Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)
1983-09-17 / 257. szám
Bűz a város fölött (3.) A szennyvíziszap-derítő és -ülepítő, ahonnan naponta hordják el a Bosta—Garéra a felgyülemlett melléktermék-mennyiséget. A pécsi vágóhídon A; erősen szennyezett viz a városi közcsatornába kerül Ötvenmilliós beruházás indul a szennyezés csökkentésére Föld alatti betonvermekben, knnténerekben a melléktermékek L égszennyezésért még nem róttak kj bírságot a Baranya megyei Al- latforgalmi és Húsipari Vállalatra, amely Pécsett. a Bolgár Néphadsereg útján működik. Honnan származhat akkor a kellemetlen szag, amely oly gyakran ész. lelhető a vállalat és a Pécsi Bőrgyár előtt? Tóth Miklósné főenergetikus, a múlt évtől a környezetvédelemért is felel. Szerinte a Pécsi, medence ezen részén legtöbbször nyugati szél fúj, az tereli ide máshonnan a bűzt. Ugyanezt részben sem tapasztalni, l.a más a széljárás. A vágóhíd területén csak egyetlen bűzfor. rás található a szennyvíziszap, ülepítő, de medencéi nagy mélységben sorakoznak, tehát csak lokális szag ki bocsátó. Még akkor sem árasztja el orrfacsaró levegővel a Bolgár Néphadsereg útját, amikor napjában 2—3-szor ürítik. A keletkező 10—15 köbméter zsíros szennyvíziszapot pár éve a bosta—garéi lerakóba szállítják. A gyárban egyéb, elviselhetetlen szagot árasztó termelőhelyek nincsenek — mondja Tóth Miklósné —; a füstölés is zárt rendszerben történik. A technológiai folyamatoknál még helyi bűz sem keletkezhet. Rendszeres a munkahelyi lég- frissités, ami nem ártalmas az üzemeken kívüli környezetre. A szomszédos Pécsi-vízbe csak az eső- és hűtővíz folyik ki. Szennyvíz Környezetvédelmi szempontból a legsúlyosabb gondot az említett udvari szennyvíziszap- ülepitő jelenti, mert nem működik tökéletesen. A zsírtól, vértől, bendő- és gyomortartalomtól terhes víz szennyezi a városi közcsatornát, ezért évente átlag 2—4 millió forint bírságot fizet a gyár. Az elfogadott, tehát még nem szennyezésnek számító érték: ha egy liter víz csak 'hatvan milligramm zsírt tartalmaz, de a vágóhídi szennyvíz literenkénti ,,koncentrációja” jócskán efölött van. A felsorolt szennyező anyagok mindegyike veszélyes, hisz oxigénigényesek, így lassítják a víz öntisztulását. A másik probléma, hogy a leülepedő szennyvíziszap, amit Bosta—Gátén tárolnak, felszedés után nem túl sűrű. Víztartalma 60—70 százalékos. A gyár 1985 végéig kapott haladékot a környezetvédelmi szervektől hogy addigra megfelelően sűrítse az iszapot. Korábban felvetődött annak gondolata, hogy saját granuláló üzemet építenek a hőerő- müvi zagytavak szomszédságában, de nem állt össze a negyedmilliárdos tőke. Maradtegy szerény lehetőség, vagyis 1984- től 1990-ig kialbkítják a mechanikus tisztítórendszert 50 milliós költséggel, saját erőből. A rendszer fokozatosan épül ki, teljes kapacitással 1990-től üzemel. Nem mondtak le a leg. jobb hatásfokkal dolgozó biológiai tisztítás bevezetéséről sem. Bosta—Garén ez év tavaszától csak zsíros szennyvíziszapot szabad elhelyezni, amit a vágóhíd számon kér a lerakóját használó más cégektől is. A múlt évtől ugyanis ide szállít a pécsi baromfifeldolgozó, a Baranya megyei Talajerő-gazdálkodási Vállalat több mint húsz cégtől, idén pedig belépett a Mecsek- vidéki Vendéglátó Vállalat legalább 30 egységgel. Ideiglenesen használják a vágóhídi medencét; kötelezték őket, hogy idővel saját lerakót hozzanak létre. Melléktermékek Mi lesz a sorsa az állati mellékterméknek amiből egy év alatt átlag 6000 tonna keletkezik? Vezet a lágyrész több mint 2000 tonnával, utána a csont- és a bendőtartalom következik 1100, illetve 1000 tonnával. A vér mennyisége pedig meghaladja a 800 tonnát. Csak ideiglenesen halmozzák fel ezeket a gyár területén, akkor is konténerekben, föld alatti betonvermekben. Bűzt egyik sem bocsát ki, még a közelében sem. Az ipari csontot naponta viszi el a Budapesti Vegyiművek hidasi gyára. Hetente 2— 3 alkalommal veszi át a Pécsi Kertészeti és Porképítő Vállalat a marhabendő-tartalmat, amit a Megyeri úti telepén komposzttá érlel. Ez az újrahasznosítás tavasszal kezdődött, előtte Bosta—Garé fogadta a bendőtartalmat. A sertésgyo- mor-tartalmat szintén heti 2— 3 alkalommal a pellérdi halastóra fuvarozzák haleledelnek. Megfelelő időben érkeznek az Állati Takarmányokat Előállító Vállalat solti üzemének a szállítói a marhalábszárért, az ipari tepertőért, zsír- zaccért és főtt vérért szőrért, valamint a lágyrészekért. Ugyanez mondható el a kaposvári Kefe- és Műanyagfeldolgozó Vállalatról, amely a mar- hafarokcsonkot és a marhafüi- szélt hasznosítja. A marhapatát és -szarvat előfőzik, szárítják, aztán helyben a mélyhűtött tárolóedényekben várja az exportszállítást. A fáradtolajra az Áfor a vevő, az olajos rongyokat a Pécs; Bőrgyár égetőjében semmisítik meg. Az akkumulátorsavat semlegesítés után hordóban gyűjtik. Végső állomása Bosta—Garé. Műszaki megoldások A melléktermékek „megfogásával’", majd feldolgozásával korántsem elégedettek. Tóth Miklósné vezet egy műszaki kört; most azon fáradoznak, hogy technológiai beavatkozásokkal hatékonyabbá tegyék a szőr-, a bendő- és gyomortartalom, a vér összegyűjtését, utóbbinak még jobb főzését is. Eredményeként tovább csökken majd a városi közcsatornába eresztett víz szennyezettsége és több értékes, újra feldolgozható melléktermék marad meg. A szőrt és a lágyrészeket szeretnék helyben főzni és a feldolgozóiparban értékesíteni. Ez a technológiai módosítás a jc*- vő év végétől teljes erővel folyik majd. A vállalat csaknem 50 millió forintot szán a kivitelezésre. Befejezés 1986-ban várható. 1985 elejétől fé| évtizeden át tartó, nagyarányú beruházás veszi kezdetét a Baranya megyei Húsipari Vállalatnál. Ezalatt olyanná alakítják az üzemeket, hogy teljesen megfeleljenek az exportkövetelményeknek. A ráfordítási összegből 100 milliót szánnak a környezetvédelemre. Csuti J. Energiatakarékos hizlaldák Új sertéshizlaldák átadásával nagyszabású rekonstrukció fejeződött be a Komáromi Állami Gazdaságban. Nyolcvanmillió forintos költséggel 2000 férőhelyes malacnevelőt, 12 sertéshizlaldát, automatizált takarmánykonyhát és széntüzeléses hőközpontot építettek. Az energ ia- takarékos hizlaldák terveit, a gazdaság szakembereinek tapasztalatait js figyelembe véve készítették el az Agrober munkatársai, s az épületeket — alvállalkozók bevonásával — a gazdaság brigádjai húzták fel. Az istállókban nincs fűtés és nincs gépi szellőztetés. A megfelelő légállapotot tágas ajtók, ablakok és a tetőszellőzők biztosítják, a fűtést pedig a külső hőmérsékletnek megfelelő almozással pótolják. Az új beruházással gazdaságosabbá v„álik a sertéstenyésztés a Komáromi Állami Gazdaságban. Eddig ugyanis a kisbéri Virágzó Tsz-ben béreltek hizlalóistállókat. Most az ezzel járó szállítási költségeket megtakaríthatja az állami gazdaság, ugyanakkor az eddiginél 3000- rel több, összesen évi 36 000 sertés hizlalására teremtettek jó feltételeket. Nagyméretű konténerek exportra Osztrák megrendelésre különlegesen nagyméretű konténerek gyártását kezdték meg a mosonmagyaróvári Flexum Kommunális Vállalatnál. Az első nyolcdarabos szériát, amely 6 és 11 köbméter közötti konténerekből áll, a napokban indítják útnak Ausztriába, de van megrendelésük 21 köbméteres konténerre is, A nagy űrtartalmú konténerek akár drótköteles csőrlővel, akár hidraulikus megoldással könnyen rá- emelhetők a szállítójárműre, mivel az emelést a konténerre szerelt görgők segítik. Egyaránt szállítható bennük fahulladék, kavics, vagy háztartási hulladék. Rendezett'körülmények között fogadják a vágásra szánt állatokat. Környezetvédelmi és higiéniai szempontok figyelembevételével készültek a fogadóhelyek Üzlet —1983 Több festék. A sellyei Agrokémiai Ipari Szövetkezetben saját újítással több mint 100 000 forint értékű gépbázist alakítottak ki. Segítségével a Cervakol vadriasztószert három műszakban keveri, gyártja, kiszereli 12 dolgozó. Egyhónapos próbaüzem után megkezdődött a sorozatgyártás. Ezen az őszön 90 tonna készül az új importpótló termékből, amelyet tavaly fejlesztettek ki. A házierőből létrehozott gépsoron autójavító kittet is gyártanak. Ez a cikk a festéküzemben készült eddig,, ahol így most 20 százalékkal több festéket tudnak előállítani. Többlet jobb gépkihasználással. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat pécsi fonó- és szövőgyárában, a fonodában és az előkészítőben bevezették a második műszakot. Azzal számolnak, hogy gazdaságosabb lesz az üzemmenet, jobban kihasználják a gépeket, és többet termelnek. A munkaszervezés mintegy 200-250 dolgozót érint. Először a dollárpiacon. Először exportált 10 000 négyzet- méter burkolólapot Líbiába csaknem kétmillió forint értékben a Pécsváradi Építőipari Szövetkezet. A 27 vagon árut Pécsváradon vették át az ÉM- Export Külkereskedelmi Vállalat szakemberei, és első osztályúnak minősítették. Alig két hónap alatt gyártották le a kért mennyiséget, a megrendelést az éves terven felül vállalták. Ezért belső átszervezésre került sor. Nemcsak a mozaiküzem, de a többi részleg is dolgozott még hétvégén is. Ez volt a szövetkezet első lépése a dollárpiacpn. Biztos az algériai megrendelés. A Dél-dunántúli Tervező Vállalat két éve dolgozik algériai piacra a Tesco Külkereskedelmi Vállalat segítségével. (A munkát nem a vállalati gazdasági munkaközösségek végzik.) Az idei év is sikeresnek mondható. Most készült el három város lakástervezése; dolgoznak két további városrendezési munkán. Újszerű, hogy a rendezési mellé kiviteli tervet is kért a megrendelő. Erre is jól felkészült a DTV. Az említett két település Djelfa megyében található. Az új partner megtartásáért. A Mohácsi Ruházati Ipari Szövetkezet sikeresen alakítja üzleti kapcsolatát új vásárlójával, az NSZK-beli Königs Mühle céggel, amely bémunkával bízta meg a kollektívát. Első alkalommal 10 000 gyermek- felsőruházati cikket, döntően bélelt dzsekit és - kisebb tételben — hozzátartozó nadrágot rendelt a cég. Most újabb 4800-aT igényelt rövid határidőre. További megrendelések várhatók, ezért a szövetkezet két szalagot teljes kapacitással „ráállít" a piac biztosítására. Bővül a kereskedelmi részleg. A Pannónia Műszaki Fejlesztő Agrár Innovációs Közös Vállalat kereskedelmi részlege jelenleg 10 fős. Ennyi ember már nem győzi a megnövekedett beszerzési és értékesítési feladatok ellátását, ezért újabb üzletkötőket, piackutatókat vesznek fel a részlegbe. Javuló exportképesség. A Pécsi Zsolnay Porcelángyár félmillió forint értékben nagy teljesítményű elektromágneses le- választókat vásárolt az NSZK- beli Netzsch cégtől. Az újdonságokat üzembe helyezték. Segítségükkel magasabb hatásfokkal történik a porcelániszap mágneses szűrése. Jelentős mértékben csökkent a szennyezettség, kevesebb a selejt a szigetelőgyártásnál, a porcelán szigetelők exportképessége javult. A szigetelők nagy részét most az NDK-ba exportálják. összállította: Csuti János Hajdú Gábor: Kánaán, merre vagy ? Az ember fölkapja a fejét Hajdú Gábor „Kánaán, merre vagy?” könyve címének hallatán, amely 1983-ban jelent meq a borsodsziráki Bartók Béla Mezőqazdasági és Ipari Termelőszövetkezet támogatásával, és országos terjesztésre készül. (Az író 1980-ban elnyerte a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa ösztöndíját borsodsziráki témajavaslatával.) Az olvasó eltöpreng a Borsodszirák helynév hallatán, és nagy valószínűséggel a Bartók-ősökön kívül nem jut eszébe semmi. És éppen ez a kötet érdekessége, sajátos vonzereje, hogy egy olyan, alig ezer lelket számláló észak-magyarországi kisközség életét, történetét, vívódásait jeleníti meq, amelyből számos akod az országban. Ugyanakkor képtelenséa lenne hajszálra egyforma életű, fejlödésű faluk sorozatát föltételezni. A legnagyobb hangsúlyt a tsz története kapja, amely nagyon is egyedi, hisz ezen a tájegységen ez a közösség szervezett először melléküzemáqat. Úttörő példát nyújtott és ma már a nevével is kifejezi állásfoglalását. Az író, aki nem Szirákon született mellesleg újságíró, „civilben” így vall könyve címéről. „Van, volt a címnek provokatív jellege is. Tudatos választás, ha akarom van-e Kánaán és az erre van-e? Illetve, ez az út, nevezetesen ez a borsodsziráki út, hova vezet?” Ma már elfogadott tény, hogy bármelyik tsz foglalkozhat ipari munkávol is. Hajdú Gábor biztos kézzel választja ki, és önti formába azokat a jellegzetességeket, amelyek Borsodszirákat egyszerivé, meg-nem-ismételhetőve és egyben példaadóvá teszik számunkra. Egy 'kisközségről is lehet sokat és sokféleképpen írni, bizonyság erre a kötet műfaji gazdagsága, a riport, szo- cioaráfia és monográfia ötvözete. A műfaji meghatározottságból adódóan a „Kánaán, merre vagy?” olvasmányos, úgy is mondhatni, izgalmas ol- vosmány, mert mellőzi a monográfiáknak az adatok túlzsú- foltsáqából fakadó fülledtségét. De minden mondatból érződik, hoqy a kötet mögött Hajdú Gábor hosszú hónapokat igénvbe vevő, aprólékos kutató, adat- és életfeltáró munkája reilik. Mesterien sikerült a hatalmas információ- mennyiségből megalkotnia a „jéghegy csúcsát", csak azt írta le, ami méq feltétlenül oz olvasóra tartozik és érdeklődésére számot tart. Otthonosan, természetesen járnak-kelnek és beszélnek könyve „hősei", mentesek a nyilatkozás aörcsösségétől. Hajdú Gábornak minden bizonynyal sikerült olyan kapcsolatot kialakítania a megszólítottakkal, amely nem csupán egy élvezetes könyv megírását eredményezte, hanem ösztönzést adott hasonló iellegű munkák elkészítésére. Haidu Gábor 1983-bnn elnyerte a József Attila ösztöndíjat. Cs. J. HÉTVÉGE 5.
