Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-20 / 260. szám

1983. szeptember 20., kedd Dunántúli napló 5 Stjepan Debeljak elnök veze­tésével tegnap Baranyába ér­kezett az Eszék Község közi Szo­cialista Szövetség Választmá­nya küldöttsége. Tagjai: toksor Vjekoslav titkár és Joso Jurje- vies elnökségi tag. A vendége­iket Pécsett a népfront szék­házában Krasznai Antal, a HNF Baranya megyei Bizottsá­gának titkára fogadta és tájé­koztatta mankójukról, munka- módszereikről. Az eszéki delegáció délután a HNF Pécs városi Bizottságán tett látogatást. Dr. Pilaszano- vich Imre elnök anyanyélvükön köszöntötte a vendégeket. Be­mutatta a vendéglátókat, Halas Ilonát, a HNF megyei bizottsá­gának titkárhelyettesét, Pirisi Jánost, a HNF városi bizottsá­gának alelnökét aki részletes tájékoztatást mondott Pécs vá­ros ipari, gazdasági, társadal­mi helyzetéről és a népfront te­vékenységéről. A jugoszláv küldöttséget, mely többek között a kisipari szol­gáltatások {ránt érdeklődött, dr. Varga Lászlóné, a KIOSZ Pécs városi titkára tájékoztatta. A találkozó után a vendégek megtekintették a Megyeri úton lévő Kisipari Szolgáltató Ház több műhelyét. N. I. Vita a választójogi törvényjavaslatról Szalántán — Tehát a negyvenöt tanács­tagi helyünk helyett harminc lesz, azaz legalább hatvan je­löltet kell majd állítani, De lesz-e egyáltalában annyi, aki el is vállalja a jelöltséget? — ez volt az első reagálás ozon a vitán, amit tegnap délután tartottak Szalántán, o művelő­dési házban dr. Sólymos Sára ügyvédnő ismertetője után. Ta­lán mert többségében tanácsi dolgozók vettek részt a válosz- tójogi törvényjavaslat szalóntai vitáján, került előtérbe o vá­lasztást előkészítők, lebonyolí­tók gondja. „A választás azonban min­denképpen érdekesebb lesz, még ha nekünk több munkát is jelent majd, s valóban jobban szolgálja majd a demokratiz­must" — vélekedtek egyöntetű­en a résztvevők, akik között ott .voltak a társközségek HNF-el- nökei is. „Azonos esélyű embe­reket kell majd jelölni egy vá­lasztókerületben, mert nem dönthétő el már a jelölésnél, hogy ki legyen a tanácstag"; „csak nehogy sértődés legyen abból, hogy valakit nem válasz­tanak meg, mert a legutóbb is volt ilyen gondunk"; „esetleg le­het-e arról szó, hogy aki auto­matikusan megszerzi a pótta- nácstagságot, az a tanácstag átmeneti akadályoztatása ese­tén helyettesítse?” — ilyen véle­kedések, kérdések hangzottak el a kettős jelöléssel kapcso­latban, s az olyan felismerések is megfogalmazódtak, hogy a HNF-bizottságoknok körültekin­tőbben kell majd jelölniük, s a demokráciához az is hozzátar­tozik, hogy tudjuk elviselni, ha mást alkalmasabbnak tartanak a választók. Ugyancsak izgalmas vita folyt a mozgó szavazóurna „el­törléséről”. Indítványként el is hangzott, hogy íqy kategoriku­san ne szüntessék meg a moz­góurnát, hiszen sok idős, moz­gásképtelen ember él o falvak­ban és a falvak között, cukikét gyakorlatilag kizár a törvényja­vaslat a választók köréből. Bár az is elhangzott, hogy sok he­lyütt az egészségeseknek is helybe vitték eddig az urnát, csakhogy minél hamarabb vé­get érjen a szavazás. Érték, hogy a választópolgárok akti­vitását, felelősségét szorgal­mazza a mozgóurna eltörlése, de gondolni kell azokra, akik így önhibájukon kívül és aka­ratuk ellenére nem szavazhat­nak. Ugyanígy kirekesztődnek a helyi üavek intézéséből, akik ‘katonai szolgálatot teljesíte­nek, vagy az ország másik fe­lében tanulnak, dolgoznak. A Szalántán tegnap meg­tartott vitán Fábián Sándorné tanácsi csoportvezető, Lajos Csaba turonyi HNF-elnök, Mar- kovics Pálné tanácstag és Sá­god/ Istvánná tanácselnök volt a „leqaktívabb”, nem mintha a többiek nem nyilvánítottak vol­na véleményt, ne kérdeztek volna, például a falusi elöl­járóságok tervbe vett létesíté­séről. Akik átadták a váltóbotot Békenagygyűlés a SZOT Központi Iskolán Az őszi szolidaritási akcióso­rozat keretében nagygyűlést tartottak hétfőn a SZOT Köz­ponti Iskolán. Palotai Károly, a SZOT alelnöke 'beszédében fel_ idézte a békeszerető emberiség, a szakszervezeti mozgalom tö­rekvéseit, követeléseit: az atomfegyverek csökkentését, a fegyverkezési verseny megszün­tetését, atomfegyvermentes öve­zetek kialakítását, általános és teljes leszerelést — hangsú­lyozva, hogy ez a békeprogram összhangban van a Magyaf Népköztársaság békeszerető külpolitikájával, a magyar tár­sadalom békeakaratával. - A SZOT alelnöke kiemelte, hogy a békéért és a biztonságért a szakszervezetek gazdasági építő érdekvédelmi munkájuk haté­konyságának növelésével, haza- fiságra és Internacionalizmusra neveléssel lehetnek a legtöbbet. A hétfői nagygyűlésre is ennek szellemében került sor. Magyar-NDK barátsági hét Ma Bolyban rétegtalál kozó, Szederkényben barátsági gyűlés Tegnap megyénkben ma­gyar—NDK barátsági hét kez­dődött a HNF Baranya megyei Bizottsága rendezvényeinek keretében. A pécsi 508-as Szakmunkásképző Intézetben 15 órai kezdettel barátsági gyűlést tartottak, melyen Ervin Skeib, az NDK Kulturális Köz­pont igazgatója tartott elő­adást „Az oktatás helyzete az NDK-ban” címmel. Emellett az előadáshoz kapcsolódó kiállí­tás is nyílt az NDK fiatalokról. Ma — 20-án — 16 órakor Bolyban lesz rétegtalálkozó, 19 órakor pedig Szederkényben, a Művelődési Házban tartanak barátsági nagygyűlést. Jövőre minden héten kábeltévé Húsz éve még az is álom volt egy átlagos moayar általá­nos iskolásnak, hogy otthon nézze a televíziót. Mo pedig a pécsi Nevelési Központ tanulói­nak egészen természetes, hogy az iskolának saját televízió­stúdiója van. Mégpedig nem is akármilyen! Az elismerő sóhajok a tele­vízió budapesti stábja egyik tagjától származtak, miszerint a Szabadsáq téren is boldo­gan elfogadnának egy ilyent. Tegnap forgatott ugyanis ripor­tot a Teleráma stábjával Vitray Tamás a Nevelési Központ stúdiójában. A felvételnek töb­bek között az adta az időszerű­ségét, hogy tegnap adták át ünnepélyesen oz új stúdiót. Szilágyi János, a Nevelési Központ vezetője> köszöntő sza­vaival méltotta azt a sok se­Új tévéstúdió, a Nevelési Központban gítséget és társadalmi összefo­gást, amellyel ez az új létesít­mény megvalósulhatott. A helyi oktatástechnikai csoport tag­jai mindössze két és fél hónap alatt szerelték fel a minden technikai igényt kielégítő stú­diót, vezérlőtermet, szervizszo­bát, a kiegészítő helyiségekkel együtt, társadalmi munkával, minteov 300 000 forint érték­ben. Az új stúdió nemcsak az ok­tatási és közművelődési felada­tok könnyebb, hatékonyabb el- véazését segíti, hanem megfe­lelő körülményeket biztosít o kábeltelevízió — más néven a városi televízió — szerkesztősé­ge számára is. Békés Sándor, a televízió pé­csi körzeti stúdiójának vezető­je ezzel kapcsolatban elmond­ta, hogy a legközelebbi, szep­tember 26-án jelentkező kábel- televíziós adás már innen az új stúdióból jelentkezik a szokott időben 19 órakor az 1-es csa­tornán. A további tervekről szólva elmondta, hogy a jövő év januárjától kezdve minden hétfőn jelentkezik a városi te­levízió. Kéthetenként úi műsor­ral, a közbeeső hétfőkön pe­dig az előző adás ismétlésével. K. Gy Két évtized múltán Nemzedéki találkozó a Mecseki Szénbányák KISZ-bizottságának szervezésében A végén régi mozgalmi nótá­kat énekeltünk, a Mecseki Szén­bányák KISZ-bizottságának nemzedéki találkozóján, azon­ban korántsem a „régi idők visszamerengéséről” esett a legtöbb szó. Való igaz, hogy a bányavállalat ifjúsági szerve­zete olyan régi KISZ-vezetőket, tagokat hívott meg, akik az el­múlt'két évtized során a termelés­ben. a pártmunkában, a társa­dalmi élet minden területén a legkiemelkedőbb teljesítményt érték el, mégis a baráti talál­kozón a legtöbbet a mecseki szénbányászat mostani gond­jairól beszélgettünk. Persze nem a jubileumi végrehajtó bizottsági ülés naqyon rövidre- fogott hivatalos részén, hanem az azt követő baráti beszélge­tésekben. Pécsett, a Gorkij Művelődési Házban tegnap délután több mint félszáz réai és mostani KISZ-es találkozott: állami díjas vájárok, pártmunkások, a moz­galmi, társodalmi. a műszaki és gazdasági munkában az elmúlt két évtized során kiemelkedő teljesítményt elérő emberek ta­lálkozója volt ez. A fiatalok meghatározás is helyén való, hiszen oz Orszóaos Béketanács tagjára, a Pécs városi Pártbi­zottság titkárára, a Mecseki Szénbányák vezérigazgató-he­lyettesére, a Mecseki Szénbá­nyák több vezető beosztású munkatársára csakúgy igaz* e jelző, mint o Baranya megyei KISZ-'bizottság első titkárára vagy a Szénbányák ifjúsági szervezetének mostani végre­hajtó bizottságára. Az „ifjúsági találkozó" kere­tében kiállítást rendeztek, amely ugyan ízelítőt adott a mecseki szénbányászat kétszáz esztendős múltjáról, de ugyan­itt a jelenről, az elkövetkezen­dő évszázadban is reményt keltő jövőről is hallhattunk, fo­galmat alkothattunk. Vass László, a Mecseki Szén­bányák KISZ-bizottságának tit­kára ünnepi beszédében arról beszélt többek között, hogy ma már huszonöt évesek azok, akik a KISZ zászlóbontásakor szület­tek, tulajdonképpen ők azok, akik most a termelési, a gaz­dasági feladatokban a legtöb­bet tehetnek alkotó készségük, fizikai erejük révén. Suhajda Tibor, a bizottság első titkára, aki ma a Szén­bányák szakszervezeti bizottsá­gának egyik vezető beosztású munkatársa, azt mondotta, hogy az ő idejükben azt csinálták, amit akkor kellett, a mostaniak amit most kell! Ez két évtized alatt gyökerében megváltozott ugyan, de a becsületes munka, a fiotalos alkotásvágy, az érvé­nyesülési vágy akkor is olyan volt, mint most. Talán nem lényegbevágó a Mecseki Szénbányák mostani KISZ vb-ről írt tudósítás kap­csán megemlíteni, hogy az 1960-as KISZ-bizottsági tagság csaknem teljes egészében meg­jelent. Az azonban ma is fon­tos, hogy oz eavik KISZ-titkár rászólt az „öreg”, a felelős be­osztásban levő hajdani KISZ- titkárra: ne igyon már több sört, éjszaka dolgoznia kell. Azt a bányászt figyelmeztette, aki ifjúsáai vezető korában mindig uavanezt tette, aki so­sem feledkezett meg kötelessé­géről. Lombosi Jenő A hiba • • nem az On készülékében van „A hiba nem az ön készülé­kében van” — jó lenne, ha ezt a feliratot olykor diszkréten ki. tennék a képernyőre. Tudná az ember, hogy ha valami nem stimmel, az nem kizárólag rajta múlik. Nem az ő vevőkészülé­kén. Valahol valakik finoman jeleznék neki, hogy nem telje, sen bolond. Megnyugtató vol­na. Az ember ilyenkor is végig­nézné a műsort, ha éppen arra szánta az idejét, de elmarad­na az a nyugtalanító érzés, hogy miközben mindenki dicsé­it a király új ruháját, ő vala­mi mást lát. Idestova három hete, hogy egy ilyen zavar eluralkodott bennem. A magyar televízió egy izgalmas dokumentumfilmet ígért a kettes műsorban, mely-- ben eddig nem látott filmrész. letek is szerepelnek a németek titkos fegyvereiről. Aznap volt a világháború kitörésének év­fordulója. A dokumentumfilm valóban a VI és V2 „hányat­tatásairól” szólt a történelem- könyvekből ismert Peenemündé- ről, ahol a csodafegyverék — a felső kc-rök bizonyos torzsal­kodásai közepette — végül is részben valóban megszülettek. Számos - szemtanú, sőt aktív résztvevő is megszólalt a film­ben. hitelesítendő az egyes rész­letkérdéseket. A parancsnokló tábornok, de még maga von Braun is. Természetesen vala­mennyien Amerikában élnek. Igen átélten nyilatkoztak .a haj. doni időkről, hangsúlyozva, hogy mindvégig a tudomány szolgálata lebegett a szemük előtt, örültek az eredmények­nek, amelyek nyomán az em­ber majd meghódítja a világ­űrt. Pénzt persze csak úgy le­hetett Hitlertől kicsikarni, ha valami sokkal kézzelfoghatóbb, közelibb célt is megcsillantot­tak előtte. Néhány száz rakétát, amellyel legalább Angliát el lehetne törölni a föld színéről. A derűs, jómodorú urak derűsen és jómodorúan meséltek a múlt­ról. Ami már köztudomásúan elmúlt, a sebek begyógyultak. Szöktünk ilyen közhelyeket mon­dani. A film éppen ezért a ma­ga módján zseniális volt. Az ilyen „zsenialitás” le tud­ja nyűgözni a nézőt, akárme­lyik féltekén. Bár vigasztal, hogy itthon alig nézhette valaki, mert köz­ben az egyesen valami izgal­mas film ment, főműsorban. * Apropo főműsor az egyesen. Ezen a héten két részben lát­hatták a nézők őzt a „fantasz­tikusan izgalmas” amerikai fil­met, amely egy drótkötélpályán rekedt társaság megmentéséről szólt. Kevés tipikusabb amerikai film fordult elő az utóbbi idő­ben tévénkben. Adva volt egy hős, aki mind testben, mind lé­lekben a tömegek fölött áll. s erkölcsi fölényének egyetlen nagy alapja: a bátorsága. Megtudhattuk, hogy az állam által rendelt tankokból kispó­rolni az anyagot erkölcstelen­ség, és hősünk — aki persze egy ilyen tankgyáros alkalma, zottja — ezzel is szembeszáll. Megtudhattuk, hogy az ha az embernek egy egész hegy van a birtokában, az még nem fel­tétlenül boldogít. Megtudhat­tuk, hogy ha házibuliban vélet. lenül megöljük barátunkat és a papával elsimíttatjuk az ügyet, akkor jobb ha nem kerülünk ilyen életveszélybe, mert vala­miben fe| talál támadni a lel­kiismeret. Megtudhattuk, hogy egy névtelen szerelő, cégünk alkalmazottjának halála nem ér meg egyetlen szót se,, szemben a mi értékes életünkkel. És hogy aki nemi mondhat magáénak ún. sikeres életet, tűnjön el a fenébe. Ne csináljunk bolhából ele­fántot — egyetértek. De ha az elefántot bolhának nézzük, az se megoldás. H. E. Eszéki küldöttség látogatása Baranyában

Next

/
Oldalképek
Tartalom