Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-23 / 263. szám

6

Dunántúlt napló

1983. szeptember 23., péntek

Közgazdasági élet

Pécsiek Madrid bon

Beszámoló a közgazdász világkongresszusról

Szerkezeti változás, kölcsönös gazdasági függés és a világfejlődés

Négy korreferátum az országos ellenőrzési konferenciáról

A közelmúltban Pécsett rendezte meg az V. országos ellenőrzési konferenciát a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság pénzügyi és ellenőrzési szakosztálya és Baranya megyei Szervezete. A konferencia előadásaihoz kapcsolódva a szekcióülésen megszólaltak a pécsi szakemberek is. Most részleteket közlünk korreferátumaikból.

Dr. Szabó József:

Szeptember elején Madrid, ban rendezték meg az V. közgazdász világkongresszust, melynek témája: szerkezeti változás, kölcsönös gazdasági függés és a világfejlődés. Az öt napon ót tartó kongresszusra a világ minden részéből több mint ezer küldött sereglett ösz- sze. Ott volt a Magyar Köz- gazdasági Társaság küldöttsége is, köztük a Baranya megyei Szervezet vezetőségének tagjai: dr. Várszegi Károly és dr. Szabó Gábor. Közgazdasági Élet rovatunkban most beszámolnak a kongresszus legfontosabb eseményeiről.

Feszültségek,

ellentmondások

A kongresszus az ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét, ahol V. Urquidi, a Nemzetközi Közgazdasági Társaság leköszönő mexikói elnöke bevezető szavait követően Felipe Gonzá- lez spanyol miniszterelnök beszédében rámutatott arra, hogy napjainkban a közgazdászok munkáját jelentős mértékben nehezíti az a tény, hogy a világgazdasági válság nemcsak gazdasági, hanem politikai is. Ezzel összefüggésben utalt a kelet—nyugati feszültség és az Észak—Dél-viszony megoldatlan kérdéseire.

A gazdasági kérdések között az első helyen azt emelte ki, hogy az eddigi erőfeszítések ellenére a teljes foglalkoztatottság és a gazdasági stabilitás egyidejű biztosításának eszközeit még nem találták meg. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy mind nemzetközi vonatkozásban, mind a spanyol gazdaságot illetően a munkanélküliség problematikájának

megoldása áll a figyelem középpontjában.

A miniszterelnök beszédét követően került sor a plenáris ülésre, ahol Felipe González elnökletével négy előadásra került sor.

Elsőként O. Bogomolov szovjet akadémikus emelkedett szólásra, aki hangsúlyozta, hogy a nemzetközi stabilitás — politikai, katonai és gazdasági szempontokból egyaránt — súlyos konfliktusokkal és ellentmondásokkal terhelt, A megol- «•'ntlan globális problémák —1 élelmiszer, energia, ásványi nyersanyagok, ökológia stb. — súlyos aggodalomra adnak okot. és talán még sohasem volt olyan naav a tudósok és a politikusok felelőssége az emberiség jövőjét illetően, mint naojainkban.

A feavverkezési verseny mea- szüntetésének, a leszerelés üavének nyomatékos előtérbe állítása mellett a szovjet tudós kiielentette. hogy az országok közötti világméretű együttműködés fejlesztésének az igazi egyenlőség, a kölcsönös segítés elvein kell alapulnia, ideértve az országok közötti diszkriminációs intézkedések és kizsákmó- nvolósi törekvések megszüntetését is. Ennek érdekében három alapelv érvényre juttatását tartja feltétlenül szükségesnek:

— a szocialista tábor teljes egyenjogúságát a nemzetközi gazdasági kaDCSolatokban, és ezzel összefüggésben a szocialista társadalom érdekeinek és tapasztalatainak érvényre juttatását ezekben a kapcsolatokban ;

— az úionnan felszabadult országok speciális szükségleteinek és érdekeinek figyelembevételét a gazdasági dekolonia- lizálódás és fejlesztés időszakában;

— s végül a nagy, közepes és kis, iparilag fejlett tőkés országok gazdasági érdekeinek összehangolását.

Áz

alkalmazkodás

nehézségei

F. Herrera chilei közgazdász Latin-Amerikával, mint a fejlődő országok „középosztályának" gazdasági kérdéseivel foglalkozott elsősorban. A hatalmas munkaerő_ és természeti erőforrással rendelkező kontinens problémái megoldásának alapfeltételeként a régióbeli országok politikai rendszereinek demokratizálódását, és ezzel egyidejűleg a latin-amerikai országok közötti termelési, kereskedelmi és pénzügyi integráció kiépítését és megerősítését jelölte meg, utalva arra, hogy ezek a célkitűzések már 20 évvel ezelőtt megfogalmazódtak. Herrera a latin-amerikai gazdasági prioritások közé sorolta az élelmiszerproblémát, a természeti erőforrások és az energia kérdését, valamint az oktatással, a technológiai fejlesztéssel, a környezetvédelem,, mel és a térség kis országainak megsegítésével kapcsolatos feladatokat.

J. Lesourne francia profesz- szor, a Francia Köztársasági Társaság elnöke bevezetésképpen a szerkezeti változás definiálásának problémájára mutatott ró. Amíg a gyakorlati szakemberek implicite azt értik alatta, hogy bizonyos változók a jövőben eltérnek a múltban megfigyelt értékektől (pl. a termelés szerkezete, vagy az aktív keresők összetétele megváltozik), az elméleti közgazdászok mindig valamilyen specifikus makro-, illetve mikromodellben gondolkodnak. Az elmúlt évtized egyik legfontosabb negatív tapasztalata a nemzetgazdasági és a vállalati érdekek, törekvések integrálására irányuló törekvések sikertelensége az Európai Gazdasági Közösség országaiban.

A nyugat-európai országok igen eltérő jellegzetességei ellenére Lesourne szerint a 60-as évek végétől a makroökonómiai szerkezetváltozások három

közös jellemző vonása figyelhető meg: a munka- nélküliség nem csökkentette eléggé a munkaerő költségeit, sőt a munkaerő marginális reálköltsége más ráfordításokéhoz képest nőtt; az infláció folyamatának ugyanazon alapvető mechanizmuson alapuló kibontakozása; végül a fizetési mérleg és a gazdasági növekedés közötti összefüggések elemzése arra az eredményre vezet, hogy a tőkepiacok nemzetközi összefonódása következtében a hagyományos eszközök már nem teszik lehetővé a strukturális alkalmazkodást.

Áz ellentétek kiéleződése

J. P. Lewis amerikai profesz- szor az Észak—Dél-viszony alakulását és középtávú perspektíváját elemezve megállapította, hogy a 12—15 év előtti helyzettől eltérően a fejlett tőkés országok és a fejlődő országok közötti kölcsönös függés

erősödése az ellentétek kiéleződése mellett ment végbe, mely 1979-től kezdődően különösen kedvezőtlen fordulatot vett. Egyértelműen leszögezte, hogy a Carter-kormány utolsó éveiben tanúsított magatartása az ún. harmadik világgal szemben, valamint a Reagan-kor- mány szovjetellenes politikája jelentős mértékben hozzájárult a világgazdasági válságból eredő gondok elmélyüléséhez. Az 1973—1983 közötti évtized tapasztalatai alapján alapvetően fontos kérdésnek tekinti az Észak-—Dél közötti kapcsolatok kedvező irányú elmozdulását illetően az OECD-orszá- gokban kibontakozott infláció megfékezését.

A plenáris ülést követő napokban 16 szekcióban folytatódott a munka, valamint 5 ke- rekasztal-beszélgetésre került sor. A szekcióüléseken a világélelmezés helyzete és perspektívái, a nemzetközi pénzügyi rendszer különböző aspektusai, a szektorális, a vállalati és a fogyasztói alkalmazkodás mó-, dozatai, a Nyugat-Európában dolgozó vendégmunkások fog-, lalkoztatásával összefüggő gazdasági, jogi és szociálpolitikai feszültségek, a természeti erőforrások, valamint a környezet- védelem stb. kérdéseit vitatták meg.

A kerekasztal-beszélgetések közül fokozott érdeklődés nyilvánult meg a „Növekedés, infláció és foglalkoztatottság", valamint a „Szerkezeti alkalmazkodás az iparilag fejlett országokban” c. témák iránt.

A Nemzetközi Közgazdasági Társaság új elnöke K. Arrow, Nobel-díjas amerikai közgazdász lett. Az új végrehajtó bizottságnak tagja lett az MKT elnöke, Csikós-Nagy Béla akadémikus is.

• 1974 tavaszán alakult meg Pécsett a Magyar—Finn Baráti Klub, így a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának támogatásával működő klub ez év őszén jubileumi évadot kezd meg. Dr. Márk Tamás egyetemi adjunktus, a klub új elnöke a közelmúltban tartott évad_ előkészítő ülésén több olyan 1983—1985. évben aktuális jelentős évfordulóról, eseményről tájékoztatott, amelyet a klub progrgmjának összeállításánál figyelembe kel] venni: pl. a Finnugor Társaság megalakulásának 100. évfordulója, a finn—magyar kulturális egyezmény megkötésének 25 éves jubileuma, Aleksis Kivi születésének 100. évfordulója, a 150 éves. Kalevala, az 1985-ös nemzetközi ifjúsági év. Ez utóbbival kapcsolatban — mint arról Nagy Sándorné alelnök a Finn—Magyar Társaság lahti szervezete vezetőivel ez év nyarán folytatott

A népi ellenőrzés tapasztalatainak hasznosításával foglalkozott dr. Szabó József, a NEB megyei elnöke.

... Az ellenőrzés egyik célja és feladata, hogy az ellenőrzött szervezetekben adjon segítséget a helyi vezetés feladatainak végrehajtásához. Vizsgálataink témái, igényessége, szakszerűsége és tárgyilagossága, az intézkedésekre vonatkozó javaslataink megalapozottsága és a tisztességes munkakapcsolatok miatt is az ellenőrzött szervezetek vezetői vizsgálatainkat hasznosnak, segítőnek értékelik, egyre többször meg is köszönik. Más o helyzet, ha valahol súlyosabb mulasztásokat, esetenként visszaéléseket tár fel a népi ellenőrzés.

Erősödött az a gyakorlat is, hogy több fontos részkérdésben még a vizsgálat teljes lezárása előtt intézkednek, a hosszabb távra szóló intézkedéseiket pedig megfelelő módon visszaigazolják. Egy-egy esztendőben a vizsgált szervezetekben a témáktól, a tennivalóktól függően 260—300 érdemi javaslatunkból 250—280-at elfogadnak, és ami nagyon lényeges, hogy néhány kivételével végrehajtják, megvalósítják. Mi ezeket figyelemmel kísérjük, és ezekről utóellenőrzéssel is meggyőződünk.

Az utóbbi években ellenőrzéseink 45—50 százaléka utóellenőrzés. Az olyan széles körre kiterjedő vizsgálatunk alapján, mint ami az energiagazdálkodással kapcsolatos volt, a vizsgált szervezetekben több mint 300 fontos részintézkedés történt, és nem eav üzemben milliós nagyságrendű megtakarítást értek el, és hosszabb távra szóló, jobban megfontolt és megalapozott intézkedést tettek.

Említhetek olyan példát is, hogy amikor a közelmúltban 14 ipari üzemben megyei témaként meavizsgáltuk a termékek minőségének követelményeit, szabálvozottságát. ezek különböző hatásait, ezt követően tohivatalos megbeszéléseiről beszámolva elmondta — a lahti testvérszervezet vezetői szeretnék, ha a két testvér- város tanintézeteinek testvér- iskolái, „testvérosztály”kap- csolatai is létre jöhetnének, és hogy 1985-ben a hagyományos 3 évenkénti barátsági hétre a testvérvárosok fiatalokból álló csoportjai utaznának ki.

Október elején kezdődnek a hagyományos kezdő, közép-haladó és haladó finn nyelvtanfolyamok. A korábbi évek legszorgalmasabb nyelvtanfolyami hallgatóinak az idén állami nyelvvizsgára felkészítő kurzust is szerveznek.

Az október 31 -i évadnyitó ünnepi klubestet a 100 éve született Toivo Kuula híres zeneszerző emlékének szentelik. Az ELTE Pécsett' már ismert finn vendégprofesszora, Matti Vainio Kuuláról szóló megemlékezését Marjatta Ai. írás operaénekes és Tero Aires csellóművész hangversevábbi intézkedéseket tettek a minőségi követelmények növeléséért, azok jobb érvényesüléséért, az eszköz- és anyagellátás, a belső érdekeltségi és bérezési viszonyok javításáért, a termelési folyamatokba épített minőségi ellenőrzés fokozásáért, a jobb személyi feltételek megteremtéséért is.

Az ellenőrző munkában a gondok, a mulasztások feltárásán kívül most már a jó kezdeményezéseket, a tiszteletre méltó erőfeszítéseket is jobbon értékeljük. azok szélesebb körű hasznosítását is segítjük. Ennek több módja van: többek között az is, hogv anyagainkat, javaslatainkat olyan szervezetek vezetőinek is megküldjük, ahol az adott témában és időben nem végeztünk ellenőrzést. Például az elmúlt évben mintegy 200 szervezet vezetőiének adtunk ilyen módon is tájékoztatást. Többségük ezt jól fogadta, saját munkóiában is hasznosította, s akadtak olyan vezetők is, akik ezt követően elmentek a másik vállalathoz, szervezethez a tapasztalatok részletesebb megismerése célióból.

Gulyás József:

A vállalati ellenőrzés tapasztalatairól adott számot Gulyás József, a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat vezér- igazgatója.

. . . Hosszú évek tapasztalata mondatja velem, a fontosabb vezetői posztokon a munka jelentős hányadát indokolt és szükséges ellenőrzésre fordítani. A vezető tekintélyét erősíti, ha rendszeres és módszeres beszámoltatást, információgyűjtést igényel, önmagát, munkatársait és a vállalati mechanizmust kontrollálja. Az időhiány zavaró tényező, mégis meg kell oldani, hogy legyen lehetősége személyes ellenőrzésre, közvetlen benyomások szerzésére.

Rosszul cselekszik az a vezető, aki az ilyen jellegű feladatait a belső ellenőrökre testálja. Még rosszabb, ha lemond

nye követi. Az ünnepi estre a Nevelők Házában kerül sor, csakúgy mint az 1983/84-es évad további előadásaira: dr. Ozsváth Károly: Finnország a pszichiáter szemével, Outi-Karanko- Pap: A ma; modern finn irodalom, Nagy Eleméit: hogyan építkeznek a finnek? stb. — Maguk a klub Finnországban járt tagjai is szívesen tartanak diavetítést, hanglemez-bemutatót, üzemi, iskolai művelődési otthoni közösségek számára.

A Magyar—Finn Baráti Klub megalakulása 10. évfordulója alkalmából rendezen. dő ünnepségre tavasszal Pécsre várják a lahti testvérszervezet vezetőit. 1984 nyarán pedig a pécsi nyelvtanfolyami hallgatók ez évi 'lahti látogatását viszonzó magyarul tanuló finn—magyar társasági tagok számára szerveznek intenzív magyar nyelvtanfolyamot Pécsett.

— ghj —

ellenőrzésiJ’jogáról (ami egyben kötelessége is), mert kénytelen lesz előbb-utóbb rájönni, hogy elszakadt az élettől, kicsúszott a kezéből a vállalat.

Előírás, hogy a belső ellenőrök az igazgatók közvetlen irányítása alá tartozzanak. Értjük a célt: az ellenőrök legyenek függetlenek a vállalaton belül. Az egyébként is túlterhelt vállalatvezetők azonban e feladatkör lényegét tudják csak kézben tartani, nem merülhetnek el a részletkérdésekben. Disztingválni kell tehát, mi az, ami személyes intézkedést igényel, mit lehet másokkal megoldatni.

Bosnyák János:

A vállalaton belüli irányítás és ellenőrzés időszerű kérdéseihez kapcsolódott Bosnyák János, a pécsi Zsolnay Porcelán- gyár igazgatójának korreferátuma.

. . . Biztosítani kell a belső ellenőrzési szervezet fokozott vállalati megbecsülését. A sokrétű feladat ellátásához elengedhetetlen, hogy a belső ellenőrök a vállalat felső vezetőivel szoros munkakapcsolatot tartsanak, megfelelő információk birtokában legyenek, hogy az ellenőrzések realizálásáról visszajelzéseket kapjanak.

A korszerű, hatékony vállalati irányításhoz igen sok információ, rend és fegyelem szükséges. Ezek nagy részéhez az ellenőrzés hatékony közreműködésére van szükség. Célszerűnek tartom, hogy eredményei nagyobb nyilvánosságot kapjanak. Tevékenységét elősegíti, ha bátorítást, elvi támogatást kap a vállalat párt-, társadalmi és gazdasági vezetőitől. Az ellenőrzés csak akkor tudja eredményesen segíteni az irányítást, a vezetést, ha jelzései nemcsak utólagosak, hanem előremutatóak is.

Dobor Nándor:

A belső ellenőrzéssel szemben támasztott követelményekkel foglalkozó előadáshoz szólt hozzá Dobor Nándor, a Pécs város és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnöke.

... A szövetkezeti mozgalomban végbement centralizáció a szövetkezetek nagyságrendi növekedését eredményezte. Ez alapvetően felvetette annak szükségességét, hogy a szövetkezetek irányításában a lehetőségek keretein belül ésszerű munkamegosztás alakuljon ki. Az irányítási szintek átrendeződése a decentralizálás irányában befolyásolta a döntési szinteket, a szövetkezetek szervezete tagoltabbá vált.

A szervezeti és irányítási változásokhoz igazodva rendszeresen alakítottuk a belső ellenőrzés rendszerét és szervezetét is. Ez a folyamat nem tekinthető befejezettnek és véglegesnek, a kereskedelmi szakmában napjainkban végbemenő változások, amelyek a belső mechanizmus korszerűsítése irányában hatnak, újra és újra arra ösztönöznek bennünket, hogy átértékeljük, újrafogalmazzuk az ellenőrzéssel szemben támasztott követelményeket, és optimális megvalósításhoz teremtsük meg a szervezeti és személyi feltételeket.

Rovatszerkesztő:

MIKLÓSVÁRI ZOLTÁN

Dr. Szabó Gábor Dr. Várszegi Károly

Á Magyar-Finn Baráti Klub jubileumi évadja