Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)
1983-08-06 / 216. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XL. évfolyam, 216. szám 1983. augusztus 6., szombat Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése 1983. elstt félévéről Nőtt a külkereskedelmi értékesítés A főbb beruházási, termelési és értékesítési folyamatokat, valamint a lakosság életkörülményeit az alábbiak jellemezték 1983. első félévében a megyében: — a beruházási tevékenység élénk volt, az anyagi ágak fejlesztésére fordított összegek kevésbé növekedtek, mint a nem anyagi ágaké, — a szocialista ipar termelése — a második negyedévi emelkedés ellenére — féléves szinten valamelyest elmaradt az egy évvel korábbitól. A külkereskedelmi értékesítés — folyóáron számítva — növekedett, rubel és nem rubel relációban egyaránt meghaladta az elmúlt év első félévét, — a megyei székhelyű kivitelező építőipar termelésének volumene 1982. első félévéhez képest alig változott, — a mezőgazdaság eredményei eddig kedvezően alakultak, a továbbiakban azonban az aszályos időjárás kedvezőtlen kihatásaival számolhatunk, — az új típusú gazdasági szervezetek köre az év első hat hónapjában 181 egységgel bővült, — a lakosság pénzbevétele 7,6 százalékkal több volt, mint az előző év azonos időszakában, a lakosság takarékbetétállománya 1983. első félévében 361 millió forinttal gyarapodott, — a kiskereskedelem eladási forgalma — összehasonlítható áron — 0,6 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. Az összes forgalmon belül a bolti élelmiszerek eladása nőtt. Beruházások Mind az állami, mind a szövetkezeti szervek összegszerűen többet ruháztak be az év első hat hónapjában, mint-az előző év azonos időszakában. Az anyagi ágak fejlesztésére fordított összegek azonban — a célkitűzések ellenére — kevésbé növekedtek, mint a nem anyagi ágaké. A tanácsi beruházásokra felhasznált 620 millió forintból 382 millió forintot pécsi fejlesztésekre fordítottak. összesen 299 millió forint összegű tanácsi beruházás kommunális célokat szolgált, ezen belül 170 millió forintot (az előző év azonos időszakáénál 2 százalékkal kisebb összeget) lakásberuházásokra fordítottak. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházásainak pénzügyi teljesítése 288 millió forintot tett ki, 40 millió forinttal (16 százalékkal) volt több, mint az előző év ugyanezen időszakában. A tételesen megfigyelt, 100 millió forintos költségelőirányzatot meghaladó fontosabb beruházások tárgyévi költségelőirányzatának 27,5 százalékát tette ki az első félév végéig elért pénzügyi teljesítés. (Tavaly ugyanekkor 29,0 százalék volt.) Ez év első félévében két újabb, 100 millió forintos költségelőirányzatot meghaladó beruházás megkezdésére is sor került. Ezek: a Pusztaszabolcs—Pécs- bánya rendező pályaudvar közti vasútvonal-villamosítás, amely 299 millió forintos költségelőirányzattal valósul meg. 1983. első félévében összesen 747 lakás készült el a meÜj beruházás a vasút villamosítás és a szigetvári kórházbővítés Az iparban 4844 forint az átlagbér Tíz százalékkal több sertés, mint tavaly — 560 kisvállalkozás a 1 gyében, közülük 162 Pécsett. Az év első hat hónapjában befejezett lakások száma kevesebb volt idén, mint tavaly. Éves viszonylatban — ennek ellenére — a múlt esztendeit megközelítő számú lakás elkészülte várható, a magánerős lakásépítkezések fokozódása következtében. Az első félév végével egyúttal lezáródott a Ipar-épitóipar A Baranya megyébe települt szocialista ipar termelésének 48 százalékát a nehéz-, 23 százalékát a könnyű- és 29 százalékát az élelmiszeripar adta. A termelés 0,7 százalékkal elmaradt a tavalyi első félévitől, az első negyedévi csökkenés után azonban a második negyedévben közel egy százalékkal nőtt. A gépipar és az élelmiszeripar kivételével valamennyi ágazatban csökkent a termelés. A foglalkoztatottak VI. ötéves tervidőszak első fele. E két és fél év alatt összesen 6349 lakás épült fel a megyében, közülük 3329 Pécsett. Ezzel a Baranya megye Tanácsának középtávú terve szerint öt év alatt felépíteni kívánt 12 950 lakás 49,0 százaléka, ezen belül a Pécsett tervezett 6724 lakás 49,5 százaléka készült el. száma 1983. első félévében a korábbi évekhez hasonló ütemben, 1,2 százalékkal csökkent. Az egy fizikai foglalkoztatottra jutó termelés 0,6 százalékkal növekedett. A fizikai foglalkoztatottak számának csökkenésével nagyjából azonos ütemben esett vissza a teljesített munkaórák száma, így az egy munkaórára jutó termelés is az előzővel azonos ütemben nőtt. A fontosabb termékek közül Fotó: ‘Proksza László ményt ért el, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak havi átlagbére 4844 Ft volt, 4,5 százalékkal meghaladta a tavalyi első félévit. Az átlagot meghaladó ütemben nőttek az átlagbérek a vegyiparban, a villamosenergia-iparban és a bányászatban (6,2, 5,2, illetve 4,8 százalékkal), az építőanyagipofban viszont mindössze 2,7 százalékkal. A megyei székhelyű Jcivitele- ző építőipar ez évre a tavalyihoz hasonló termelési volumen elérését tervezte. Az első fél(Folytatás a 3. oldalon) jelentősen növekedett csökkent a termelés az 1982. első félévi hez képest (%) Közúti gépjárműalkatrész 90,0 Farostlemez (nyers) 4,8 Női felsőruházat 47,2 Bőrkesztyű 6,7 Vegyipari műveletek berendezései 43,3 Porcelán szigetelő 9,3 Szőlőbor 33,5 Vágott baromfi 10,2 Csontos nyershús 20,6 Kárpitozott bútor 13,6 Főzelékkonzerv 18,9 Égetett tégla 16,8 Távbeszélő készülék 13,5 Gyümölcskonzerv 21,5 A megyei székhelyű szocialista ipar első félévi értékesítése 16 milliárd forint volt, folyóáron 7,1 százalékkal több, ösz- szehasonlító áron 1,5 százalékkal kevesebb az elmúlt év azonos időszakinál. A megyei székhelyű iparvállalatok és fontosabb telepek külkereskedelmi célú értékesítése az első félévben 2,8 milliárd Ft-ot tett ki, folyó áron 15,6 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Mind a rubel elszámolású, mind a nem rubel elszámolású értékesítés nőtt. Mindemellett a korábbi évek tendenciájának megfelelően tovább növekedett a nem rubel és csökkent a rubel elszámolású értékesítés aránya a külkereskedelmi értékesítésen belül. A megyei székhelyű szocialista ipar — árbevételének 7,1 százalékos növekedése mellett — a félév során 0,6 százalékkal több érdekeltségi eredTörténelmi üzlet? (4. oldal) Munkásvélemények (6. oldal) Dohányosok (7. oldal) Szabadidőközpont Bükkösdön (7. oldal) Nem kedvezett a forróság a gyümölcsöknek A vártnál kevesebb lett a termés V'-* A kánikulai meleg nem kedvezett a gyümölcsök érésének. A vártnál kevesebb termést szüreteltek a gazdaságok és az egyéni gazdálkodók is. A felhozatalon nem nagyon érződött mindez, csupán az árak alakulása tükrözte a forróság okozta veszteségeket. A múlt évihez képest szinte minden gyümölcsöt többért kínálnak. Hét végén a pécsi Vásárcsarnokban mindig telt ház van. Kora reggel már óriási tömeg hullámzik fel, s alá a piaci asztalok között. Nézik, válogatják a portékát. Alkudoznak a magasra tartott árak felett, aztán meggyőződnek arról, hogy másutt is ugyanennyiért adják a zamatos gyümölcsöket. A diny. nye kilója még mindig 8—10 forint, hiába közeleg a Lőrinc- nap, mely köztudottan jelzi, hogy most van az utolsó lehetőség a pirosbélű gyümölcs kóstolgatására. A népi mondás szerint állítólag utána már romlik az íze. Természetesen ez nem jellemző, a háziasszonyok inkább az olcsóbb árban reménykednek e nevezetes nap után. Az őszibarack változatlanul 16—18 forintba, a szőlő 18—20 forintba, a nyári körte 14—16 forintba és a ringló 20 forintba került. Érdeklődtünk a nagy gyümöl. esősökkel rendelkező állami gazdaságoknál, a MESZÖV-nél és a Szigetvári Konzervgyárnál, hogy számukra mit jelentett a nem várt hőség. A Bikali Állami Gazdaság kajszibarackosa 130- hektáron terül el. A kánikula hatására gyorsan ért el a termés, ennek ellenére rekordtermésük volt. A leszedett 1690 tonna kajsziból 360 tonna exportra, a többi pedig a hazai konzervgyárakba került. A július végi jég az ötven hektáros őszibarackos húsz százalékát elverte. Ennek ellenére a termés szép, és hatvan százaléka külföldi vevőpartnereiknek jut. A többit az alföldi konzervgyárakban dolgozzák fel. A besztercei kék szilva is'érni kezd. Mintegy 170 tonnányi gyümölcsre számítanak az előzetes becslések alapján. A szebb szilvát külföldre, a többit a hazai konzervgyárak üstjeibe szállítják. A Pécsi Állami Gazdaság ötven hektáros meggyesében rekordtermést értek el: 500 tonna termést szedtek le a fákról. Egy részét exportra, míg a többit a Szigetvári Konzervgyárba küldték. Sárgabarackból is többet szüreteltek. A nyolcvankét hektárról 500 tonna termést takarítottak be. Ennek 10 százaléka exportra, 15 Százaléka a „Szedd és vidd" akcióba, míg a többi közvetlenül a konzervgyárakba jutott. A MÉSZÖV első féléves mérlege szerint idén jóval több — 866 tonna gyümölcsöt vásároltak fel az áfészektől. Múlt év hasonló időszakában 490 tonnányit. A pécsváradi Áfésztő! 20,5 «tonna fekete és piros ri- bizlit vettek meg, ami rekord eredménynek bizonyult. Meggyből 572 tonna, cseresznyéből 92 tonna, almából pedig 146 tonna gyümölcsöt adott el a 13 baranyai szövetkezet. A Szigetvári Konzervgyár mégsem elégedett: igaz, hogy cseresznyéből és meggyből ele. gendő mennyiség érkezett hoz. zájuk, de sárgabarackból a vártnál sokkal kevesebbet — 600 tonna helyett 260 tonnát — kaptak. Jelenleg az őszibarackot dolgozzák fel; eddig 948 tonna került üvegekbe. A tervük idén 2000 tonnányi barack tartósítása. Elkezdték a szilva befőzését. Később az érettebbekből lekvárt főznek. Ebből a gyümölcsből 2800 tonnányit szeretnének feldolgozni. Egyelőre úgy tűnik, ez nem fog sikerülni. Abban bíznak, hogy az eső / valamit javít ezen. De ez csupán a későbbiekben fog eldőlni. Adóm Erika Konzervgyárak részére szedik a szilvát az erdősmecskei gyümölcsösben a sziláqvpusztai építőtábor Győr-Sopron megyéből érkezett lakói. Läufer László felvétele Megkezdődött a szigetvári kórház 2. ütemének épitése
