Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)
1983-08-05 / 215. szám
Dunántúlt napló 1983. augusztus 5., péntek A szomszéd nem a le konkurrensed Háztáji Csak jó árut vesznek szépen kikészítve, tálalva Technológiai váltás a hajtásos zöldségtermesztésben — Komputer adagolja a tápoldatot — Termőre fordítják a sivatagot — Az élvonal Hollandia, Izrael, Törökország és Spanyolország Beszéljenek többet egymással, s ne csak futballról, hanem arról, hogyan csinálod te! Vegyenek több gépet közösen! A szomszéd nem a te konkurrensed. Húsz termelő együtt adhat csak elég nagy mennyiséget és megfelelő minőséget, hogy egy vevőt kielégítsen és garantált árat kapjanak garantált minőségért. Akár az esti egyetemen is elhangozhattak volna ezek a mondatok. Nem ott, hanem a legeredményesebb pécsi zöldségtermesztőnél szervezett országos bemutatón mondta egy holland tőkés világcég képviselője tanácsként a magyar kistermelőknek. Rob Baarinal, a Sluis and Groot zöldségtermesztő cég kelet-európai képviselőjével egy éve már beszélgettünk. Azóta bejárta Európát, Észak- Afrikát és a Közel-keletet.- Megigéző, ami Spanyol- országban van — mondotta. — Délen, Aimeria környékén néhány év alatt 5000 hektár területet vontak be fóliával (Magyarország fóliaterülete 3500—4000 hektár), és nagyon sokat exportálnak télen is. Valamikor ez volt Spanyolország ínség vidéke. A talaj sós — paradicsomot nem lehet rajta termelni. Víz nincs, 500 kilométerről vezetik oda. Azt csinálják, hogy a földet elegyengetik és fóliával takarják be. Erre 10 centiméter istállótrágyát terítenek, majd 20 centiméter homokréteget a tengerből. A homokon műanyag tömlőt vezetnek a palánták mellett, minden növénynél egy csöpögtető fej. Víz és tápanyag így minden növényhez egyszerre jut. A talaj csak a gyökerek körül nedves, nincs párolgás. Most egy újabb, 2000 hektáros programot valósítanak meg. A legnagyobb terület, amit egy család művelhet, 1 hektár alatt van. A bank kedvező kamattal ad hitelt, s a törlesztést három év múlva kell kezdeni. A fóliaházak egészen egyszerűek. Négyzet- méterük magyar pénzben 150 forintba került. Lehet készen átvenni, de a vállalkozó maga is felépítheti. Az értékesítés szervezettsége tökéletes. Három formája van. Néhány termelő egy együttműködésbe tömörül és közösen szállítanak például Frankfurtba. Ez a Mercado végzi a szelektálást és csomagolást. így egységes és egy áruház számára elégséges árut tudnak szállítani. Vannak nagy exportőrök, ők értékesítik az áru 40 százalékát saját nevük alatt. S van szabadértékesítés. A kvótán belüli mennyiséget mindenki maga próbálja eladni — ez történik a legalacsonyabb áron. * Érdemes odafigyelni Törökországra. Libanont, Jordániát, Irakot és Szaúd-Aróbiát ők látják el paradicsommal, s virágzik az uborkatermelés. Vastag, majdnem tojás formájú berakó uborkájukat Magyarországon is ismerik. Nagyon jól csinálják. Ugyancsak 5000 hektár körüli a hajtatásos terület, 40 százaléka üveg, 60 százaléka fólia. A déli keskeny partvidéken terjed az utóbbi öt évben, bár vannak 30 éves kertészetek is. A törökök külföldre mennek dolgozni, a megtakarított pénzükből otthon kertészetet csinálnak. * Izrael nagy üzlete a béke lehetne, megnyílna számukra az arab piac. „Most gyakran találkozom velük Európában. Nagy nehézségeik vannak az exportban - túl jól csinálják a spanyolok” — mondja Rob Boán. Technológiájuk öt éve jobb volt, mint a holland. Most Hollandia van kissé előrébb. Amit csinálnak, az most is nagyszerű. Az izraeli elmegy a sivatagba, ha lát valahol egy növényt, ott letelepszik, az a föld jó lesz zöldségnek is. Nagy a vízhiány, nekik is nagy távolságból kell odavezetniük és drága. A zöldségtermesztés központja a Jordán folyó völgye, öt kilométer szélesen húzódnak a kertészetek. Fólia és fűtés nem kell, télen is 20— 25 fok a meleg. Nagyon sok zöldséget termelnek. A másik központ Dél-lzrael, Eilat vidéke. „Felkészültebb munkások mint a spanyolok. Találkoztam Egyiptomban egy izraelivel, a sivatagban egy 5 hektáros kertészet létesítését vállalta el és garantálni merte a hozamot.” * Egyiptom az óriási ellentétek országa. A Nílus deltájában 5000 éves múltja van a zöldségtermelésnek. De annyira túlnépesedett, hogy 20 év múlva még az egy szál bivalynak, amely minden családi gazdaság legfőbb erőforrása, sem terem meg a takarmánya. Három nagy sivatagi területet kívánnak művelésbe vonni öntözéssel. S itt igen jól hasznosíthatók a 30 éves izraeli tapasztalatok. Létesítményeik azonban túl nagyok, s az egyiptomiak kevésbé igényesek. Ott is kezdenek zöldséget termelni a munkások. * Rob Baan szerint a legújabb dolgokat ma ismét Hollandiában lehet megtanulni, „öt évvel ezelőtt 10 évvel jártunk Magyarország előtt. Ma 13-mal. Gyorsabban tudunk újat hozni, mint mások követni minket.” A legújabb technológia most üzemszerű- méretekben a fóliacsatorna. Vályúszerű műanyagcsatornákat képeznék ki az üvegházakban, középen kőgyapottal, ebbe tölcséreket mélyítenek és tőzeggel töltik ki. A tőzegbe kerüf a palánta. A csatornában áramlik a tópoldatos víz. A tápanyagot komputer adagolja, az szabályozza a fűtést és világítást is. A szedés úgy történik, hogy a csatornákat feltekeri egy henger, mellette áll a termelő és egyszerűen lenyesi a salátát és spárgát. A növény tiszta, talajbetegség nincs és öt nappal gyorsabban készül el. Ez a technológia új követelményt támaszt a fajtával szemben. Az egész állománynak egy- időben kell csíráznia és teljesen azonosnak kell lennie. Az európai piacról Rob Baan azt mondja, rosszabb mint bármikor, csak jó árut vesznek, rendkívül igényesek a minőségre. A minőség a fajtára és a tálalásra is vonatkozik. Egyébként Franciaországban most gondokkal küzdenek a parasztok, Marokkóban — ahol az utóbbi 5—10 évben 2000 hektár szabadtéri kertészetet létesítettek — tavaly októberben nagy viharok, télen pedig fagyok voltak, Görögországban túl drága az olaj, a tél hideg volt és viharos, Jugoszláviában nem tudtak fűteni, mert nem volt olaj. Csak tavasszal indultak a paradicsommal és csak a koraiak jöhetnek be. Van tehát esélye a magyar paradicsomnak. — Nem hittem, hogy ezt találom, amit most láttam Magyarországon — mondta a holland cég képviselője. — Foton nyílt napot szerveztünk. Mi ugyanis nem beszélünk fajtáinkról. Nézzék meg, ott viszont válaszolunk a kérdésekre. 300-an jöttek el. Pécsett 150-nél többen voltak. A kertészek szívesen beszélgettek, vitatkoztak. Hogy mit mondanék én a magyaroknak? Ha nem szakember valaki, ne kezdjen túl nagy méretekben. Nézzenek körül a környéken, beszélgessen a legjobbakkal! Jobban kell ügyelni a szélnyomásra és a fóliaházak szilárdságára. Tudni kell, milyen tömeg függ a fóliaházon. Nem szabad azt túl hosszúra és szélesre építeni. És ne legyen annyi növény egy négyzetméteren! 2,5-3 paradicsomtő négyzet- méterenként a jó. és nem megfelelő az áru kikészítése, tálalása. A kereskedők nemcsak a kilót nézik, hanem szemmel is vásárolnak. S hát nem konkurrens a szomszéd ... - de hát erről már szóltam. 1400 hobbikért a Pellérd környéki dombokon A gyódi hobbikertek Népvándorlás délnyugatra Áranyosgadány felé fordul a figyelem - Pécs zöldségeskertje lehet a gyódi rét Minden szombat és vasárnap reggel különjárat indul Keszübe és Gyódra — viszi a hobbi- kertészeket a víkendtelkekre. Van, hogy kettőre is alig férnek fel. Tizenkét éve kezdődött el ez az újkori népvándorlás. Először a pel lérd i határt szállták meg a pécsiek. 720 telken termelnek most zöldséget és gyümölcsöt az ördög-völgyben, a Hegyderékon és a Kese-völgyben, de 300 pellérdinek is megmaradt a szőlője. Gyódot 1975 után fedezték fel a városiak amikor megnyílt az országút. Ma 350- en vannak, többen mint ahány ház a faluban. Keszűben is 280 hobbikért a pécsieké. Minden parlag és félparlag, amitől a gazdák szabadulni akartak, elkelt. Lehetőséget a tsz nagyüzemi művelésre alkal. matlan szórványterületei kínál, nafc csupán. Gyódon a Cser-dűlőben és a Rudolf-hegyen hat, zártkertben tíz holdat parcelláztak fel. Mindnek van gazdája. Szóba jöhet még egy hét—nyolc holdas kiszögellés — egy-két év múlva, amikor a háztájinak te. lepített lucernás kivénül. Keszűben csak úgy lehet telekhez jutni, hogy örökléskor többen felszámolják a gazdaságot. Ott is van egy kéthektá- ros, lejtős elhanyagolt legelő, amivel a tsz nem tud mit kezdeni, de kiskerteknek tökéletesen megfelelne. Pellérden nincs telek. 159 Nem élhetek ölbe lett kézzel 15Q hízott sertés egy év alatt — Ez a két koca itt a Magdié. A lányom főnővér Pécsett. Tavaly nem volt egy fillérem sem — mit adjak én a névnapjára? — Egy malacot kapott. Azt mondta: kedvesebb ajándékot nem adhattam volna, nagyon szereti az állatokat. Hasznosabbat sem! Születésnapján is kocasüldő volt az ajándék. S ez a két koca egykét év alatt megkeres neki majdnem egy autót. Felföldi Károlyné tavaly januárban elcserélte pécsi szövetkezeti lakását a Diana téren és kiköltözött Hegyszentmárton- ba. — Három generáció élt együtt két szobában. Ez nem megy. Ápolónő vagyok, de az utóbbi időben a kertvárosi templomtéri boltban dolgoztam 2800 forintért. Apám ápolásra szorul, a közelében kellett lennem. Most már úgy sem ment. Egy nagy parasztházat vettek Hegyszentmártonban, talán a legnagyobbat a faluban. Jó gazdák lehettek a volt tulajdonosok, óriási istállót építettek. — Ha már ide kijöttem, nem élhetek ölbe tett kézzel. Az előző tulajdonos azt mondta, ha állatokkal akarok foglalkozni, menjek a boksái tsz-hez. Nagyon kedvesen fogadtak. Elmondták a lehetőségeket. 2000 broilerrel kezdték. Csatahelyről megvették a kiselejtezett itatókat-etetőket, az inf- ralámpákat Felföldiné fia szerelte föl. — Aztán kocát is hoztunk kettőt, 6900 forint egy, de nem kell kifizetni, törleszteni lehet hízóval. Az egykori disznóólakban most kocák vannak. Hatot tartanak és egy kant. A tehénistállóban hízók — két csoportban. És hízók a hátsó kisistállókban is! Felföldiné ugyanis a Pécsj Állami Gazdaság integrációjában is vett át süldőket. Az utolsó 25 hízott sertés most ment el. A tápot a tsz házhoz szállítja. — Pontosak. Nekem kell szólnom, hogy nem kell még. A zsákért a 8 forint viszont sok. A cukorzsák csak 5 forintba kerül. Drága a szippantás is, 140 forint egy köbméter. — Közel 50 hízót kell ellátnia — a kocákat, malacokat nem számítva. Mennyi időt vesz igénybe? — Reggel két órát, este kettőt. önelető-önitató rendszer van, a trágyát vízzel lemosom. Az önetetös megoldás nem a legjobb. Megpróbáltam melegvízzel felengedni a tápot. Kevesebből jövök ki, és közel egy hónappal rövidebb idő alatt készültek el a hízók. — Megérte ide kijc-nni? — 600—700 forint kell hogy legyen egy sertésen. így többet keresek, mint ha 1600 forintos buszköltséggel bejárnék Pécsre. Az egyetem ugyanis nem térit semmit. S hát ellátom apámat is. Felföldiné másfél év alatt közel 200 sertést nevelt fel úgyszólván egymaga. Leszállított 158-at a háztáji integrációkon keresztül. hektárt osztottak fel és adtak el a gazdák a harkányi úttól jóbbra. Ma csak úgy lehet kis. kerthez jutnij ha egy-egy új gazda tóvá bbpa reel láz. Rájöttek ugyanis airra hogy a 800 négyszögöl sok. Most 300—400 a divat. 150 forintért adják négyszögölét. Gyódon is annyi. Manapság Áranyosgadány felé fordul az érdeklődés. Három területet jelöltek ki, az egyik tükörsima, kettő domboldal, de azok voltak az aranyos- gadányiak legjobb szőlői. Most parlag és legelő. A tsz 15 évre tartós használatra adja ki, utána fel kell újítani a bérletet. Nem a legésszerűbb megoldás. Nagyobb értéket ugyanis mint kertészkedéssel egy területről nem lehet lehozni. De hát 15 év sok mindent megoldhat! Most csak faházat szabad rá építeni. Az áramlás délnyugatra változatlanul tart. Évente 150—200 új gazda ereszt itt gyökeret. Az idén már 60 adás-vételi szerződést kötöttek. Minden terület jól megközelíthető. Pellérden néhány éve az uránbányászok a volt vasúti töltés köveiből építettek utat. Van buszmegálló. A harkányi járatokon kívül minden reggel tehát szombat—vasárnap is busz szállítja ki a kertészkedőket. Villany a terület egy részén mór van, de a DÉDÁSZ nem zárkózik el a hálózat további kiépítésétől. A héten jelentkezett Princinger János, hogy a Hegy. derékon 22-en fejenként 5000 forintot összeadnak, kérik a villanyt. Aranyosgadányba salak út ve. zet Keresztespusztánál ágazik el. Negyvennégyen vettek már ott telket. A legtávolabbi hely is 10 percre van a falu közepé'- től. A villamos gerincvezeték 600 méterre húzódik a víkend- terü lettől. Keszübe, Gyódra naponta 11 járat indul. Terület is lenne még. — A két falu kc-zött egy 39 hektáros rét húzódik, a műút két oldalán, közepén patakkal — mondja Nádor János, a Pellér. di Közös Tanács elnöke. — Olvastam, hogy a Kertészeti Vállalat földbankot létesített az építkezésektől elhordott talajból. Ha azt odavinnék! Mondjuk egyelőre csak a keleti részre — 15 hektáron lehetne nagyon szép telkeket kialakítani. S hogy milyen zöldségkertész, kedést tenne lehetővé?! — Az ötvenes években egy mélyfúrás során 70 fokos vizet találtak a réten — februárban fürödtek benne a munkások. Elfojtották, de minden bizonnyal bármikor meg lehetne nyitni. Szentesen meggazdagodtak az emberek a termálfűtésű fóliás zöldségtermesztéssel . . .
