Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-04 / 214. szám

1983. augusztus 4., csütörtök Dunántúli napló 5 Nyári munkák a téli fűtés gazdáinál Ellenőrzés, karbantartás A Gázműveknél „félpénzen” A közhiedelemmel ellentét­ben a nyár sem uborkaszezon a téli fűtésről gondoskodó vál­lalatok életében. Mind a PÉ­TÁV mind a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat ezt az időszakot használja ki a javí­tásra, karbantartásra. Hogy munkájukat megfelelő ütemben végezhessék, a Gáz­művek még kedvezményt is ad ilyenkor a lakosságnak — tud­tuk meg Pavlicsek József üzem­igazgatótól. Mintegy 4000 nyom. tatványt juttattak el ügyfeleik­hez amelyben arról tájékoztat­ják őket, hogy most „félpén­zen'', azaz valóban féláron ja­víttathatják meg gázkészülékei­ket. Felhívásukra folyamatosan érkeznek ugyan a megrendelé. sek, de eddig még senkit sem kellett megvárakoztatniuk. A munka szervezésében URH-rá- dió is rendelkezésükre áll. A PÉTÁV szakemberei folya­matosan járják a hatáskörükbe tartozó települések utcáit s végzik a karbantartást azokban a lakásokban, ahol erre áta­lánydíjas karbantartási szerző­dés kötelezi őket — mondta Hanyecz László, a PÉTÁV mű­szaki igazgatóhelyettese. Ahol nincs ilyen szerződésük a lakók­nak, ott is értesítik a családo­kat, mielőtt kivonulnának a ház­ba a hőközpont hőfogadó ja­vításához, Amennyiben valami­lyen gondjuk, igényük van a fűtéssel kapcsolatosan, ilyenkor „egy füst” alatt elvégzik azt a munkát is, csak egyszer kell hozzá „felvonulniuk”, leenged­niük a vizet a fűtőrendszerből a PÉTÁV dolgozóinak. — S mennyit térít meg az ingatlankezelő vállalat a mun­kák árából? — kérdeztük Kani­zsai Istvántól, a PIK üzemelte­tési osztályvezetőjétől. — A karbantartás a bérlők feladata, tehát annak költsé­geit ők fizetik. 50 százalékban téríti meg a PIK a fűtőtestek cseréjének költségeit, ha 1983. július 1. előtt költözött be a család a lakásba, illetve ezt követően régi lakást vettek igénybe — amennyiben a szak­értő „cserére érettnek” minősí­ti a fűtőtestet. A szakértő ne­ve: Szántó István, s a 10-233- as telefonszámon hívható. Ha ilyen igényük van a bérlőknek, legelőször hozzá kell fordulni­uk. B. Zs. Takarékban fiadzik a forint Bolyban könyvelik a kátolyiak millióit Apró helyiségben annál nagyobb ünnepélyességgel nyitották meg 26 esztendővel ezelőtt a bólyi takarék­szövetkezetet. A falusi bank rövid idő alatt népszerű lett nemcsak Bolyban, hanem a környékén is. Ma már Sze­derkénybén, Nagynyárádon, Töttösön, Lippón, Majson, sőt a múlt évtől már Kátolyban is gyűjtik a betétet, hogy a takarékszövetkezetben kamatozzon a fqrint. Jellemző népszerűségére, hogy milliomosként tartják számon a kátolyiakat, a maguk ötmillió forint betétjével, amit alig egy év alatt he­lyeztek el a falusi bankban. Az utóbbi esztendők pénzügyi ak­ciója, hogy a takarékszövetkezeten ke­resztül kapják meg a tagok a ház­tájiból felvásárolt termékek és álla­tok ellenértékét. Az idén az első fél­évben több, mint 3,5 millió forintot fizetett ki a takarékszövetkezet, s nem egy betétes egyszerűen hozzáiratja az így kapott összeget a már hosszabb ideje fiadzó forintokhoz. Mert nem kis összeget kezelnek a Boly és Vidéke Takarékszövetkezetnél. A betét meghaladja a 175 millió fo­rintot és egy betétkönyv átlaga ma már 26 632 forint. Szép summa és a környék lakóinak a takarékos vol­tát dicséri. Népszerű a takaréklevél, az ifjúsági és az átutalási betét egy­aránt. Az sem véletlen, hony a ta­gok száma az első félévben 232-vel növekedett, míg a részjegye ~ > nar- mincezer forinttal nőtt és a bólyi ta karékszövetkezetnél már meghalad­ja a 800 ezer forintot. Kirándul a kongresszus A német nyelvtanárok budapesti kongresszusának baranyai kiránduló csoportja megérkezik a bólyi kombináthoz Fotó: Cseri L. Augusztus 17-18. Országos ellenőrzési konlerencia Pécsett A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság augusztus 17—18-án Pécsett rendezi az V. országos ellenőrzési konfe­renciát. A nyitó ülésre a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulá­jában kerül sor, a program szerint dr. Hetényi István pénzügyminiszter tart előadást az ellenőrzésről gazdaságpoli­tikánk szolgálatában. A konfe­rencia ezután öt — ipari; épí­tőipari és közlekedési; mező- gazdasági, élelmiszeripari és erdészeti; kereskedelmi, vala­mint költségvetési — szekció­ban folytatja munkáját. A zá­ró napon fórumra kerül sor, melyen dr. Kállai Lajos pénz­ügyminiszter-helyettes elnököl. A konferenciára az ország minden részéből ezer résztve­vőt várnak. Német nyelvtanárok látogatása Baranyában Tájékoztató a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban Rippf-Rónai József: Park aktokkal. Rippl-Rónai József emlékkiállítása Szegeden A Janus Pannonius Múzeum kincsei is szerepelnek a kiállításon Szerdán Baranyába látoga­tott a Német Nyelvtanárok Nem­zetközi Szövetsége VII. kong­resszusának 130 tagja. A kong'. resszus — mint a keddi lapok hírül adták — Budapesten ülé­sezik hétfő óta. A hároméven­kénti kongresszust első alka­lommal tartják nem német nyel­vű országban. A résztvevők az első két napon plenáris előadá­sokat hallgattak meg, majd a 14 szekcióban több, mint 240 előadás hangzott el a német nyelvoktatás különböző időszerű szakmódszertani kérdéseiről. Szerdán- kora reggel a mint­egy 900 külföldi résztvevő —akik a világ szinte minden tójáról, összesen 50 országból érkeztek hazánkba — kirándulásra indul­tak szerte az országban, a né­met nemzetiségiek lakta terüle­tekre. Egyebek közt Budapest környékére; Eger vidékére, Bu­gáéra, Kecskemétre, Veszprém­be és a Balaton partjára, s a Duna-kanyarba. Egyik csoport­juk pedig Baranyába és Pécsre látogatott. A baranyai csoport megtekin­tette Mecseknádasdon a német nemzetiségi tájházat. Ellátogat­tak Óbányára, ahol a ma is élő fazekas népi kultúrával ismei- kedtek. Pécsett egyebek közt megtekintették a felszabadulás emlékművét, és a Csontváry Mú­zeumot, majd Bólvba indult ve­lük a három autóbusz. Bolyban, a Mezőgazdasági Kombinát éttermében dr. Cseh Sándor vezérigazgató-helyettes köszöntötte a kongresszus tag­jait, akik rövid tájékoztatót hall­gattak meg a német nemzetisé­gi nyelvoktatás törekvéseiről Bolyban, illetve a kombinát ter­melési eredményeiről. Schummer Ferenc, a bólyi Ál­talános Iskola német nyelvtaná­ra ismertette azt a kísérleti ok­tatási programot, amely külön tanterv a'^mán az elmúlt tan­évben indult meg a bólyi isko­la I. osztályában, két nyelven. Gyakorlatilag a gyerekek emelt óraszámban tanulják a német nyelvet, s érré épül az ugyan­csak magasabb óraszámú és német nyelvű környezetismeret és énekoktatás. Később pedig a legfontosabb szakkifejezése­ket az egyéb tárgyakban is megtanulják németül is. To­vábbá a nyelvoktatáshoz szük­séges modern technikai eszkö­zökről és a 80 személyes német nemzetiségi diákotthon pedagó­giai lehetőségeiről tájékoztatta külföldi kollégáit Schummer Ferenc. Ezután Virág László közgazdász adott tájékoztatást a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát helyzetéről, termelési szer­kezetéről és főbb eredményei­ről, illetve a dolgozók élet- és munkakörülményeiről. Megem­lítve, hogy a kombinát mintegy háromezer dolgozójának egy- harmada német nemzetiségű. A kongresszus baranyai ven­dégei ebéd után Bárba* indul­tak tovább, ahol á német nem­zetiségi gyermek olvasótábor résztvevőivel találkoztak. Innen a baranyai kirándulás utolsó állomáshelyére. Mohácsra, vet­ték útjukat a német nyelvtaná­rok, ahonnan a késő esti órák­ban indultak vissza a főváros­ba. Ma a kongresszus újabb elő­adásokkal és szekcióülésekkel folytatja programját. W. E. A meleg nyári napokon, ha valakit Szegedre csalogatnak az ünnepi hetek hírneves ren­dezvényei, bizonyára nem fog csalódni, ha betér a Móra Fe­renc Múzeum kiállítótermébe. Június 24 óta nyitva áll a Rippl-Rónai kiállítás az érdek­lődők előtt. Nincs is talán olyan magyar festő, akiről annyit írtak életé­ben és halála után is, mint róla. Az utóbbi években mint­ha egy kicsit elcsendesedett volna körülötte minden. Nem voltak évfordulók, s nem került sor nagyszabású, életművet bemutató kiállításra. Igaz, Kaposvár mindent megtett azért, hogy szülöttének méltó emléket állítson. Néhány éve nyílt meg a Róma-hegyen az emlékház, ahol a festő két év­tizedig dolgozott, haláláig, 1927-ig. A Somogyi képtár is többször bemutatta gyűjte­ményének Rippl-Rónai anya­gát. Ebben az évben került sor arra, hogy Franciaország is megismerkedhetett azzal az életművel, amelynek alkotója Kaposvárról indult és 1887-ben érkezett meg Párizsba. A franciák után most a Sze­gedi Múzeum vállalkozott ar­ra, hogy kiállítást rendez a szecesszió jeles magyar képvi­selőjének műveiből. A 89 mű­vet a Magyar Nemzeti Galéria, a kaposvári Képtár, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a magángyűjtők kölcsönözték. A kiállító terem előtt fényképe­ken mutatják be az alkotót és családját, kaposvári műtermét. Látjuk a tablókon az Ernst múzeum és a Japán kávéház üvegablakait, a század végén elkészült és a második világ­háborúban. elpusztult András- sy-ebédlőt, bútoraival, edé­nyeivel együtt, a Schiffer-villa enteriőrjét, ahol a szalonban kapott helyet a Lányok a kas­tély előtt c. nagy méretű kép. Ez a mű eddig, más kiállítá­son még nem szerepelt. üvegtárlóban helyezték el a Rippl-Rónai Józsefet bemutató monográfiákat, amelyek szer­zői között ott találjuk Genthon István, Bernáth Mária, Aknai Tamás, Keserű Ilona nevét. A rendezők bíznak abban, hogy aki többet akar tudni a látottak, s a fotók mellett el­helyezett táblázat elolvasása után, így tudni fogja azt is, hogy mit kell elolvasnia. A kiállító teremben tábla­képeket, grafikákat, rajzokat, meghívóterveket, bútor- és edényterveket, tányérokat, sző­nyeget találunk szép elrende­zésben. Áttekintést kapunk Rippl-Ró­nai korszakairól is. Ismerked­hetünk a „fekete” képekkel, az „öreg francia asszonyság” portréjával, s a nagy szeretet­tel megfestett „Apám, Anyám” képpel. A kaposvári enteriőrök, csendéletek, figurális kompo­zíciók életszeretetről, derűről árulkodnak. Ennek a polgári világnak kedves alakja a min­denütt jelenlévő Piacsek bácsi. A Pécsről érkező látogató örömmel fedezi fel, hogy a pécsi Janus Pannonius Múze­um is elküldte féltve őrzött kincseit, „Park aktokkal" c. olajképét, két tálat és négy tányért, melyeket itt Pécsett készített a múlt század végén a Zsolnay Gyárban. A kiállítást Szegeden pla­kátok hirdetik, s a helyi lapok is a Dél-Magyarország, s a Csongrád megyei Hírlap is méltatta a Móra Ferenc Mú­zeumban megrendezett kiállí­tást. A kiállítás szeptember 25-ig várja a látogatókat. Pandur József Egy autóstop tanulságai Romeo Cutilli olasz állam­polgár kamionvezető Lete- nyénél lépte át a határt és onnan Rémbe indult, hogy 500 birkát átvegyen, majd ha­zaszállítson. 1983. augusztus 2-án a déli órákban Mohács előtt egy fiú és lány stoppol­tak. Romeo Cutilli pénztárcá­jában ekkor még 90 USA dollár, 430 000 olasz lira, 4000 dinár, és 3500 Ft kész­pénz volt és természetesen a csekkfüzete. Útközben tár­cáját elővette és a két fiatal látta, hogy az olasz pénzzel jól el van látva. K. R. 17 éves mohácsi lakos a pénzt el­emelte, majd átadta Rózsa­hegyi Józsefnek, aki 19 éves, büntetett előéletű és jelenleg is munka nélkül van. Leszál­lásuk után a kamionvezető észrevette, hogy a tárcája eltűnt és a két fiatal után fu­tott. K. R-t sikerült elkapnia és vele együtt jött be a Pécs városi Rendőrkapitányságra, ahol 14.30 órakor feljelen­tést tett. A bejelentést köve­tően azonnal értesítették a mohácsi és siklósi rendőrkapi­tányság illetékeseit is, mert Rózsahegyi Józséf a jelentős külföldi fizetőeszközzel meg­szökött. A kölkedi úton Blum József r. őrm. és Király József r. tiz. (Mohács városi Rendőrkapi­tányság dolgozói) Rózsahe­gyi Józsefet elfogta, és a pénzzel együtt 21.30 órakor a Pécsi városi Rendőrkapi­tányságra előállította. Itt K. R.-val előzetes letartóztatás­ban várják a vizsgálat lefoly­tatását. A gyors rendőri intézkedés, a koordinált együttműködés eredményt hozott. Romeo Cu­tilli az eset tanulságát levon­va következő magyarországi útján a pénzét átveheti. Pick-Up Magyarországon évente mint­egy négyezer újság, folyóirat, kiadvány jelenik meg. Ezek mindegyikéhez írók, szerkesztők, felelős szerkesztők, felelős ki­adók és rengeteg papír tapad. Jóvoltukból lát napvilágot az a tömérdek írás, nyomtatvány, amelynek egyike ezt a címet vi­seli: PIGK-UP. A Magyar Hang. lemezgyártó Vállalatnak ez a kiadványa évente többször je­lenik meg, nekünk a 8. szám került a kezünkbe. Belelapoz­tunk. A „Levelekre válaszolunk" rovatból megtudtam, hogy a Pick Up, helyesebben a pick up magyarul hangszedőt a le­mezjátszónak egyik legfonto­sabb alkatrészét jelenti. A fo­galommagyarázat azonban ki­egészül: „Nem biztos, hogy a magyarázat műszakilag pontos de a mi kis közlönyünknek azért választottuk ezt a* címet, mert egyszerre utal szerelmünk (!) tárgyára a hanglemezre, és egyben arra, hogy feladatunk­nak tekintjük »felszedni« min­den hangot, ami a popzenéről szól.” Nos, mi is felszedtünk néhány apróságot a Pick-Up-bó\, amelyről más forrásokból meg. tudtuk, hogy angol szó ejté­se: pikap, jelentése: hangátala­kító; a hanglemezjátszó fontos alkatrésze, amely a hangbaráz­dákon haladó tű rezgéseit vál­takozó elektromos feszültséggé alakítja át. Persze, a szerkesztőségnek azt is tisztázni kellene hogy ennek a „jövőben negyedéven, ként, vagy ha így jobban tet­szik. háromhavonként" (ó, mily szellemesség!) megjelenő ki­adványnak hogyan kell írni a címét. Mert a címlapon PICK- UP-nak a belső szövegben pe­dig kötőjel nélkül Pick Up- nak írják. Ha bennünket meg­kérdeznének, mi a Hangalaki- tó cím mellett dentenénk. A kiadvány cikkeinek hangvé­tele népszerű néha túlságo­san is közvetlen stílusú. Pél­dául: „Ezt a szamárságot mi sem értjük." Vagy: „A Helikof. fér jó album. Semmi fakszni.” Az olvasók kérdésfeltevései a kis. és nagylemezekre vonat­koznak. Többek között megtud­juk. hogy nálunk a sikert „mi­nimum 40—50 ezer eladott nagylemez” jelenti. „Ennek dup­lája már nagyon nagy siker (aranylemez).” Az úgynevezett SP (single play) kislemezek — hadd idézzünk újból! — „az utóbbi három évben egészen megdöbbentő sikerszériát pro­dukálnak, '-ondojunk a „So­hase mondd" vagy a ,,Limbó- hintá" több százezres eladási példányszámára.” És akár hi­szi a kedves Olvasó, akár nem: a Sandokan-da| magyar (Neo- ton) változatából több mint négyszázezer darabot rendel­tek a lemezboltok. A „Szintetizátor lemezek” cí­mű rovat arról árulkodik hogy új együttes alakult az „Omega stúdió közösségében.” Az új együttesnek remek magyar ne­vet adtak: PA — Computer. Tagjait a hazai rajongók jól is­merik a Panta Rheiből. Ha a halhatatlan görög vagy római istenek föltámadnának, bizonyára kifogásolnák, hogy a görög hosszú ó betűt, az óme­gát szerte az országban min­denütt ómegának írják és mond­ják. A Panta Rhei együttes gc-- rög nevéhez (= minden folyik, a világon minden mozgásban van) nem tudom, mit szólna Hérakleitosz, hogy bölcs mon­dását ennyire népszerűsítik. Vannak a közlönyben olyan kifejezések, amelyek olvastán bambán nézek magam elé. Va­jon mit jelenthet ez a mondat: „Hallani itt a klasszikus count- ryn kívül a reggae-t kékfüvet, balkáni népzenét, Presser—Zo. rán-féle sanzont, miegyebet." Nos a miegyébről még sejtem, mit jelenthet, de a többiről... Aztán ilyen címszavak: Ber­kiteam — Folk-Rock ’83: Gép­folklór — 24 karátos heavy me­tal _ WYX—WYX—WYX — stb. Az utóbbiról valaki meg­kérdezte: „Mi a csuda ez? Ezt mi is szeretnénk tudni, de nemcsak a WYX-ről, a többi­ről is. Tóth István dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom