Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-16 / 256. szám

1983. szeptember 16., péntek Dunántúlt napló 5 így közlekedünk mi! A szabálytalanul felszerelt antennát le kell szerelni A KISZ Baranya megyei Bizottságának ülése Tegnap délelőtt Sikondán tartotta ülését a KISZ Baranya megyei Bizottsága. Az első na­pirendi pontot a KISZ Komló járási Bizottságával együttes ülésen tárgyalta, a téma ugyan­is a járásban a KISZ X. kong­resszusa és a küldöttgyűlés óta végzett munka volt. Az első napirendi pont után a két bi­zottság külön folytatta a mun­kát. A megyei bizottság ezután most különösen aktuális témát tárgyalt: a megyei úttörőmoz­galomról és a megyei úttörő- elnökség munkájáról hangzott el a megyei KISZ-bizottság ál­lásfoglalása. Azért időszerű most az úttörőmozgalommal részletesebben foglalkozni, mert még ebben az évben sor kerül az úttörők Vili. országos konferenciájára, s ennek a megyei előkészítő munkája már elkezdődött. Az előző országos konfe­rencia óta kiemelten foglalkoz­tak a közösségi-közéleti, vala­mint a munkára neveléssel, a korszerű művelődés kialakítá­sának, és a szabad idő helyes eltöltésének kérdésével. Mind­ez a 6 és 14 év közötti gye­rekek kilencvennyolc százalékát érinti, ennyien tartoznak az úttörőszövetségbe. S még egy számadat: a megyében hat és fél ezer úttörővezető és pártoló tag segítette az úttörőszövet­ség munkáját. Megállapították, hogy a legjobb eredményeket a gyerekek körében a művé­szeti nevelés, valamint a tö­megsport és a táborozás terén érték el. A szakkörök nagyon népszerűek az általános isko­lások körében, átlag minden második tanuló tagja valami­lyen szakkörnek. Apró szabálytalanságok A komlói járás területén ba­rangoltunk tegnap délelőtt. Az ellenőrzött járműveken és veze­tőiknél jó néhány szabálytalan­ságot tapasztaltunk, ugyanak­kor megnyugtató volt, hogy egy járművezetővel sem találkoz­tunk, aki alkoholos befolyá­soltsággal közlekedett. Komló határában, a magyar­széki úton egy tizenhat éves Wartburgot állított meg a jár­őrkocsi vezetője. Az autó, öreg kora ellenére, meglepően jó állapotban volt, a KRESZ ál­tal előírt tartozékokból sem hiányzott semmi. Ugyanezt nem lehet elmondani a békés­csabai Volán Vállalat teher­autójáról: a menetlevelet pon. tatlanul vezette a „pilóta", s a szállított árut sem tüntette fel. A figyelmeztetés nem marad el. Nem sokkal később egy idős férfi közeledett Jawa segédmotorkerékpárjával. A kis jármű meglehetősen elha­nyagolt, ám ami a nagyobb gond, az első fék nem úgy mű­ködik, ahogy kellene. Egy Wartburg Touristnál az a probléma, hogy a jármű bal hátsó oldalára erősítették a rádió antennáját, mely kifelé hajlik. A tulajdonos addig nem is mehet tovább, míg nem sze­reli le. A velünk lévő önkéntes rendőr tőlünk néhány méterre egy magán GAZ vezetőjének jogosítványában ritka hiányos­ságot fedez fel: a tulajdonos nem írta alá jó néhány éves jogosítványát. Ezúttal volt le­hetősége ezt pótolni. Sásd közelében egy „rej­tett" rendszámos MZ motorke­rékpárt állítunk meg: a rend­számtáblát és a hátsó lámpát olyan vastag sárréteg borítja, hogy még közelről sem lehet leolvasni a számokat. Mint a tulajdonos elmondta, nem volt még ideje aznap tíz óráig le­törölni a táblát. Miután kifi­zette a helyszíni bírságot, ezt megtette. A sásdi termelőszö­vetkezet UAZ kocsijának a me. netlevelét rosszul vezette a gépkocsivezető, természetesen igyekezett megmagyarázni, hogy miért, ennek ellenére nem úszta meg helyszíni bírság nél­kül. R. N. A Színház- és Filmművészeti Főiskola Film- és Televízió Fő- tanszako másoddiplomát adó oktatást indít esti tagozaton. Az új szakon — amelyre csak felső fokú végzettséggel, 35 éves korig lehet jelentkezni — riport-, dokumentum-, nép­szerű-tudományos film- és tévé­rendezőket, valamint operatőrö­ket képeznek. A tanulmányi idő három év. A jelentkezés határideje: 1983. szeptember 3D. Az oktatás 1984 februárjában kezdődik. Jelentkezni, illetve részletes tájékoztatást kérni a főiskola tanulmányi osztályán (1088 Budapest, Vas utca 2/C.) le­het, személyesen vagy írásban. Nemzetiségi ifjúsági nap Az idei esztendő a nemzeti­ségi kongresszusok éve. és az idén kötött együttműködési megállapodást a KISZ KB a nemzetiségi szövetségekkel. S a Magyar Televízió jubiláló pécsi kc-rzeti stúdiója, amely délszláv és német nemzetiségi műsoro­kat sugároz, a KISZ Baranya megye. Bizottságával és a pécsi Ifjúsági Házzal együtt szeptem­ber 18-án nagyszabású ifjúsági nemzetiségi napot rendez Pé_ esett, a Balokány-ligetben. Délután 3 órakor kezdődik a program: az ország különböző vidékeiről érkező nemzetiségi együttesek,, énekes, hangszeres szólisták, táncosok, prózamon­dók műsora. A babarci úttörő­zenekar kezd, őket az alsószöL nöki asszonykórus követi, majd Wache Andrásné komlói száj- harmonikás muzsikál. Fellép a Baranya táncegyüttes, a buda­pesti Kossuth gimnázium két duójb. Schnell Erzsébet, a Leö- wey Gimnázium diákja ófalui német népviseletben áll a kö­zönség elé és egy nyelvjárási történetet ad elő, a hajósi gombos harmonika-trió és o mohácsi Marek József szak­munkásképző táncegyüttese zárja a sort. Á műsorban a Pécsi Nemzeti Színház két művésze is fellép: Matoricz József verset mond, Kuncz László pedig énekel. A mintegy kétórás műsorról a televízió felvételt készít (szer­kesztők: Wolfarth János és Po_ povics István, riporterek: Stangl Márta és Balázs Mihály, rende­ző: Bükkösdi László), a gálaest október 14-én lesz látható a képernyőn. Az ifjúsági napon nemzetiségi kiadványokat is árulnak és kézműves mesterek kirakodóvására várja az érdek­lődő fiatalokat. Olcsó és szép bútorok Bútorszalont nyitott Pécsett a Meruker Közületeket is kiszolgálnak Bútorszalont nyitott a Meru­ker tegnap Pécsett, a Hajdú Gyula út 50. szám. alatt. Ezzel a kezdeményezéssel tovább bő­vítették a lakossági .szolgálta­tást, mert a fennálló rendelke­zések lehetővé teszik, hogy a ruházati, vegyesiparcikk és la­kástextil forgalmazása mellett új profilként bútorárusítássol is foglalkozzanak. A bolt már korábban is a Baranya megyei Ruházati Ke­reskedelmi Vállalathoz tarto­zott: alkalmi jellegű cikkek el­adása történt itt. Adott volt a tágas eladótér és raktár is — közel 300 néqvzetméter — uqyanakkor a további terjesz­kedésre is lehetőség van. A nemrég lezajlott Pécsi Ipari Vásáron a Meruker olyan ke­reskedelmi partnerekre akadt, melyek lehetővé tették, hogy létrejöjjön a bútorszalon. A meqállapodások értelmében a Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi és -siklósi gyárából érkeznek a különböző típusú fekvő- és ülőbútorok, és a ki­egészítő bútorok. A Mezőtúri Szőnyegszövő Háziipari Szö­vetkezettől Kordováner János, Kossuth-díjas iparművész-terve­ző szőnyeaeit és asztali futóit, a Mezőtúri Népművészeti Házi­ipari Szövetkezettől a zsűrizett mázas korsóikat és tányérokat kapják. A nyitásra ötmillió forintos összárukészlettel várták a vá­sárlókat. A bolt vezetője, Strumberaer János elmondta, hogy igyekeztek olcsó és szép bútort rendelni a két baranyai gyártól. Nézzük, mi mindent kínálnak az ide betérőknek! A túri torontáli szőnyegek a legkisebbtől a legnagyobb, 195x315-ös méretig kaphatók. A siklósi gyártól több étkező- garnitúra érkezett: a tízszemé­lyes Herkules sarokpados, szö­vetülőkés kivitelben 11 640 fo­rintért, a hatszemélyes, szövet­székes Siklós 11 520 forintért, és a négyszemélyes, gyékény­fonott székes Karin 6930 fo­rintért. Tetszetős a külön-külön is használható kétrészes elő­szobafal, mely egy tükrös, és egy kalaptartós változatból áll; 1850 és 2030 forint az áruk. Nagyon ötletes a Lizetta dupla ágyas heverő 4780 forintért. Kis helyre., nyaralásra kitűnő. Bizonyára sokak tetszését el­nyeri az Apolló Lux bársony­garnitúra: világos fával ké­szült, ágyneműtartós, négysze­mélyes férőhelyű kanapéval, két fotellal, 19 000 forintba ke­rül. Gyönyörű és praktikus a négy részből álló — két fotel, egy háromszemélyes és egy kétszemélyes kanapé — Ro­berta bársonygarnitúra. Újsze­rű megoldással készült: egyik kanapé az áqyneműtartó, míg a másik fekvőhellyé alakítha­tó. A Móna, károitozott sarok- heverő is igen praktikus a kis lakásokban. Olcsó a Jágó garnitúra — az ágyneműtartós kanapé két fotellel 10 330 fo­rintba kerül. Emellett lehet szóló asztalokat, székeket, puf­fokat is vásárolni. Lakástextil kínálatuk is bő- séqes: áqyneműgarniturák, paolanok. különböző színű és méretű futók, frottírtörülközők, füaaönyök, szódák, sötétítők között lehet válogatni. A bú­torszalon hétfőn 10-től 18 óráig, keddtől péntekig 9.30- tól 18 óráiq tart nyitva. A la­kosság ellátása mellett közü­leteket is kiszoláálnak. Adóm Erika 28845 tonnával több gabona A KSZE legsikeresebb éve Fennállásának a legsikere­sebb búzabetakarítását fejez­te be idén a KSZE növényter­mesztési rendszer. Hazánk egyik legnagyobb növényter­mesztési egyesülése a csapadék­szegény, aszályos idő ellenére 28 845 tonnával több kenyér- gabonát takarított be, mint egy évvel ezelőtt — közölték teg­nap délelőtt a dél-dunántúli gazdaságok vezetőinek tanács­kozásán, Mohácsott. A termelési rendszerhez tar­tozó gazdaságok képviselőinek Tantos Dezső és dr. Baracs Jó_ zsef tartott tájékoztatót az idei terméseredményekről. A tájékoztatóból kiderült, hogy a növénytermesztési rendszerben — Baranya, Fejér, Somogy és Tolna megyei gazdaságokban — az 1980-as év rekord ered­ményét felülmúlva, idén hek­táronként 280 kg-mal többet takarítottak be a megye gaz­daságai. A legeredményesebb gazdaságok a Bólyi Mezőgaz­dasági Kombinát, valamint a szajki, a bicsérdi, a mohácsi Új Barázda, a bólyi és a vil­lányi termelőszövetkezetek vol­tak. A KSZE termelési rendszer­hez tartozó gazdaságokban ter­melt kenyérgabonából a Ba­ranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat feldől, gozási munkája után állapítot­ták meg a rendszerben termelt 14 búzafajta minőségét a Pé­csi Kenyérgyár közreműködé­sével. A martonvásári 5, 8, 9 és 10-es, a GK Szeged, a GK Csongor, a GK Tiszatáj, a ju­goszláv Zlatna Posavka, a Branjka, Zagrebcsanka és Lan. ja, a szovjet Jubiljanka és a francia Beanchamp búzafajták­ból készített lisztekből sütött kenyerek közül kiváló minősí­tést kapott a martonvásári 9- es lisztjéből sütött kenyér. A felsorolt búzafajtákból sütött kenyerek közül a bíráló bizott­ság kilencet ítélt jónak és né­gyet közepesnek. A tanácskozás második ré­szében szakmai tájékoztatót hallhattak a 230 000 hektáron gazdálkozó gazdaságok képvi­selői a szegedi és a marton­vásári állomások vezetőitől. A gombák különleges világa (8.) A redős papsapkagomba mérgezés a gyilkosgalóca-mér- gezéshez hasonló, de enyhébb lefolyású. Ennek a gombának a méreganyaga forró vízben oldó­dik így ez az egyetlen mérges gomba,, amely leforrázással mé­regteleníthető. Fogyasztásra mégsem ajánljuk. Vannak olyan gombák is, amelyek csak bizonyos körül­mények között mérgezőek, ilye­nek: a csak nyersen mérgező gombák, amelyek méreganyaga hő hatására elbomlik. Ezekkel csak akkor fordul elő kisebb mérgezés, ha a 'készülő gom­bás ételt nem elég hosszú ideig (fél óra) főzik, vagy sütik. A ráncos tintagomba és rokonai arról nevezetesek, hogy az ezek. bői készült étel fogyasztása utón nem szabad alkoholos italt fogyasztani, mert abban az esetben igen kellemetlen tü­netekkel járó Tosszullétet okoz­nak. A gombamérgezésekkel kap­csolatban sokszor felmerül az a kérdés, hogy okozhat-e az ehe­tő gomba is kivételes esetek­ben mérgezést? Csak egyetlen lehetőség van arra, hogy az éhető gomba „mérgezővé vál­jon": ha a gombás étel meg­romlik. A gomba a húsfélékhez és a tejtermékekhez hasonlóan nagy víztartalmú és nagy a fe­hérjetartalma. Az ilyen élelmi­szerek fehérjeanyaga a levegő­ből belekerülő mikrobák hatá­sára romlani kezd, és a bomlá­si folyamatok következtében az emberre mérgező bomlástermé­kek keletkeznek. Ezért o gom­bás ételt egyik étkezéstől a má. síkra, vagy másnapra eltenni nem szabad. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a romlott gom­bás ételtől bekövetkező mérge­zés nem gombamérgezés, ha­nem ételmérgezés, éppen úgy, mint a romlott hústól bekövet­kező »mérgezés. Tehát az étel- mérgezés esetét leszámítva, az ehető gomba nem válhat mér­gezővé. Nagyon sok tévhit él a mér­ges gombákról. A mérgezést a gombában 'keletkező ható. anyag okozza. Ez a hatóanyag az egész gombában, annak minden sejtjében megtalálható Nem igaz tehát az a tévhit, hogy a gombának csak vala­melyik része mérgező. Ugyan­így nem igaz az sem, hogy a gomba úgy válik mérgezővé, hogy idegen méreganyagot vesz fel: mérges növény mellett nőtt — ez lehetetlenség, mert semmiféle növény, s így a gom­ba sem veheti át változatlanul másik növény hatóanyagát; mérges 'rovar, bogár megmász- ta, megrágta: Magyarországon annyira mérges rovar nincs, amelynek a „megmászás" vagy megrágás után visszamaradó váladéka mérgezési tüneteket okozna. Az is tévhit, hogy az ehető gomba úgy válik mérges­sé, hogy „hulla fölött nőtt”. Tudjuk, hogy a „hulla”, a szét. bomló szerves anyag tápláléka lehet a gombának, de annak anyagát a gombák átalakítják saját testük anyagává. Az pl. senkinek sem jut eszébe, hogy a körtefa alá elásott döglött kutyától a körtetermés mérges, sé válna. Az általunk gombá­nak nevezett, része, a gombá­nak is csak a „termése". Hely­telen tehát a mérgezés okát idegen méreganyagban keres­ni, mert a gombamérgezést mindig csak a mérges gomba, az egyes mérges gombákra jel­lemző, a gombában kifejlődő méreganyag okozhatja. Az is helytelen állítás, hogy leforrázva minden mérges gom­ba ehető. Csak néhány olyan mérges gomba van, amelynek a méreganyagát a forró víz ki­oldja. A legmérgezőbb gom­báink méreganyagai akkor is benne maradnak a gombában, ha azt leforrázzuk. A gyilkos galóca leforrázás után is halá­losan mérgező marad. Súlyos tévedés tehát az a nézet, hogy így minden mérges gomba mé­regteleníthető. A jó gombákat leforrázva helytelenül járunk el mert így azoknak a vízben kiol­dódó értékes anyagait kiönt­jük a vízzel. A mérgezés ellen pedig semmit sem tettünk. Dr. Vass Anna Felvételi a Színház- és Filmművészeti Főiskolára

Next

/
Oldalképek
Tartalom