Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)
1983-09-17 / 257. szám
A formák ellentéte és harmóniája Pécsi Galéria Nippon Design Center A Párizsban élő Pierre Székely életművét — kicsit rendhagyó módon - négy helyet végigjárva ismerhetjük meg ezekben a hetekben Budapesten. A rendhagyó kiállításnak az az oka, hogy amikor a Nagyvárad téri Béke szobor felállítása körüli megbeszélések folytak, felmerült az az igény, hogy a szoboravatás és a több mint három évtizedes művészi tevékenység átfogó bemutatása egymást követő és kiegészítő esemény legyen. Hamarosan kiderült, hogy 1983-ra a legtöbb kiállítóhely lekötötte termeit, így a szükség formabontást eredményezett: egy kiállítás négy helyen került megrendezésre. Az első „kiállító- hely" a Nagyvárad tér, ahol 1983. június 14-től a Béke című szobor látható. Az emberre és madárra emlékeztető alkotás - kölcsönvéve a művész szavait — jel-szobor. Az embertestű madár hatalmas szárnyai és az egész mű statikai felépítése érzékelteti, hogy korunk békéje hatalmas erők egyensúlyára épül. Augusztus 25-én nyílt meg az újjáalakult Budapest Galéria kiállítótermében Székely köztéri és építészeti munkáiból rendezett tárlat. A kiáh lított köztéri szobrok modelljei egyben önálló kisplasztiShigehisa Kitatani plakátja Akik egy kicsit is figyelemmel kísérik a kortárs plakátművészetet tudják, hogy a lengyel és francia plakátok mellett a legjobbak a japán falragaszok. Azonnal rájuk lehet ismerni, hiszen szinte mindegyik megőrzött valamit az ősi japán képzőművészeti' kultúrából. De a kortárs művészeti és tudományos eredményeket is beolvasztják alkotásaikba, így egy sajátos ötvözetet hoznak létre. A NIPPON DESIGN CENTER falragaszokat, emblémákat, naptárakat tervez igen magas színvonalon, a japán precizitás jegyében. Több művészeti igazgatója van a centrumnak: Ka- zumasa Nagai, Hiroshi Tanaka, Kenzo Nakagawa és Kohji Mi. zutani. Ök grafikusművészek, A hárfa művésze éjjelnappal hangol A színház zenekara számára, máig emlékezetes az a próba, melyet egy váratlan „ágyúlb- vés” szakított felibe. A tíz évnél rövidebb ideig, tehát nem megfelelően kiszárított fa így bosszulta meg a hanyagságot. A szétrobbant hárfa mellett, szerencsére nem ült éppen senki. Pachmayer Ilona, Dél-Dunán- túl egyetlen hárfása, e baleset óta saját hangszerét cipeli próbákra, előadásra. (Rajta kívül még 15 aktív hárfás van Magyarországon.) — Különleges faanyag kell hozzá — magyarázza. — Citromfa a rezonáns tető és az oszlop, a tető külső része, illetve a szerkezet felső része já- vorfábóli készül. Ez a leningrádi hárfa 1959-iben, Budapesten az (pari Vásáron volt kiállítva. Meg kellett vásárolnom, hogy 1960- ban (akkor alakult a pécsi opera. és balett társulat) le tudjak szerződni a Pécsi Nemzeti Színházhoz. Hosszú utánjárással 40 000 Ft kölcsönt koptam az OTP-től. 2200 Ft-os kezdő fizetésem fele, négy éven keresztül elment a havi törlesztésekre.. (Ma 180 000 Ft-ot ér, de egy amerikai hárfáért félmillió forin. tot is elkérnek.) A hárfásnak állandóan „pe- dálőznia” kell. Lenyomja a hét csattogó pedál valamelyikét, ilyenkor a hangvilla teker egyet a húron, az megrövidül, s a vékony ujjak hallhatóvá teszik a félhangokat. — Valóban meg tudja állapítani a húrok hangzásából, hogy kinn milyen idő van? — Igen. A felső részen nylon húrok helyezkednek el, középtől lefelé bélhúrok, lenn pedig fém. húrok vonok. A háromféle minőség, másképp reagál párára, melegre, szárazságra, tehát — szinte — „éjjel-nappal" hangolnom kell, hogy ne hamisan szólaljon meg a hangszer. — Rádiójátékokban gyakran hallani, hogy a hárfafutamot, csak effektként használják. Nem sértődik meg ilyenkor? — Nem, mert az éppen — dramaturgia szempontból fon. tos — érzelmi vetületet ily módon hatásosan lehet kihangsúlyozni. — Vajon Mozart, Haydn vagy Beethoven miért hanyagolta el ezt a hangszert? Talán nem kedvelték? — Akkori formájában még nem volt használható zenekari játékra, a modulációs tökéletlensége miatt. A múlt század elején, egy Erhardt nevű francia hangszerkészítő tökéletesítette és azóta a romantika mesterei és főleg már a XX. század zeneszerzői is előszeretettel rajzolnak neki kottafejeket. Harminc éve pengeti a húrokat, művészi munkáját kétszer jutalmazták „Szocialista kultúráért" érdeméremmel, de még ma is ugyanolyan izgalommal, várja, hogy beintsen a karmester, mint kezdő korában. Férje, Vörös László, a színház nagybőgő szólamvezetője, sokoldalú tehetség volt: a fűrészből is ki tudott csalni énekhangokat. Húsz évet éltek együtt. Halálával nemcsak élettársát, hanem legkedvesebb kollégáját veszítette el, aki mindig átsegítette a nehézségeken. Az idegrendszert és a fizikumot erősen igénybe veszi a hangszer, hiszen a hárfásnak 30—40 kilós súly nehezedik a vállára. A törékeny nő jól emlékszik még tanára, Rohmann Henrik szavaira: „A terheket férfiason kell viselni...” Stausz Csaba RH A Védd magad önmagadtól című szobor Pierre Székely kiállításairól kai alkotások, közös jellemzőjük a konstruktív szellemű figurativitós. Fotók, diák, filmek segítségével tanulmányozhatjuk a tiz-hússzoros, vagy még többszörös nagyságban megvalósult műveket. 1983-ban Nainville les Roches-ban (Franciaország) állították fel a Védd magad önmagadtól című szobrot. Megfigyelhetjük, hogy a rusztikus elemekből szerkesztett plasztikában olyan erő- és arányviszony valósult meg, amely az ember és a természet kozmikus erejét sugallja. Pierre Székelynek közel száznyolcvan szobra áll Európa, Ázsia, Amerika országaiban, városaiban. Alkotó- tevékenysége a hatvanas évektől kezdve kiterjed az építészet területére is, az 1976-ban kiadott Nagy Larousse lexikonban a szobrász-építészet úttörőjének nevezték. Több ház és a Valen- ciennes-i karmelita kolostor elkészítése után került sor 1964—69 között a francia tengerparton, Bég Meil-ben a Megújulás faluja címet viselő üdülőtelep felépítésére. A szobor-szerű épületek szervesen kapcsolódnak egymáshoz, a fehér falak kontrasztjaként megjelenő színes bejáratok és ablakok, a tájat és a kertet összekapcsoló környezet a megszokottól eltérő, harmonikus keretet ad a pihenéshez. A nyaralófalu építészeti sajátosságai közé tartozik a ritkán használt, úgynevezett lövellt-technikai eljárás, amelyet Henri Mout- te építésztársával közösen alkalmaztak. A formára hajlított rácsszerkezetre betonburkot lövelltek, és így keletkeztek a dinamikus ívű épületek. A Vigadó Galériában szeptember 8. és október 2. között kisplasztikáiból, festményeiből, rajzaiból, miniatűr retrospektív kiállítás látható. A legkorábbi szobor 1944-ben készült a jászberényi munkatáborban, ezt követi — csupán villanásszerűen - az ötvenes évek szürrealista irányultságára utaló festmény és terrakotta szobor. Hangsúlyosabban szerepelnek a hatvanas években született pozitív-negatív formák ellentétére épülő művek, valamint a hetvenes években kialakult színes korszakának, a különböző színű márványból, gránitból, féldrágakőből készített kisplasztikái. A kiállítás legkésőbbi alkotásait, a Létörömöt és a Kőcirkusz-sorozat néhány darabját pár nappal ezelőtt Magyarországon, a siklósi bányában fejezte be a művész. Grafikáinak és festményeinek többsége szobrokban megfogalmazott gondolatainak kétdimenziós változatai. Kő- és aszfaltfelületről rizspapírra átvitt sokszorosított grafikáira, fekete és színes méhviaszba rajzolt képeire, fénykarcaira, egyedi festményeire a formai tömörség és a biztos szerkezet a jellemző. A Fészek Klub Herman Li- pót termében ugyancsak szeptember 8. és október 2. között faliszőnyegek, érmek, éremszobrok láthatók. A lószőrből készített négydarabos Életerő című faliszőnyeg-so- rozatban Székely geometrikus jeleinek újabb — az anyag sajátságaihoz alkalmazkodó — változatát ismerhetjük meg. A hántolt, faragott felületek és a fényes állatszőrök ellentéte egyszerre nyújt képi és plasztikai hatást. Sima sziluett-szerű bronzérmei mellett vidám, olykor, szatirikus apró éremtárgyakkal és talapzatra állított éremszobrokkal is találkozhatunk a kiállításon. G. É. köréjük csoportosulnak azok a teamek, amelyek egy-egy munkát elvégeznek irányításukkal. Legismertebb közülük Kazu- masa Nagai, aki 1929-ben Osakában született. Számtalan nemzetközi és japán pályázatot nyert, a világ mirtden szak. mai, művészeti folyóirata foglalkozott munkásságával. A NIPPON DESIGN CENTER pécsi kiállítására egyenesen Japánból érkeztek a művek, 37 nagyméretű plakát, 19 embléma és 1 naptár. A kiállítást Kircsi László oboaművész nyitja meg 1983. szeptember 23-án, pénteken délután 4 órakor. Megtekinthető október 9-ig, naponta 10 —18 óráig, kedd szünnap. A Megújulás faluja — Székely-tervezte épületei
