Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-18 / 258. szám

2 Dunámon napto. 1983. szeptember 18., vasárna A pécsi Vasutas Zenekar az NSZK-ban (Munkatársunk telelonjelentése) Legutóbb júfiusban, a várpa­lotai országos fúvószenekari fesztiválon aratott nagy sikert a pécsi Vasutas Zenekar, mi­közben a 60 fős együttes új koncertprogramjával készült NSZK-beli turnéjára. A zene­kar második nyugati útjára — 1980-ban Ausztriában jártak — a Stuttgart közeli Kirchheim unter Teck-be kapott meghí­vást, amely idén ünnepli vá­rossá nyilvánításának 150. év­fordulóját. A pécsieket az it­teni Stadtkapelle — városi ze­nekar — hívta meg a közel egyhetes turnéra: az ünnepség- sorozat, mely a tavasszal kez­dődött a mecsekalji együttes kírchheimi szereplésével zárul. A pécsiek 14 órás útja nem volt mentes az izgalmaktól. A Pécs—Stuttgart kc-zötti autópá. lyán többször rohant bele az esőbe a PVSK Ikarusza, Salz­burgot elhagyva kilométereken át szinte csak lépésben halad­hattunk. A gyorsító sávban egymásba csúszott kocsik vár­ták az autómentőt. A péntek délutáni, csúszós, esős időben az említett szakaszon közel 50. nen karamboloztak. A zenekar emiatt félórás késéssel érkezett meg Kirchheimbe, ahol a Martin-templomnál az óváros központjában több száz helybé­li várta a pécsieket. Még le sem szálltunk az autóbuszról, a kirchheimi együttes máris rázendített térzenével fogadva a vendégeket, majd Emil Bütt­ner a helyi zenekar vezetője köszöntötte a 60 fős pécsi együttest. A hivatalos program tegnao délután kezdődött a 30 ezer lakosú Kirchheim peremkerüle. tében, ahol 2 órás, nagy sike­rű műsorral mutatkoztak be a pécsiek, ízelítőt adva többek között polka- és keringő re­pertoárjukból. Az alkalom pe­dig, a minden ősszel megren­dezett szüreti ünnep volt. A jubileumi évben, angol, japán, és amerikai zenekarok felléptét követően érkeztek a pécsiek Kirchheimbe. A vendéglátók gazdag programról gondoskod­tak, ma este a városi hangver­senyteremben lép fel az együt­tes. hétfőn a polgármester fo. gadja a zenekar tagjait, ked­den Stuttgartban ad hangver­senyt a Vasutas Zenekar. Salamon Gyula ÓRA A NAGYVILÁGBAN Budapesten ülésezett az IMF-Világbank országcsoport Szombaton Budapesten tar­totta egyeztető ülését o Nem­zetközi Valuta Alapnak és a Nemzetközi Újjáépítési és Fej­lesztési Banknak az az ország­csoportja, amelynek — Auszt­ria, Belgium, Luxemburg és Tö­rökország mellett — Magyar- ország is tagja. A megbeszé­lés célja az volt, hogy a tag­országok az ENSZ két szakosí­tott pénzügyi intézményének közgyűlését megelőzően egyez­tessék álláspontjukat az azok működésével kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdésekben. Az országcsoport ülésén Willy de Clerca. belga minisz­terelnök-helyettes, pénzügy- és külkereskedelmi miniszter elnö­költ. A tagországok képvisele­tében a pénzügyminiszterek, más kormánytisztviselők és a központi bankok elnökei vettek részt az ülésen. Hazánkat a tanácskozáson Fekete János, a Magyar Népköztársaságnak az IMF-hez delegált kormányzója, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese és Pulai Mik­lós, a Viláabankhoz kinevezett kormányzónk, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese kép­viselte. Az ülés munkájában részt vett Jacques de Groote, a két nemzetközi pénzügyi szer­vezetben az országcsoport ér­dekeit képviselő ügyvezető igazgató. Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese a Parla­mentben fogadást adott az or­szágcsoport üTésére érkezett belqa, luxemburgi, osztrák és török személyiségek, valamint az IMF és a Világbank tiszt­ségviselői tiszteletére. ♦ MOSZKVA: Szombaton, moszkvai idő szerint 15 óra 44 perckor leválasztották a Föld körül keringő szovjet űrkomp lexumról a Progressz—17 autó matikus teherűrhajót. A szét kapcsolást és a teherűrhajó el távolodását a Szaljut—7—Szó juz T—9 űrkomplexumtól a föl di irányitóközpont szakemberei és az űrállomáson dolgozó két űrhajós, Vlagyimir Ljahov és Alekszandr Alekszandrov közö­sen ellenőrizték. A Progressz— 17 automatikus teherűrhajót egy hónappal ezelőtt bocsátot­ták föl, s két napra rá kap­csolták össze az űrállomással. Az azqta eltelt idő alatt a két kozmonauta átvitte az űrállo­másra a teherűrhajóval érke­zett szállítmányt, s feltöltötte a Szaljut hajtóanyagtartályait a hozott üzemanyaggal. A Prog­ressz—17 hajtóműveinek be­kapcsolásával két alkalommal is módositották az orbitális ür- komlexum pályáját. A Szaljut— 7—Szojuz T—9 űrkomplexum folytatja repülését. A két űrha­jós egészségi állapota jó. ♦ WASHINGTON: Nemmel válaszolt Ronald Reagan ame­rikai elnök Bruno Kreisky volt osztrák kancellár javaslatára, hogy a genfi tárgyalások sike­rének elősegítése érdekében néhány hónappal halasszák el az amerikai közepes hatótá­volságú nukleáris eszközök nyugat-európai telepítését. Kreisky augusztus közepén fej­tette ki indítványát az ameri­kai elnöknek írt levelében; Reagan válaszlevelének tartal­mát pénteken hozták nyilvá­nosságra Washingtonban és Bécsben. ♦ SANTIAGO: Chilei Szoci­alista Tömb néven új ellenzéki pártszövetség létrejöttét jelen­tették be pénteken Santiago de Chilében. A tömörüléshez az 1973-as katonai puccsban meggyilkolt Allende elnök Chi­lei Szocialista Pártja az Egy­séges Nép; Akciómozgalom, a Munkás—Paraszt Mozgalom, a Keresztény Baloldali Párt és a Szocialistd ■ Konvergencia tar­tozik. A négy párt vezetői szó­vivő útján közölték követelései, két: Pinochet elnök és kabi­netje távozását, ideiglenes kormány megalakítását, alkot- mányozó nemzetgyűlés össze­hívását és gazdasági mentő­program kidolgozását. Gromiko nem utazik New Yorkba A TASZSZ szombaton dél­után hivatalosan közölte, hogy Andrej Gromiko, szovjet kül­ügyminiszter nem utazik New Yorkba, az ENSZ közgyűlésé­nek ülésszakára. Alább ismer­tetjük a szovjet hírügynökség közleményét: Az amerikai hatóságok, az általánosan elfogadott nemzet­közi normákat megsértve, nem adnak biztosítékokat arra nézve, hogy szavatolják az ENSZ köz­gyűlésének ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség vezető­jének biztonságát és megte­remtik az ezzel kapcsolatos normális feltételeket. Nem biz­tosítják azt sem, hogy a szov­jet különrepülőgép megfelelő körülmények között leszálljon és azt kiszolgálják. •Emiatt döntés született ar­ról, hogy lehetetlen Andrej Gromikának, az SZKP KB PB tagjának, a Szovjetunió mi­nisztertanácsa első helyettesé­nek, külügyminiszternek, az ENSZ közgyűlésének 38. ülés­szakán részt vevő szovjet kül­döttség vezetőjének NewYork-i utazása. Mint Bokor Pál. az MTI wa­shingtoni tudósítója jelentette. New York és Név Jersey ha­tóságai korábban közölték: „nem tartják biztonságosnak1' a szovjet gép leszállását New York nemzetközi repülőterén. Döntésüket a dél-koreai gép ügyével indokolták. Hetven óra Helsinkiben mm 3 vuosikerta Julkaistja: SUOMI-ÜNKABISEURA 2/kesäkuu 1983 SUURET KULTTUURITAPAHTUMAT yhteistyösopimukseen Budapestissa SMl : ^aWL.-(áüTs ­üt* CXmo VéWöi* «•r»mtr>i*Uíl Finn« pöyd*n tor*»«* puo**»* Jukka Hammimn. «*»«•* *»*♦«>:»« fi« *ourtáh*tb Suoman Afefcsis Kl«*n »yntymin 1Sö-vuo»>ajuhta*\mi 19«4. Katóval»« {uWaywmh 18S5, s*ut«n 100-YtHJbij»iM»*uo6i iW3. fwvt usittft *y«íy min M kuo&Mwm 100-yuoti*pit*S 1M« Séf* »yntymén -őC »uoöajuMaimo»» 1«4 o*»l awurta kwIttuuritapaMtimia, joila »•*« Suomoss* «na Uftfcari*«*. Timi j« paljon rouuta p«rima«U»»*$i *rvc*Bst« *anh«a ja uutt* »írj* itt»« Suoroa f*i8-urtk»fft*í*a* 8#k*hom»«an kuittuun. opolus- ja ttataattisti ymsistyö« jónk• atakomit*oK»«n yhlawkokoua hyviksyt Budapest.«» mi«**« vuöű«*« toukokuun 1B—1». pitvtni Mcuvuoatkaí 19B3—84.1984— 85 j» 1S85— 86 Siíeman «yösuufmiísi- ‘ ' ' . m»» Swsman mák««-». Osapu«s*t •**!*»*« • 'YNv' ■ i**n MtftCKspiiiük. «nwlSaislan *»«wív.>síysíy*ö ^ .................. j opafek.'TOn»»**'-»} daakko symposiums«« s*'m*»**^!f ..:y'.r'' : . . " ^ . symposium ;«: .».• ■ s* ­Vwtón*i*kamtt»Bp»**t«jol«ttg», u«wn»ss« > ^ <Hík«muus««ítói v *• Osapuoi«» ««ja«;*»» »«ísm-»-.-'»«; .... a«s fí*8y. dw. musaw«. v»;í*«vs jamoK»« -M..«..... S *m*nwka«M»uo*w»i Buo*o*a kuvaarna!*«#« **.::*» >• , A Finn—Magyar Baráti Társaság újságjának első oldala Igaz barátok között Ozinte biztos, hogy bárki magyar, aki eljut Finnországba, érkezése után rögtön a velünk közös vonásokat kezdi ke­resni. Akárcsak az észak-európai ország lakái, ha hozzánk lá­togatnak. Az egyik legszebb élményem Helsinkiben éppen az volt, hogy a finnek milyen komolyan — nagyon komolyan! — veszik az ősi rokonságot. — Mi, finnek nagyon sze­retjük a magyarokat — mond­ta Anneli Aarika-Szrok, a Finn—Magyar Baráti Társaság titkára. — Ezért nyíltabbak, kedvesebbek vagyunk velük. Én magam elfogult is vagyok, hi­szen tizenhárom esztendőt, a legszebb éveimet töltöttem Ma. gyarországon. Amikor hazajöt­tem, nem szűnt meg ez o jó viszony. Itt a társaságnál napi kapcsolatban állok a magya­rokkal, s az a munkám, ami igazán szívem szerint való: a finn—magyar barátság ápolá­sán, fejlesztésén dolgozom im­már huszonkét éve. Jó tudni, hogy ez alatt az idő aJatt hét­ről harminchatra nőtt a helyi szervezeteink száma. A társa­ságnak 5300 tagja van, s nincs olyan helyi szervezet, ahol ne akadna néhány fanatikus ma­gyar-rajongó, aki erején felül vállal, dolqozik ezért az ügyért, társadalmi munkában. Alkalmam volt talákozni Heikki Koskival, a Finn—Ma­gyar Baráti Társasáq elnökével is, akiben ugyancsak igaz ba­rátunkat ismerhettem meg. Halkszavú, szerény ember. Megható volt hallgatni, ahogy a barátsáqunk mindennapjairól beszélt: — Tudia, én azt szeretném, ha minden finn legalább egy­szer ellátoqatna Magyarország, ra. Akkor érezné-tapasztalnó azt, amit jómagam már tizen­egyszer átéltem: a magyarok vendégszeretetét, közvetlensé­gét, és azt, hogy köztünk mi­A Pécsi Dohánygyár két műszakba, 18 évet betöltött női dolgozókat, 8 általános iskolai végzettséggel, CIGARETTAGYÁRTÓ- ÉS CSOMAGOLÓGÉPEK KEZELÉSÉRE felvesz és betanít Kereseti lehetőség a betanulási idő után 3200—3500,— Ft. Felvesz továbbá: — géplakatosokat, ^ — férfi betanított és segédmunkást. Jelentkezés:--------PÉCSI---------­D OHÁNYGYÁR Pécs, Dohány u. 2—8. A VEJTI „RÁKÓCZI” MGTSZ faipari üzemébe felvesz jó kereseti lehetőséggel: + ASZTALOS SZAKMUNKASOKAT, + FAIPARI GÉPMUNKÁSOKAT (betanított munkásokat) JELENTKEZÉS: Vejti „Rákóczi” Mgtsz elnökénél személyesen vagy Vajszló 14-es számú telefonon. A DOLGOZÓKAT MUNKÁLTATÓ MUNKAHELYRE ÉS MUNKAHELYRŐL LAKÁSUKRA. SAJÁT AUTÓBUSSZAL SZÁLLÍTJA. lyen könnyen, milyen termé­szetességgel szövődnek a ba­rátság szálai. A legfontosabb azonban, hogy nagyon hason­lóan vélekedünk fontos dolgok­ról. Nemcsak a rokoni kapcso­latokról, hanem a barátságról, a békéről. Méq Pori polgár- mestere voltam, amikor 1973- ban Eger testvérvárosunk lett, s nemsokára naqyszerú talál­kozásom volt a várossal, lakói­val. Jelenleg 17 finn és 17 ma­gyar várost köt össze ilyen kap­csolat. Az első testvérvárosi egyeszséo 1956-ban Pécs és Lahti között született. Aztán 10<X ó- 1074 között hét-hét, 1977-től pedig kilenc-kilenc vá­ros taiált egymásra. Az idén Szombathely és Lappeenranta. Júniusban a miskolciak vendé­geskedtek Tamperében, augusz­tusban a szegediek mutatkoz­tak be a turkui vásáron. — A Finn—Magyar Baráti Társaság munkájának a motor, jót jelentik ezek a testvérvá­rosi kapcsolatok. De van más is, amiről feltétlenül beszélnünk kell — folytatta lelkesen An­neli Aarika-Szrok. — Társasá­gunk október 10-én lesz 33 éves. Hosszú utat tett meg. szép eredményekkel büszkélked­het. így csak a közelmúltból: Helsinkiben 1980-ban avatták fel a Magyar Kulturális és Tu­dományos Központot, s itt mi is szép otthonhoz jutottunk. Évente néavszer jelenik meg az újságunk, amelyben o társaság tevékenységével foglalkozunk, s betekintést nyújtunk a magyar- országi eseménvekbe. Bekap­csolódtunk a Bartók-, a Kodály- év rendezvénysorozatába, és hasonlóképpen készülünk a Liszt-évre. Szeptember végén látjuk vendégül a híres Pécsi Balettet, de még az ősszel ma­gyar operaénekesek is fellép­nek nálunk. A Magyar Haza­fias Népfronttal közösen min­den harmadik esztendőben ba­rátsági hetet rendezünk Ma­gyarországon és Finnország­ban. A következő 1985-ben. lesz. Mivel az az esztendő nemzetközi ifjúsági év lesz, úqv aondoljuk, nekünk is a fiatalok ismerkedését kell segí­tenünk. Jövő őszre úgynevezett maavar csomagot állítunk ösz- sze a finn iskolák részére, ami­ből megismerhetik összetarto­zásunkat, a mai Magyarország életét, munkáját. Kezdő, hala­A finn—magyar kapcsolat a finn társadalomnak nagyon so- kát jelent — ezzel a gondolattal fejezte be a beszélge­tést az államtitkár, s hozzátette: — Jó érzés tudni, hogy Kö- zép-Európában nemcsak közeli rokonaink vannak, akikkel szo­ros szálak kötnek bennünket földrészünk szivéhez, hanem hű­séges társaink is a bekéért, a fegyverkezési hajsza megfékezé­séért vívott harcban, Kocsi Margit dó és társalgási szinten ősztől tovoszig magyar nyelvórákat szervezünk. Rendszeresen meg­hívunk előadókat, akik a ma­gyar társadalmi, gazdasági, kulturális és tudományos élet­tel ismertetnek meg bennünket. Különösen aktuális témovolt Helsinkiben ottjártamkor a finn—magyar kulturális együtt­működés. Akkor ülésezett az a bizottság, amelynek tagjai a két nép kulturális együttműkö­désének eredményeit foglalják közös köretbe. A Mogyar Nép- köztársaság első kulturális meaállapodása volt tőkés áh lommal az az 1959-ben kötött egyezmény, amelyet ma is pél­daként emlegetnek világszerte. Jaakko Numinnen kulturális ál­lamtitkárt, a szerkesztő bizott­ság finn csoportjának vezető­jét erről az együttműködésről kérdeztem: — Szoros és intenzív kapcso­latok kötnek bennünket össze. Rendszeresek a tudósok, mű­vészek találkozói, sok finn kó­rus járt Magyarországon, sok magyar muzsikus nálunk. De sokrétűek az emberi kapcsolat tok is. Nem ritka a finn—ma­gyar házasság. Csak azt sajná­lom, hogy az első közös fil­münk, a Vámmentes házossóg, amely ehhez a témához kap­csolódott, nem a legszerencsé­sebb alapállásban közelített a kérdéshez. Kívánom, hogy lét­rejöjjön egy maradandó ma­gyar—finn filmalkotás is. Be­szélhetnék a nyelvkutatók, a tudósok együttműködéséről. Há­rom finn egyetemen magyar lektor dolqozik, három magya­ron pedig finn, s kölcsönösen van vendégprofesszori státu­sunk is. Aztán itt van a for­dítók tevékenysége. Magyaror­szágon több a jó műfordító, mint nálunk, örömmel halot­tam, hoav négy finn alkotás jelent meq a közelmúltban, s kiadták Vőinö Kankonen pro­fesszor könyvét o Kalevaláról. — Egyébként 1985-ben ün­nepeljük — folytatta — a Ka­levala megszületésének 150. évfordulóját. Szeretnénk, ha külföldön, így Magyarországon is lennének megemlékezések. A Kalevalát többször fordították már magyarra, mint bármelyik más nyelvre. Négy teljes for­dítása van, több részletét külön is átültették maayarra, s tu­domásom szerint most készül (az ötödik teljes fordítás. Tudja, mi a legérdekesebb? Az afrikai pulari nyelvre magyarról fordí­tották le nemzeti eposzunkat. Szóval, ellátnak feladatokkal a magyar-*—finn kapcsolatok, de én szívesen csinálom.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom