosit az erózió és a defláció ellen, s alkalmas humuszmentes terüle­tek füvesítésére, rekultivációra is. Korábban Magyarországon csak a hagyományos füvesítés volt ismert, ez pedig kizárta, hogy sok, géppel nem járható területet füvesítsenek. A víz­ágyús módszerrel azonban min­den ilyen gond megoldódott: gyakorlatilag nincs olyan te­rep, ahová ne tudnánk eljuttat­ni a fűmagot. Ezzel a vízágyú­val 60 méterre lehet lőni, de csőtoldalékokkal akár 80—100 méter távolságra is. Talajelőké­szítésre sincs szükség. Három terepjáró IFA-val hat ember dolgozik s egy nap alatt 30— 40 ezer négyzetméternyi terü­letet is tudnak füvesíteni. — Hogyan lehetséges, hogy humuszmentes terület is ter­mővé változtatható: — Egyszerre egy elegyet lö­vünk ki a vízágyúval, ennek az összetétele a következő: Ver­dyol Complex, Verdyol Mulch, NPK műtrágyakeverék, fűmag és víz. A Verdyol Complexet Svájcból importáljuk, a Verdyol Mulchot viszont itt gyártjuk Csókváron és exportáljuk; ez egy úgynevezett null-szaldós üzlet. A vízágyú kilövi az ele­gyet, s az azonnal odaragad a felületre, a benne lévő alginát típusú ragasztóanyagtól. A Mulch amit m; állítunk elő, szintén Lloyd találmánya, ez egy magtokaró és felületstobi- lizáló anyag, elősegíti a humu- szosodást. Nagyon hamar rege­nerálja a talajt: 1—2év múlva már cserjéket is lehet telepíte­ni az így füvesített, eredetileg humusztalan területre. Legjobb augusztusban, szeptemberben füvesíteni; ilyenkor a munka befejezése után már két hét— egy hónap múlva kinő a fű. Magyarországon csak mi alkal­mazzuk a Verdyolt,, s ez a há­rom gép bőven elég: minden hazai megrendelést kj tudunk elégíteni. Sajnos, nem jön any. nyi megrendelés, ahány helyen szükség volna valóban a re­kultivációra. — Hol füvesítettek már ezzel az eljárással? — A dombóvári Áfor-telepen, az algyői olajmezőn a szübek- házai kompresszorállomásnál, az M5-ÖS autópályán és az Ml-esen Bicske és Tatabánya között éppen most. Ugyancsak most füvesítünk a Budapest— Hegyeshalom, vasútvonal men­tén és Ferihegyen; Verdyollal füvesítettük az ajkai pernyehá- nyót. A lista nem teljes, de egy baranyai példát még monda­nék: tavaly augusztusban füve­sítettünk hatvanezer négyzetmé­ter területet a Mecseki Szén­bányák külfejtési üzeménél. Ezt a területet úgy kell visszaadni a tanácsnak, hogy majd par­cellázni lehessen. Folyamato­san, ahogy szabadult föl a te­rület, tudnánk folytatni, de eb­ben az évben nem kaptunk újabb megrendelést. Pedig a szénbányánál nagyon meg vol­tak elégedve, mert a meddő­hányók helyén ma már fű nő. Dücső Csilla A házi régiségek is műkinccsé lesznek Csecsebecsék pangó piaca Befellegzett a nosztalgiának? Fotó: Kocsmár Gábor Nem sikk művészi értékű ré­giségeket gyűjteni épp a nosz­talgiahullámok tetőzésekor. A piac — a kisebb használati tárgyak szerény keresletétől el­tekintve — 1979 óta pang. Az Ecserin is tétlenkednek a keres­kedők, Dél-Dunántúlon pedig adás-vétellel egyik kiskereske­dő sem foglalkozik. Mégis őr­zik o dugig telt raktárakban az elmúlt egy évtized nagy sláge­reit. a most már bóvlivá silá­nyult mozsárt, rokkát, vasalót, lámpát, gyertyatartót, kávéda­rálót. Megszűnt a piacot éltető hasznos „cserebere". Az eddig haszontalannak vélt otthoni csecsebecséket műkincsként ke­zelik a tulajdonosok. Ha kide­rül, hogy valódiak, akkor a csa­ládi „kincstár" legféltettebb darabjai lesznek. A házaló zug­gyűjtők se képesek felvásárol­ni. A vaqyonképzésre törekvő gyűjtők szenvedélye is alább­hagyott jórészt a borsos árak miatt. A felbecsült apróbb tár­gyak, mint például szobrok, öt­vösremekek több tízezret érnek, míg a bútor-, porcelán- és fest­ménykategóriában erődödnek o százezer forint feletti árfolya­mok. Hazánkban már nem ol­csó a régiség, az európai ára­kat követjük, ohogy a hozzánk hasonló aktivitással kereskedő Törökország is ezt teszi. Érezhe­tő volt ez már akkor, amikor 1981— 82-ben a legrégibb nyu­gatnémet és francia, aztán 1982- ben a jugoszláv és a len­gyel vevők is elmaradtak a pé­csi, siófoki és a keszthelyi vá­sárról. Ök alkották mindig is a legrangosabb vevőkört orszá­gunkban. (Az Ecseri után a fel­sorolt régiségkínáló központok a legnagyobbak hazánkban.) A lengyel és a jugoszláv hob­bigyűjtők pár évre fellendí­tették ai mini vallási fregytár- gyak forgalmát. Ez számított az utolsó divathullámnak. A külföldi régiségimádó ma­gyarokkal sem találkozni, akik nagy előszeretettel vásárolták a néprajzi jellegű holmikat. Nem vált be a jóslat, hogy a szigorú energiagazdálkodás be­vezetésével az emberek, főként a panellakásokban élők, elő­veszik, megvásárolják a hajda­ni eszközöket, dísztárgyakat. A régiségbörzéken 1983 a mély­pont esztendeje. Nemcsak a vásárlói, de az eladói kedv is megcsappant. Legfeljebb az idős nyugdíjasok, a magányosok kínálják fel az antik dolqaikat a porcelándí­szeket, a míves fali- és álló­órákat, a kisméretű lakberen­dezési tárgyakat, egyebek kö­zött a tükröt, vitrint, széket. Ke­lendőek is, de csak praktikus­sági okok miatt és nem fantasz­tikus áron: ez mondható el a mini állatporcelánokról, a ki­csinyke Zsolnay- és herendi poharakról, csészékről, a népi ruhákról. A nagyobb antik bútor már senkinek sem kell. Érdekes, hogy a bizományi áruházakba is elsősorban míves porcelánre­mekeket hoznak be. A vásárok­ra pedig eljárnak még a fővá- iosí legtekintélyesebb kereske­dők is, és kénytelenek a leg­többször olcsó áron megszaba­dulni cikkeiktől. Új nosztalgiá­tól, hobbitól fűtött gyűjtési íz­lés. szokás kialakulását senki sem meri jósolni. Csuti J. is, milyen adatokat kell feltün­tetni az árucímkén. Tény, hogy évek múltán is találkozunk még a tájékoztatás hiányosságaival. S most olvasóink figyelmeztet­tek: lejárt a türelmi idő. Való igaz, a törvény végrehajtási utasítása a szigorú rendelkezé­sek fokozatos bevezetését kö­vetelte meg. A törvény jóval előbbre járt a gazdasági lehe­tőségeknél, a gyártók csak lé­pésben tudták követni: a drága csomagolóanyagokra, meglé­vő készletekre, a költséges be­rendezések nehézkes beszerzési lehetőségeire hivatkoztak a vál­lalatok. S indokaik alapján több évre haladékot kaptak a MÉM-től meglévő csomagoló­anyagaik felhasználására, il­letve az új berendezések be­szerzésére. A határkő: 1981. december 31. A MÉM határozottan ál­lást foglalt: 1982. január 1-től a lényeges vonatkozásokban — alapvető információkban — nem kielégítő jelzésű csomago­lóanyagok felhasználósa nem engedélyezhető, az engedélye­zés ezentúl csak rendkívül in­dokolt esetben, szigorúbb felté­telek szerint történik. Ellent­mondásnak tűnik, hogy még mindig van jó néhány gyártó, aki ez év végéig rendelkezik felmentéssel, vagyis a vásárlót hiányosan tájékoztató csoma­golóanyag forgalmazásának en­gedélyével. Főként az édesipari vállalatok kaptak engedélyeket, de még 1979-ben. A Baranya megyei Tanács kereskedelmi osztályának vizs­gálatából — amely az élelmi­szertörvény végrehajtását tekin­tette át tavaly — kitűnik, hogy a kereskedelemnek is gondot okoz az ipari csomagolású élelmiszerek hiányos tájékoztató címkéje. Vitatkozik a kereskedő és a gyártó abban is, ki meny- nvi időt használhat fel a minő­ségmegőrzési időtartamból. A kereskedő nyilvánvaló érdeke az, hogy minél előbb megkapja az árut. a termék minél keve­sebb időt töltsön a gyártó rak­tárában, vagyis hamarabb ke­rüljön a fogyasztóhoz. Hozzá­vetőleges adatok szerint 198T —«'’-ben két-két é' fél millió értékű árut küldtek visz- sza az iparnak a minőségmeg­őrzési időn belüli romlás miatt . .. Említettük: a törvény jóval előbbre járt a gazdasági lehe­tőségeknél. Idén májusban, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítőben megjelent, egy­séges szerkezetbe foglalt kiadó­sából kitűnik, hogy az elmúlt hat évben több módosítással igazították a lehetőségekhez, A fogyasztó számára is kedvező módosítás, hogy az üzletek a minőségmegőrzési idő lejárta után, de csak annak egyhar­madnyi meghosszabbításával árusíthatják az élelmiszereket. (Pl. 3 hónap — 1 hónap.) Fon­tos azonban, hogy a többi áru­tól elkülönítve,. és csökkentett áron. S mondanunk sem kell, a fogyasztót kellőképpen tájé­koztatva. A minőségellenőrök legfris­sebb vizsgálatai szerint foga­natja van a szigorúbb előírá­soknak és intézkedéseknek: nincs számottevő hiányosság a tájékoztató címkéken. S jóval kevesebb a hiányosságokat en­gedélyező felmentéssel (?) ren­delkező vállalat. Amit viszont még ne várjunk: az idén meg­jelent adalékanyag-szabvány előírja, hogy a csomagoló­anyagon tüntessék fel például a különböző színező, természe­tes. illetve mesterséges adalé­kokat is. A gyárak ennek telje­sítésére haladékot kaptak, meglévő csomagolóanyagaik fogytáig. Érveiket el kell fogad­ni : egy-egy új klisé több tíz­ezer forintba kerül . . . G. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom