Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)
1983-08-06 / 216. szám
Miből hogyan A gyárvezetőség véleménye szerint mindhárom beszélgető- partnerem többször is bizonyította már: akár a munka- padok mellett, okár a társadalmi életben lehet rájuk számítani. Tőlük nem szívesen válnának meg. Hajtanak magukért, a jobb életet biztosító forintokért, de ha úgy adódik, a gyárért is... Berkics Imréné, a Pécsi Kesztyűgyár központi gyárának meósa. Pontosan egy hónapja. Előtte szegő volt, azelőtt meg vagy tíz évig - bedolgozó. Határozott, az a típus, aki tudja, hogy mit és miért csinál, vállal vagy elutasít.- Az új munkakör? Hosszasan gondolkozik, mielőtt válaszolna.- Én sosem féltem az újtól. Aztán a dolognak előzménye is van: a férjemmel meghánytuk- vetettük a dolgot. Ki tudja, hogy meddig birom a teljesítményt hozni: érzem, a korral fárad is az ember. A gyártól lakásépítésre kaptak kedvező kölcsönt. Férjével - aki a Csőszerelő Vállalat dolgozója — és lányával éltek hosszú időn át másfél szobában, így aztán a döntés érthető volt: 1978-ban házat építettek.- Tetőtérbeépítéses, szóval olyan, amilyet magunknak kigondoltunk. Lányom közgazda- sági szakközépiskolába jár, övé oz emelet... A megélhetésről szólva: egyre nehezebb. Az építkezés idején minden fillérük elment, s most sem igen tudnak spórolni. Az ő fizetése teljesen elmegy a részleteke, házra, bútorra, egyébre ... A férje gmk- ban dolgozik a hétvégeken, szombaton és vasárnap. E két nap keresete az, amit Okosan Munkásvélemények Berkics Imréné tűzhelyet illetően, arra büszke vagyok. Radó József - kesztyűszabász. Amikor megkockáztatom — hogy a jól kereső emberek közé tartozik - kifakad: — Jöjjön valaki és csinálja lenjében össze sem tudja számolni, hány Kiváló Dolgozó kitüntetése van, s a Könnyűipar Kiváló Dolgozója címet is kiérdemelte. — Ehhez az kell, hogy szeresse is az ember azt, amit csinál, s én szeretem ... Most indítanak egy 25 fős gmk-t - egy évre, kísérleti jelleggel. Ő is benne van. — ön szakszervezeti főbizalmi. Hogyan került erre a posztra? Kertelés nélkül mondja: — Én nem szoktam meghúzódni, nem takargatom a véleményemet. Gondolom, így ismertek meg a munkatársaim, s megbíztak bennem. — Nehéz dolog? — Néha igen, néha nem. Egy biztos: pár éve még a szakszervezetről az volt a véleményem, hogy „bélyegragasztási akció”. Persze, ez lehet, hogy a gyári légkörtől is függ. Nálunk adnak a munkások véleményére, a vezetés megért minket, s próbál bevonni minket a termelésbe. S jó érzés az, ha az ember nemcsak a falnak beszél. Mondja: ha valaki igazán, akkor ő jól ismeri a munkások véleményét a „dolgokról". Mostanában sok minden bosz- szantja őket. Az egyik oldalon a fegyelemről, a munka becsü- létéről, a helytállásról hallanak - a másik oldalon meg látják, hogy ezt nem mindenhol követelik meg.- Ezt úgy általában mondom, nem a gyárról van szó. De menjen csak ki egy focimeccsre: ott azt csinálnak a mi pénzünkért, amit nem szégyellenék ... Vagy hány olyan mondvacsinált állásról hallunk, amit már rég el kellett volna törölni! Ez miért lehet? A szabadság? — Az idén itthon nyaralunk. Marad a levegő, a napfény, a víz ... Meg néhány jó könyv. Balázsi Károlyné nagyon húzódozik a beszélgetéstől. Azt mondja: egy ilyen cikk után, szinte minden mondatára figyelnek a munkatársai, s ha valami netán másként cseng, hallgathatja napokig ... — Korábban egyszer a gyári lapban megkérdezett egy újságíró, hogy mennyit dolgozom, mennyit keresek. Elmondtam. Amikor a cikk megjelent, szinte állandóan bizonygatnom kellett, hogy amit mondtam, az mind igaz, hogy jóval többet termeltem, mint gondolták ... Balázsiné 20 éve a gyár dolgozója: betanított stepp- varró. A szakmunkás-bizonyítványért is elkezdte a tanulást, de abbahagyta. Nehéz már, majd a 22 éves lánya szakmunkás lesz — helyette. — Nem volt könnyű életem — mondja. - A férjem egy nyugati turistaút után kint maradt, egyedül neveltem fel a gyermekemet. Képzelheti, hogy mit kellett dolgozni. Bement a gyárigazgatóhoz és kérte: tegyék át egy olyan gépre, amit már korábban ismert. Megígérte, két emberként fog dolgozni. — fgy is volt. Túlóráztam hónapokon át. Már azt hittem, nem birom tovább, de aztán megint nekifogtam. Egy elhatározásom volt: a kislányom ne szenvedjen semmiben hiányt, amit más gyereke megkap, azt kapja meg ő is. Balázsiné is szakszervezeti bizalmi - 1978 óta. Most mór erre is futja az idejéből. Szereti is ezt a munkát, Szólni, ha kell - mások érdekében is. — Terveim, álmaim? Ma már egyre kevesebb... Illetve egy: a lányom többre jusson, mint én. Kozma Ferenc Radó József utánam! Biztos vagyok benne, hogy nem fog irigyelni... 39 éves, 1959 óta tartozik a kesztyűgyáriak nagy családjába, akkor kezdte itt szakmunkástanulóként, s 62-től már munkás. Állítja, hogy a kiemelten jó fizetését — az összeg- szerűségről nem nyilatkozik — nem' 8 órában keresi meg. A minap is este 9-kor ment haza.- Hajtok, gürizek és_ szerencsére bírom is. De egyet szeretnék leszögezni: ma köny- nyen rámondják bárkire, hogy anyagias. Ez néha nagyon furcsán cseng. Hát anyagias az, aki szebb, jobb, tartalmasabb életet szeretne teremteni magának, családjának? S különben is: a ma körülményei szorítják rá az embert erre ... Két gyermeke van, felesége szintén itt dolgozik. Munkáját ítéljék meg a vezetők. HirteBalázsi Károlyné gazdálkodva félre lehet tenni. — ön a szalag melett brigádvezető volt, most korábbi munkatársai teljesítményét kell megítélnie. Nem okoz ez konfliktusokat? — Még egy évig brigádvezető maradok. A minőség? — Úgy vélem, elfogadják a véleményemet. A meós nem azt figyeli, hogy ki szimpatikus, ki nem. Azt, hogy hogyan dolgoznak. — Elégedett ember ön? Lehajtja a fejét, maga elé néz: — Azt nem mondhatom, hogy minden álmom, vágyam teljesült mór, s hogy nem tudnék jobb életet elképzelni. De amit magunk teremtettünk elő, akár anyagiakban, akár a családi 6. HÉTVÉGE A nyolcvanadik évforduló (I.) Az SZKP forrásainál Nyolcvan évvel ezelőtt, 1903. júliusban és augusztusban zajlott le az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt (OSZDMP) II. kongresszusa. Ezen befejeződött a forradalmi marxista szervezetek egyesülésének folyamata és a Lenin által kidolgozott eszmei-politikai és szervezeti alapokon megalakult az oroszországi munkásosztály pártja. Most ez a párt — a Szovjetunió Kommunista Pártja — vezető és irányitó erő a Szovjetunióban, a szovjet politikai rendszer, valamennyi államj és társadalmi szervezet magja. A II. kongresszust nagy előkészítő munka előzte meg. Ezt különösen szükségessé tette, hogy a kongresszus lényegében véve alapító kongresszus volt, hogy alapvető elméleti kérdéseket kellett megvizsgálnia, hogy lerakta a pártideológia alapját. Az OSZDMP 1898 márciusában megtartott I. kongresszusa kinyilatkoztatta a párt megalakulását. Egységes program és szervezeti szabályzat hiányában azonban a szociáldemokrata szervezetek mind eszmei, mind szervezeti tekintetben el voltak szigetelve egymástól. A tudományos szocializmus eszméinek az izmosodó munkásmozgalommal való egyesítését megakadályozta az opportunizmus. Le kellett küzdeni a forradalmi szervezetek elszigeteltségét és kontárkodását, határozottan el kellett határolódni az opportunistáktól, ki kellett dolgozni az oroszországi proletariátus egységes marxista pártjának programalapjait, taktikai és szervezeti elveit. Egy szenvedélyes álom A munka óriási része a Lenin által létrehozott illegális összoroszországi politikai lapra, az Iszkrára hárult. Ennek első száma 1900 decemberében jelent meg. Az Iszkrának igen nagy érdeme van a pártprogramnak és o párt létrehozását célzó szervezési terv kidolgozásában, az OSZDMP II. kongresszusának előkészítésében és ösz- szehívásában. Azóta, hogy a szervező bizottság megkezdte a kongresszus közvetlen előkészítését, a vele kapcsolatos egész munka voltaképpen V. I. Leninre hárult, aki külföldön élt. „Az Oroszországgal való levelezés szörnyen megviselte az idegeit" - emlékezett vissza Lenin harcostársa és felesége, N. K. Krupszkaja. - Hetekig, I hónapokig várni válaszokat a levelekre, állandóan az egész ügy kudarcát várni, állandóan bizonytalanságban lenni az ügy kibontakozása felől: mindez a legkevésbé felelt meg Vlagyimir lljics jellemének ... Ö szenvedélyesen álmodozott olyan egységes összetörött párt létrehozásáról, amelyben feloldódnának a párt iránti viszonyukat egyéni rokonszenvek- re vagy ellenszenvekre alapozó összes különálló körök, amelyben nem lennének semmiféle mesterséges válaszfalak, köztük nemzeti válaszfalak sem.” Lenin 33 éves volt... A kongresszus 1903. július 30-án nyílt meg Brüsszelben. Az első 13 ülést egy elhagyatott raktárhelyiségben sikerült megtartani. A belga rendőrség csakhamar megfigyelés alá vonta a küldötteket és néhányat közülük kiutasított az országból. A i résztvevők átköltöztek Lon- c donba, ahol aztán a követ- ' kező 24 ülést megtartották. A kongresszus számára kü- f lönböző munkásszervezetek- i tői béreltek termeket. A kongresszust a szerveződi bizottság megbízásából G. V. [: Plehanov nyitotta meg, aki | 1883-ban A munka felszaba- I dítása néven marxista cso- S portot szervezett, és sokat I tett a marxizmus oroszországi gi terjesztéséért. „20 évvel 3 ezelőtt semmik voltunk — I mondta a szónok —, most vi- I szont már nagy társadalmi erők ... Tudatos kifejezést kell adnunk ennek az ösztönös erőnek programunkban, taktikánkban, szervezetünkben. Ez a feladata kongresz- szusunknak, amelyre, mint látják, rendkívül sok komoly és nehéz munka vár. Meggyőződésem azonban, hogy ezt a komoly és nehéz munkát szerencsésen elvégezzük és ez a kongresszus korszakos jelentőségű lesz pártunk történetében". A képviseleti feltételeknek megfelelően a kongresz- szus munkájában való részvétel jogát csupán azok a szociáldemokrata szervezetek kapták meg, amelyek legalább egy évig aktív forradalmi munkát végeztek. Ezért a kongresszuson az OSZDMP 26 szervezete képviseltette magát, amelyek több ezer tagot egyesítettek soraikban. összesen 43 delegátus vett részt 51 szavazati joggal és 14 delegátus tanácskozói joggal. Túlsúlyban voltak közöttük a fiatal, erőtől duzzadó és energikus forradalmárok. Lenin akkor 33 éves volt, sok delegátus életkora nem haladta meg a 30 évet. Ők magának a pártnak a fiatalságát jelképezték. Túlsílyban az Iszkrásak Bár az Iszkra jelentős mér. tékben hozzájárult az opportunisták elleni harchoz és sokat tett a forradalmi marxisták tömörítéséért, a kongresszus összetétele mégis heterogén volt. Képviselve voltak a pártban akkoriban meglévő különféle eszmei áramlatok. A következetes proletár forradalmárokon kívül ott voltak az opportunista irányzat képviselői is, akik a köri érdekeket védelmezték az egész párt érdekeinek rovására. A következetes marxisták, az Iszkra hívei 33 szavazattal rendelkeztek. 10 szavazattal az ingadozó közép, vagy ahogy nevezték őket, a „Mocsár", s 8 sza- t vazattal az Iszkra nyílt ellen- ; felei, az opportunista irány- | zat kifejezői. így az Iszkrá- | sok többségben voltak és egységesen fellépve bizto- í síthatták a forradalmi irány győzelmét minden megvita- ? tott kérdésben. „Ez a 33 Iszkrós is. aki egységben mindig eldöntötte minden egyes kérdés sorsát a kongresszuson, két alcsoportra szakadt, de véglegesen csak a kongresszus végén szakadt ketté” ... - írta Lenin az OSZDMP II. kongresszusáról szóló beszámolóban. Lenin híveinek, vagyis a „szilárd" Iszkrásoknak 24 szavazatuk volt, az opportunizmusra hajlamos határozatlan, ingadozó Iszkrások, akik L. Mar- tovot követték, 9 szavazattal rendelkeztek. Ez az erőviszony meqhatározta oz éles elvi harcot, gyakorlatilag az egész kongresszus folyamán. A kongresszus elején az Iszkrások valamennyien egységesek voltak. „A kongresz- szus az összes Iszkrások békés és barátsáaos együttműködésével kezdődött, s bár árnyalati véleménykülönbségek természetesen mindig voltak köztük, kifelé ezek az árnyalati különbségek nem jelentkeztek politikái nézeteltérésekként" — írta később Lenin. Csakhamar azonban kitűnt, hogy az Iszkrások között nem minden téren ilyen kedvező a helyzet. Következik: ' II. PROGRAM A HARCHOZ.
