Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)
1983-09-12 / 252. szám
Ékkőcsiszoló kisiparos Komlón Prágaféldrágakövek a vjtrinben Az opáloktól o hegyi kristályokig A drágakövekről az embernek rögtön a középkor jut eszébe. Akkor aztán szívesen és bőségesen cifrálkodtak vele — már aki megengedhette magának ezt a luxust. Bár néhány keleti országban még ma is nagy divat: gyűjtik, nem válnak meg tőle, még akkor sem, ha a család ínséges körülmények között él. Ezért volt kissé meghökkentő: Komlón egy ékkőcsiszoló kisiparos kezdte meg működését. Szilváson, a Tanácsköztársaság utca 8. számú ház harmadik emeleti lakásában kerestük fel Rab István vájárt. A szobába belépve rögtön szembe tűnik: itt tényleg minden helyet az ásványok és kövek foglalnak el. Egyik vitrinben a természetes ásványok csillognak, közöttük méternyi hófehér cseppkőtömb. A másik szekrény a „kincseket" rejti. Több mint harmincféle természetes féldrágakő szikrázik az üvegek mögött: opálok, tigrisszem, sólyomszem, ametiszt, nefrit, achát, obszidián, rózsakalce- don ... és még sorolhatnánk. Négyféle szintetikus drágakő is akad közöttük: rubin, zafír, aquamarin és aventurin. — Hobbimat a munkámnak köszönhetem. Mikor lekerültem c bánya mélyére — több mint tizenkét éve a Mecseki Szénbányáknál dolgozom — feltűntek a csillogó piritek. Tán aranyat tartalmaz! — mutattam a kollégáknak. Áh, legyintettek, csak pirit. Mi az a pirit? Erre már nem tudtak válaszolni. Engem meg nem hagyott nyugodni a dolog, hát kezdtem utánajárni. összeszedegettem a ritkaszép Piriteket, kálcitokat és kvarcokat. Aztán beszereztem a szakirodalmat is, így könnyebben felismertem őket. Kőgyűjtő szenvedélyem egyre fokozódott. Ekkor már az foglalkoztatott, hogy tudnám én kiadni egy-egy Hiányoznak az árucímkék, nem tájékoztatják a vásárlókat Szabálytalan bizonylatok, zűrös ügyletek Mit tapasztaltak a kereskedelmi ellenőrök? kőnek a szép színét, mintáját. Sokat gyötrődtem vele, de sikerült!- Hol szerzi be a féldrágakövekéi?- Legtöbbjét magam, illetve a családom segítségével gyűjtöm. Aztán cserélek és vásárolok is.- Hogy jutott el az iparkivá Itásig?- Mint mondtam, csiszolgat- tam, formázgattam a köveket, így tévedtünk két éve a pesti ásványbörzére. Nagy érdeklődést keltettem a munkáimmal, javasolták, hogy próbáljak ipart kiváltani rá. így februártól másodállásban ékkőcsiszolással foglalkozhatom.- Féldrágakő, drágakő . . . elég sokba kerülhet.- Ne higgye. Nagyságtól és minőségtől függően 150— 500 forint. Én kézi munkával dolgozom, csak a nagyját csinálom géppel. Csupán csak kőpótlást végzek, mivel nincs ötvös, aki fülbevaló vagy medál foglalatokat készítene nekem. Pedig milyen szép ékszereket lehetne összehozni! A várakozási idő sem sok — egy hét alatt elkészülök velük. Annyit még elárulok Rab 1st. vánról, hogy az egész család átvette az apuka hobbiját: felesége, fia, lánya kívülről fújja, hogy melyik kő milyen, hol található és a többi. Ez a kedvtelése a baráti kört is megfertőzte, szinte valamennyien gyűjtik a természetes féldrágaköveket. Végül, búcsúzásnál megemlítette nagy álmát: a lakáshoz közel szeretne egy műhelyt bérelni. Mint mondta, tán egy-két év múlva az is sikerül. . . Ádám Erika ren is vannak hiányosságok, mint ahogy több esetben tapasztalták az ellenőrök, hogy a végeken feltüntetett hibák száma nem egyezett meg a tényleges szövési hibákkal. Az ellenőrzés a vizsgált boltok egynegyedében kifogásolta a hiba jelölési módot. A korábbi ellenőrzések során is kifogásolták a kereskedelmi ellenőrc-k, hogy a vásárlók nem kapják meg a méteráruhoz mellékelve a használati-kezelési útmutatót. A legutóbbi próbavásárlásokkor tizennyolc esetből 14-szer hiányzott az említett útmutató, holott minden kereskedő tudja: a vásárlók tájékoztatása kötelező. A csomagellenőrzésekkel egybekötött próbavásárlások alkalmával tizennyolc esetből 17 alkalommal volt kénytelen fele. lősségrevonást kezdeményezni a kereskedelmi ellenőr. Az említett sazbálytalanságokért több mint tízezer forint pénzbírságot szabtak ki. A megyében működő magán vendéglátó egységek közül harmincban jártak az ellenőrök és vizsgálataik elsősorban a fogyasztói érdekvédelmet segítették elő. Az ellenőrzések során megállapították, ohgy az árubeszerzési bizonylatok egy részét szabálytalanul töltik ki, nem egy esetben valótlan adatok szerepelnek a nyomtatványokon, az is előfordult, hogy az illető üzlettulajdonos nem tudta bizonyítani honnan is származik az alapanyag. Az egyik komlói vendéglős például egy év óta nem' igényelt keretes húst, mások nem a megjelölt boltokból szerzik be a tőkehúst, a töltelékárut. Az üzletvezetők arra hivatkoztak, hogy nem mindenkor kapják meg az igényelt mennyiséget, és kifogásolták a minőséget is. Az ellenőrök a vizsgált egységek 23 százalékánál nem találták megfelelőnek az ártáblákat. A végzett próbavásárlások során — a huszonnégyből — két esetben károsították meg a vendéget, kétszer viszont a fogyasztó javára tévedtek. Az üzleti kalkulációk vizsgálatánál megállapították, ohgy meglehetősen nagyfokú a hozzáértés hiánya, elsősorban az újdonsült magánkereskedők, vendéglősök körében. A szabálytalanságok skálája e téren is széles körű. így a haszonkulcs helytelen alkalmazása, a nyersanyag-elszámolás, mind-mind kifogás tárgyát képezték. Dicsérendő viszont, hogy az üzletek döntő többségében rend és megfelelő tisztaság volt tapasztalható, és ez a mellék- helyiségekre is értendő. Az el. lenőrzések során öt esetben kellett szabálysértési eljárást indítani az üzletvezetők ellen, a kiszabott pénzbírság összege nem érte e| a hétezer forintot. S, Gy. N em tétlenkedtek a megyei Kereskedelmi Felügyelőség ellenőrei az év első hat hónapjában. Az emlitett időszakban négy országos vizsgálatot végeztek, ezen túlmenően pedig több helyi kezdeményezésű ellenőrzést tartottak. Ezek közül most kettővel foglalkozunk: a ruházati méteráruk értékesítésével és fogyasztói érdekvédelemmel összefüggő, valamint a magán vendéglátó egységekben történt vizsgálatok tapasztalatairól kívánunk gyors mérleget vonni, énekelni azokat a hiányosságokat, amit a kereskedelmi ellenőrök tpasztaltak. A Kereskedelmi Felügyelőség 21 boltban tartott ellenőrzést, amelyekben részletesen elemezte a ruházati méteráruk eladásával összefüggő dolgokat. Az ellenőrök megállapították, hogy a vizsgált egységek felében hiányzott a különböző anyagokról az árucímke, amely a bolti dolgozók hanyagságá- nakjudható be. Előírás, hogy a méterárukon az esetleges szövési hibákat különböző színű fonállal kell megjelölni: e téHegesztőöltöny, vesevédő Kaposvárról Labdák a világ minden részébe B őrlabdák, lángmentesített hegesztőöltönyök, mászóvasak, tűzoltóponyvák, vesevédők, autóstáskák. E felsorolás is jelzi, hogy a kaposvári Delta Sportáru és Bőrkonfekció Szövetkezet termékskálája igen széles, s ami talán még fontosabb, olyan árukat gyártanak, amiket a külpiacon is jól lehet értékesíteni. Bizonyíték erre, hogy éves termelési értékük — mely mintegy 200 millió forint — mintegy 35 százalékát az export hozza. A szövetkezet 1949-ben ala. kult, s az akkori igényeknek megfelelően cipőket és lószerszámokat gyártottak. Három évvel később azonban már hozzáfogtak egy olyan termék gyártásához, mely mind a mai napig meghatározó az időközben a Delta fantázianevet felvevő cég életében. Az országban az elsők között kezdték el a bőrlabdák készítését, melyekből az idén 120 000 kerül ki a műhelyekből. Magyarországon 12 szövetkezet foglalkozik labdák varrásával, azonban a szabást valamennyiük részére a Delta végzi, sőt a kész labdák bélyegzése is az ő feladatuk. Kaposváron három méretben készülnek a futball- labdák, ezenkívül férfi és női kézilabdákat állítanak elő. A nemzetközi sportszövetségek elfogadják ezeket a labdákat, így nincs akadálya, -hogy az Artex Külkereskedelmi Vállalaton keresztül a világ minden részébe eljussanak, s rangos sportesemények kellékei legye, nek. Idei újdonságuk, hogy a gyermek bőrlabdákat mesefigurákkal díszítik, melyek a hazai és külföldi vásárlók körében igen gyorsan népszerűek lettek. A szövetkezet labdái egy Artex katalógusban A labdák mellett a Delta Szövetkezet számtalan munkásvédelmi felszerelést is előállít. Bőrkötényei lr, lánqmente- sített hegesztőöltönyeik, kesztyűik nélkül nagyon sok munkahelyen nem tudnának dolgozni. A közelmúltban kezdték gyártani az úgynevezett vesevédő felszerelést, melynek hallatlan előnye, hogy hideg időben a szabadban dolgozók derekát melegen tartja, s hajol- gatásnál sem csúszik el. Az országban egyedül a kaposváriak készítenek speciális, villa nyoózná k mászására alkalmas mászóvasat, mely iránt olyan nagv a kereslet, hogy az igényeket nem is tudják kielégíteni. Idén fogtak hozzá bőrdíszmű- áruk előállításához: egy NSZK- beli cég megrendelésére igen tetszetős és praktikus autóstáskákat, női retikülöket, férfi neszesszereket készítenek. R. N. Ibafai papnak... Pipaklub Szigetváron szeresen gyarapítanánk az ibafai papi pipagyűjteményt. Kiállításokat is szeretnénk rendezni. Lengyeltóti János bácsitól, a híres mozsgói népművelőtől már kaptunk is néhány eredeti török cseréppipát, sőt az eredetinek mondott ibafai papi fapipát is felajánlotta klubunknak. Mozsgón megnézzük a nevezetes füstölőszerszámot.- Ez volna az a bizonyos pipa - állítja János bácsi - miközben összerakja a roppant alkalmatosság dióverőnyi szárát. A csutora hiányzik ... A kedv azonban nem: János bácsi is nagyon készül a pipaklubba. Sokat vár tőle a köz- művelődés és a társas élet fellendülése szempontiából. Az „Ibafai Papi Pipa" Clubba bárki jelentkezhet. Alakuló ülésüket ma 18 órakor tartják a szigetvári vár melletti „Basa" sörözőben. Bebesi K. múzeum eléggé reprezentatív és a maga nemében országosan is egyedülálló létesítmény. A híres ibafai papi pipa azonban itt sem látható. Hamarjában nem állítható egyéb, minthogy voltak hajdan pipák itt Ibafán, amelyek „papi fapipák” lehettek és voltak papok, akik a maguk módján eleget tettek a pipával kapcsolatos híres elvárásoknak is . . . Hol vannak már a papok és hol az a bizonyos pipa . . .? Lehetséges, hogy egyszer majd a kérdés második fele is megválaszolható lesz. Dr. Fülöp István ügyész, a szigetvári városi járási TIT elnöke mintegy hatvan pipát tart „üzemben”. Irodájában ülve körülpillantok, és itt is látok vagy húszat. Hál az egyikre, hol a másikra gyújt rá. De hát a pipázás márcsak ilyen. — Vagyunk néhányon itt Szigetváron — pipázók és nem pipázók -, akiket régóta foglalkoztat a híres ibafai pipahagyomány. Ügy érezzük, kedves emléke ez a múltnak és annyira hozzánőtt ehhez a tájhoz, hogy kár lenne veszni hagyni. Ezért elhatároztuk, hogy „Ibafai papi pipa” Club néven hagyományőrző társaságot alakítunk a kaposvári pipaklub mintájára, annak érdekében, hogy ily módon is elősegítsük a továbbélésre méltó hagyományok ápolását — mondja dr. Fülöp István. — És a dohányzás reklámtilalma? — Szó sincs itt semmiféle dohányzás melletti reklámról. A pipa kultúrtörténeti, helytörténeti, iparművészeti és egyéb vonatkozásai mellett a klubösz- szejöveteleken többek között olyan híres „pipásokat" is szeretnénk vendégül látni, mint például Vitray Tamás és Ipper Pál. . . Megjelentetünk egy klubújságot is Fapipa címmel. Az első szám már el is készült. Mindemellett óvnánk és rendPipák az ibafai állami múzeum ban Amikor még papok lakták az ibafai plébániát. Mert ma már pap sincs Ibafán. A két pipamúzeum egyike, a papiakban levő, aggasztóan zsugorodik, a látogatók el-elemelnek belőle egy-egy pipát, ezt, azt, amazt. A másik, az úgynevezett állami I B A F A P ! P A M Ú Z E U M Alighanem mindenki ismeri a hajdani slágert: Ibafai papnak fapipája van ... A valóság az, hogy csak volt, lehetett.
