Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)
1983-08-07 / 217. szám
II Pécsiek, baranyaiak a rádióban A jövő hét folyamán Breitner Tamás vezényletével hét alkalommal! hallhatunk, különböző zene karóikat: a Kossuth adón 8-ár* 14.18, 9-én 13 és 15.05 órakor, a Petőfi rádióban 10-én ’18.35-kor és 14-én 06 órakor, a 3. műsorban pedig 1t)-én 10.30- kor és 12-én 20.15 órakor. 11-én, csütörtökön, 12.35-kor kezdődik a Petőfi rádióban a Nemzetiségeink zenéjéből című összeállítás, melyben az átai énekhármast, a mohácsi tambu- razenelcart, a mecseknádasdi német gyermekcsoportot, valamint Ardai József Dráva menti dudást hallhatjuk. 13- án, szombaton 23.13-kor Marczis Demeter nótákat, 14jén, vasárnap 15.08-kor Duga Ilona népdalokat énekel a 3. I műsorban. 14- én, vasárnap 20.33-kor | kezdődik a Petőfi rádióban Ki- I rály Györgyi riportműsorának első része Egyetemi főiskola Pécseit címmel. Sorokban 9- én, kedden 20 óráikor j kezdődik a Saturnus együt- ! tes jazzkoncertje a Hótel Minairet udvarában. 10- én, szerdán 1? órakor rendezik a Pécs Old Star's című nosztalgia-koncertet a Rózsakért vendéglőiben. 12-én, péntéken 20 órakor a HIT együttes koncertezik az Ifjúsági Parkban. I l Mesterséges opál A Tadzsik SZSZK iiszfavai hid- rometallurgiai üzemében mesterséges opál gyártását kezdték meg nagy mennyiségben. Kétévi kutatás és laboratóriumi kísérletezés után sikerült mindazt véghezvinni, amihez a természetnek évezredekre van szüksége. Az első szintetikus opálszállítmány már megérkezett a szovjet ékszergyáraikba. A szivárvány színe'ben tündöklő, a sárga, a zöld és a vörös különböző árnyalataiban játszó mesterséges opálból gyűrűket, fülbevalókat, függőket és brossokat készítenek az ügyes ékszerészek. VADÁSZAT E hó közepéig lezajlik az őzhívás ideje. Ez nem jelenti azt, hogy az őzbak vadászatát és selejtezését ne folytassuk. De emellett fel kell készülnünk a vadászati szezonra. Elsősorban "nyugalmat kell biztosítani az erdőn és mezőségen a szarvasbőgésre. A’ cserkészutakat át kell nézni és ahol szükséges, ott az utólagos javításokat el kell végezni. Ki kell kaszálni a magaslesekhez vezető utakat., Nagyon fontos szakmai munka a szarvas mozgásának megfigyelése. Augusztusban minden vadászterületen előkészítő munkákat kell folytatni a szarvasbőgésre. Biztosítani kell, hogy minél kevesebb vadat zavaró mozgás legyen a területen. A réteken, ahol lehet a sarjú- szénát kaszáljuk le és gyűjtasarnapi magazin Tízéves a pécsbányatelepi arborétum Egyedülálló ritkaságok a mintegy tízezer növény között A mamr(iutfenyő nem éppen díszfa ... Őshazája a kaliforniai Sierra Nevada- hegység, ahol háromezer éves példányok is akadnak. Az európai arborétumokba telepített mammutfenyők napjainkban általában 120—130 évesek és 50—60 méter magasak. Itt Pécsbányatelepen is van egy. Bár ez „gyerek” még... Előtte állva eltűnődöm, lesz-e vajon ez a fa százéves, ezeréves? Keskeny, betonozott úton lehet feljutni ide a pécsbányatelepi iskolához, az egykori bányászkolónia peremére. Másfél évtizede még áttekinthetetlen bozót- és gaztenger borította ^zt az egykataszteri holdnyi területet, ahol Berghauer Tibor tíz évvel ezelőtt a szó szoros értelmében megvetette arborétuma alapjait. Növényeit ugyanis csaknem egytől-egyig magvetéssel keltette életre és maga nevelte, honosította meg itt, ezen az enyhén lejtős területen. Az arborétumot a környékbeliek így emlegetik: „a tanár úr kertje”. Eként jutottam el én is ide. Erre jártomban valaki megkérdezte tőlem, láttam-e már a tanár úr kertjét? Nem láttam. Most elmondhatom, hogy — bár sok arborétumban, kastélyparkban, díszkertben megfordultam már, ehhez fogható élményben még nem volt részem. A gondosan nyírt, vadpázsitos terület varázsát egyfelől ma már 4—8 méteres „kamaszkorú" növénykülönlegességek, másfelől a szép fekvés adja. Amolyan magaslatféle ez, ahonnan belátható a város felé eső környező táj. A panoráma középvonalából, mint földbe szúrt lándzsa mered az égre a tv-torony, idébb a külszíni fejtésű bánya fekete torka sötétlik. A kert keleti oldalát egy szép — sziklakert-övezte kis ház zárja le, itt él Berghauer Tibor és felesége. A tanár úr munkahelye, a pécsbányatelepi iskola 50—60 méternyire van ide. Ott tanít biológiát és rajzot. — Idén éppen tízéves az arborétum — mondja Berghaüer Tibor. — Az első fa, amit saját előnevelés után 1973-ban a kertbe ültettünk, a Petőfi-fa volt. Az akkori osztályommal, tanítványaimmal ünnepélyes rajgyűlés keretében a Petőfi- centenáriumon helyeztünk el ide egy Atlas-cédrust. Ügy éreztük, hogy ez a különleges növény, amely két-háromezer évet is megél, méltó lehet Petőfihez. Színes diákat nézegetünk. Föltárul előttem az arborétum egész története. Kezdetben a fák kicsik voltak, alig látszottak ki a fűből. Egy környékbeli ember, akinek kellett a széna, ki is kaszált belőlük néhányat. — Milyen fontosabb növényekből áll ez a gyűjtemény? — Jelenleg a kiültetett fás növények száma 210. Ebből 85 tűlevelű, egzota. A lombos növények közül 50 örökzöld, a többi lombhuliató. A tűlevelűek között — a Távol-Kelettől Eurázsián át Amerikáig — számos faj megtalálható. Kiültetésük során csoportosításukat nagyjából a földrajzi elhelyezkedésük határozta meg. így az arborétumban az egyes kontinensek jellegzetes növényei egy helyen, egy csoportba ültetve láthatók. — Az első -volt tehát a Petőfi-fa. Mi következett ezután? —‘ Az Atlas-cédrust fokozatosan követték a többiek. Különösen 1975-ben ültettem sokat. Az egzoták között van néhány kimondottan ritkaság is. Ilyenek például a Cupressus Lusitanica ésaCup- ressus Goveniana, amelyek ciprusok és — a szűkebb mediterránumot nem számítva — szabadban csak itt, ebben az arborétumban találhatók meg. Ugyancsak ciprus a Cupressus Sempervirens is. Az irodalom szerint ezekből csak a Sempervirens található meg itt, Pécsett és a Dél-Dunántúlon, továbbá néhány másutt levő kertben. A tűlevelűek közül további különlegességnek számít egy úgynevezett variáló „2 tűs” fenyő, amely Kanada északi részéről származik. Ilyen sincs Magyarországon máshol. Ugyanezt iehet elmondani az egyik kínai boróka változatról is. Lassan haladunk a japán ciprusok, különleges thuják, hamisciprusok, ilexek között. A japán ciprusról megtudom, hogy ez őshazájában szent fának számít. A shinto templomokat ennek a fájából építik. Japánban mintegy 70—80 méteresre nő. Elmegyünk a páfrányfenyő mellett is. A neve Ginkgo Biloba. Van belőle egy hatalmas példány a sellyei arborétumban is. A Ginkgo Bilobát egy- időben már elkönyvelték, mint kihalt fát. Aztán a 19. században egy kínai kolostorban rábukkantak. Csodás növény a hi- malájai cédrus és a mammutfenyő is. — Milyen lombos fák vannak a kertben ? — Ezek közül a fontosabbak a magnóliák, a tulipánfa, a borbolyák különféle változatai, az illatos fűszercserje, az ilexek változatos, szép példányai, a mediterrán cserjék és félcserjék egész sora, a tíz-tizenkét fajta Rhododendron és idetartozik még a Phellodendron Lavallei fa, amely érdekes levélillatú, távolkeleti fafajta lévén szintén különlegességnek számít. Hazánkban alighanem ez is csak itt látható, ebben a kertben. Temérdek érdekes cserjét és lombos iát látok még kerti sétánk során. A fás növények mellett igen* feltűnő az évelő növények sokasága. A sziklakerti növény- gyűjtemény ugyancsak csodálatot ébreszthet a látogatóban. A kőrózsák közkedvelt alakját bárki nyomban felismerheti, aztán csodálkozhat... — Csak a kőrózsagyűjtemény mintegy 170 fajtaváltozatból áll — jegyzi meg csendesen a botanikus. Az arborétumhoz üvegházi gyűjtemény is tartozik. Néhány lépcsőn megyünk lefelé, aztán megcsap az orchideák, bro- méliók és kaktuszok ugyancsak jelentős gyűjteményének melengető párája. Berghauer Tibor mindezt szintén maga szaporította. —1 Ma már az egész kertkomplexum fenntartása és gondozása egy intézet munkáját igényelné — jegyzi meg a tanár úr némi iróniával. És a költségek ... folyton nőnek. Ezt az üvegházat például egész télen fűteni kell. A munka nemcsak lizikai, hanem szellemi, elméleti is egyúttal. A növények zömét a nemzetközi magcsere révén hozzámkerült alapanyagból saját magam neveltem. Jelenleg mintegy 10 ezer példányom van, ami ezernél több fajt foglal magába. Berghauer Tibor 200 külföldi intézménnyel, botanikus kerttel áll rendszeres cserekapcsolatban. Évente öt-hatszáz postaküldemény érkezik hozzá és indul útnak tőle. Botanikuskertjéből a különböző magvakból évente körülbelül háromezer adagnyi mennyiséget kérnek a külföldiek. A magok gyűjtése, kezelése, postázása, a több ezer kötetes botanikai szakkönyvtár gondozása, a szakirodalom tanulmányozása időigényes dolgok. Nagy örömére — a különleges fafajokra való tekintettel — alighanem védetté nyilvánítják az arborétumot. Az eljárás most van folyamatban. — Végül egy kézenfekvő kérdés: hogyan jutott el idáig? Hogyan tudta életét ennyire összekötni a növényekkel? — Édesapám a bányánál dolgozott, kertészkedett is. Négy testvérem közül az öcsémmel együtt már gyermekkorunk óta foglalkoztunk a növényekkel, üvegházat építettünk, eljártunk a cassiáni kertészetbe, gyűjtöttük a növényeket, ellestük a kertészektől, amit lehetett. A cserepeket magunk formáztuk, égettük. . . Nekem már középiskolás koromban volt orchideám. Eredetileg ugyan orvos akartam lenni, de az életem másképp alakult. Voltam községi vb-tiikár, katona, csillés, kitanultam a szobafestő-má- zoló szakmát, kereskedelmi középiskolába jártam, aztán végül is tanárnak mentem. Tanárom, Árvay Jenő bácsi mondogatta: fiam, belőled jó tanár lenne. Hallgattam rá . . . Akkoriban azt gondoltam, két dolog lehet szép az életben: az embereket gyógyítani és az embereket nevelni. Ez az elgondolásom ma is érvényes. Szépnek tartom a nevelést... És a növényeket. Bebesi Károly Augusztus a felkészülés hónapja sük be. A szarvasjárta területekre lehetőleg ne engedjünk illetékteleneket és mindenképpen biztosítsuk a vad nyugalmát. A szarvas ilyenkor már erősen keresi a helyét, a bikák megindulnak a bőgési helyeik felé és odavonulnak, és a tehenek is mind többet mozognak. A jó vadgazda ilyenkor alaposan megfigyeli az állományt és a bőgés idejére pontos képe van a területen tartózkodó bikákról és tehenekről egyaránt. Az aratás befejeztével meg kell kezdenünk a szemes takarmányok gyűjtését a téli etetésre, mind a nagyvad, mind az apróvad állomány részére. A gépek után és egyes tarlókon rengeteg szem marad el, melyet nagyüzemileg nem gyűjtenek be, de vadásztársaságainknak érdemes összegyűjteni. Ez elég fáradságos munka, de nem kell sajnálni a ráfordított energiát. Gazdálkodó szerveinkkel megkötött megállapodások értelmében idejében vegyük fel a kapcsolatot a területen lévő magtárakkal, magtisztító telepekkel, és szerezzünk be minél több ocsút, rostaaljat, és felhasználható takarmányt a téli etetésre. Az augusztusi vadászati idényre való felkészülési munkák mellett örömteli vadászattal indult az idény, mire végre előkerültek a sörétes fegyverek is és megkezdődött a vadkacsavadászat. Ez augusz. tusban csak húzáson, de később mint taposó vadászaton is igen nagy vadászörömet nyújt. A jó vadgazdának tudni kell, hogy a területen lévő kacsákat nem lőjük nyakló nélkül és a folytonos zavarással nem zavarjuk világgá. A vadkacsa vadászatán nélkülözhetetlen a biztos orrú, jól apportírozó vadászkutya. Segítsége nélkül a lelőtt kacsák 35—40 százaléka is elveszhet és ez mérhetetlen kárt okoz vadgazdálkodásunknak. A vadkacsa vadászatának eredményei az utóbbi években a többi apróvadhoz viszonyítva hasonlóan csökkentek megyénkben. Ennek okai többféle tényezőkre vezethetők visz- sza. Ellensúlyozásul megyénk egy-két vadásztársasága kísérleti formában bevezette a mesterséges vadkacsatenyész- tést. Vadgazdálkodásunk eredményeinek fokozása érdekében a jövőben ezt nagyobb területekre ki kell terjeszteni, mivel a fácán mesterséges tenyésztése mellett a vadkacsa tenyésztése kevesebb befektetéssel is igen jó eredményeket hozhat. Vadásztársaságaink augusztusi felkészülési munkájában ezenkívül még nagyon sok vadgazdálkodási elem szerepel, elsősorban a vadföldgaz- dálkodás és élőhely kialakítás nyár végi és őszi programja, melyben a hivatásos vadászok munkája mellett a sportvadászok társadalmi munkája is döntő tényező. Ha az augusztusi előkészítő munkákat szakszerűen végezzük el, úgy a közelgő vadászati idényben minden vadász részére jó szórakozást tudunk biztosítani és gazdálkodási eredményeinket is fokozni tudjuk. Farkas János megyei fővadász Olasz égbo \ • Gondola és Vivaldi Velencében nem ültünk szőnyeggel terített, fekete gondolán. Nem kés rólunk fénykép a Szent Márk téren, h térben a templom kapumélyedésé vakuval és automata fényképezőgép mely azonnal kidobja magából a p tív, színes képet. Nem vacsoráztuk Canale Grandéra könyöklő száll gyertyafénnyel megvilágított étterm ahol a tükörablakok mögött’ kihívóaf rakatban nyalják a fagylaltot, fogy”’ ják az ízes falatokat a párok, és é ruhás pincér töltögeti a metszett rakba a pezsgőt. £ De fölkerestük San Michele sziji ahol a temetőben Sztravinszkij j Jártunk egy muranói üvegfúvó múlj ben, aki a szivárvány színeiben f üveg rudacskával ajándékozott meg, . lyet előttünk kapott ki a lángból. És sároltunk a velencei piacon, a Rialto Í ján „meztelen barackot": így kérészi tűk el ezt a ringlóra és őszi baracl egyaránt emlékeztető, sima bőrű, lev jellegzetes észak-olaszországi gyüm csőt. Kudarc is ért. Szállásunk a Ponte dell'Accader közelében volt. Az épület kívülről csir reneszánsz palota. A tulajdonosnő n Í keltett némi gyanút. Amikor belépti a forgóajtón, a kövér, szétfolyó signc az előcsarnokban egy fonott karosszi ben ült, és csak botjával intett a p mögött álló, pattanásos arcú fiún« — Add a kulcsot! — Testét színes hókkal párnázta körül, a lábánál € fölfújt képű boxer hevert. Még nem I tam kutyát, amely ennyire hasonlít volna gazdájára. Az igazi meglepe fönt, a szobában várt. A bútorokból, nyitott ablak ellenére átható bűz —1 \ lamilyen rovarirtó szaga — áradt. Ha léptünk az épületből, gyanús párok t voztok előttünk. Amikor megérkezti valahonnét, ugyanolyan alakok libbent be előttünk az ajtón. A Szent Márk tér is csalódást okozc Vannak városok, épületek, hidak és 1 rek, amelyek azzal nyűgöznek le, ho már messziről látjuk őket, és fokoza san, rétegenként hántják le szépségük Ilyenek az Istriai-félsziget hegyen ép kis városai. Ilyen látványt kínál Koréi skigete, ha Dubrovnik felől hajóval I zeledünk a tengeren. Ilyen Párizsban távolról is érzékelhető, a városban mi denütt jelen levő, a szemet mindenfe magához vonzó Notre Dame. Vannak másfajta szépségek. Az alac végén váratlanul föltárulók. A kapubi tozat mögül elénk lépők. A szűk utc torkolatnál hirtelen kinyílók. A Szent Márk tér ezt a szépség ígéri. Gyalog, a Campo Morosini felől, szűk Calle Larga 22. Marzón közeledü feléje, fölfokozott várakozással az ism rétién iránt. Aztán egyszerre szétnyílik függöny, meglátjuk a széles teret, a ki felől húzódó árkádsort, távolban a Sze Márk templom homlokzatát, mellette kilencvennyolc méter magas óratornyi a Campanilét és a nyúlánk, öntöttv zászlótartó rudakat. Nem véletlenül jutott eszembe a szí nyíló és felgördülő függöny. Olyan ve a tér, mint egy nagyoperett díszlete, éL reklektorfényben. Megcsapott a fest* szag és a zsinórpadlás hidege. Várt-- hogy megszólaljon a zenekar, és az' kódok mögül előlibbenjenek a tüllruhi táncosnők. ,j Aztán megjelentek a szereplők. Az ső galambot etetett kenyérmorzsáv, Pórias szokás. A másik már pattogatc kukoricát szórt a galambok elé. A ha madik tölcsérben fagylaltot tartott a vá Iára szálló madaraknak. Mindezt egy-egy fénykép is megörök tette. „Emlék Velencéből." A majda aláírás: A kis Erika, vagy Pistike, vac Jim (a megfelelő név behelyettesítendő fagylalttal kínálja a galambokat a v< lencei Szent Márk téren. Ez a kiszámított hatás, ez a sok kim és gazdagság már-már zovar. A tem| lom portálja fölött a négy aranyozc bronz ló római eredetű: valamelyik csí szár diadalívét díszítette. A Piazzeti felé néző faragott márványpillér Egyíj tómból, vagy Szíriából került ide. Et fekete porfir oszlopfej Palesztináb való ... Csupa idegenből szerzett holmil ajándékba kapták, vásárolták, hadisan ként szerezték, vagy egyszerűen loptá A velencei katonák és kereskedők vo tak. Főként kalmárok. Maguk nem sok< kockáztattak: kaparja ki nekik más gesztenyét. A kereszteshadjáratok idejé gályáikkal csak átszállították a katonc kát a Földközi-tengeren. A török ellei harcban csak ígérettel és diplomácii szolgálattal vettek részt. De mindig o voltak a nagy üzleteknél, a szerződéi kötéseknél és a nagy árulásoknál. Fegj
