Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-19 / 259. szám

Mm ember trag&fli«siiill«slc centenáriuma Közönség - áhítattal tele Száz éve mutatták be színpadon Madách Imre művét S záz évvel ezelőtt mu­tatta be a budapes­ti Nemzeti Színház Madách Imre: Az ember tra­gédiája című színművét: hu­szonhárom évig pihent a könyvdrámónak tartott mű a polcon, míg az ország első színházának kiváló igazga­tója, Pulay Ede vállalkozott a hatalmas feladatra és szín­padra állította a Tragédiát. 1883. szeptember 21-én, este fél hétkor gördült fel először a függöny, s négy óra múlva a közönség szűnni nem aka­ró tapsától kísérve hajoltak meg a színészek: Adóm Nagy Imre, Éva Jászai Mari, Luci­fer Gyenes László volt. A színDadi bemutatóról is bőven találunk adatokat Győrött, a Xantus János mú­zeum Madách-gyűjteményé- ben: alapítója és vezetője Szabó József irodalomtörté­nész, aki mint evangélikus püspök kezdte gyűjteni a Madách Imrével kapcsolatos könyveket, újsáa- és folyó­irat-cikkeket, képzőművészeti alkotásokat, levéltári doku­mentumokat. 1974-ben aján­lotta fel a győri múzeumnak: ma töbh mint 8000 doku­mentumot őriznek a gyűjte­ményben. Egyebek között a Tragédio 140 magyar nyelvű kiadásai­nak egy-eay példányát, Ma­dách eqéb műveit, a róla, és drámáiról szóló tanulmá­nyokat. Itt van a Tragédia első, 1861-es kiadásának két példánya, az egyiket maga az író javította át a követ­kező kiadásra készülve — te­hát kéziratnak tekinthető. Itt a világritkaságnak számító Lantvirágok című könyvecs­ke: a verseket a 17 éves Ma­dách írta. Nem lehet meg- hatottsáq nélkül olvasni Arany János levelét (fotókó­pia), amelyben megírja vé­leményét a műről, javításo­kat javasol, s Madáchot így szólítjo meg: „Tisztelt, Haza- fi!" Nagy a fordítások szama: csak németül tizenöt, fran­ciául, oroszul öt, angolul négy. Elkészült a Tragédia spanyol, norvég, portugál, japán fordítása is. Belela­pozhatunk valamennyi hazai Madách-tanulmányba; egye­bek közt Németh Antal kéz­iratába, aki megírta a mű színpadi történetét: kéziratá­nak második kötete a mai napig kiadatlan. A száz évvel ezelőtti be­mutató előzményét Rédey Ti­vadar így idézi fel 1937-ben megjelent könyvében: az iro­dalmi körökben kishitűség uralkodott a lelkesedés mel­lett, de mert Paulaynak volt „meggyőzhető felettese" és „bízó közönsége”, és mert fanatizálni tudott mindenkit, aki együtt dolgozott vele a nagy vállalkozásban, a siker nem maradt el. Beöthy Zsolt, a nagytekintélyű kritikus írta a premier után: „Sohasem láttam közönséget áhítattal inkább tele s tanulmánnyal jobban lelkészülve, mint a tegnapi volt... A legszeb­bet hozta el mindenki, amije volt: a színész egész tehet­ségét, a festő képzeletét, a zenész harmóniáját, a ren­dező leleményét, s valameny- nyien lelkesedésüket." A Tragédiáról bebizonyoso­dott; „nemcsak színi, hanem színpadi költemény is”, aho­gyan egy korabeli újság megállapította. A dráma megkezdte diadolútjót a színpadon: 1894-ben már a századik budapesti előadását ünnepelték. Vidéken Baján adták elő először 1883-ban, Pécsett 1891-ben már ját­szották Blaha Lujza és Pethes Imre szereplésével. Külföldön Éva: Jászai Mari 1892-ben Bécsben mutatta be először egy hamburgi eqyüttes Madách remekmű­vét, amely azóta a világ sok színpadát meghódította már. G. T. Bécsben vendégszerepei A hires bajai halászati gyűjtemény A nagy siker miatt hosszabbítást kérnek Folyók, tavak, szabad termé­szet! — ez a világ a torony­házakba zárt modern ember egyik éltetője, hétvégeken nagy szabadságokon. Keresi közben a régi vízi élet nyomait is, ha máshol nem, hát múzeumok­ban. Ezért rendezték meg az ausztriai Nemzetközi Halásza­ti Kiállítást, ahol Magyaror­szágot a bajai Türr István Mú­zeum képviseli. A hatalmas ki­állítás anyagát országok sorá­ból hozták össze és Bécstől 30 kilométerre fekvő Ort an der Donau-ban látható. November 13-án bezárják. Mégsem bont­ják le, hanem a nagy nemzet­közi érdeklődés miatt tavasz- szal ismét megnyitják. A bajai Türr István Múzeum, a többi ország nagy halászati múzeu­maihoz, vagy múzeumi, halá­szati osztályához hasonlóan hozzájárult a meghosszabbí­táshoz. Hogyan született, s nőtt ek. korára Baja múzeumának ha lászat; gyűjteménye? — Az alapítás döntően egyetlen sze­mély dr. Sólymos Ede munkás­ságához fűződik. Az 1935-ben megnyílt, múzeumban 1950- ben ő kezdte el a halászati anyag rendszeres gyűjtését és rendezését. Máig az ország egyetlen olyan néprajztudósa, aki halászati néprajzból írt munkájával szerezte meg kan­didátusi címét. 1965-ben je­lent meg alapvető értékű mű­ve, „A dunai halászat". A bajai anyag a Duna Bu­dapesttől Mohácsig terjedő szakaszának valamennyi halász­szerszámát tartalmazza. Ezen­kívül halász céhek emléktár­gyait, iratait és fotóit is be­gyűjtötték és őrzik. A kiállítás nemeztközi közönsége a régi apatini magyar halászoktól is láthat egyet s mást, hiszen a 60-as években dr. Sólymos Edének már lehetősége volt a Közép-Bácskában is kutatni, egészen Zomborig. Aztán írá­sos emlékeket a felső Dunáról is gyűjtött, a Csallóköz túlsó, nyugati végétől Budapestig ter­jedő szakaszon. Az írásos em­lékek gyűjtésének mostonában nagy lendületet adott a kor­szerű technika, a fénymásolós, és a Xerox eljárás. Egyre gaz­dagabb a halászati szerszámo­kat készítő eszközök gyűjtemé­nye is. Látványosak, szépek o sok vihart megélt halászbórkák díszes orrtőkéi. Végül is a múlt­ra emlékező modern világ nem­zetközi értéke a bajai Türr Ist­ván Múzeum halászati gyűjte­ménye. Földessy Dénes Lakás- kultúránk és a növényeink A sok virágos kompozíció a divat Hallottuk, Budapesten ike- bana tanfolyamot indítanak, s meglepően nagy az érdeklő­dés, sok a jelentkező. Vajon Pécsett megtelne-e egy elő­adóterem hasonló kezdemé­nyezésre? Fontos-e számunk­ra a virág? Van-e szerepük lakáskultúránkban a növények­nek? — szakavatott embert kérdeztünk: Ihárossy Jánosnét, a pécsi Kossuth Lajos utcai virágüzlet vezetőjét, a virág- kötészet mesterét, s ki tudja, hány verseny győztesét:- Az ikebana azért egészen más — speciális, tudományo­san megalapozott virágköté­szet —, mint az európai vi­rágkötészet. Európában a szá­zadfordulóig a formakötészet uralkodott: tömören kötötték csokorba a virágot, amely így el is veszítette egyéniségét. A mai modern kötészetben (tény. hogy japán hatásra) a virág, annak egyénisége érvényesül. S nálunk a sok virágos kompo­zíció a divat. Ezt tanítjuk - mondja a virágkötészet mes­tere, aki mesterségének taná­ra is a villányi Szakmunkás- képző Intézetben. Az itt tanu­lóknak tantárgy a virágköté­A lakó* „tüdeje" a virágsarok szét. Az országban pedig Bu­dapesten és Kecskeméten ta­nítják még szervezetten. S va­lószínűleg idén, de jövőre biz­tosan a dél-dunántúli virágkö- tészek mestervizsgát is tehet­nek Villányban.- Hol ismerkedhetnek meg a laikusok Pécsett a modern virágkötészettel?- Rendszeresen tartok tan­folyamokat művelődési házak­ban, öregek napközi otthonai­ban, vállalatoknál. Az ősszel a Volán Kultúrközpontban in­dul egy.- Az üzletben érdeklődnek o vásárlók?- Ma már nemcsak a név­napokra veszik az emberek a virágot. Sokan kérik csak szá­lanként, mert otthon maguk kötik meg. S csupán gyönyör­ködni akarnak benne.- Milyen tanácsot ad ne­kik? Hogyan érvényesül a vi­rág egyénisége?- Három szól rózsát példá­ul semmiképpen sem gyömö­szölök bele egy vázába. Mo­hagombóccal bélelt virágtál­ba teszem, vagy kenzáltübe (ólomba ágyazott szögek) szú­rom - ezeket bárki otthon ma­ga is elkészítheti —, s termé­szetes formáját tartja meg a virág. Ügy helyezem el, hogy hosszú szára maradjon, a le­velei is jól látszanak. Tavasz­szol ibolya, vagy kankalin alj­zatot is készítek hozzá.- Segítenek az új lakást, új bútort vásárlóknak az ott­honukat növénnyel berendez­ni? Sokan azt hitték, ha lesznek társkereső gazdasági munka­közösségek, akkor a dédelge­tett álmok egy csekk kitöltése után azonnal testet öltenek. Egyre többen látják be, hogy o gmk-ás közvetítéssel csak a megismerkedésig juthatnak el, a kapcsolatot önmaguknak kell kialakítani. Pécs öt társkereső közösségében mostanában sze­mélyesen kevesebben fordulnak meg, de annál többen írnak levelet, telefonálnak. Az ügyfél inkább ismerőse címére kéri az ajánló levelet, vagy nem akar­ja, hogy a borítékon ott legyen a gmk-bélyegzője, sőt fényké­pet sem küld. Nem véletlen, hogy néhány közvetítő iroda postafiókot nyitott, és telefon­ügyeletre rendezkedett be. Aligha a közvetítői módszerek­ben, így a titoktartásban ren­dült meg az emberek bizalma. De más okok is közrejátsza­nak ebben. Mint például a kö­hétfői Fiúk, lányok nélkül Társkeresés vetkező eset, ami nem egyedi. Amikor kiderült, hogy az öz­vegy anya az egyik iroda segít­ségével akart ismeretséget ke­resni, mert gyermekei magára hagyták, épp hozzátartozói kel­tek ki. hogy ezzel megalázta őket. Nehéz egyeztetni az igé­nyeket. Az idősebbelC az új kapcsolatban előnyben részesí­tik azt, akinek nincs gyereke. Szinte mindegyik korosztály vo­nakodik a rokoni kötelékek el­fogadásától. Népes igénylőtá­bort alkotnak a 30 év alatti fiatalemberek, csak korban hoz­zájuk illő lány alig jelentkezik Hasonló helyzetben vannak a 30—50 év közötti városi peda­gógus és asszisztens nők, akik ebben a korosztályban a több­séget alkotják, mert nem ta­lálnak korban is megfelelő dip­lomást. Nehez, sőt legtöbbször lehetetlen egy eléggé tipikus férfi igényt kielégíteni, eszerint a partner ne szép, hanem csak házias legyen. Gondot okoz. hogy cmíg a hölgyek lelki igényekkel lépnek fel, addig az erősebb nem a jellembéli erényei helyett korával, magas­ságával, anyagi gazdagságá­val dicsekszik. Annyira túlzóan, hogy még a szemléyes elbeszél­getés alkalmával is jópár „Adóm” 10—20 centivel eltú­lozza a magasságát. Elakad a közvetítés okkor is. amikor az „Évák” a jövőbeli partnertől azt várják el, hogy ne igyon, ne cigcettázzon. A társkeresők zöme elvált. Agglegényt, vénkisasszonyt na­gyítóval sem találni köztük. Ér­dekes, hogy nő a lelki, érzelmi problémákra megoldást kere­sők száma. Vannak olyanok is, akik hétvégi kiránduláshoz, szörfözéshez, utazáshoz, kár­tyapartihoz, gyűjteménycseré­hez keresnek megbízható part­nert. Növekszik az igény a tár­sas együttélés, így az udvar­lás. az öltözködés, a viselke­dés szabályainak elsajátítása iránt. Az utóbbi szolgáltatás felkarolására külföldön külön társaságok szerveződtek szá­munkra talán félreérthető „flörtiskola" elnevezéssel. Egyedül a Napsugár gmk bő­vítette ezzel a profilját. Csuti J.- Kérik a tanácsunkat, s szívesen el is megyünk, hely­ben nyújtunk segítséget.- Milyen a virággal szépen berendezett lakás?- Nekem nem rokonszenves az, ahol a szekrénysoron, pol­cokon itt-ott szétszórják a cse­repes növényeket. A virágsa­rok az igazán szépen megva­lósítható még a kis lakások­ban is. A sötét előszobát pe­dig világossá, színessé teszi a száraz növényekből készült kompozíció, s a konyhát is dí­szíthetjük terményekből - ku­korica, cirok, paprika — for­mált kompozícióval. S még egy fontos dolog o virágsarok ösz- szeállításához: a hő-, a fény- és a vízigény határozza meg a növények együttélését. Ezt tartjuk szem előtt a virág­tálak készítésekor is. S mindezt együtt pénteken meg is nézhetik az érdeklődök Pécsett, a Do-Zso-ban rende­zett virágkötészeti bemutatón, ahol szaktanácsot is kapnak e szép mesterséghez kedvet kapó látogatók. G. M. A napéjegyenlőség őszi ünnepe Szeptember 23-án lesz a napéjegyenlőség. amikor o nappal és éjszaka hossza azo- nos időtartamú, vagyis 12—12 óra. Az ősi néphagyományok, a mitológia az év négy neveze­tes csillagászati napját ünne­pekkel köszöntötték mint kü­lönféle " termékenység-istenek születésének, halálának, feltá madásának periodikus évfor­dulóit. Az őszi napéjegyenlő­ség azonban különösebb ha­gyomány nélkül maradt. Tulajdonképpen az ókori gö­rög mitológiában található az egyetlen olyan nevezetes isten­ség, amelynek tiszteletére ősz­szel js tartottak ünnepségeket Dionüszosz, Zeusz főisten és Szemeié királylány félárvón ma. radt fia, a szőlőművelés, a bor és mámor istene. Dionüszosz ünnepe az ókori görögök éle­tének különleges társadalmi eseménye volt: tavasszal és ősszel tartották meg feltámadó természet dicsőségére és a termés beérésekor, szőlőszüret­kor. A mondakör a keresztény­kor évszázadai alatt elhalvá­nyult, de mindvégig fennma radt, a szőlőszüret ünnepe. Sőt mostanában egyre több jele mutatkozik annak, hogy — bár kissé mesterkélten — újra éled­nek a szüreti játékos népha­gyományok. is. D. ». Tv-híradó tudósítói iroda Zalaegerszegen Pécs, Győr, Szeged, Miskolc és Debrecen után a tv-hiradó zalaegerszegi szerkesztősége a hatodikként indult — a nagyvárosokat követően ez az első középváros, ahol főállású a tv-stáb. Szeptember elseje óta dolgozik együtt a kis for­gatócsoport: o szerkesztő Ha- lassy Gábor, az operatőr Zó­ka Gyula, a gyártsávezető Ró­zsa Szabolcs. Ebben a felál­lásban legelőször a tájékozó­dási futó világbajnokságról tu­dósítottak. Feladatuk, hogy Za­la megyéről friss információk­kal lássák el a tv-hiradót, de a tervek szerint dolgoznak majd Somogy és Vas megye Zalából könnyen megközelíthe­tő területein is. Halványkék névjegykártyá­jukból pontosan hétszáznyolc­van darab készült, már sokat szétosztogattak. Fontos, hogy ismerjék őket, hiszen így tud­nak rólunk, életünk eseményei­ről tudósítani. 12-067 és 33-444 — ez a két legfontosabb számuk Az első a telefonjuk, a második pedig a telexük. Ezen várnak minden hosznos és érdekes informáci­ót, melyeket természetesen maguk is igyekeznek felkutat, ni. Mert igazi névjegyüket még eztán teszik le. Csapó I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom