Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-10 / 220. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XL. évfolyam, 220. szám 1983. augusztus 10., szerda Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Homok a hegyekből (3. oldal) Építési tájékoztató ^ Wi| (3. oldal) Jubileumi egyetem (6. oldal) Iskolabővítés társadalmi munkában (5. oldal) Honfoglalás előtti avar sírok Avar kori korsók a kertvárosi leletből Elismerés a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak Hz MSZMP Baranya megyei Bizottsága végrehajtó bizottságának állásfoglalása Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága végrehajtó bizottsá­ga 1983. augusztus 9-i ülésén tájékozódott a mezőgazdasági munkák helyzetéről. Megállapították, hogy a ka­lászosok betakarítása július vé­géig befejeződött. A búza ter­mése július 21-re, az őszi árpáé pedig már júniusban biztonság, ba került. A kalászosok átlag­termése a csapadékhiány elle­nére kimagasló, őszi búzából minden eddigit meghaladó. A gazdaságok az őszi káposzta- repcét és a magborsót is be­takarították és a napokban megkezdték a szója aratását. Az üzemek jól felkészültek az aratásra, a munka szervezetten, rendben, fegyelmezetten folyt. Ezt jól segítették az ellátó, szol­gáltató, valamint a felvásárló vállalatok. A munkákat befeje­ző üzemek segítséget adtak a rászorulóknak. A betakarítás járulékos mun­kái — szalmalehúzás és -bálá­zás, valamint a tarló elmunká- lása — kissé vontatottan követ­ték az aratást, de annak végez­tével meggyorsultak és gyakor- latilog befejeződtek. A gazdaságok jelentős része az őszi árpa után a szokásos­nál nagyobb területen, mintegy 7 ezer hektáron végzett másod- és tarlóvetést. Mind a másod­vetések, mind a kapásnövények jó termést ígérnek. Fejlődésüket az utóbbi napokban lehullott csopadék biztosítja. Az üzemek többségében már megkezdték a jövő év előkészí­tését. Hordják a szerves trágyát, végzik a kiszórását és alászán- tását. A korábbi éveknél na- gyob területen végeznék mély­lazítást, amihez az esőzések jó talajállapotot biztosítanak. A végrehajtó bizottság el­ismerését fejezi ki a mező- gazdasági üzemek dolgozóinak, vezetőinek, eddigi eredményei­kért, helytállásukért. Egyben fel­hívja a figyelmet a még vissza- lévő nyári és őszi munkák idő­ben és szervezetten történő el­végzésének fontosságára, az ehhez fűződő alapvető fontos­ságú népgazdasági és üzemi érdekekre. Gazdag leletanyag a Kertvárosban Több ezer darab értékes tárgy Nagy létszámú közösség élt a területen Pécs-Kertvárosban befejező­dött a késő avar kori temető feltárása, a leletmentés. A rend­kívül gazdag és ritka lelet­anyag restaurálása folyamat­ban van. Az eddig elkészült darabok (fegyverek, övveretek, női ékszerek, kerámiák stb.) is arról tanúskodnak, hogy a magyar honfoglalás előtti év­tizedekben itt élő avar közös­ség igen jómódú gazdasági viszonyok között, rendkívül fej­lett kultúrával rendelkezett. Mint annak idején hírül ad­tuk, tavaly áprilisban a Saro- hin tábornok útján épülő óvo­da-bölcsőde alapozásakor az ott dolgozó építőipari szakkö­zépiskolás diákok váratlanul régi sírokra, a sírokban kerá­mia edényekre, fémcsatokra bukkantak. A leleteket azonnal eljuttatták a múzeumba, ahon­nan a szakemberek helyszíni szemlére indultak, s rövidesen megkezdték a környező sírok feltárását. Nagy Erzsébet, a pécsi Ja­nus Pannonius Múzeum régész muzeológusa, az ásatások ve­zetője elmondta, hogy munká­jukhoz az illetékes tanácsi szer­vektől és az építőktől egy­aránt minden segítséget meg­kaptak. Ez a támogatás és segítő készség a leletmentés idei folytatására is vonatkozik. Jó együttműködésük eredmé­nye, hogy a régészek munká­jával párhuzamosan folyt az építkezés is; az ásatás cse­kély mértékben, csupán mun­kaszervezési akadályokat okoz­hatott, s nem hetes, hónapos csúszásokat. Az idei munkála­tok előtt a muzeológusok vala­mennyi illetékes szervvel egyez­tették; milyen ütemezésben vo­nulnak fel a tervezett környe­ző középületek munkálataihoz, és rendszeres kapcsolatot tar­tottak az építésvezetővel is. A feltárás hétvégeken, alkalmi társadalmi munkások segítsé­gével is megállás nélkül folyt, így márciustól július végéig az avar temető megkutatása befe­jeződhetett. Az eredmény: mintegy 4500 négyzetméternyi területen ösz- szesen 535 sírt tártak fel. Na­gyobb részük IX. századi te- metkezésű. Baranya mintegy 40 ismert késő avar kori temetője közül a nagy többség jóval korábbi, ez az időszak kevés­bé ismert. A sírok jelentős ré­sze a század derekán, tehát a honfoglalás közelében kelet­kezett. Ezek leletanyagban, s azok régészeti, illetve ötvös- művészeti értékében különös­képp gazdagok. Találtak külön ló-sírokat a lovasok sírja mel­lett. Egyilí-másikba 2—3 föl- szerszámozott lovat is eltemet­tek, ami a Kárpát-medencé­ben, az eddigi szakirodalom alapján, egyedülálló jelenség. Kardok, lándzsák, fokosok, nyíl­hegyek, öntött bronz- és ara­nyozott övveretek kerültek elő a férfisírokból. A női sírok használati eszközöket (vaské­sek, orsógombok, tű, sarló stb.) és különleges szépségű éksze­reket;' jellegzetes szlávos fél­hold alakú csüngős arany fül­bevalókat, hajfonatdíszeket, ezüst lemezeket, gyöngyöket, bronzékszereket, illetve fekete és szürke házi kerámiákat, díszedényeket, amforákat rej­tettek. Az összes lelet több ezer darab. Októberig mintegy 50—60 sír anyagát restaurálják, a többit később. A feldolgozás munkálatai előtt annyi máris megállapítható, hogy az itt élő nagy lélekszámú avar kö­zösség találkozhatott a honfog­laló magyarokkal. W. E. Ki veszélyeztet? Nicaragua nem jelent­het veszélyt az Egyesült Ál­lamok biztonsági érdekei­re, ahogy Washingtonban azt állítják. Egyfelől nem áll szándékában támadást intézni az Egyesült Államok ellen, másfelől nem is vol­nának meg erre eszközei — jelentette ki Tornas Bor­ge Martinez, a nicaraguai belügyminiszter a The Guardian című -lap keddi számában megjelent nyi­latkozatában. Ha egyáltalán létezik „veszély” Washingtonra nézve, ennek politikai, er­kölcsi alapjai vannak: Ni­caragua a saját útját akar­ja járni — saját, demok­ratikusan megválasztott kormánnyal és önálló em­beri jogi politikával — fűz­te hozzá a miniszter, majd kifejtette, hogy az ameri­kai állításokkal szemben a Szovjetunió sosem adott parancsokat Managuának, segítségét sosem kötötte feltételekhez és sosem be­szélt támaszpont létesíté­séről nicaraguai területen. Rjugoszläu állam­elnök beszéde a Tito utáni időszakról Észak-európai országok az atouifegyver- mentes övezet mellett Nem váltak be a találgatások Jugoszláviának Tito nélkül is volt ereje ahhoz, hogy folytassa a titói politikát, nem, igazolód­tak be azok a találgatások, amelyek a Tito halála utáni Ju- goszáviára vonatkoztak — je­lentette ki Mika Spiljak, a ju­goszláv állomelnökség elnöke az Isztriai-félszigeten fekvő Pa- zinban egy évfordulós ünnepsé­gen mondott beszédében. Spiljak emlékeztetett rá, hogy a kollektív vezetés eredménye­ként semmilyen hatalmi harcra nem került sor Jugoszláviában Tito halála után, s alaptalan­nak bizonyultak az ország ré­szekre való szakadására vonat­kozó találgatások. Nem igazo­lódott be az a jóslat sem, hogy Jugoszláviának Tito nélkül nem lesz ereje folytatni el nem kö­telezett és önigazgatási politi­káját. A jelenlegi gazdasági ne­hézségek kapcsán elhangzottak olyan jóslatok is, hogy Jugoszlá­via szét fog hullani, mert meg­erősödtek a köztársaságok és mert, úgymond nincsenek táv­latok. A koszovói események még inkább alátámasztani lát­szottak ezeket a jóslatokat. A koszovói helyzetet azonban na­gyobb problémák nélkül ren­deztük, nem semmisítjük meg a nemzeti szabadságokat, ha­nem ellenkezőleg, erősítjük, s ezen keresztül erősítjük az or­szág egységét is — mondotta a jugoszláv államelnök. Spil­jak végül kiemelte: Jugoszlá­via elég erőt talált ahhoz is, hogy igen határozott intézke­déseket tegyen a gazdaság megszilárdítása érdekében. Finnország és Svédor­szág úgy véli, hogy egy észak-európai atomfegyver­mentes övezet nemcsak <iz északi országok érdekeit szol­gálná, hanem Európa más tér­ségeiben is hasonló megoldá­sokra ösztönzözne — mondotta Kalevi Sorsa finn miniszterel­nök. Finnország, Svédország, Nor­végia, Dánia és Izland kor­mányfőinek kétnapos helsinki értekezletét sajtóértekezlettel fejezték be. Sorsa ezen el­mondta, hogy elvileg Norvégiá­nak és Dániának sincs kifogá­sa ilyen övezet ellen, de mind­két skandináv állam szíveseb­ben látna olyan formát, amely szervesen illeszkedne a NATO és a Varsói Szerződés tagálla­mai közti átfogóbb megoldás­ba. Mecseknádasdon, a falu közepén a csomópontot szélesítik. (Cikk az 5. oldalon) Läufer László felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom