Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)
1983-08-09 / 219. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt namo XL. évfolyam, 219. szám 1983. augusztus 9., kedd Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja . A tartalomból: Lakásszerzés eltartási szerződéssel (6. oldal) A nyári vásár első napja (5. oldal) Békemegmozdulások Súlyos összetűzésekre került sor a szicíliai Comiso NATO- bázisának környékén hétfőn béketüntetők és rendőrök között. 'A nemzetközi nyári béketábor szóvivője szerint nyolcvan tüntető megsebesült, amikor a hatóságok feloszlatták a támaszpont bejáratait elzáró mintegy ezerfős tömeget. Súyosan megsebesült Fabio Crucianelli olasz parlamenti képviselő is. Mintegy negyven tüntetőt le- ta rtóztattak. * Kétnapos nemzetközi béketanácskozás kezdődött hétfőn Nogaszakiban — abban a japán városban, amelyre 1945. augusztus 9-én az amerikaiak ledobták a második atombombát. Harminchárom ország és tizenöt nemzetközi szervezet képviselői több munkacsoportban vitatják meg a nukleáris fegyverkezés elleni harc módszereit, s kidolgozzák a világ népeihez és kormányaihoz szóló békefelhívást. Háborúellenes nagygyűlést tartottak hétfőn az ukrajnai Kramatorszk városban. A résztvevők határozatban hívták fel a világ népeit arra, hogy harcoljanak az emberi civilizáció megmentéséért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a nukleáris fegyverkészletek megsemmisítéséért. Eredményes volt a kubaifrancia találkozó Elégedetten értékelte Fidel Castróval létrejött találkozóját Claude Cheysson francia külügyminiszter, aki vasárnap érkezett haza kéthetes latinamerikai körútjáról. Párizs és Havanna viszonyának javulása — Cheysson értékelése szerint — őzt mutatja, hogy lehetséges a párbeszéd a különböző politikai rendszerekhez tartozó országok között. Cheysson hétfőn nyilatkozott az egyik francia rádióállomásnak. Az 1959-es kubai forradalom óta Cheysson személyében első ízben látogatott francia külügyminiszter a karibi szigetországba. Cheysson realista politikusnak nevezte Castrót, aki felismerte a közép-amerikai helyzet veszélyességét. A francia külügyminiszter beszámolója szerint a kubai vezető a találkozó során azt igyekezett bebizonyítani, hogy van lehetőség a problémák belső, politikai megoldására — különösen Salvadorban. Cheysson szerint is lehetséges a megoldás, mert — mint mondotta — „ezek az országok jobban ismerik a helyzetet, mint ahogy az Egyesült Államok, vagy mi gondoljuk, hogy ismerjük”. Megkezdődött az őszi betakarítás Itthonra, a Szovjetunióba és az NDK-ba Zöldborsórekord a Szigetvári ■■■■■■■■■■■■■ aMHaHnnnni Konzervgyárban Feldolgozás "7A millió forint értékben 2013 tonnát, a szigetvári Zrínyi tsz 1145 tonnát, a belvárd- gyulaiak predig 1112 tonnát szállítottak be, s a legszebb megyei átlagot Kétújfalu érte el: 5,6 tonnával. A feldolgozás jó ütemben folyt: a beszállítást tudta követni, s így mára már üvegben és raktárban a termés: mintegy 74 millió forint értékben. (Ez kilónként 9,40-es árat jelent.) Mindezt figyelembe véve — s értesülve a termelők elégedettségéről is —, az idei év a következő éveket is megalapozni látszik. Maretics József kétújfalusi tsz-elnök szerint soha ilyen jó még nem volt a konzervgyári „hozzáállás": azaz a partneri kapcsolat igazi segítőkész, partneri volt. A gazdaság anyagilag sem bánta meg a cukorborsó termesztést, hiszen hektárra vetítve 15 ezer forint hasznot hajtott. Hasonlóképpen jó véleményt mondott Vitele Pál. a belvárdgyulai elnök is. Számukra is egyértelműen hasznos volt a borsó, s ezt mi több, kétmillió forintos árbevétel fémjelzi. A termelői kedv tehát megvan — még egy új név is akad a jövő évi termelők között: Mozsgó, 150 hektárral lép be —, s ha jövőre minden összejön, újabb rekordnak nézhetünk elébe. (Csak jellemzésképpen: 1982-ben 6750 tonnát, 1981-ben 5000 tonnát, 1980-ban 7700 tonnát — ez szintén szép esztendő volt! — 1979-ben pedig 3780 tonnát dolgozott fel e keresett termékből a Szigetvári Konzervgyár.) S végül még egy információ: a belkereskedelem mellett a Szovjetunió és az NDK kap az idei szigetvári borsóból. K. F. Az idén 8000 tonna zöldborsót dolgozott fel a Szigetvári Konzervgyár! Ez a meny- nyiség rekord: soha ennyit nem hozott még egy kampány. Az örömben némi üröm: az idei átlagtermés nem volt valami- fényes, összesen 1723 hektárról szedték le a termést s a hektáronkénti átlag 4,6 tonna volt. Gombos Ferencné, a gyár diszponense szerint közel 1000 tonnával többet vettek át a gazdaságoktól mint a leszerződött mennyiség, s ez végül is igen jó. A legnagyobb termelők között a kétújfalusi tsz Az ország legrégibb termőkörzetében, a Mecsek vidékén megkezdődött az őszi érésű növények termésének betakarítása. A következő hetekben, hónapokban. összesen 120 ezer hektárról gyűjtik be a különféle terményeket a baranyai gazdaságok. Legdélebben fekvő megyénkben mindig is hamarabb következik be az érés, mint az ország más tájain, az idén azonban a hosszan tartó szárazság és forróság hatására szokatlanul korán munkára indultak a betakarító gépek. Legutóbb 1952 nyarán volt ilyen korai termésérés. A szakemberek mindazonáltal hangsúlyozzák: nem kényszerérésről von szó, hanem a tenyészidő két héttel rövidült, ami persze befolyásolja a terméshozamok alakulását. A mohácsi járás mezőgazda- sági üzemei hozzáláttak a szója aratásához. Évekkel ezelőtt a legtöbb baranyai agronómus jóformán csak a szakirodalomból ismerte ezt a fehérjében gazdag szántófödi növényt, az idén viszont már a megye egyik vezető növényi kultúrája: 8715 hektáron hozott termést. Több helyütt megkezdődött a kukorica után legnagyobb területű takarmánynövényünk — a silókukorica — vágása. A szárazság miatt a vártnál kisebb zöldtömeget adnak a táblák, bár az utóbbi napokban lehullott csapadék még javít a hozamokon. Sőt: a szakemberek orra számítanak, hogy a legerősebb vetéseket átminősíthetik szemeskukoricának, azaz csövestermést takaríthatnak be róluk. S erre azért is szükség lehet, mivel helyenként — kiváltképpen a Dráva mente rosz- szabb vízháztartásé födjein — a szemesterménynek vetett kukorica egy részét valószínűleg silóként lehet csak hasznosítani. A Szentlőrinci Állami Gazdaságban szedik a burgonyát, a Bikali Állami Gazdaságban szüretelik a komlót és a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban aratják a szántóföldi babot. Az utóbbi napok hővös, nedves időjárása „lélegzetvételhez" juttatta a növényeket megyénkben rs. A szárazság okozta gond azonban nem szűnt meg, hiszen csak kis része esett annak, mint amennyire szükségük lett volna a növényeknek, továbbá rendkívül szeszélyes elosztású volt a csapadék. Egyes helyeken 20—25 milliméter eső áztatta meg a földeket, van azonban olyan terület is, ahol csak a port verte el: az egy millimétert sem éri el a lehullott csapadék mennyisége. Baranya legnagyobb részén mindenesetre enyhült az aszály szorítása: megszűnt a talaj cserepessége és felfrissült a növényállomány, s ami a legfontosabb, az eső elejét vette a kényszerérésnek. Telik a borsóraktár Az NSZK lakóinak 65 százaléka ellenzi a rakétatelepítést Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke, volt kancellár a The Washington Post című amerikai lap által vasárnap közölt cikkében cáfolta a nyugateurópai rakétatelepítési híveinek érveit és felszólította az Egyesült Államokat: tanúsítson nagyobb rugalmasságot a genfi tárgyalásokon. Brandt cáfolta főbbek között azt a nyugati érvet, amely szerint az amerikai közép-hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítése után Genfben hamarabb megállapodásra juthatnak a Szovjetunióval. „Könnyebb elkerülni a rakéták telepítését, mint elérni eltávolításukat, ha már egyszer elhelyezték őket”. A szociáldemokrata politikus indokoltnak nevezte azt a szovjet igényt, hogy a közép-hatótávolságú rakétákról folyó tárgyalásokon vegyék figyelembe a brit és francia atomütőerőt is. Brandt hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a hadászati-interkontinentális és a közép-hatótávolságú rakéták kérdését együtt tárgyalják, illetve, hogy az ezekről a rakétákról folyó két genfi tanácskozássorozatot egyesítsék. „Feltételezem, hogy az atomháborút nem lehet korlátozni vagy keretek között tartani. Ezért mi európaiak úgy véljük, hogy ezeket a halált hozó potenciálokat egyetlen veszélynek kell tekintenünk. Mindkét rakétafajta számát korlátozni és csökkentem kell" — mondta Brandt. A szociáldemokrata politikus végezetül cáfolta, hogy a nyugat-európai lakosság rakétaellenessége amerika- ellenesség lenne. Utalt a legutóbbi közvéleménykutató felmérésre, amely szerint az NSZK lakosságának 90 százaléka támogatja a NATO-t és a nyugatnémet—amerikai szövetséget, ámde 65 százalékuk ellenzi az amerikai rakéták NSZK-beli telepítését.
