Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-28 / 237. szám

Vasárnapi magazin Vasárnapi magazin Pécsiek, baranyaiak a rádióban r Uj köntösben az egri „remete” otthona Jugoszláviai nyár A Pécsi Nevelők Háza Ka­marakórusa énekel Tillai Au­rél vezénylésével augusztus 29- én, hétfőn a 3. műsorban, 12.37-kor. Sásdi Sándor 85 éves. A ju­bileum alkalmából a Kossuth rádió az író két novelláját su­gározza 14.40-kor augusztus 30-án. Tüskés Tibor Nagy László monográfiáját Vasy Géza mu- ! tatja be szerdán, augusztus 31-én, a Kossuth rádió Kritiku- | sok fóruma című adásában 16.49-kor. (Ismétlés szombaton a 3. műsorban 18.00 órakor.) Breitner Tamás vezényel szerdán, augusztus 31-én a 3. műsor Népszerű dallamok cí­mű adásában 21.01-kor; és szombaton, szeptember 3-án a Petőfi rádióban 19.32-kor kez­dődő A Rádió Dalszínháza so­rozatban, ahol Planquette Rip van -Winkle című operettjét hallhatjuk az MRT szimfonikus zenekara és énekkara közre­működésével. Bojtár László Mohácsi bok­réta című feldolgozását hall­hatjuk az Állami Népi Együt­tes műsorában csütörtökön, szeptember 1-én 10.41-kor kezdődő műsorban a Kossuth- adón. A pécsi Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola leánykarát Ivasivka Mátyás ve­zényli a Petőfi rádió 13.20-kor kezdődő Éneklő Ifjúság adásá­ban, szeptember 1-én. n darhanok titka: az ördöngös lakat A darhan — a kovács — megbecsült, tekintélyes mes­terember volt a régi mongol társadalomban. Céhük — asze­rint, hogy milyen anyaggal dol­goztak — vaskovácsokat és aranyműveseket tartott számon. De az aranyműveseknek csöp­pet sem volt magasabb a rang­ja, mint a vaskovácsoknak, akik a tökélyig fejlesztett kéz­ügyességgel készítették a kü­lönleges lakatokat. Az ördöngös lakatok bonyo­lult szerkezete alaposan kifo­gott a tolvajokon. Ezeket nem­csak elkészíteni, de kinyitni is művészet volt annak a számá­ra, aki nem ismerte titkukat, vagy nem volt birtokában a zá­rat nyitó, különlegesen meg­munkált kulcsnak. A régi mesterség hagyomá­nyait ma is őrzik. A mongol lakat biztonságos szerkezet, s tetszetős külsejű. E két fontos tulajdonsága miatt keresett árucikk. A 4000 éves akupunktúra Az akupunktúra ősidők óta ismert és alkalmazott gyógy­mód Vietnamban. A Hung-di- nasztia korából — az i. e. 2000-től az i. e. harmadik év­század közepéig — származ­nak az első feljegyzések. Thuc An Duong Vuong király ural­kodása alatt — az i. e. har­madik századtól i. e. 179-ig—< már név szerint is említik azo­kat a nagy tekintélyű gyógyí­tókat, akik ezt a gyógymódot alkalmazták. Az épület kívülről Dr. Korompai János a híres dolgozószobában Helyreállították a Gárdonyi-házat A vietnami orvosi gyakorlat­ban nemcsak a terápiában szánnak fontos szerepet az akupunktúrának, hanem az ér. zéstelenítésben is. Több mint hatvanféle sebészeti beavatko. zásnál alkalmazzák sikerrel az ..akupunktúrás anesztéziát". A Vietnami Akupunktúra In. tézet munkatársai több ország­ban rendeznek szemináriumo­kat és tanfolyamokat a tárgy- körben. Ilyenekre — és gya­korlati bemutatókra — került sor eddig — többek között — a Szovjetunióban, Franciaor­szágban, Svájcban, Olaszor szágban és Belgiumban. Készültem erre a találkozás­ra, akárcsak annyi más érdek­lődő. Odafelé menet felidéz­tem az író arcélét, eszembe jutottak mesterien megformált főhősei, felvillant előttem mun. kásságának ezernyi érdekes részlete, 1969 szeptemberében megfejtett titkosírásának szá­mos bölcs intelme, okos taná­csa, a megnyerő karakter em­berségét sugárzó varázsa. Az otthon már újra nyitva, friss köntösben fogadott. Dr. Korompai János tudományos főmunkatárs, az egri Dobó István Vármúzeum irodalom- történeti gyűjteményének ve- zetője nemcsak a korábbi gon­dokról, a két esztendeig tartó látogatási szünet okairól be­szélt, hanem érdekes epizódo­kat is említett az alkotó éle­téből. Nyugalma, háborítatlansága érdekében — többek között — kipárnáztatta az ajtókat. Per­sze csak formálisan zárta el magát a világtól, nem lett remete, ugyanis a meghitt lég­körben hajdani élményei öltöt­tek formát, azaz közelebb ke­rült a valósághoz, mint bármi­kor. Menedéke halála után za­rándokhellyé lett, jöttek az is­merősök, a hajdani barátok, a tisztelők, az emlékkönyvben gyarapodtak az elismerő, a méltató szavak. A háború alatt megrongáló­dott a ház, s 1952 nyaráig le­zártan, gondozatlanul állt. Ek­kor a városi tanács — a reno­válás után — a múzeumnak adományozta. A hetvenes évek óta esztendőnként mintegy százezer látogató rótta le ke­gyeletét ezen a helyen. 1981- ben azonban be kellett csukni a kaput, mert repedeztek a fa­lak, elkorhadt a padlózat, el­avult a tetőszerkezet. — A felújítást, a helyreállí­tást az egri épületkarbantartó szövetkezet vállalta, s tisztes­séggel látta el. Átérezték az ügy fontosságát, ezért határ­idő előtt fejezték be a kivite­lezést. Közben az Országos Széchenyi Könyvtár szakembe­rei megóvták a pusztulástól az író híres könyvtárának hatvan­öt legértékesebb darabját. Ter­mészetesen a többit is rend­be hozták, megmentették g jö_- vő számára. Veres Mihály festő és Tihaméri Imre bútorasztalos a falakat új köntösbe öltöz­tette, illetve a berendezést védte meg a további rom­lástól. így aztán semmi aka­dálya nem volt annak, hogy július 29-én ünnepélyesen át­adhassák a nagyközönségnek. Aki ide belép, újraélheti Gárdonyi Géza hétköznapjait, képet alkothat arról, -hogy mennyire szenvedélye volt az olvasás. A nyolcezer kötet jelzi érdeklődési körét, a polcokon tizenhat nyelv képviselteti ma­gát. Ott az íróasztal, s nem hiányzik a hangulatébresztő ezernyi relikvia sem. Jelen van Gárdonyi is képzeletünkben élő, emberségre nevelő hősei­vel együtt... Csúcsszez A Jugoszláviából érkező jelentése szezon — az egyes országokban tap várakozásnak. Az év első felében 'ki múlt év hasonló időszakában, de i a tavalyit. Az üdülőközpontokban sokkal jól magyar turisták által különösen k alapján rendszeresen kapnak még Egybehangzó a megállapítás, hogy mint Dalmáciában és a montenegr hozzájutni egyes árukhoz, például | Július közepén az országban töbl 330 ezer külföldi. Közülük több mint tájt a szállodai férőhelyek 30 száz' A fizetővendég-szobáknak azonban i tések szerint a tengerparti szállodák Leginkább a szlovén tengerparton 22 százalékkal több a turista, mint 17 százalékkal több a külföldi.nyo makarskai tengermelléken valamive környékén körülbelül ugyanannyi, m színűleg csökken a látogatók száma Jugoszláviában abban reménykedr ségükben jóval felülmúlják majd c fizetési mérlegét Pécsi István — Nyolcvanhat esztendő­vel ezelőtt, 1897-ben vette Gárdonyi Géza az akkori vá­ros szélén levő, a Hóhér-part­nak nevezett dombon álló kis parasztházat. Nem véletlenül költözött ide, hiszen idegennek érezte a budapesti kőrengete­get, s megfelelő vidéki otthont keresett. Elbűvölte a festői pa­noráma, a hősi harcokat idéző vár közelléte, a szinte hábo­rítatlan csend. Természetesen egyéni elképzelései, sajátos ízlése szerint alakíttatta át az épületet, magasíttatta a fala­kat, nagyobbíttatta az ablako­kat. A beköltözés estéjén nem véletlenül került ez a mondat naplójába: ......igen fáradtak v oltunk és boldogok". Itt szü­lettek legértékesebb, legma­radandóbb művei. Később úgy határozott, hogy családjának új fészket emeltet, s a régit alkotóműhelyként hasznosítja. A kert részlete Gárdonyi szobrával uropa vízi útja A folyami hajózás történeté­ben nevezetes évek lehetnek a nyolcvanas évek: várhatóan befejeződik a Rajna—Majna—1 Duna-csatorna kialakítása, és elkészül egy egész Európát átszelő csatorna, a hajózható Duno—Odera—Elba össze­köttetés. A Duna—Rajna— Majna-csatorna nyolc, az egész rendszer tizenhárom európai ország, köztük hazánk számára ígér nagy lehetősé­get,, hiszen mintegy három és fél ezer kilométeres közvetlen víziút jön létre az északi-ten­geri Rotterdamtól, a fekete­tengeri Sulináig. Közlekedés­földrajzi helyzetünk és az a kö­rülmény, hogy a víziút földrajzi felezőpontja hazánk területén van, érthető módon számunkra különösen jelentékennyé teszi a csatornát. Kiszélesíthetjük külkereskedelmi kapcsolatain­kat, hiszen a víziút Nyugat- Európa csaknem valamennyi fontos ipari területét összeköti, s így az olcsó szállítási lehe­tőségeket mi is kihasználhat­juk. Az utak túlterheltsége, az üzemanyagárak emelkedése miatt egyébként is számos áru és anyag szállításában a vízi- utak jelentősége egyre nő. De figyelembe kell venni azt is, hogy a modern ipar olyan ha­talmas súlyú és nagy méretű berendezéseket hoz létre, amelyeket vasúton, vagy teher­kocsin egyáltalán nem, vagy csupán nagy nehézségek árán lehet továbbítani. Egy szakér­tői csoport szerint a Duna— Odera—Elba hajóútrendszeren a jövőben az összekötetés fo­lyamatosságát legalább 3500 tonnás szállítóhajókkal kell biztosítani. Képünkön Európa majdani j legkorszerűbb víziútjának egyik -— Erlangen (NSZK) melletti — befejezett szakaszát láthatjuk. A csotornarendszer jövője szem. ; pontjából biztató, hogy a komp. lexum „szűk keresztmetszetén”, j az NSZK-ban a kormány újabb , jelentős összeget folyósított a munkák folytatására. A Kotor-öböl festői népviseletével, csodálatos élmény ruraozoK □ maKursnai tengerpano

Next

/
Oldalképek
Tartalom