Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-24 / 233. szám

1983. augusztus 24., szerda Dunántúlt napló 3 A hatósági ellenőrzések tapasztalatai a Balaton partján Csökkent az engedély nélkül építkezők száma a Balaton partján — állapították meg gyorsmérlegükben a három tó­parti megye — Somogy, Veszp­rém és Zala — tanácsainak építési-műszaki ellenőrzéssel megbízott hatósági szervei. Az idei év első felének általános tapasztalata, hogy következete­sen érvényesül a kormány 1983. március 3-i határozata, amely minden érdeket háttérbe szo­rítva prioritást ad a Balaton víz­minősége védelmének. A környezet, a táj esztétikai képét védve, az ésszerűtlen, túl­zsúfolt építkezést megakadályo­zandó, az ÉVM is rendeletet adott ki, amelyet 3 tóparti me­gye tanácsa további helyható­sági rendelettel szabályozott. A törvény szigorát mindhárom megyében rendszeres hatósági ellenőrzésekkel és — az ese­tektől függően — szankciókkal érvényesítették. Az első félévben csak elvét­ve fordult elő engedély nélküli építkezés. A somogyi parton az idén 10 lakóházat és 20 nyara­lót építettek engedély nélkül. A Zala megyei partszakaszon ilyesmi nem történt, s a Veszp­rém megyei ellenőrzések is csak néhány kirívó esetet tártak fel. A kisebb szabálysértések szá­ma azonban alig csökkent; az engedélyezett tervtől még ma is sokan eltérnek. Keszthelyen és Hévizén önkényesen módo­sították több tucatnyi ház épü­letének homlokzatát és mére­tét. A zalai partszakaszon és a háttérterületen — mint megál­lapították — az utóbbi időben mind többen építkeztek eszté­tikailag kifogástalan módon, alkalmazkodva a tájjelleghez. A másik két megye partszaka­szán már kedvezőtlenebb az építészeti kép. A Veszprém megyei partokon az idén 81 szabálytalan építkezést tártak fel. A Somogy megyei parton 75 melléképüle­tet építettek át üdülési célra. A megyei tanácsok, a Minisz­tertanács határozatát érvénye­sítve — a méltányossági elbí­rálás alkalmazásával — szigo­rúan járnak el a jogszabály megsértőivel szemben. A So­mogy megyei hatóságok az idén a tavalyinál csaknem két- szerte több — 223 melléképü­let lebontására hoztak határo­zatot. Hasonlóan járt el a Veszprém megyei illetékes ha­tóság is a tó északi partjának több üdülőtelepén és zártkerti körzetében. Brikett és iszapszén van bőséggel Eladásra váró briketthegyek Pécsett, a Megyeri úti Tüzép-telepen Hiányzik a pécsi és a komlói szén Van tüzelőanyag bőven a Dél-dunántúli TüZÉP telephelyein. Ez igaz, erről bárki meggyőződhet. A vásárlók többsége mégis hiányra panaszkodik. Nekik is igazuk van. Mennyiségben ugyanis nincs hiány, de amit a többség hiába keres, az tényleg nem kapható. A pécsi és a komlói kocka-, dió- és mogyorószén való­ban olyan hiánycikk, hogy csak az juthat hozzá, aki a szó szoros értelmében korán kel, s még akkor sem árt, ha szerencséje van. A koránkelésre azért van szükség, mert a TÜZÉP pécsi megrendelő irodájában csak hétfőn fogadnak el befizetése­ket az említett darabos feke­teszenekre. — Nincs értelme, hogy fe­leslegesen fárasszuk a vásár­lókat a hét többi napján — mondta Kiss Béla kereskedelmi osztályvezető. — Olyan keveset kapunk, hogy az a mennyiség már a hétfő reggeli órákban elfogy. Hogyan alakulhatott ki ilyen mértékű hiány? — Szederkényi György, a TÜZÉP kereskedelmi igazgató- helyettese sorolta gondjaikat: — Az utóbbi években ugrás, szerűen megnőtt az igény a szilárd tüzelőanyagok iránt. Sajnos, hiába jelezzük előre az igényeket, adjuk a megrende­lést annak megfelelően, ezek­ből a darabos feketeszenekből nem tud többet szállítani a Mecseki Szénbányák. Beszélje, nék helyettem a számok. Az igény 120 000 tonna volna kom. lói és pécsi kocka-, dió- és mogyorószénből. (Ezen belül is van, aki a komlóira van, aki a pécsire esküszik.) A Mecseki Szénbányák azonban idén is csak nyolcvanezer tonnára tu­dott szerződni. Várhatóan en­nél a mennyiségnél is csak mintegy huszonhét százalékkal kevesebbet tud szállítani, ösz- szegezve tehát: a reálisan fel­mért igénynek csak körülbelül a felét kaphatják a vásárlók. Dr. Szebényj Ignác, a Me­cseki Szénbányák értékesítési osztályának vezetője által ösz- szeállított statisztika is a TÜ­ZÉP, illetve a vásárlók pana­szait igazolja, de hiába a meg­értés az objektív körülmények­kel szemben. Márpedig a bá­nyák ennyi szenet tudnak ad­ni. Közrejátszanak ebben az új technológiák amelyek következ­tében egyre kevesebb a ház­tartási minőségű tüzelőanyag. A Béta. és a Zobák-bányákban történtek is visszavetették a termelést. Többre, ezekből a szénfajtákból tehát nem lehet számítani. Nézzük ismét o TÜZÉP-et! Már-már tárolási gondjaik van­nak, olyan sok a különféle bri­kett, az iszapszén a telephe­lyeken. A brikett, az iszapszén viszont sokaknak nem kell. Nem azért mert finnyásak, válogató, sak a vásárlók. Ezeknek a sze­neknek lényegesen kisebb a fű­tőértékük. Ugyanolyan hőhatás eléréséhez sokkal többet kell felhasználni belőlük. Igaz, hogy az áruk ennyivel olcsóbb is, de nagyobb tárolóhelyet, vagy többszöri szállítást igényelnek, s ettől már drágábbak is. A brikettel szemben kifogás a „ nagy hamutartalom, s az, hogy égés közben erősen kormoz. Egyre több a központi fűtéses lakás, a kazánok inkább a da­rabos szeneket „szeretik”. Valamit tenni kellene, mert a szakemberek véleménye sze­rint aligha van remény a helyzet javulására, a keresett darabos szén várhatóan egyre kevesebb lesz. Elképzelhető, hogy lehetne kedvezőbb tüze­lési tulajdonságokkal rendelke­ző brikettet is gyártani. A má­sik megoldás pedig olyan ka­zánokat forgalomba hozni, amelyek beérik a bőséggel kap. ható tüzelőanyagokkal is. Per­sze, ez már nem a TÜZÉP fel­adata. K. Gy. Reklám A pécsi ipar; vásárok történetében az idén elő­ször nemcsak termékeikkel nyerhettek vásári nagydí­jat a kiállítók, hanem a be­mutatók szépségével is. S így találták érdemesnek — a Pannónia ÁFÉSZ szerve­zésében — a tokajhegyal- jai és a Zsolnay-bemutatót. A Pannónia ÁFÉSZ rek­lámszervezése rövid múltra tekint vissza, február óta működik a szervező és szol­gáltató iroda. Vállalkozása többirányú. Megszervezi új és régi termék reklámját, gyártót keres hiánycikknek számító gyártmányok elő­állítására, közvetít üzletek létrejöttében, vállalatok, szövetkezetek megrendelé­se alapján minden kelen­dő, keresett áruféleséget beszerez. Mégpedig igen rövid időn belül. Együttműködési szerző­dést kötöttek számos ter­melő vállalattal, szövetke­zettel és szinte állandóan útón van az iroda két dol­gozója, Horváth Károly és Kosa László. Olyan nagy vállalatok rendelnek tőlük, mint a pécsi Hunor Kesz­tyű- és Bőrruházati Válla­lat. A kesztyűgyár az iroda közreműködésével jutott textilből és papírból gyár­tott öntapadós méretjel­zőkhöz, cipzárakhoz. A cipzárakat Japánból - im­portálta a Hunor, de egy­re nehezebben jutott hoz­zá. A Pécsi Ipari Vásáron 15 cég adott megbízást a ter­mékek reklámozására, a bemutatóhely kialakításá­ra. Néhány név: OKISZ La­bor, Tiszamenti Vegyimű­vek, Országos Műszaki és Információs Központ, Pé­csi Cipőipari Szövetkezet, Fővárosi Ruhaipari Válla­lat, Tokajhegyaljai Állami Gazdaság. H. T. 15­Miért nem adja nevét a panaszos? Csörög a telefon a szer­kesztőségi ügyeletén, s a 15-000 számra jönnek a be­jelentések, észrevételek, ja­vaslatok, meg panaszok. Szűrni kell: melyik a legsür­gősebb, melyiken lehetne telefon révén gyorsan segíte­ni?! Nem könnyű! Gyors ki­kérdezéssel lehet csak meg­oldani ezt a szűrést, s hozzá még a bizonyíthatóságot is. Alapkérdés: „Melyik telefon­számról tetszik beszélni?” — De ilyenkor néha elakad a panaszos szava és . .. vagy leteszi hamar a telefont, vagy rávág egy számot. Meg­köszönöm, visszahívom —'ha­mis. Falból mondta. Névte­len akar maradni. Pedig csupán annyit kért, hogy ne kapjon többé gilisz- tás borsót, kukacos csokolá­dét. Vagy kérdi, hogy miért nem jön senki a szemközti homokozóba és javítja ki a kisgyerekeket éles vasszegély. lyel fenyegető hintát?! Min­den harmadik esetben a pa­naszos nem adja nevét. — Sajnos. Más! Névtelen levélnek általá­ban papírkosárban a helye. De néha nagyon sajnáljuk, fia a levél névtelen. Múltkor a „fenevadkoncertről” írtam, kiemelvén a magyar East zenekart, de a Nazareth együttest sem bíráltam. Csakhát a telefonon ledik­tált anyag megrövidült, s a Nazareth és az East melletti sok selyemcukor-színvonalú diszkóegyüttes nem kapta meg tőlem a magáét. Mert ezek miatt a diszkózenék miatt nem érte meg a 180 forintos belépőjegy. Sokan védelmükbe vették a Naza- rethet. Feleslegesen. De máskor meg rockzene­ügyben is kitalált neveket láttunk a levélben, egy kéz írta nyolc aláírást. Nem vál­lalták a saját együttesüket? Miért? Ki bántotta volna őket! Még másabb! Egy öregúr kifogásolt egy íráshibát. Jogosan. Kedvesen. A borítékon rajt a címe, az­nap nem volt sok levél, ud­variasan válaszolok tehát. Három nap múlva a levél visszaér, hogy a címzett is­meretlen. Egy helyesírási hi­ba bírálatát sem vállalta! Miért nem? De hát a kukacos borsó, a szeretett rockegyüttes, a butácskán kinyomtatott szó -— miféle megtorlást vonna ma­ga után? Morcos lesz a ke­reskedő? Annyi baj legyen, morcos üzleti eladót másikat is lehet találni. Kellemesen elvitatkozunk egy zenei stílu­son? Attól még senki állását nem vették el. Vagy helyes­írási hiba miatt ideges lesz a gépíró, a szerkesztő, új­ságíró, korrektor? Az efféle idegességek is bajt hoznának egy újságolvasó fejére? Pedig ... Pedig sokkal fon­tosabb dolgokban is hatalmi biztatásokat kapunk már a nyíltságra. Például egyre több igazgatót keresnek hir­detés útján, nyílt pályázat útján. Felsőbb javaslat he­lyett ennyi meg annyi felső­fokú végzettséggel, ilyen­olyan hosszú szakmai gya­korlattal és nem bizalmas te­lefonokkal. Felülről tehát jön már biztatás is, de belül még szorongunk. Hátha valami baj lesz belőle! Miként a Salamon Béla bácsi vála­szolt, mikor a KÖZÉRT-ben megkérdezték tőle, milyen teát kér; kínait, vagy oroszt? S a drága öreg azt felelte: „Tudja mit, kedveském? Ad­jon inkább kávét, abból nem lehet baj." A félelem makacs métely. Nehéz kiverni — önmagunk­ból. Börtön. Sansaverina her­cegnő mondja a Pármai ko­lostorban, hogy senki sem szabadulhat abból a börtön­ből, amelyikbe önmagát zár­ta. Az ember pedig ott kez­dődik, hogy legalább a saját maga kovácsolta bilincsek­nek nekilát, s leveri mind­ahányat. Ettől ember! Földessy Dénes Új fűzfői füzetcsalád Piros, kék, sárga, lila és zöld borító Harmónia néven új füzet­család gyártását kezdték meg a Fűzfői Papírgyárban. A piros, kék, sárga, lila és zöld borí­tójú újdonság már valamennyi próbát kiállta, a Szabványügyi Hivatal, a KERMI, a Művelő­dési Minisztérium egyaránt al­kalmasnak találta a korábbi füzetek felváltására. Gyorsan népszerűvé vált azokban az iskolákban is, amelyekben kí­sérletképpen néhány ezret ki­osztottak belőlük. Borítójukat az Iparművészeti Főiskola munka­társai tervezték, papírjuk mi­nősége a fűzfői gyár fejlesztőit dicséri. A füzetlapok kevésbé átlátszók, mint elődjeiké, és lényegesen fehérebbek is an­nál. A tervezők azt is szem előtt tartották, hogy a Fűzfői Papírgyár korszerű füzetgyártó­gépének kapacitását a hazai igények csak háromnegyed­részben kötik le. Az újdonság­ból éppen ezért exportálni is akarnak. A pellérdi „szakállas” sorompót kombinált félkaros fénysorom­póval váltották fel Ne legyenek tragédiák a vasúti átjárókban Az elmúlt években a közút— vasút kereszteződésekben be­következett, áldozatokkal járó, tragédiák alaposan felborzolták a közvéleményt. Az illetékese­ket pedia arra késztették, hoqy e balesetek megelőzésére, a forgalombiztonság növelésére még az eddigieknél is hatéko­nyabb intézkedéseket tegyenek. Baranyában 78 olyan vasúti átjárót vizsgáltak meg, ahol rendszeres az autóbuszközleke­dés és jelentős c» közúti for­galom. A bizottság, melynek tagjai a megyei írendőr-főkapi- tónyság közbiztonsági és közle­kedési osztályának, a MÁV- nak, a megyei tanácsnak, a közúti igazgatóságnak képvise­lői voltak, ellenőrizték a közút —vasút szintbeni kereszteződé­sek biztosításának módját, a közúti jelzések állapotát, az átjárók útszerkezetét, a belát- hatósáqot akadályozó körülmé­nyeket, összevonásának, illetve megszüntetésének lehetőségét. Nem egy hiányosságra derült fény. Például a fák, bokrok, bevágások, MÁV szolgálati épületek akadályozták a rálá­tást, a teljes csapórudas sorom­póknál az előjelző csengők nem működtek vagy halkan szóltak, az útburkolat minősé­ge sok átjáróban rossz volt, a csapórudas sorompóknál a fényvisszavető lapok hiányoz­tak, Mohácson az 56-os úton a gyalogosátjáró nem volt biz­tosítva. A feltárt rendellenességeket folyamatosan megszüntetik: a MÁV pályafenntartási főnöksé­ge a megye területén a rálátás javítása érdekében, a biztosító- berendezés korszerűsítésére, új fénysorompók létesítésére, bur­kolatjavításra az idén több mint 2 millió forintot fordít. A közlekedési balesetek meg­előzéséért a vasúti átjárókon való áthaladást a rendőrség fokozottabban ellenőrizte. Az erről készült statisztika elszo­morító képet mutat: az 1778 el­lenőrzésből 214 esetben rendőri intézkedésre került sor; 96 eset­ben szabálysértési eljárást kez­deményeztek, 118 esetben pe­dig a helyszínen bírságoltak. A bizottság összegzése meg­állapítja, hogy az intézkedések eredményeként javult a vasúti átjárók forgalombiztonsága. A további balesetmegelőzés ér­dekében a jövőben is a közút —vasút szintbeni kereszteződé­sek forgalmának, a szabályos közlekedésnek az ellenőrzését rendszeressé teszik. Tehát Baranyában is min­dent megtesznek az érdekeltek, hogy objektív körülmények miatt ne következzenek be bal­esetek. De ahhoz, hogy ez így legyen, a járművezetőknek is maradéktalanul be kell tartani a KRESZ előírásait. Saját érde­kükben is. R. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom