Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)
1983-09-03 / 243. szám
Bora Péter, Litter Imre és Szűcs József Proksza László felvételei Nem Földön kívüli civilizáció segített Rejtélyes elődeink Honnan kezdjük az emberi civilizáció történetét? \ Munkásvélemények — Valamikor ő volt a fenegyerek, ma az egyik fegjobb munkásunk. — így mutatta be Bora Pétert, a Húsipari Vállalat igazgatóhelyettese. — Igaz-e ez? — kérdem az illetékest. — Akadtak kölcsönös félreértések — mondja a vágóhídi szakmunkás. — De ez már a múlté. A munkájáról beszélve előbb a kezeit mutatja: a sertésvonalon a bőr-előfejtés a felada. ta. Ez az egyik legnehezebb munka. Ujjai megdagadnak, körme szakadt. Rengeteg a munka; egy délelőtt 1000 sertés is lefut. — Olykor megugranak a fizetések ... Elmosolyodik, de ez a mosoly inkább a tájékozatlanságomnak szól. — Evvel a munkával megkeresek úgy 5200—5500 forintot, ön ítélje meg, hogy sok-e, avagy kevés. De hozzátenném, hogy néhány éve ennél jóval kevesebb munkával is meg lehetett ezt a pénzt hozni. A teljesítményekkel nem nő egyenes arányban a bér, legalábbis, ha az évek tükrében nézi az ember. —‘ Ezek szerint ön elégedetlen. Nem válaszol azonnal. — A munkahelyemet, a vágóhidat szeretem. Különben már rég nem lelnék itt. De, ha a fizetés szóba jön, nyilván nem elégít ki a vezetők válasza, miszerint a húsipari vállalatokon belül mi, pécsiek vagyunk a fizetési listán a második helyen. Gondolom, magát sem az érdekli, hogy a másik üzemhez-gyárhoz képest hogy fizetik... Amj mégis jó: alakult egy munkaközösség a gyárkapukon belül. S akinek van hozzá kedve, ereje, délutánonként ráhajt. — így? — A múlt hónapban úgy 13 000—14 000 forintot vittem haza. De ne irigyelje tőlem senki! He utánam csinálja, én sem irigylem tőle. Bora Péter 31 esztendős, nőtlen. Királyegyházán született: szülei kilenc gyermeket neveltek fel. Hat fiút és három lányt. Péter a második. A családról nagy szeretettel beszél. — Nekem volt néhány kötelességem is. Segíteni az otthon maradottaknak, támogatni őket evvel-avval. Amikor Pécsváradon végeztem az ipariban, mindjárt idejöttem a vágóhírda. Előbb élőállat átvevőként, majd a sertésvágó- hídon .. . Többször volt kiváló dolgozó, de ami ennél is többet ér: munkatársai szeretik. Főnökei szintén. — Mindenki? — Ezt nem tudom. Az a típus vagyok, aki megmondja a véleményét, s ez adott esetben lehet jó is, rossz is. Egy dolgot nem tudok elviselni, ha valaki hanyagul végzi a munkáját, s ha rászólók, visszavág : te is így kezdted I Az lehet, de legalább próbáltam odafigyelni, jobban csinálni. — Álmai, vágyai? Hosszasan ' elgondolkozik. — Egy feltétlenül akad. Szeretném, ha 85-re felépülne az új ^vágóhíd, a korszerű. Hogy könnyebben tudjak majd dolgozni ... , * Litter Imre, a vágóhídon töltött 35 év alatt szinte minden munkahelyen megfordult, s amire ma a legbüszkébb, hogy univerzális szakember. „Nqm tudnak olyan munkahelyre tenni, amihez nem értenék.” Persze, az más kérdés, hogy az idő előrehaladtával ő sem lett fiatalabb. Most a finompaktos- ban dolgozik. — Hol? —1 Ott, ahol a különböző finomságok készülnek. A gépsonka, a rakott hús, a rakott nyelv, a pécsi rakott szelet. — Az ízek? — Szabvány szerint adagoljuk a fűszereket, de azért mindig előbb megkóstolom a masszát. Tudja, ez a hentesbe beleivódik . .. Pécsett, az Ágoston téren lakik. Ma 49 éves, s egyetlen munkahelyen töltötte eddigi életét. Sose merült fel benne, hogy elmenjen, hpgy mást keressen. Ami szomorúsága: egy nemzedék utolsó katonája, akik vele kezdtek, akik akkoriban — 1951-ben dolgoztak itt az üzemben — már nincsenek itt. — A vállalatnál is szeretnek: kell-e ennél több? A felesége a kesztyűgyárban dolgozik, s a 26 éves lánya most várja az első gyermeket. —1 Elégedett ember? — Nézze, nekem is voltak álmaim. Hogyne lettek volna! De ezekkel az álmokkal las- san-lassan leszámol az ember, s nem vágyik már sarokházra, Mercedesre. Ami megmaradt: vágyni a gyermeken boldogságára, s a majdani unokám, unokáim boldogságára. Ez a mi életünk. Amikor azt kérdem, hogy mit gondol: hány sertést, marhát vágott le életében, azt mondja: — Csak mindegyiket forintjával számolnák el . .. Litter Imre is szereti a véleményét elmondani, akár termelési, akár egyéb kérdésről, problémáról van szó. — Tudja, az öreg szakinak már az is öröm, ha egy fiatal odajön hozzá, s megkérdi: Imre bácsi, maga hogyan csinálná? Ennél már csak egy jobb, ha a vezetők kérik a véleményemet. Litter Imre hirtelenjében nem is tudja összeszámolni, hogy hányszor volt kiváló dolgozó. Tizenötször-húszszor? Miniszteri kitüntetést is kapott. — Szép dolgok ezek nagyon,' büszke is vagyok valamennyire. De azért az még jobb volna, ha ma is úgy bírnám a munkát, mint valamikor ... * Szűcs József még csak 23 éves, párttag és szakszervezeti főbizalmi. Beszélgetésünk során úgy vélem: korát meghazudtoló tapasztalatokkal rendelkezik. Arra a kérdésre, hogy mj kell ahhoz, hogy az ember jól érezze magát a munkahelyén, azt mondja: —•' Legyenek jó munkatársai, legyenek jók a munkakörülmények és a vezetők értsenek a szakmához is. — Az utóbbi fontos? — Hogy ne volna az! Ha a vezető tudja, hogy mit várhat a géptől,, mit az embertől, kézben tudja tartani a termelést. Ha többet vagy kevesebbet követel, megbukik . .. Szűcs József a marhavonalon dolgozik: szintén bőrfejtő. Pécs- váradi iskolaévek után került a vágóhídra, egyébként iMocskai születésű. Három éve nős, 2Ö hónapos fiú apja, s Pécsett laknak az anyósáéknál. — Én tulajdonképpen mindennel elégedett lennék — mondja, — ha volna lakásom. Feleségem szülei nagyszerű emberek, de hát mégis sokan vagyunk a két és fél szobás lakásban. Egy szoba a mienk, egy az övék, a fél meg a sógoromé. S az a szomorúság benne, hiába fizettük be a 14 000 forintot, jópár évig még álmodni sem merünk egy esetleges saját otthonról. Felesége fodrász: jól keres. Az ő fizetése úgy 5000 forint körül mozog, erre még prémium is jön, s ő is tagja a vállalati gmk-nak. Gyűlik a fo. rint a takarékban. — És építkezni? Pécsett őrült drága lenne. Vidéken talán menne, de a felesége hallani sem akar a faluról. Ez is érthető. — Nekem meg éppen for- dítvcf van: végzek a munkámmal, s ha nincs éppen gmk, nem tudok mit kezdeni az időmmel. — Miért lett párttag? — Amikor jelentkeztem a párttagok közé, még nem igen volt kialakult elképzelésem a pártról. Valahogy úgy gondoltam: többet megtudok majd a világról, másképpen veszik majd a véleményemet... —1 És a bizalmisóg? — Engem választottak. Talán ezért, mert tudják: az igaz dolgokért kiállók. A brigád többsége magamkorabeli, ez is segíthette a döntésüket... Szűcs József — brigádvezető is egy esztendeje. Munkáját nagyon szereti. S ha korábban néha-néha arra gondolt, hogy haza kéne menni falura, ma már munkája, családja ide köti. — Ma az egyetlen baj, ha ezt így lehet mondani, hogy nagyon drágul az élet. S ez főleg a fiatalokat, a kezdőket sújtja. S tapasztalatom: a kezdők között is azokat, akik városban élnek, akik nem kapnak otthonról lakásra-kocsira valót. Már búcsúzunk, amikor hozzá teszi: — Azért ne gondolja, hogy én nagyon zúgolódó, örökké elégedetlen típusú ember vagyok. Csakhát ami van, az van, akkor is, ha nem beszélünk róla ... Kozma Ferenc Felivesziink: ■ szabász átképzösöket , ■ női és férfiszabökat JELENTKEZÉS: HUNOR PÉCSI KESZTYÜ- ÉS BŐRRUHÁZAT! VÁLLALAT, BÖRRUHÁZATI GYÁRA, munkaügy, Priskin Imrénénél, Pécs, V- dász u. 83. (27-es végállomás). Teleit 0-066, 77-es mellék. A BARANYA MEGYEI BAROMFIFELDOLGOZÓ ÉS FORGALMAZÓ KÖZÖS VALLALAT golgotái telepén 250 m2-es zárt raktárakat ajánl bérletre A raktárak nedvességmentes, bitumenes padlózatúak. BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSSAL SZOLGÁLUNK a 24-377-ES TELEFONON, AZ ANYAGGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLYON. A ZSOLNAY PORCELÁNGYÁR az újonnan induló edény- és diszfnűáruegységéhez keres érettségizett fiatalokat • gipszmintakészítő • nyersgyártó • égető 9 lakatos és bádogos munkakörök betöltésére. JÓ KERESETI LEHETŐSÉG. JELENTKEZÉS A MUNKAÜGYI OSZTÁLYON. ,Ha csak az utóbbi egy évszázadot tekintjük át, akkor is meghökkentő az ered. mény: az írói fantázia menynyi olyan technikai csodát sejtett meg előre, amelyek ma már hozzátartoznak hétköznapjainkhoz. Helyszűke miatt csak a legismertebb szerző, Jules Verne néhány zseniális megsejtésére utalunk: tömegpusztító fegyverek, tengeralattjáró, holdutazás stb. Mindez óvatosságra kellene, hogy figyelmeztesse a vaskalapos, ortodox nézetekhez ragaszkodó tudósokat is, akik ritkán engedik meg maguknak a fantázia szárnyalását és hajlamosak lekicsinylőén legyinteni egy- egy scifi-szerző ötletére, elméletére. Ez már csak annál is inkább visszatetsző, mert számos olyan rejtélyes jelenségre bukkantunk világunkban, amelyekre a hivatásos tudósoknak nem sikerült még bizonyítékokkal alá. támasztott magyarázatot adni. [ Nagyon valószínű, hogy ez a lesz a sorsa Nemere István legújabb, alig 150 oldalas könyvének is, amelyet „Rejtélyes elődök és egyéb fantasztikus rögeszmék” címmel a közelmúltban jelentetett meg az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ez a könyv Várkonyi Nándor „Szíriát oszlopai" című műve mellett a legkiemelkedőbb magyar alkotás ebben a témakörben és a műfajban. A problémakör, amit Nemere István ,,A rejtélyes elődök” című művében elemez, vázlatosan a következő: A tudomány ma úgy tanítja, hogy őseink körülbelül 10— 40 000 évvel ezelőtt primitív, állatbőrökbe burkolózott lények voltak, életmódjuk kezdetleges volt, ismerték a tüzet és néhány szerszámot, de egyébként teljesen ki voltak szolgáltatva természeti környezetüknek. A homo sapiens maradványai néhány tízezer évesek csupán. Az ember az állatvilágból emel. kedett ki lassan, fokozatos evolúció útján sok százezer év alatt. Ehhez képest fantasztikus, ugrásszerű, hirtelen felgyorsulást tapasztalunk, ha azt ■ nézzük, hogy őseink — a tudomány mai álláspontja i szerint — tízegynéhány évezreddel ezelőtt még kezdetleges körülmények között • éltek, uqyanakkor 6—7 ezer évvel Jcésőbb az ókori népek városokat építettek, államot alapítottak és szerveztek, törvényeiket írásban rögzítették és számtalan olyan tudomá. nyos felfedezést tettek, amelyek közül nem is egy jelen korunk tudományos színvonalát is eléri. Csak néhány példa: a sumér csillagászok már 5000 évvel ezelőtt 0,3 másodpercnyi pontossággal kiszámították a holdfogyatkozások bekövetkezésének idő. pontját, a babiloniak már harmadfokú, egyenleteket is megoldottak, Kínában olyan fém emlékművet találtak az időszámításunk előtti f korból, amely 85 százalékában alumíniumot tartalmaz. (Pedig az alumínium előállításához elekeromos energia kell I) Mi volt ezeknek az ókori civilizációknak az alapja, háttere? Hogyan juthatott el az ősember néhány ezer év alatt ilyen tudományos színvonalra. A jelenleg rendelkezésre álló réqészeti leletanyagból a tudósok azt a következtetést vonták le, hogy kedvező körülmények között igen is megvalósulhatott ez a látványos, ugrásszerű fejlődés az az emberiség történetében. (S amely leletek nem illenek bele ebbe a képbe, azokat elbaga- telizálják.) A civilizációs ugrás magyarázatára születtek olyan fantasztikus elméletek is, amelyek szerint az emberiség fejlődésébe, genetikai úton Földön kívüli civilizáció küldöttei avatkoztak bele. Nemere István könyvében — számos külföld; szerző munkája alapján is — azt az elméletet fejti ki — s a logikusan felépített bizonyítási rendszer nagyon meggyőzőnek hat —, hogy 10— 15 ezer évvel ezelőtt a Földön már létezett egy magas fejlettségi fokot elért emberi civilizáció a barlanglakó ősemberekkel egyidőben. Ez a civilizáció mintegy 11 ezer évvel ezelőtt kozmikus katasztrófa következtében majdnem nyomtalanul megsemmi. sült. E fejlett emberi társadalom egy csekély létszámú hányadának azonban sikerült túlélnie a katasztrófát, átmenteni a tudományos eredményeket s néhány technika; eszközt is. Civilizációjuk gyors újjáépítéséhez hiányoztak a feltételek, ezért inkább a náluknál jóval ala-. csonyabb fejlettségi fokon élő embercsoportok fokozatos, de gyors ütemű felemel, kedését segítették és irányították ismeretanyagukkal. Az elousztult fejlett civilizáció túlélői lennének tehát azok a jóindulatú, segítőkész, de félelmetes lények, amelyekről számos ókori nép mitológiájában az „Ég fiaiként”, isteni lényekként emlékeznek meg. Kétségkívüli, hogy az előbbiekben csak igen vázlatosan ismertetett elmélet logikus magyarázatot ad az emberi civilizáció fejlődésében 7—8 ezer évvel ezelőtt bekövetkezett ugrásszerű, minőségi változására. Az elmélet igazolására javarészt csak közvetett bizonyítékok vannak: az ókori mitológiák és történetírók utalásai, illetve azok az ellentmondások, amelyekkel nem tudtak eddig megbirkózni a hivatásos tudósok. De azért akad számos olyan tárgyi bizonyíték is, amely egyszerűen beilleszkedik gavbgk vbgk vbg leszthetetlen a jelenleg elfogadottnak tekintett tudományos nézetek rendszerébe. Lehet, hogy Nemere István műve nem több mint az olvasó fantáziáját megbizser- gető, nagyon tartalmas, szórakozást nyújtó scifi. így is értékes alkotás. Az is lehet azonban, hogy ennek az elméletnek. ha nem is minden momentumában, de jövője lesz. Ki tudja? Egy nagyon is elgondolkodtató példát említ Nemere István könyvében: Heinrich Schliemann esetét. Ez az ember nem volt tudós, csak szó szerint hitte, hogy az ókori költő igazat írt az lliász-ban és az Odüsszeában. Mindenki csak nevette „hóbortját”, egészen addig, amíg Homérosz útmutatásai alapján megtalálta Tróját. Pediq ennek az ókori településnek a létezését korábban éppúgy legendának, a költői képzelet művének tekintette a tudomány, mint ahogy ma is annak tekinti az ókor; mitológia azon részeit, ahol lángot lövellő repülőszerkezetekről van szó. D. J. J
