Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)
1983-08-11 / 221. szám
1983. augusztus 11., csütörtök Dunántúlt napló 5 Tapasztalatcsere és bemutató Ismét Pécsi Est lesz a televízióban Lesz-e kedv a burgonyatermesztéshez? Harmadik önálló estjére készül a Magyar Televízió pécsi körzeti stúdiója. 1981 novemberében rendezték az elsőt, amikor ötéves volt a stúdió. Akkor a riporterek egykori riportalanyaikat keresték meg _ újra. s faggatták életükről. A harmadik Pécsi Estre szeptember 1-én, csütörtökön 21.15- kor kerül sor a második programban. Most a „közösség", a „demokrácia”, a „beleszólás joga” azok a címszavak, amelyeknek alapján a szerkesztők összeválogatták a bemutatandó filmrészleteket. Az elmúlt hat év alatt sok riport, és do- kutnentumfilmben foglalkoztak a „hol élünk, hogyan élünk?” kérdésével a pécsi riporterek: ezek közül tűz most műsorra néhány jellemző részletet a televízió. A 97 perces adásban látható lesz a Ragaszkodások, amely a Monostor nevű falunak állít emléket; A holnap kérdez Vé- méndről szól, A város gyűrűjében pedig az építkező fiatalokról. Az első cigánylalu a helyi hatóságok szerepéről, felelősségéről mutat be emlékezetes képeket, az Iskolai végzettsége: nincs, a Kulcsos gyerekek és a Hurrá, hurrá, hurrá című filmekből összeállított montázs pedig a tanulás, az iskola, a beilleszkedés, az érvényesülés kérdései körül forog. A műsor egyes filmrészleteit viták követik: dr. Schmidt Péter jogászprofesszor és dr. Szo- boszlai György pszichológus a demokratikus közélet, a településfejlesztés és a műveltség presztízse körül folyó társadalmi méretű vitához tesz hozzá érdekes adalékokat. G. T. Színdinamikai tervezés ad sajátos jelleget a panelházaknak Új városrész épül Komlón Szentlőrinc neve egybeforrott a hazai burgonyatermesztés megújításával. Az Állami Gazdaság a hetvenes évek eleje óta foglalkozik burgonyával; új, nagy hozamú fajták beállításával, új technológiával és technikával intenzív termesztési rendszert dolgoztak ki, s ma már ott tartanak, öntözéssel minden évben megtermelik a hektáronkénti 34—35 tonna burgonyát: Gesztorságuk mellett országosan elismert rendszer és társulás jött létre, szakmai tevékenységük az egész országra kisugárzik. Az Állami Gazdaság rendszeresen tájékoztatja a szakmai közönséget az újabb és újabb termesztési eredményekről. Egy ilyen tapasztalatcserére került sor tegnap a Takarmánytermesztési Kutató Intézet Bicsérdi Kutató Állomásán, ahol a szentlőrinciek az állomással és a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetével közösen burgonyafajta- és technológiafejlesztési bemutatót és tanácskozást tartottak. Dr. loó József, a gazdaság igazgatóhelyettese egyebek mellett örömmel nyugtázta a termelés, az ország ellátása mennyiségileg megoldott, sőt utóbb exportra is jutott, s most a burgonyatermesztés minőségi oldala került előtérbe, vetett fel újabb követelményeket. Habár — jegyezte meg később — a hazai termesztők mintegy válaszúihoz érkeztek, a felvásárlási árakat 8—10 éve nem emelték — tavaly 1 tonna burgonyáért 3300 forintot fizettek a felvásárlók —, közben a termelési költségek tetemesen megemelkedtek. A költségemelkedést a hozamok növelésével most már nem lehet ellensúlyozni. Ezért kell valaminek történnie, nehogy a termelési kedv alábbhagyjon, mennyiségi visszaesés következzen be. A szentlőrinci törekvésekről szólva az igazgatóhelyettes többek között elmondta, mivel a fajtakérdés döntő, kiterjedt kísérleteket főlytatnak a külföldi és hazai vetőburgonyákkal. A legjobban bevált a holland Desiré, de több más ígéretes fajtával is próbálkoztak. A cél az ipari feldolgozásra legalkalmasabb, kedvező bel- tartalmú és jó eltarthatóságé burgonyák termesztése. Ezzel összefüggésben beszámoltak a Bicsérdi Kutató Állomáson a szentlőrinciek megbízásából folyó, biztató kísérletekről, melyek a vírusmentes vetőgumó előállítását, a burgonya mik- roszaporítását célozzák a biotechnika segítségével. Ha mindez a nagyüzemi gyakorlatban is beválik, idővel az importált fajták egy részét kiválthatják. Az Állami Gazdaság a burgonyatermesztés komplett rendszerét tovább szeretné tökéletesíteni, a gépesítettség; fokot magasabbra emelni. Többek között a talajfertőtlenítésre injektálógépet vásároltak, s vele kísérletet folytatnak, új, a vizet egyenletesebben adagoló öntözőberendezésekkel rendelkeznek, kísérleteket folytatnak a vetőgumó őszi csávázásával. A lehető legkevesebbre kívánják leszorítani a betakarításnál keletkező, a burgonya romlását okozó sérüléseket. Élénk piackutatást végeznek, hogy jó pénzért értékesüljön a vajszlói üzemükben gyártott burgonyapehely. A gabonaiparral együttműködve lángos- és fánkporok előállítására is gondolnak. A burgonyapely- hel külföldre — Angliába, Ausztriába, Izraelbe és Japánba - is kiajánlották, az angolok véleménye: a vajszlói burgonyapehely minősége vetekszik a legjobb amerikai készítményekével. Az üzleti tárgyalások — melyek középpontjában az ár áll — most folynak. Mellesleg a szentlőrinciek licencszerződést kötöttek az NSZK-beli Fanni céggel, a megállapodás értelmében a vajszlói burgonyapelyhet a világhírű márkanévvel forgalmazhatják. Miklósvári Zoltán Az év végéig tíz panelház felépítését tervezi a Tolna megye; Állami Építőipari Vállalat a Sikonda—Mecsekfalu—Dá- vidföld határolta területen, azaz közismertebb nevén, az új si- kondai városrészen. A javában folyó munkálatok során eddig két épületet szereltek össze a Szekszárdról szállított, előregyártott elemekből, és rövidesen elkészül a harmadik létesítmény is. Az ötszintes házak tetejéről jól láthatók a további munkálatok, egymást követve készül a negyedik, az ötödik és a hatodik építmény fogadószintje, s jól halad a hőtávvezeték építése is. A már tető alá került házakban 15—15 lakás található, a földszinten pedig a különféle kereskedelmi egységek fogadására alkalmas helyiségeket alakítottak ki. A lakások közül a legkisebb másfél, a legnagyobb pedig háromszobás. Külön érdekessége az új lakótelep építésének, hogy itt alkalmazzák először a városban a színdinamikai tervezést. Elképzelések szerint, bizonyos szempontok alapján összeállított színekben játszik majd minden épület. A színárnyalatok különböző elrendezéséből kialakuló vonal megtöri az egyhangúságot, a korábbiaktól eltérő, ám sajátos jelleget ad a lakótelep panelhózainak. A terület — amelynek arculata most már rohamosan változik — a feltételezések szerint évszázadokkal ezelőtt is lakott hely volt. Erre utalnak a korábban előkerült római kori tégla- és cserépmaradványok, valamint a feltételezhetően ugyanebből a korból származó egyéb leletek. Szakemberek véleménye szerint az sem kizárt, hogy az építkezés tőszomszédságában, az ideiglenesen kerítéssel körülvett domb alján egy római kori épület maradványai várnak feltárásra. A feltételezett leletek egyelőre nem hátráltatják az építkezést, hiszen az ütemezés szerint Mecsekfalu irányában haladnak tovább. Az egykori patakvölgy szomszédságában hatalmas markolók harapják a földet és hódítanak el újabb és újabb darabot az épülő városrész számára. Ferenci Demeter Gyorsabb, színvonalasabb szolgáltatás Mi, hol található az OTP-nél? A közelmúltban adták át lendeltetésének Pécsett az OTP Baranya megyei Igazgatóságának reprezentatív épületét. Ezzel egyidőben a lakosság gyorsabb és színvonalasabb ellátásának érdekében szervezeti módosítást hajtottak végre. Hol, mit intéznek jelenleg az ügyfelek? Erről tájékoztatta lapunkat Balatonyi Dezső igazgató. A leglényegesebb változás, hogy az igazgatóság hitelosztályát számlakezelő fiókká alakították át, mely augusztus 1- től a Kossuth Lajos utca 11. szám alatt működik. Ez az önálló egység foglalkozik az átutalási betétekkel, postabetétekkel, hosszú és rövid lejáratú hitelszámlák vezetésével. A fiókban pénztárszolgálatot tartanak, ahol nem csupán a felsoroltakkal kapcsolatban, hanem egyéb takarékpénztári üzletágakkal kapcsolatos átutalási postautalványt is befizethetnek az ügyfelek. A számla- kezelő fiók létrehozását az indokolta, hogy egy helyre vonják össze azokat az ágazatokat, melyek feldolgozása számítógépen történik, így az ott dolgozók speciális képesítésükkel hatékonyabban intézzék a . lakosság ügyeit. Az igazgatóság új, Rákóczi út 44. szám alatti épületében lévő helyiségeiben foglalkoznak azokkal a feladatokkal, amiket korábban a Kossuth Lajos utcai és a Bem utcai egységek láttak el. A főbejárattól balra a betétosztály működik, mely a takarékbetét-ügyintézést, valutavételt és -eladást, devizaszámlák vezetését, csekkszámlát, KST-t, szakszervezeti bélyeget, lakásletétet, gépkocsi fedezeti betétet, totó-lottószelvény-értékesítést, nyeremények kifizetését végzi. Ez az osztály látja el a pénztárszolgálatot: az igazgatóságnál működő négy pénztárnál folyamatos munkarendben Jehet befizetni, vagy pénzt felvenni. A főbejárattól jobbra található a hitelosztály, mely a rövid és közép lejáratú hitelek, építési kölcsönök folyósításával, ingatlanépítési és -értékesítési feladatok ellátásával foglalkozik. A lakosság munkaidőn túli ügyintézésének elősegítéséért az igazgatóság épületében szombatonként 7,45 órától 11 óráig ügyeletet tartanak, melynek során egyebek közt takarékbetét be- és kifizetésre, valutavásárlásra, átutalási postautalványok befizetésére kínálkozik lehetőség. Az OTP Bem utcai volt igazgatósági épületében a napokban kezdődik az átalakítás, mely az ígéretek szerint még az idén befejeződik. Ennek elkészülte után a Kossuth Lajos utcából ide köitözik a számla- kezelő fiók. Ezek után pedig a tervek szerint a Kossuth Lajos utcai egységet felújítják, s egy kis létszámmal működő korszerű fiókot hoznak létre, ahol elsősorban takarékbetétekkel, valutavételiéi és -eladással foglalkoznak majd. R. N. Pécsi utcák — híres emberek Czinka Panna Hetven éve annak, hogy Dózsa Endre Kolozsvárott megjelentette két kötetes regényét Czinka Pannáról. Előtte Ökrös Bálint színművet írt róla, míg Jókai Mór a Szeretve mind a vérpadig című regényében állít emléket számára — erős költői szabadsággal a kuruc korban szerepeltetve. Pedig II. Rákóczi Ferenc híres cigányprímása nem ő volt, hanem a nagyapja, aki a bujdosó fejedelmet állítólag még Rodostóba is elkísérte. Az unokára vonatkozó életrajzi adatok ingadozóak. Czinka Panna valószínűleg Sajó- gömörön született 1711-ben vagy 1720-ban.. Kiváló zenei érzékét apjától örökölte: már kilencéves korában hegedűvirtuóz. Csodás hegedűjátékával ámulatba ejtette Lányi János Gömör megyei földbirtokost, aki a szép cigánylányt Rozsnyóra küldte az ottani városi karmesterhez tanulni. Czinka Panna tizennégy éves korában férjhez ment egy ügyes cigányzenészhez, majd férjével és annak két fivérével zenekart alakítva az egész országot bejárta, s főleg Rákóczi- nótáival a nemzeti érzést erősítette. 1772 február elején halt meg. Ennyi a valószínűsíthető életrajzi adat. Fáy István azonban (valószínűleg 1858-ban) sokkal színesebben állítja elénk Czinka Panna alakját: „Czinkcf Panna, új és bájteljes nóták szerzője született Somogy megyében 1732 körül cigány szülőktől, de feltűnő szépsége miatt közönségesen »a szép cigánynőnek« neveztetett. Nótáit oly remekül hegedülte, hogy azokkal a műértőket is elragadta. Halálát versekben ünnepelték és gyászolták. Jeles Amati-féle hegedűjét, melyet gróf Csáki bíbornoktól ajándékul nyert, annyira szerette, hogy azt koporsójába tétetni rendelte. Ezen akkori időben Orphea csak nemzeti ruhában, veres dolmányban, sárga csizmában és drágakövekkel kirakott ruhában jelent meg. Fájdalom, hogy gyönyörű szerzései közül csak kevesek maradtak fenn. Néhány ezen szerzései közül, miket Vatzek kanonok úr Czinkától már aggkorában másolatban ajándékul nyert, ielenleg én kezemben vannak." Nos, az igazság az, hogy Czinka Panna ..bájteljes nótái” sem Vatzek Károly, sem Fáy István, sem pedig Káldy Gyula birtokában sohasem voltak, mert Czinka Panna nótákat nem írt, csak szívvel-lélekke) játszott. Az ilyen neki tulajdonított szerzemények, mint a háromszáz özvegy nótája, a halott tánc, ősapáink dala apokrif alkotások. Czinka Panna népszerűsítését elősegítette az az 1946- ban bemutatott opera, amelynek zenéjét Czinka Panna balladája címmel Kodály Zoltán szerzetté Balázs Béla szövege alapján. Kodály ekként nyilatkozott e művéről: „Balázs Béla még 1945-ben elküldte a darabot, hogy zenét szerezzek hozzá. Érdekes, új felfogással állítja elénk az Ocskay-prob- lémát. Szívesen vállaltam a sok év után hazatérő ifjúkori jóbarát művét... A ballada vége nem egyszerűen himnikus csodavárás: annak az igazságnak a bizonyítása, hogy csak egyesek pusztulhatnak, — a nemzet élete örök." Kodálynak ebben az 1975- ben Szegeden felújított művében a Rákóczi-indulón kívül megszólal a Rákóczi-nót:i is, amely a XVIII. század végétől nemzeti énekünkké vált. Történetisége egybefonódik Czinka Panna muzsikájával is, a nemzeti fájdalom kifejezésével, a Rákóczi szellemét idéző boldogabb jövő várásával: A ledőlt országok hamvain / Egy szép kor támad lel, / Mely lelket tölt, mely szívet ráz / Neve zengésivei. Tóth István dr.
