Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)
1983-08-27 / 236. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli flOPlO XL. évfolyam, 236. szám 1983. augusztus 27., szombat Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A kamaszok egészségéről (3. oldal) Bővítik a bólyi gyermekotthont (3. oldal) Megkezdték Szigetváron az új kórház építését (4. oldal) lurij Andropov nyilatkozata a Pravdának Javaslatokaleszerelési tárgyalások sikeré hoz A rugalmasság és annak határai A szovjet-kínai kapcsolatokról Dr. Villányi Miklós előadását tartja Fotó: Prokszo László Mezőgazdaságunk nehéz álma: olcsóbban termelni Villányi Miklós államtitkár előadása A leszerelési tárgyalások sikerét szolgáló újabb fontos javaslatot tett Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök*, ségének elnöke. Pénteken a Pravda kérdéseire adott válaszaiban kijelentet, te: ha Genfben sikerül megállapodásira jutni az Egyesült Államokkal a közepes hatótávolságú rakéták kérdésében — beleértve, hogy az Egyesült Államok lemond az új rakéták telepítéséről Nyugat-Európá- foan — a Szovjetunió nem csupán az angol és a francia rakéták számának megfelelő mér. tékre csökkenti területének európai részén lévő közepes hatótávolságú rakétáit, hanem kész a leszerelt rakéták megsemmisítésére is. Ebben az eset. ben a Szovjetunió meglehetősen nagyszámú rakétát semmisítene meg azok közül a legkorszerűbb fegyverei közül is, amelyeket Nyugaton SS—20 néven ismernek. Jurij Andropov rámutatott: a szovjet javaslat minden alaptól megfosztja azokat a NATO. tagállamokban elhangzott kijelentéseket amelyek szerint a Szovjetunió úgy akarná megőrizni a csökkentés által érintett SS—20-asokat, hogy egyszerűen áthelyezné őket Európából keletre. Megfosztja alapjától azokat a Kínában és Japánban hangoztatott aggodal. makat is, amelyek ezzel az állítólagos áttelepítéssel kapcso. latosak. Az. hogy létrejön-e, vagy nem jön létre ilyen megállapodás, az Egyesült Államoktól és a NATO egészétől függ. A tárgyalások következő fordulója, amely szeptember 6-án kezdődik, ebből a szempontból döntő lesz. Arra a kérdésre válaszolva, vajon igazak-e azok a genfi tárgyalások újabb fordulójának küszöbén Nyugaton terjesztett állítások, őrhelyek szerint e tárgyalások előző fordulóján az amerikai fél olyasféle rugalmas javaslatokat tett, amelyek reményt nyújthatnának az előrelépésre, Jurij Andropov kijelen, tette: Nem, ezek a híresztelések nem felelnek meg a valóságnak. A tárgyalásokon egyelőre nem mutatkozik semmiféle előrehaladás, és ha az Egyesült Államok kitart álláspontja mellett, nincs is remény rá. Az amerikai álláspont „hajlékonysága” a következőket jelenti. Az Egyesült Államok azt javasolta, hogy a Szovjetunió nulla-szintre csökkentse, azaz semmisítse meg összes közepes hatótávolságú rakétáját, ráadásul nem csupán az ország európai részén, hanpm keleten is. (Ez utóbbinak semmi köze sincs a genfi tárgyalások tárgyához.) Ugyanakkor az Egyesült Államok javaslata szerint a NATO oldalán egyetlen rakétát, egyetlen repülőgépet sem semmisítettek volna meg. Ez az úgynevezett „nulla- variáns” lényege: a Szovjetunió számára nulla rakéta, a NATO számára nulla megsemmisítés — mondotta Jurij Andropov. Az igazi nulla megoldást a Szovjetunió javasolta Európának: semmisítsenek meg minden közepes hatótávolságú és taktikai nukleáris eszközt. Az Egyesült Államok azonban erről nem kíván tárgyalni. Mivel a Nyugat nem áll készen ilyen radikális megoldásra, a Szovjetunió azt javasolja, hogy mindkét fél mondjon le az új közepes hatótávolságú eszkö. zök európai telepítéséről, a meglévőket pedig csökkentsék harmadára, s mind a Szovjetunió, mind a NATO oldalán az ilyen eszközökből egyelőre 300—300 egységet hagyjanak meg. A Szovjetunió rugalmasságának megvannak a maga határai, s ezeket a szovjet állam és szövetségesei biztonsági ér. dekei határozzák meg. Ameny- nyiben az Egyesült Államok álláspontja a genfi tárgyalásokon továbbra sem lesz konstruk. tív, egyoldalú marad, és Európában sor kerül az amerikai Pershingek és manőverező robotrepülőgépek tényleges telepítésére, nekünk természetesen meq kell tennünk az erőegyensúly regionális — európai — és globális fenntartásához szükséges ellenintézkedéseket. Ez mindenki számára világos kell hogy legyen. Kínával kapcsolatban Jurij Andropov elmondotta, hogy a Kínai Népköztársaság saját nukleáris potenciállal rendelkezik, s ez folyamatosan bővül. A nukleáris fegyverzetek korlátozásá. ró| és csökkentéséről folyó tárgyalásokon Kína egyelőre semmilyen formában sem vesz részt. A Szovjetunió úgy látja, hogy a kínai vezetők most mintha érdeklődést mutatnának néhány, a nukleáris és más fegyverzetekkel kapcsolatos olyan kérdé. sek iránt, amelyékről az ENSZ keretében és a qenfi leszerelési bizottságban van szó. Amennyiben ez a tendencia tovább fejlődik. Kína kétségtelenül jelentős mértékben hozzájárulhatna a nukleáris háború megelőzésével és a nukleáris fegyverkezési hajsza csökkentésével kapcsolatos problémák megoldásához — állapította meg az SZKP KB főtitkára. Végezetül Jurij Andropov szólt a szovjet—kínai kapcsolatokról. Elmondotta: a Szovjetunió rendellenesnek tekintette és tekinti a két ország kcpcso- 1 óta inak azt az állapotát, amely két évtizedig állt fenn. Az elmúlt időszakban e kapcsolatokban bizonyos kedvező tendenciák voltak érzékelhetők. A két ország között jelenleg Dolitikai konzultációk folynak különleges megbízottak szintjén. E konzultációk következő fordulója október 6-án kezdoclik Pekingben. A Szovjetunió kész arra, hogy politikai nárbeszédet folytasson Kínával a világhelyzet alakulásának alapvető kérdéseiről, mindenekelőtt a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának problémáiról. A Szovjetunió és Kína közötti kapcsolatok egészségesebbé válásának különös jelentősége és időszerűsége van a nemzetközi helyzet jelenlegi éleződésének körülményei között. Meggyőződésünk, hogy a szovjet és a kínai nép érdekei egybeesnek a háborús veszély elhárításának és a béke megszilárdításának kérdéseiben. Az Elnöki Tanács ülése Az Elnöki Tanács pénteken ülést tartott. Megtárgyalta a Minisztertanács előterjesztését az Állami Balett Intézet átszervezéséről. A táncképzés követelményei, a magas művészi színvonalhoz szükséges elméleti szakismeretek oktatása indokolttá tették, hogy az intézet beépüljön a magyar felsőoktatási intézmények rendszerébe. Az Elnöki Tanács ezzel összefüggésben módosította az oktatási rendszerről szóló, 1961. évi III. törvény és az 1973. évi 24. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. Az új szabályozás 1983. szeptember 1-én lép hatályba. A továbbiakban az Elnöki Tanács kinevezésről döntött, bírákat mentett fel és választott. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa felmentette tisztségéből Korcsog András művelődési minisztériumi államtitkárt, akit a Minisztertanács szeptember 1-i hatállyal kinevezett a Tudománypolitikai Bizottság titkárává. Ezzel egyidejűleg a kormány felmentette tisztségéből Drecin József művelődési miniszterhelyettest, akit az Elnöki Tanács ugyancsak szeptember t-i hatállyal művelődési minisztériumi államtitkárrá nevezett ki. Időnként előfordul, hogy valamiből nincs elég, végeredményben azonban az agrártermékek hazai piaca ez idő szerint telítettnek mondható, helyenként feleslegek is keletkeznek, amit nem mindig tudunk megfelelően levezetni. Ezért a mezőgazdasági termelés jövőbeni növekedési ütemét alapvetően a külpiaci értékesítési lehetőségek alakulásához kell szabnunk. Mezőgazdaságunknak kemény valutából évről évre jelentős bevételeket kell hoznia, viszont legnagyobb felvevő piacunkon, a Közös Piac országaiban szűkülő lehetőségekkel kell számolnunk. A kivitel növelésében és a nagyobb nyereség elérésében ezért kulcskérdés, hogy olcsóbban termeljünk, a mennyiségről a minőségre tegyük a hangsúlyt, ezáltal fokozzuk versenyképességünket. íme, a súlyában idehaza az utóbbi években meg növekedett, szerepében felértékelődött magyar mezőgazdaság nehéz álma, amikor jövőjére tekint. Erről — a mezőgazdaság további fejlődésének kívánatos fő irányairól, tartalmáról, feltétel- rendszeréről volt szó tegnap Harkányban, a Pannónia napokon, a szövetkezeti szakemberek szokásos évenkénti országos találkozóján. A szerteágazó feladatokat Villányi Miklós mező- gazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár vázolta, beavatva hallgatóságát a köz- gazdasági szabályozók jövő évi változásaiba is, bár e változásokról még nincs hivatalos döntés. Néhány fontos részlet az előadásból. Hosszú távon évi 2 százalékos növekedést irányozhatunk elő mezőgazdaságunknak, gyorsítani vagy lassítani a külpiaci helyzet alakulásának függvényében kell vagy lehet. További lehetőségeink vannak — és ezt érdekünk is kihasználni — egyes szántóföldi növények, a búza, a kukorica és jó néhány ipari növény termelésének növelésében, egyszersmind azonban csökkenteni kell a ráfordítás költségeit. Még inkább áll ez utóbbi követelmény az állattenyésztésre. Miközben mezőgazdaságunk a főbb termények és termékek hozamában (de nem az alacsony költségekben!) a világ élenjáró országai közé küzdötte fel magát, a kertészeti növények — például a burgonya — termesztésében jelentősen lemaradt, van tehát behozni való. Változatlanul gond a zöldség- és gyümölcsellátás és -forgalmazás, az utóbbi évek szervezeti változásai úgyszólván semmi eredményt nem hoztak, itt alapvetően más eszközökre van szükség, nagyobb teret kell hagyni a valós piaci feltételek érvényesülésének. További lehetőségek vannak — az utóbbi tiz évben 30 százalékos növekedést felmutató — kistermelésben, a kistermelők és a nagyüzemek együttműködésének elmélyítésével. Ami a műszaki fejlesztést, a beruházásokat illeti, az egészet szigorúan alá kell vetni a gazdaságosság kritériumának. A rekonstrukciós jellegű fejlesztésekre lesz lehetőség, s inkább a meglévő beruházások hatékonyabb működésére kell odafigyelni. A mezőgazdaság energiagazdálkodása az elért eredmények ellenére fs még alacsony színvonalú. Bődületes mennyiségű, hasznosítható hulladéktömegek mennek még veszendőbe. Nagy tartalékok vannak az élőmunkával való takarékosságban is, s ehhez az érdekeltséget az üzemeken belül is meg kell teremteni. Villányi Miklós államtitkár előadásában szólt a közgazda- sági szabályzók jövő évi változásairól. A iényeg: az állam az aszálykároktól sújtott mezőgazdaságot nem kívánja anyagilag tovább terhelni, a nagyüzemek többletkiadásait a másik oldalon kiegyenlíti, így összességében a változások egyenlege nulla. Egyebek mellett növekednek egyes beruházási eszközök, ipari anyagok árai, az SZTK-já- rulék, a földadó, ugyanakkor emelik egyes mezőgazdasági termények és termékek árait, csökkentik a bruttó jövedelem utáni adót. Megszűnik a kötelező tartalékalap-képzés. Miklósvári Z. Szentlörincen, a Kossuth utcában, a tsz volt gépműhelyét és raktárát megvásárolta a helyi tanács, most bontják a létesítményeket. Helyükön tavasztól hatvan OTP-lakás épül. Pannónia napok
