Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-30 / 239. szám

1983. augusztus 30., kedd Dunántúlt napló 5 Tanévnyitó a belvárosi és az új kertvárosi általános iskolában Késnek a bútorok a Testvérvárosok terének iskolájához Lengyel emlékmű átadása Mohácson Még kalapálás festette alá az évnyitó ünnepi hangjait teg­nap reggel az új Belvárosi Ál­talános Iskolában, ahol a 680 tanuló gyülekezett szüleivel, nevelőivel a tanévkezdésre. Mint megnyitó szavaiban Dob- ribán Jakabné, az iskola igaz­gatója elmondta, az iskola részleges átadása történt meg tanévkezdésre. Ezen a héten elkészül a főbejárat és a hé­ten történik még az iskolabú­torok szállítása is. Biztos, hogy az első napok, hetek fokozott odafigyelést követelnek az is­kolában dolgozó pedagógu­soktól és fegyelmet a diákok­tól Az építők az előírt bizton­sági intézkedéseket foganatosí­tották és várható, hogy szep­temberben javulnak a körülmé­nyek az egyébként korszerű és szép új iskolában. A város másik új iskolájá­ban, a kertvárosi Testvérváro­sok terén vasárnap délután két Szombaton, a kora délutáni órákban tűj keletkezett a mis­kolci Avas Bútorgyár lakköntő csarnokában. A nagy erőkkel kivonult tűzoltó eqységek rövid idő alatt megaktadályozták a tűz továbbterjedését, és a dél­részletben tartották meg az év­nyitót. Az épület környéke ala­pos rendezésre szorul még, de az érintett vállalatok ígérete szerint erre hamarosan sor ke­rül. Nagyon nehéz megközelí­teni az iskolát, — esős időben nem úsznánk meg sárdagasz- tás nélkül —, ezért is volna fontos, hogy a tereprendezés a lehető leghamarabb elkez­dődjön. Nagy gondot jelentett az is­kola vezetői számára, hogy a jó előre megrendelt iskolabú­torok nem érkeztek meg időre, így a város minden részéből szedtek össze használaton kí­vüli asztalokat, székeket, szek­rényeket. Ezzel az ideiglenes, szedett-vedett bútorzattal kez­dődik a tanítás. Biztató, hogy a pedagógusok ilyen körülmé­nyek között is tudják a felada­tukat, s képesek áthidalni a kezdeti nehézségeket. g. o.—h. j. utáni órákra' eloltották a lán­gokat. A kár azonban így is je­lentős. Az eddigi vizsgálatok alapján a tüzet szabálytalan heqesztés okozta. Az eset ke­letkezési körülményeinek vizs­gálatát a tűzoltóság és rendőr­ség folytatja. ötvenkét éve készült el Mo­hácson az az emlékmű, ame­lyet az 1526-os mohácsi csa­tában elesett lengyel hősök tiszteletére állítottak. Gnoinski Liuhárd kapitány és 1600 ka­tona emlékére Lehner Jenő ter­vei alapján, Martinelli Jenő ál­tal megmintázott sassal díszí­tett szobor az elmúlt, több mint fél évszázad alatt meg­rongálódott, ezért felújításra szorult. A helyreállítási mun­kákat a paksi erőműben dol­gozó krakkói Budostal—2 Épí­tési Vállalat dolgozói vállal­ták el. A felújított szobor ün­nepélyes átadására tegnap délután — a mohácsi csata 457. évfordulóján — került sor. Az ünnepségen jelen volt és emlékbeszédet mondott Eduárd Dembicki, a lengyel nagykövetség kulturális taná­csosa, a budapesti lengyel kul­túra igazgatója és Ohanovicz Vasárnap hortobágyi kirán­dulással befejeződött a mun­kásfiatalok debreceni első or­szágos találkozója. Az augusz­tus 26-án megnyitott találkozó­ra az ország más vidékeiről kétezer ifjúmunkás érkezett Debrecenbe, a vendéglátó Hoj- dú-Bihar megye fiataljai közül pedig nyolcezren kapcsolódtak be a programjába. A KISZ Központi Bizottsága a jövőben minden évben rendez hasonló találkozót azzal a céllal, hogy Zbigniew generális, katonai at­tasé. A lengyel vendégeket és az ünnepségen részt vevő mohá­csiakat Zimmermann Ferenc, Mohács város tanácselnök­helyettese köszöntötte. Emlék­beszédében elmondta, hogy a hagyományosan jó magyar— lengyel barátság az elmúlt év­századok alatt a két nép kö­zös harcaiban született és ed­ződött, amit tovább erősít ezen mostani ünnepség, amit az tett lehetővé, hogy a hazánkban dolgozó lengyel építőmunká­sok társadalmi munkában hely­reállították az emlékművet, gaz­dagítva ezzel a Duna-parti vá­ros művészi látnivalóit. A meg­emlékezések után koszorúkat helyeztek el az emlékmű ta­lapzatán a hazánkban dolgo­zó lengyel munkások, Mohács város vezetői és polgárai. alkalmat teremtsen a fiatalok számára az ismerkedésre, a ta­pasztalatcserére. Az idei találkozó az iparban, az építőiparban, közlekedés­ben, kereskedelemben és me- zőaazdaságban dolgozó kül­döttei ifjúságpolitikai és ága­zati fórumokon vettek részt, az ifjúságot érintő kérdésekről, az ágazatok előtt álló legfonto­sabb feladatokról pedig az il­letékes minisztériumok szakem-' béréitől 'kaptak tájékoztatást. Általánossá válik a nő- gyógyászati szűrés A nők számára, ifjúkortól kezdve az egyik legveszedel­mesebb betegség a méhnyak­rák, illetve e szerv egyéb megbetegedései. Külön orszá­gos . program foglalkozik az úgynevezett cervixpatológiai esetek megelőzésével, diag­nosztikus lehetőségeivel. Ennek a programnak a sikerén mun­kálkodik többek között a Ma­gyar Nőorvos Társaság Cervix­patológiai szekciója, amely V. tudományos ülését tartja Pé­csett. Tegnap reggel pz ünnepé­lyes megnyitóval kezdetét vette a kétnapos tanácskozás, ame­lyen a hazai szaktekintélyek mellett részt vesz dr. K. Bauer is, az európai szervezet elnöke. Mint a referátumok során el­hangzott, e tervidőszak végével záruló program megvalósítása biztatóan halad, s remélhető­leg megvalósul a kitűzött cél: 1986-ig Magyarországon vala­mennyi nő részt vesz évente, illetve kétévente citológiai szűrésen. Tegnap és ma három szek­cióban történnek az előadá­sok, amelyek a legkorszerűbb diagnosztikus módszereket, azok eddigi tapasztalatait, valamint a szűrés szervezési problémáit taglalják. Kohászati termékbemutató Kohászati termékeket gyártó és forgalmazó negyven válla­lat, több mint száz gyártmány­újdonsága látható szeptember 2-ig az Industreklóm Rákóczi úti bemutatótermében Buda­pesten. A kiállítást az Ipari Mi­nisztérium, a Magyar Kereske­delmi Kamara, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés és az Ipari Reklám- és Propaganda Vállalat szervezte meg. A be­mutató célja, hogy a felhasz­nálók minél nagyobb köre is­merkedjen meg a vas- és fém. kohászat kutató, gyártó és for­galmazó vállalatainak új ter­mékválasztékával. A kiállított anyagok, félkész- és készter­mékek a legutóbbi két eszten­dő fejlesztési eredményei. Va­lamennyit vagy tavaly óta gyártják, vagy előállításukat az idén kezdték meg. Csupa olyan vas- és fémkohászati termék­ről van szó, amelyet korábban az iparvállalatoknak konver­tibilis piacról kellett importál­niuk. Bányásznapi randevú Fúvószene és néptánc a Széchenyi téren Mától kezdve tájékoztatást adunk olvasóinknak a bányász­nap baranyai rendezvényeiről. Elsőként a pécsi Széchenyi tér vasárnapi eseményeit sorol­juk: itt a fúvószene és a néptánc kedvelői találhatnak majd maguknak szórakozást. A Mecseki Ércbánya Vál­lalat és a Mecseki Szénbá­nyák fúvószenekarainak kö­zös térzenéje vasárnap 9 órakor kezdődik, műsorukon a pattogó indulók mellett szerepelnek a fúvószene más népszerű szerzeményei 's. Tízórától amatőr néptánc­együttesek mutatkoznak be Pécs központjában. Fellép a Zengővárkonyi Népj Együttes (művészeti vezetőjük Töttös Sándor), a Véméndi Német Nemzetiségi Tánccsoport (v.: Horváth Etele), a mohácsi Bartók Béla Művelődési Köz­pont Hagyományőrző Dél­szláv együttese (v.: Szalay László) és a jugoszláviai Ernestinovói Néptánc együttes (vezetőjük: Antonievics Mi­re rVko). A néptáncosok bemutatójá­nak előreláthatóan fél 1-kor lesz vége. Tűz az Ovas Bútorgyárban Befejeződött a munkásfiatalok országos találkozója Lakás­gondokí?) Az emberi nyomorúság egy sajátos szemszögű gyűjtemé­nyét láttam egy 1980-ban ké­szült, s a tavalyi sugárzás után most megismételt riportfilm­ben. Tönkrement életek, egy­más hegyén-hátán zsúfolódó családok, perspektívádon sor­sok — albérlők. A kamera bár részvéttel, de mohó-kíváncsian pásztázta az arcok és szobák zugait, a vigasztalan körfolyo­sókat, sufnitetőket, a csak-az- imádság-tartja házfalakat. Az emberek vallottak, dőlt belőlük a szó, már-már a kényelmet­lenségig kitárulkozva, nyilván a ritka, talán egyszeri lehetőség csábító hatására. Persze, ilyenkor a néző szíve a lényeg, de nem kell ahhoz szívtelennek se lenni, hogy az ember föltegyen egy-két kér­dést. Az első mindenesetre az, hogy vajon mi mcradt érvényes a sok elmondott konkrétumból az új lakásrendelet után. A lakáshoz jutás sok feltétele megváltozott, változtak a le­hetőségek is, bár természete­sen nem tudom, hogy megvál­toztak-e a számok is. Valószí­nűleg nem. Akkor kétszázezer fölött volt a budapesti lakás­igénylők száma, alighcr hihető, hogy számottevően csökkent volna. Mert a kutya épp itt van elásva. Míg ugyanis az ember a sok reménytelen esetet hallgatja, mit is hall közben? Hogy nem igazságosak a szabályok, azo­kat kellene jobban támogatni, akiknek több a gyerekük. Nem azokat, mondja az egy gyer­mekes, magányos anya, hanem az ilyeneket, mint én vagyok. Ebből is kiviláglik, hogy a szempontok mennyire különbö­zők. Volt, aki ingyen telket akart, hogy építhessen. Termé­szetesen a fővárosban. Las­sacskán kialakult az összkép is: itt a kétszázezer ember, akiket így vagy úgy, de sürgősen le kellene telepíteni. Láttuk a kész helyzetet tehát — kellőképp si­ralmas is, nem mondom _ de s emmit se láttunk az okokból. Azazhogy, aki iái odafigyelt, néha hallhatott valamit. Az egyik fiatal nő azt is elmondta, hogy ő mór egyszer vissza is költözött a falujába, de kény­telen volt megint följönni, mert újra csak nem volt ott­hon munkalehetősége. Fiatal családfők, akik elpanaszolták, hogy lakás híján a feleség egy időre vissza is költözött vidék­re a szüleihez, azt is kibökték, hogy csak OTP-öröklakásra jo­gosultak, mert túl magas a ke­resetük. Ha máshonnan nem is, innen sejthető, hogy a fent említett kétszázezer ember nagy része aránylag friss felköl­töző. Ezeknek eqy része vala­miféle lakást hagyott mago mögött, ha az a szülői ház volt is, ahonnan önállósulva előbb-utóbb ki is kellett volna költöznie. Az említett fiatal­emberek önérzetesen azt is el­mondták, hogy építenének ők a maguk erejéből házat, de nem tudnak telekhez jutni. Eszem ágában sincs nersze valami olyan javaslattal élni, hogy mindezeket az albérlőket pedig szépen haza kell külde­ni és a kérdés meg van oldva. De nagyon kívánatos lenne megnézni a doloq másik olda­lát, vagyis a fontosabbik olda­lát, a jelenséq valódi okát Aminek az volna a lénvege, hogy sokan nem kalandvágy­ból és a viláavárosi kultúra él­vezete cél iá bál költöznek a fő­városba. hanem azért, mert ott a munkalehetőségek jobbak Lehet válogatni köztük, jobban is fizetnek. A makacs népmoz- gósok möaött mindig mélyebb okok húzódnak, s ha magát o mozgást nem tartjuk jónak, ezeket az okokat kellene meo- keresni. Ennek hiányában csak a felszínt láthatjuk, vagy annak egy részét, ha még oly szívhez- szóló formában is. H. E. ElhöflliAk a baBesetuesxilyt Cervixpatologiai tudományos ülés Pécsett A tudományos ülés résztvevőinek egy csoportja Fotó: Proksza Lászlr

Next

/
Oldalképek
Tartalom