Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-31 / 240. szám

1983. augusztus 31., szerda Dunántúli napló 3 Aknamélyítők a város alatt Egy évtizede annak, hogy a Bányászati Aknamélyitö Vál­lalat mecseki körzetvezetősége létrehozta pécsi üzemét. Meg­alakítását elsősorban az tette szükségessé, hogy a hetvenes évek elején mind nagyobb gondot okoztak a baranyai me­gyeszékhelyen az időről időre beszakadó útszakaszok, a meg­roggyant épületek, az alattuk húzódó pincék miatt. A városlakók azóta megszok­ták, Pécs történelmi ne­gyedében bányászkobakot vise, lő, vájárokat, a lemélyitett ak­nákat a törmelékkel és homok­kal telj bödönöket... Ha va­lakik, akkor az aknamélyítők a megmondhatói annak hogy mi. képpen is néz ki a kétezer éves város néhány méterrel az utca és járdaszint, az alig több mint ötven centis alapokon nyugvó emeletes régi polgárházak alatt. Azt mondja Kaposi János, a pécsi üzem vezetőjének helyet­tese: — A pókháló mértani pontos­sága akkor szűnik meg, ha egy légy beleakad. Ilyenkor a szálak elszakadnak, nehezen követhe­tők. Hát így állunk mi a pécsi pincékkel, azok kúszaságával hosszú évek óta. Mert elődeink az épületek alá vájták a labi­rintusokat. Az üzemvezető-helyettes, aki jó egy évtizeden át az urán te­rületen dolgozott, később ott volt az abaligeti és hetvehelyi alagutak építésénél. Ám a több évtizedes bányamunka az ő egészségét is kikezdte, csakúgy, mint társaiét. 1972 óta van a pécsi üzemvezetőségnél, s hogy ide került annak a szilikózis az oka. Azt mondja Miklós Vince üzemvezető: — A korábbi években, az igényektől függően általában százmilliós nagyságrendű mun­kákat végeztünk főként Pécsett, idén hetvenmillió forint értékű a megrendelés. Az itt dolgozó több mint kétszáz embernek 28 százaléka rehabilitált bányász, akiknek kényszerűségből ott kellett hagyni a korábbi mun­kahelyüket. Míg az első évek­ben csak Pécsre korlátozódtak a megbízások, később már a megyén kívül is vállaltunk mun­kát. Jelenleg is dolgozunk Szekszárdon: tizennégymilliós értékben végzünk pincetöme­dékelést és megerősítést. Jár­tunk Piliscsabán, ahol vízlecsa­poló vágatot építettünk a MÁV részére,, bontottunk épületeket robbantással, és még sorolhat, nám. Az elmúlt egy évtized alatt csak Pécsett 1655 pincében dolgoztunk az elvégzett meg­erősítés és tömedékelés hossza megközelíti a három kilométert. Időközben úiabb feladatokra is vállalkoztunk. A baranya; me­gyeszékhelyen több közműalag. utat építettünk és alakítunk ki jelenleg is. — Idén milyen munkát végez­nek? — Az első félév folyamán a Bajcsy-Zsilinszky utcai pincét erősítettük meg, a Pannónia Sörgyárban négy ászokoince felújításán dolgozunk, a Távfű. tő Vállalat megrendelésére e hónap végén fejezzük be a Lég- szeszgyár utcában a mélyveze­tésű közműalagút építését és augusztusban láttunk hozzá a Rózsa Ferenc utca alatti sza­kasznak. Nemrég vonultunk el átmenetileg a Tettyéről, ahol a biztonságosabb vízellátás és ho­zam érdekében a forrás vízadó területét fúrásokkal csapoljuk meg. amelyeken át még az idén az általunk kialakított 240 mé­ter hosszúságú föld alatti táró. zó tartalékolja majd az ivóvi­zet. Szép feladat volt a Káp- ta'an utcai bányászati múzeum, bővítése is. A járatokat össze­kötöttük a Janus Pannonius ut. ca 4. szám alatt húzódó pince- rendszerrel. Mikor a leglátványosabb és legnehezebb munkák iránt ér­deklődöm. az üzemvezető nem sokat gondolkodik a válaszon. Elsőként a Rákóczj és a Rózsa Ferenc utca kereszteződésében megerősített pincerendszert em. líti: az építés befejezése nem rajtuk múlik, mintegy tizenöt méteres szakaszt kellene újjá­varázsolni ahhoz, hogy hasz­nálható legyen, de erre Miklós Vince szerint a tanácsnak egye­lőre nincs pénze. Aztán a Ka­zinczy és Zetkin Klára utca kö­zött épített mélyvezetésű csa­padékcsatornát hozza föl pél­daként, amit pajzsos fúrással készítettek. A hosszú évek óta bezárt régi Pannónia szálló alagsorában találkozom Popovics János ak­násszal, aki a nagyfokú szili­kózis miatt került ki a bányá­ból. A valamikori konyhai helyi­ségekben most deréknyi bánya­fák halma, a tetőzet beácsolva. Minden lépésnél vigyázni kell a tartóoszlopok és a halomban heverő idomkövek, építési anyag miatt, — Jómagam tavaly augusz­tusban kerültem a Pannóniá­ba. A bányában is végeztünk hasonló munkát, csakhogy nem két—három méterrel az úttest alatt. Időközben előkerül Friedszám Adóm csapatvezető, aki hosz- szasan ecseteli mit is csinálnak éppen. — A teherhordó falak alatti kitörést végezzük, illetve azok megerősítését. Szerintem még legalább egy évig itt leszünk. A Nick-udvar alatt kell kiala­kítanunk a leendő hőközpont helyiségét, legalább kétezer köbméter anyagot hordunk majd ki a láncos vonszolóval, a Pan. nónia-közbe beálló kocsikra. De lesz még kőművesmunka is bő­ven, mert a pincében és a föld. szinten egy-egy hűtőgépházat kell megépítenünk az emberek­kel. — Hányán dolgoznak a szá'ló felújításán? — Húszán—huszonötén, attól függően, mikor hányán jelen­tenek beteget. Az emberek többsége vidéki: Somberekről, Dunaszekcsőről hozza őket a vállalati busz. Negyed hétkor kezdünk és délután háromne­gyed háromig dolgozunk. A Pannónia szállótól nem messze, az István téri egykori vízcsobogó helyén immár har­madik éve ténykednek együtt az aknamélyítők a régészekkel, az Országos Műemléki Felügye. tőség munkatársaival. A felbe­csülhetetlen értékű ókeresztény sírkamra munkálatainál az ak­nász Fülöp István. — Hogy miért tetszik nekem ez a munka? — ismételi -meg a kérdést az aknász. — Hát el­sősorban azért, mert páratlan feladat és ezernyi gonddal jár, amit meg -kell oldanunk. Amel. lett természetesen nagyon oda kell figyelnünk mindenre. Az embereink ma már amatőr ré­gészeknek is tekinthetők, a leg­kisebb dologro is fölfigyelnek és azonnal szólnak. De így volt ez a többi munkahelyen is. Nekünk úgy illik végezni a fel. adatunkat, hogy évszázadok múltán is láthassák utódaink az emberi kultúra ezerhétszáz éves pécsi nyomait. . . A fekete kátránypapírral bo. rított ácsolt tetőzet alatt tizen­négyen dolgoznak, a sírkamrát északról átölelő támfal zsalúzá- sát végzik a rokkant bányászok. Tőlük alig fél méterre zavar­talanul folyik a városi forgalom, emberek sétálnak az árnyas gesztenyék alatt,, s kocsik gu­rulnak tova lassú tempóban, nehogy az útszakasz -megrogy­jon. A sírkamrához vivő — az utcaszint a-latt nyolc méterre van — leendő körfolyosó zza- va-n — leendő körfolyosó zsa- lúzása mutatja a majdani már­vánnyal borítandó lejáratot. Szeptemberre kellene befejezni a lépcsősor és a támfal beto­nozását, de az időközben elő. került régészeti feletek miatt csúsznak a munkálatokkal. Fü­löp István közben megjegyzi, hogy a sírkamra szigeteléséhez habüvegre lenne szükség de import-bál egyszerűen beszerez- hetetlen és a ha-bsamotfhoz se jutottak még hozzá, amit a hab. üveg helyett használnának. Kelemen István vájár a kör­folyosó vasalásán dolgozik mi­kor megszólítom. — Számomra még új ez a munka, mert csak három hete járok az István térre, de érdé. kés, mindenesetre. Tíz éve an­nak,, hogy kiszuperáltak a bá­nyából, hát most ezt csinálom. Ha készen leszünk, elhozom még az ismerősöket is, és -meg­mutatom mit is végeztünk az ókeresztény mauzóleumnál ... Salamon Gyula impregnált papír - bútorokra Impregnált papírt készí­tő üzem épül az Erdőké­mia Erdőgazdasági Vegyi és Ipari Vállalat zala­egerszegi gyárában. A csaknem 40 millió forintos költséggel kialakuló üzem­ben december elején akar­ják megkezdeni a próba- termelést, jövőre pedig —. a tervek szerint — már tel­jes kapacitással dolgoz­nak. A munkafolyamat során saját gyártmányú műgyan­tával vonják be a bútor­lapok díszítésére szolgáló impregnált papírt, amely közvetlenül a farostlemez­re préselhető. Kezdetben csak néhány színárnyalat­ban készítik az új termé­ket, később azonban nö­velik a választékot. Az adatátvitel fejlesztése A Leöwey Gimnázium l/e osztályos tanulói ismerkednek a szá­mítógépekkel. Komputer-show bányásznapon is A postától jó, korszerű szol­gáltatást várnak az emberek, ehhez pedig nagyarányú fej­lesztésekre lenne szükség, A távbeszélő és távíró hálózat ilyen fejlesztésére nem volt le­hetőség, de az adatátvitel fej­lesztésére igen. Európa egyik legkorszerűbb adatátviteli há­lózata a Magyar Postán mű­ködik, legalábbis 1981 tavasza óta, amikor működésbe he­lyezték a japán berendezése­ket. Az Ifjúsági Számítástechni. ka, konferencia hétfőn Hor­váth Pál, a Posta Központi Táv. íróhivatal osztályvezetője tar­tott előadást „A Magyar Pos­ta adatátviteli hálózata és fej­lesztési lehetőségei” címmel. — Függetlenül attól, hogy Európa egyik legkorszerűbb adatátviteli rendszere nálunk működik, most gondok előtt állunk: elérkezett ugyanis a bővítés ideje, ez viszont na­gyon importigényes. A távköz­lésre körülbelül egyharmadát- egynegyedét tudjuk fordítani annak az összegnek, amire szükség lenne. A távközlés fej. letlensége sok nehézséget okoz. Az adathálózat bővítését sze­retnénk függetleníteni az im­porttól, s ez elég bonyolult fel­adat lesz. Ha ez sikerülne, az importköltségeket a felénél ke­vesebbre csökkenthetnénk, s ez már önmagában több mil­lió dollár megtakarítást jelen­tene. Másik fontos terület az új telematikai szolgálatok te­rülete, a teletex, a teledata és a facsimile. Ezek közül a te­ledata az, ami teljesen új len. ne nálunk. Ennek lényege, hogy egy adatbázisból mind alfa- numerikus, mind grafikus in­formációkat is szolgáltatna. A harmadik területnek egyelőre még csak a tanulmányozása folyik: ezek az úgynevezett üzenetkezelő rendszerek, ame­lyek segítségével megvalósít­hatnánk a totális iroda-auto­matizálást. Ez a folyamat a fejlett országokban már elkez­dődött. Szerdán Lvov-Kertvárosban, a Varsány utcai Videoton Márka szervizben a nyitvatar. tás alatt várják a számítógé­pek iránt érdeklődőket. Ugyan­is a konferencia idejére a KISZ Baranya megyei SZVT If­júsági Bizottsága, valamint a Neumann János Számítógép­tudományi Társaság helyi ifjú­sági bizottsága megszervezte azt is, hogy felnőttek és gye­rekek közelebbről is megismer­kedhessenek és megbarátkoz­hassanak a számítógépekkel. A kertvárosi bemutatón kívül ezt a célt szolgálja a pécsi IH.ban a Komputer-show, amj szep­tember 4-ig tart, mindennap délelőtt 11-től délután 4-ig, te­hát még a vasárnapi bányász­napon is játszhatnak a gyere­kek a számítógépekkel, s ér­deklődhetnek az ott állandóan jelen lévő szakemberektől. A több napos konferencia utolsó napján, kedden még számos érdekes előadást tar­tottak, majd a kora délutáni órákban lezárult az ötnapos tanácskozás. Dücső Csilla Szeptember l-én hatályba lép Változások a szabály­sértési eljárásban Szabálysértés a társadalom- - ra kisebb mértékben veszélyes cselekmény vagy mulasztás. Az 1968-ban megalkotott ún. „szabálysértési kódex" az el­múlt másfél évtizedben több­ször módosult. A változások elsődlegesen a gazdálkodási-, a pénzügyi- és a termékfor­galmazási fegyelem szilárdítá­sát célozták. Említésre méltó, hogy egyes bírósági hatáskörö­ket a tanácsi szabálysértési hatóságok vettek át (becsület- sértés és magánlaksértés). Ezen felül jó néhány eljárási kérdésben is korszerűsödött a szabálysértési törvény. Leg­utóbb 1979-ben került sor ko- difikációra, amikor is a sza­bálysértésekről szóló jogszabá­lyokat és állásfoglalásokat egységes szerkezetbe foglal­ták. A tanácsi szabálysértési ha­tóságok eljárásai általában eredményesen segítik a társa­dalmi tulajdon, az emberi kör­nyezet és a fogyasztói érdekek védelmét. A megbírságolt el­követők száma és a kiszabott pénzbírságok összege évről év­re emelkedik. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy az ál­lami és az állampolgári legye­lem nem megnyugtató, s e körülmény megköveteli a fel­derítés és a felelősségrevonás eredményességének fokozását. Az MSZMP Központi Bizottsá­ga 1983. áprilisi határozata is követelményként szabta meg a rend és a fegyelem erősítését, a megelőzés hatékonyságá­nak növelését. A törvénymódo­sítás e kérdések tekintetében kétségkívül szigorít. Az idegenforgalom növeke­désével emelkedik a magyar állampolgár külföldön, és a külföldinek Magyarországon elkövetett szabálysértéseinek száma. E szabálysértéseket a külföldi, illetőleg a magyar jog szerint bírálták el. Most lehetőség nyílik - célszerűségi és humanitárius okokból — a szabálysértés hazai jog szerin­ti elbírálására, ha erre nem­zetközi szerződések feljogosí­tanak. Gazdálkodó szervezetet és más jogi személyt terhelő kö­telezettség megszegése esetén- az eddigi gyakorlat szerint — azt a személyt kellett felelős­ségre vonni, akinek cselekmé­nye vagy mulasztása folytán következett be a kötelességsze­gés. Ha e személy kiléte nem volt megállapítható, a szerv vezetőjét kellett felelősségre vonni. E. szabály a törvénymó­dosítás folytán valamennyi munkáltatóra kiterjed, tehát a magánmunkáltatókra (kisiparo­sokra, kiskereskedőkre) is. Néhány szabálysértésnél (pl. árdrágítás, árat ellenőrzésé­nek akadályozása, honvédelmi szabálysértés, statisztikai sza­bálysértés) az általános hat­hónapos elévülési időt kiter­jesztették: nem az elkövetés napiától, hanem attól az idő­től kell számítani, amikor a szabálysértés az illetékes ható­ság tudomására jutott. így pl. az árhatóság, a statisztikai hi-_ vatal a szabálysértés észlelésé­től számított hat hónapon be­lül tehet feljelentést. A jogtalan vagyoni haszon- szerzésre irányuló szabálysér­tést a bűncselekménytől az el­követési értékhatár különbözte­ti meg. Az ár- és jövedelemvi­szonyok változása folytán ezen értékhatárok növekedtek. így pl. tulajdon elleni szabálysér­tést követ el, aki kétezer fo­rintot meg nem haladó érték­re lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, csalást, rongálást követ el. Az adócsalás húsz­ezer forintot meg nem haladó adóbevétel csökkenést okozva pénzügyi szabálysértés. Vám­szabálysértést az követ el, aki olyan vámárut von ki a vám- ellenőrzés alól - illetve a ha­tóság előtt valótlan nyilatkoza­tot tesz -, amelynek belföldi értéke a húszezer forintot nem haladja meg. A kiszabható szabálysértési bírság maximuma — az eddigi ötezer forint helyett — tízezer forintra nőtt, és ott, ahol jog­szabály bűncselekményt érték­határtól függően minősít sza­bálysértéssé, e szabálysértések miatt kiszabható pénzbírság legmagasabb összege húszezer forint. Emelkedett a kiszabható helyszíni bírságok összege is. A helyszíni bírság összege száz forinttól ötszáz forintig, a fel­ügyeletek (az állami közegész­ségügyi-járványügyi, a szak- szervezeti munkavédelmi fel­ügyelet, a kereskedelmi fel­ügyelőség) bírságolása eseté­ben háromezer forintig terjed­het. A helyszíni bírságolásra jo­gosultak köre is szélesedett. Így pl. az állami tűzoltóság, a természetvédelmi őr, a növény- védelmi és agrokémiai állo­más, az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás er­re feljogosított dolgozója is bírságolhat. Az elzárás maximuma az ed­digi harminc nap helyett 60 nap lehet. A tanköteles, vagy rendsze­res iskolai oktatásban részesü­lő fiatalkorú (14-18 év közötti) szabálysértése esetében a fel­jelentést a gyámhatósághoz kell áttenni, mely szerv a fia­talkorúval szemben védő- és óvóintézkedést alkalmazhat. A korábbi szabályozás szerint ilyen esetekben iskolai figyel­meztető eszközöknek volt he­lye. A törvénymódosítás indo­kát abban kell kereshi, hogy a gyámhatóságok intézkedési eszköztára szélesebb és szigo­rúbb, ennélfogva a fiatalkorú személyiségének helyes irányba való terelésére jobbak az esé­lyek. A felelősségrevonás egyfajta szigorítását jelenti továbbá a sértetti jogállás kiszélesítésé­nek törvénybe iktatása. A sér­tett lehet magánszemély (aki­nek' jogát, vagy jogos érdekét a szabálysértés sérti vagy ve­szélyezteti) és lehet jogi sze­mély is (amely államigazgatá­si feladatot lát el és a felje­lentést a feladatkörébe tarto­zó érdek oltalmából tette). Mi­vel a sértettet a fellebbezés joga is megilleti, várható, hogy a közérdekből feljelen­tést tevő jogi személy, sértett (pl. állami tűzoltóság, termé­szetvédelmi hivatal, egyéb szakhatóságok) az általa libe­rálisnak tartott első fokú hatá­rozat ellen élni fog a jogorvos­lat lehetőségével. A törvénymódosítás tovább egyszerűsítette a szabálysérté­si eljárást. Ez elsősorban az eljáró hatóságok ügyintézését könnyíti. Közérdekű viszont, hogy megszűnik a felülvizsgá­lati eljárás jogintézménye, ami azt jelenti, hogy a szabálysér­tési eljárás két fokozatú lesz. Az első fokú határozatot meg lehet fellebbezni, de a jog­erős másodfokú határozatot kö­vetően nem lesz további felül­vizsgálati fórum. Jogszabály bizonyos szabály- sértés elkövetőjével szemben hátrányos jogkövetkezmény, al­kalmazását írhatja elő. így pl. a vásárlót megkárosító ke­reskedelmi dolgozó három jog­erős szabálysértési elmaraszta­lás után munkakörében tovább nem foglalkoztatható. A tör­vény kimondja, hogy a sza­bálysértés elkövetéséről a ha­tóságnak az intézkedésre jogo­sult szervet (munkáltatót, Kl- OSZ-t, KISOSZ-t, stb.) értesí­teni kell. A törvénymódosítás 1983. szeptember 1-én lép hatályba. Dr, Molnár István, a Baranya megyei Tanács V. B. igazgatási osztályvezetője Szá m ítógépek a postán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom