Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-08 / 218. szám

n lD n KRÓNIKA ti iDI 1 krónika! :::>x A hét embert Borsányi Lászlá néprajzkutató Az asztalon, amely mellett Borsányi László történész-nép. rajzkutatóval beszélgetünk, két színes, műanyagból öntött indián áll. A társaság legfia­talabb tagja a hároméves Marci választotta egy bazár, ban. Máskor ennek nem len­ne jelentősége, de most az indiánokról beszélgetünk: az igazi indiánokról, akik között Borsányi László öt hónapot töltött 1981-ben. — Hogy kezdődött? — A teljesen normális if­júkori romantikával. Sokat olvassam az indiánokról, és minél többet megtudtam az életükről, annál erősebb volt bennem a törekvés úgy meg­maradni ifjúkori álmaimnál, hogy az igazat írhassam és taníthassam az indiánodról. Ők nem azonosak May Ká­roly és Hollywood indiánjai­val, akiknek egyik kezében skalpoló kés, a másikban to. mohawk, és harsány csata- kiáltással törnek a sápadtar- cú angolszászok életére. Ezek a klisék károsak, mint minden klisé amely népekről, hemze. tekről leegyszerűsítő általá­nosságokat fogalmaz meg. — Milyennek ismerte meg az indiánokat? — Udvariasnak és tartóz, kodónak. Magyar—amerikai ösztöndíjjal 15 hónapot töl­töttem egy új-mexikói egye­temen, majdnem fél évet pe­dig a navaho és az oglaha- sziu indiánok rezervátumá­ban. Egy ottani vicc szerint az átlagos indián család négytagú: apa, anya, gyerek és egy néprajzkutató. Vagyis az indiánok megszokták, hogy idegenek tanulmányozzák őket. Kunyhóban éltem ve. lük, úgy érzem, hamar befo­gadtak: részt vehettem szer­tartásaikban, amelyekért még a városban élők.is hazaláto­gatnak a rezervátumokba. Az indiánoknak a mai amerikai társadalomban elfoglalt he­lyére, személyes közérzetükre is jellemző — szomorú — példa, hogy amikor egy helyi újságban nyilatkoztam a munkámról, indián barátaim azt mondták: „tetszett, mert úgy beszéltél rólunk, mintha emberek lennénk." — Miért van szüksége egy magyar néprajzosnak arra, hogy az indiánok életmódját kutassa? Mi haszna van eb­ből a magyar tudománynak? — Kultúránk hagyományo. san Európa-központú, holott az európai kultúra kora a történelemben viszonylag rö­vid. Napjainkban, amikor igen kicsi a világ egyetlen távol; nép megismerése elől sem zárkózhatunk el. Az amerikai indián társadalom változásain vizsgálhatjuk, mi­lyen állomásokon ment át az emberiség a törzsi társada. lomtól máig, feltárhatjuk és ápolhatjuk a megőrzésre méltó erkölcsi, kulturális ér­tékeket. Ha egészen mélyre ásunk találunk közös voná­sokat a táltos hitben és a sámánizmusban, párhuzamo­kat az indián törzsi és a ke­let-európai paraszti kultúra között. A saját helyünket is jobban meg tudjuk határozni a világban, ha ismerjük q tcbbi kultúrákat, tudomá­nyunk színvonalát az indoló- gusok az africanisták, orien­talisták száma is minősíti. És — érdekességként — Kossuth Lajos is járt az indiánok kö­zött, akik a korabeli újságok tanúsága szerint egy szabad, ságáért küzdő kis nép „törzs­főnökét” ünnepelték benne. — ön a magyarlukalai tájházban táborozó fiatalok­nak tartott előadást az indián kultúráról. Vagyis egészen praktikus dolgokról kellett szólnia. — A lukafai táborban most a Guzsalyas-kör dol­gozik. Ebben a néprajzi szak. körben alkotó módon elevení­tik fel a kézművesség régi eljárásait. Filmet vetítettem nekik amelyen láthatták: pa. pírvékony nyírfakéregből csó­nakot varrnak az indiánok. €gy 500 éves technológia tökéletes kivitelezése ez. Gárdonyi Tamás Sziromszőnyeg Szekszárdon Tolna megyében a tavalyi ko­rainál is egy-két héttel hama­rabb virágba borultak a: japáni akácfák. A megyebeli, főleg a szekszárdi parkokban, utcákban és utak mellett sokféle terebé­lyesedő díszfák sötétzöld levél­sátorát laza bugájú, zöldes krémsórga-fehér virágok özöne színesíti. A kánikulai forróság­tól a korábbi napokban töme­gesen lehullott a nagy árnyé­kot adó fák viráqa és valóság­gal sárgás-fehér sziromszőnye­geken járnak lombjaik alatt az emberek. A hatalmas, szép fá­kat eavébként tévesen nevezték el, mivel nem Japánból, hanem Koreából és Kínából származ­nak, Európában alig kétszáz­ötven esztendeje honosodtak meg, s nálunk is kedveltté vál­tak mind Dunántúlon, mind a Nagyalföldön. 8. L. O Népszerű a kertmozi Za- lakaroson. Már tavaly is 24 000 néző váltott jegyet a vetítések­re, az idei évj részeredmények azt mutatják, hogy ezen a nyáron még több látogatója lesz a kertmozinak, ahol nem­csak filmeket vetítenek, hanem más szórakoztató műsorokat is rendeznek. A nagyobb forga­lom miatt megnövelték a par­koló területét, s új utat és járdát építettek a kertmozi­hoz. O Almási László sportfotói­ból nyílt kiállítás az eltelt szombaton délután a paksi atomerőmű új lakótelepének munkásművelődési központjá. ban. A nemzetközi és a hazai sportélet negyven érdekes je­lenetét megörökítő, fekete-fe­hér nagyméretű fotót mutatnak be. A kiállítást a Magyar Fo­tóművészek Szövetsége a paksi munkásművelődés központtal közösen rendezte, s augusztus végéig tekinthető meg. Olvasószolgálat Hírek, tudósítások, információk, események közölhetők: 10-től 12 óráig és 14-től 16 óráig a 15-000 telefonszámon Ügyeletes újságíró; MURÁNYI LÁSZLÓ Szerkesztőségi hirugyeletes NÉMETH TIBOR a 10-053 telefonszámon 16-tól 19 óráig CB-rádió hívójelünk: „Napló I." 16-tól 19 óráig a 25-ös csatornán. Ugyanaz elöl- és hátulnézet- ben... Ez lehet a csoda Tra­bant? O Fafaragások Vonyarcvas­hegyen. Az elmúlt héten nyílt meg Schmikli Géza népi fafa­ragó művész kiállítása a Vo­nyarcvashegy! körzeti művelő­dési ház nyári rendezvény- sorozatának keretében. A tár­lat augusztus 16-ig látható a nagyközségi közös tanács épü. létében. V O Észak-Mozowce népmű­vészete címmel nyílik kiállítás augusztusban a marcali mú­zeumban, a ciechanow; terü­letnéprajzi múzeum gyűjtemé­nyéből. A Somogy testvérme­gyéjéből érkező kiállítási anyag a népművészet csaknem min­den jelentős ágazatáról ke­resztmetszetet ad a látogatók­nak. O A fonyódi. Nyári Galériá­ban Deák Ilona festőművész és Lóránt Zsuzsanna Munkácsy- díjas szobrászművész kiállítása nyílt meg az elmúlt szomba­ton. Autóvásár nagyban és kicsiben Körtvélyesi László felvételei O Két jugoszláv művész kö­zös kiállítása látható augusztus 4-től a barcsi Dráva Múzeum­ban. Az érdeklődők a kiállí­táson Rafael Jugabel grafikus és Zlatko Kovacevic fotóművész alkotásait tekinthetik meg. O Konténeres szőlőoltvány. A Szekszárdi Állam; Gazdaság, ban új gazdasági munkaközös­ség foglalkozik a konténeres szőlőoltvány-előállítással. A Szekszárdi Állami Gazdaság idén 15 fajtából 100 000 vesz- szőt oltottak. A gazdaság az oltványok egy részét a saját ültetvényeinek pótlására hasz. .nálja fel, de jelentős mennyi­ség jut a kistermelők számá­ra is. O Háztartási alkatrészbolt. Szekszárdon megnyílt az ország egyik első olyan boltja, ahol a háztartási kisgépekhez és híradástechnikai készülékekhez, rádiókhoz, televíziókhoz való alkatrészek vásárolhatók. Az alkatrészboltot — a Mikes ut­cában, a korábbi GELKA-ki- rendeltség helyén rendezték be csaknem egymillió forint ér­tékű árukészlettel. O Padlófűtéses fürdő a ró­mai korból. Zalalövőn római kori település maradványait tárják fel a régészek. Az ása­tások során egy egész telepü­lésrendszer kőházainak marad, ványaira bukkantak, köztük egy hatalmas méretű, szálláshelyül szolgáló épületre. A régészeti feltárás során padlófűtéses für­dőt és bolthajtásos csatorna­maradványokat is találtak a zaíalövői leletek között, O Szobaszökőkutak gyártá­sát kezdték él a kaposvári Fa­zekas Háziipari Szövetkezetben. A szobaszökőkutak nyugati megrendelésre készülnek. A kaposvári szövetkezet a közel­múltban kedvező ajánlatokat kapott Svájcból -és az USA-ból egyedi tervezésű tálak és kor­sók szállítására. O Erdőtelepítés a Balaton- parton. Tízezer hektáron tele­pítenek erdőt az ezredfordu­lóig a balatoni üdülőkörzetben. A program megvalósításával a jelenlegi 21,5 százalékról 24,3 százalékra emelkedik a térség­ben az erdőterület aránya. O Lipták György grafikus- művész tárlata nyílt meg a bonyhádi Vörösmarty Mihály Művelődési Központban. Az augusztus végéig látható ki­állításon csaknem félszáz al­kotást szemléltetnek, köztük a magyar költészet legnagyobb alakjairól rézkarc-sorozatot, va­lamint ifjúsági regények il­lusztrációit. Baky Péter nagy sikerű tárlata Szekszárdon Boky Péter festőművész' har­minchárom művét láthatják az érdeklődők, az elmúlt hét vé­gétől kezdve szeptember 5-ig o Szekszárdi Babits Mihály Műve­lődési Közpotn földszinti kiállí­tási és kamaraszínház-termé­ben. A fiatal — 35 éves — festő­művész fogorvos feleségét követ­ve Budapestről költözött Zombára néhány éve, s a Tolnai megyei Tanács ösztöndíjban részesítette, hogy méltán, azt meglepően érett, kitűnő alkotásai bizonyít­ják, melyek fele festmény, fele grafika. Nagy szokmai tudása, művészi érzéke, erőteljes kairak- terábrázolása sugárzik olajfest­ményein, rajzain egyaránt. Pom­pás aktjai a művészi szépség hitvallásai. A Zsuzsanna és a vének című képe a háttérben vi­gyorogva leskelődő agg kujo- nokkal és a világos obiakból megpillantható falusi tájjal szimbolikus értelmezésű. A mű­vész című festménye saját ars poeticája — ha a művész élete rövidre szabott — élete sűrű vé­rű, sűrű idejű hosszabban mondja el a rábízott mondatot — közli írásban is. Ezt tartalmas mű­vekben fejezi ki, melyek igazi élményt adnak a látogatók ki­állításán. B. L. Fájdalomölő készülék A fójdolomölő készüléket Bu­dapesten árusítják, a VII. kerü­leti Madách Imre út 9-ben. A szaküzlet keddtől—péntekig regqel 8-tól 16 óráig tart nyitva. A készüléket csak orvosi javas­latra, a körzeti és a szakorvos egyaránt ajánlhatja, lehet be­szerezni, és a teljes árat kell fizetni: 4900 forintot — hallot­tuk az Ablakban. A fájdalomölő készülékkel pe­dig már találkozhattunk a tele­vízió Felkínálom c. műsorában. A ROLITRON társaság mutatta be a találmányát, s egyben gyár­tót, forgalmazót keresett. Mint a mesében, az érdekes találmány­ra ott helyben felfigyelt q VIL- LÉRT Kereskedelmi Vállalat ve­zetője, s ígérte, hogy vállalják a forgalmazást; Dióhéjban eny- nyi a készülék forgalmazásának története, útja a készítőktől a boltig. Nem akarjuk a találmány ér­tékét kisebbíteni, de tény, hogy nyugaton forgalomba hoztak már a hazaihoz hasonló ideg- stimulátorókaí, ám ott a gyógy- ftergyárak megakadályozták gyors elterjedését, széles körű alkalmazását. Idehaza persze ilyesmi nem fordulhat elő, így elmondjuk, mit is tud a készü­lék. Az Orvostovábbképző Intézet ll-es számú sebészetén próbál­ták ki a gyóaveszközt, s első­sorban o. műtétek utáni nagy fájdalmakat enyhítették a bete­geiknél, mellőzve a fájdalom- csillapító gyógyszerek marék- jóit, mellékhatásait. A készülék működése tulajdonképpen az akupunktúrához hasonlítható, csakhogy itt a tűszúrások helyett idegstimulátor éri el a kedvező hatást. A VILLÉRT munkatársai­tól tudom, hogy alkolmazzák már a: reumatológiai kezelések­kor, s ajánlják például a súlyos balesetből felgyógyulóknak. Egy migrénes beteg, aki rendszere­sen három napig is kínlódik a 'kínzó fejfájással, o fójdalom- ölő készülékkel — mindenféle gyógyszer nélkül — hat óra alatt megszabadult a fájdalom­tól. A forgalmazó azt szeretné el­érni, hogy lehetőleg minél szé­lesebb körben jusson el a ké­szülék az egészségügyi intéz­ményekbe, ha lehet, minél több körzeti orvos is használhassa. Hiszen az alkalmazás során de­rülhetnek ki felhasználásának újabb lehetőségei ... G. M. PÉCS A Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat FELVESZ + húsipari szakmunkásokat 'é üzemi és raktár: férfi dolgozókat ♦ raktári férfi mérlegelőket + E-vizsgával rendelkező gépkocsivezetőket ♦ gépkocsikísérőket ^ könnyű fizikai munkára rehabilitált dolgozókat + valamint nyári szünidős diákokat. Dolgozóinknak térítés ellenében reggelit, ebédet, uzsonnát biztosítunk. Gépkocsivezetőknek, kísérőknek élelmezési átalányt, valamint vidéki dolgozóinknak munkásszállást. JELENTKEZÉS A VÁLLALAT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN, PÉCS, BOLGÁR NÉPHADSEREG ÚTJA 37.

Next

/
Oldalképek
Tartalom