Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-24 / 233. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ncroio A tartalomból XL. évfolyam, 233. szám 1983. augusztus 24., szerda Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Hiányzik a pécsi és a komlói szé n (3. oldal) " • Á hét totós tizenegye (8. oldal) Így látják az anyagbeszerzők (3. oldal) Tennivalók a bánya­biztonság fokozása érdekében Ülést tartott a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége Beszédközpontű angol nyelvoktatás Országos konferencia Pécsett Hasznos és fejlődik a csereoktatás A módszeren szükséges változtatni Pannónia ’83, Harkány Pannónia ’83 címmel ma délelőtt 10 órakor Siklóson, a vár kongresszusi termében dr. Dányi Pál, a Baranya me­gyei Pártbizottság titkára nyitja meg a szövetkezet] szakembe­rek XIV. találkozóját. Az ün­nepélyes megnyitót követően Szlameniczky István, a SZÖVOSZ elnöke „Szövetke- zetpolitikánk időszerű kérdé­sei" címmel tart előadást. A szeptember 2-ig tartó találkozó szakmai rendezvé­nyeit holnaotól Harkányban, az építők üdülőjében rendezik meg. Az előadások nyilváno­sak, minden érdeklődőt vár a rendezőség. Csütörtökön 9.30-kor a ma­gyar külkereskedelem 1983, évi feladatairól, és a szövetkezetek szerepéről az export növelésé­ben tart előadást és konzultá­ciót Berényi Lajos, a Külkeres­kedelmi Minisztérium főosztály- vezetője. Délután 14.30-kor Sárközy Tamás, a Marx' Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem tanszékvezető tanára „Gazdasági reformok és a tár­sadalmi tulajdon kapcsolata” címmel tart előadást, amit konzultáció követ. Az előadások helyszíne Har­kány, Liszt Ferenc tér 1. Építők üdülője. A palesztin konferencia előkészítése Kedden ülést tartott az ENSZ palesztin kérdéssel foglalkozó nemzetközi konferenciáját elő­készítő magyar nemzeti bizott­ság a Hazafias Népfront Belg- rád rakparti székházában. Har­mati Sándor, az előkészítő bi­zottság elnöke bevezetőjében rámutatott: a világ békéjéért, a nemzetközi biztonságért, a közel-keleti válság megoldásá­ért, a palesztin nép jogainak helyreállításáért küzdő erők he­lyeslik és üdvözlik az ENSZ kezdeményezését, hogy Genf- ben nemzetközi korferencián vi­tassák meg a közel-keleti tér­ség problémáit, s fogalmazza­nak meg javaslatokat a kibon­takozás előmozdítása érdeké­ben. Az augusztus 29-én kezdődő tanácskozáson a magyar dele­gációt Domokos Mátyás, a Kül­ügyminisztérium főosztályveze­tője vezeti. A magyar nemzeti előkészí­tő bizottság ülésén a további­akban négy korreferátum hang­zott el. Makai György újságíró, az Országos Béketanács elnök­ségi tagja a palesztin kérdés történetét vázolta fel. Varga Tamás, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának munkatársa a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet tevékeny­ségéről szólt. Réti Ervin újság­író, az Országos Béketanács elnökségi tagja a közel-keleti válság rendezését célzó eddigi terveket ismertette. Sarkadi.lst- ván, az előkészítő nemzeti bi­zottság titkára a magyar nép elkötelezettségét, a palesztin arab néppel vállalt szolidari­tását, az ennek jegyében szer­vezett megmozdulásokat, akció­kat, programokat méltatta. A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének központi vezető­sége a szakszervezet legutóbbi, 1980-ban megtartott kongresz. szusa óta végzett munkát és a további feladatokat összegezte keddi ülésén. A testület meg­állapította, hogy a reálisnak bi­zonyult célok megvalósítása jó ütemben halad, megalapozta á bányászat fejlesztésének hosz- szabb távú feladatait. A központi vezetőség megál­lapította, hogy a bányaipar egészének tevékenysége a nép- gazdasági terv célkitűzéseit kö­veti. Az eocén- és liászprog­ramnak megfelelően — bár nem zökkenőmentesen — épül. nek az új bányák. Az eocén­program keretében már termel a Márkus-hegyj és a nagyegy­házi új bánya, épül Dorogon a Lencse II. és Tatabányán a Mány I—II. A liászprogramnak megfelelően pedig megkezdő­dött a Mecseki Szénbányák felújítása, új aknák nyitása, hogy a 90-es évekre a Dunai Vasművet innen lássák el kok­szolható szénnel. Az új bánya­nyitások mellett korszerűsítik a meglévő bányákat, ahol elsősor­ban a fizikai munkát gépesítik különféle szállító- és rakodó- berendezésekkel, amelyek egy­ben a biztonságos munkavég­zés feltételeit is javítják. Fo­lyamatoson korszerűsítik a bri. kettgyárakat is, a tatabányait már felújították, a mecsekié most van folyamatban, Doro­gon pedig újat építenek. A kevésbé értékes szenek minő­ségének javítására emellett új szénmosókat is létesítenek Bor­sodban, Nógrádban és Orosz­lányban. A meddő kiválasztá­sával a korábbiaknál tisztább, nagyobb fűtőértékű szénnel lát. hatják el a lakosságot. A központi vezetőség kiemel­ten foglalkozott a biztonságos munkavégzés feltételeinek ala­kulásával. örvendetesnek tart­ja, hogy a bányaveszélyek meg. előzésére, elhárítására az V. és a VI. ötéves terv során mintegy hárommilliárd forintot fordítot­tak, illetve fordítanak. A mű­szaki fejlesztések mellett a szakszervezet nagy hangsúlyt helyezett a vállalatok munka- védelmi helyzetének felülvizs­gálatára, a munkavédelmi sza­bályok megtartásának ellenőr­zésére. Ezeket a szakszervezet elnöksége több esetben a hely­színen is tanulmányozta. Az idei esztendő tragikus esemé­nyei azonban arra hívták fel o figyelmet, hogy a kiemelkedő technika] színvonal sem pótol­hatja a fegyelmezett munka­végzést, amit a jövőben az ed­digieknél még határozottabban kel1] megkövetelni. A bányabiz. tonság fokozása érdekében a központi vezetőség arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazda­sági eredmények nem szoríthat­ják háttérbe az emberekről va­ló gondoskodást, s a munkaver. seny-mozgalom értékelésénél is azzal egyenrangúnak kell tekin. teni a szocialista brigádok mun­kavédelmi tevékenységét. Megállapították, hogy számot­tevő eredményeket értek el az iparágban dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításá­ban. Ebben a tervidőszakban is folytatódik a bányászlakás­építési akció. A szénbányászok mellett most már az urán-, az érc. és ásvány, az aknamélyítés dolgozói részére is épülnek la­kások. A hatodik ötéves terv­időszakban nyolcezer lakás megépítését tervezik, ebből az elmúlt két évben csaknem 2300 készült el. A szakszervezet a többi kö­zött szorgalmazza a vájár-, az aknász-, a technikus- és az üzemmérnök-képzés és -to­vábbképzés fejlesztését. Nagy hangsúllyal hívja fel a vállalati vezetőket arra, hogy a dolgozó­kat fokozottan vonják 'be a dön. tések előkészítésébe, s még jobb feltételeket teremtsenek a munkahelyi demokratizmus bő­vítéséhez. Már nagyon közeli az új tanév kezdete, s a Janus Pan­nonius Tudományegyetem Ta­nárképző Karán ez a szeptem­ber jelentős változást hoz: több szakon elkezdődik az egységes, egyetemi szintű ta­nárképzés. A főiskolaiból egyetemivé vált szakok között szerepel az angol nyelv is. Többek között ez is oka, hogy éppen most és éppen Pécsett rendezték meg a „Beszédköz­pontú angol nyelvoktatás” or­szágos konferenciáját. A kétnapos tanácskozásra, melyet dr. Bognár József, a JP.TE angol tanszékének veze­tője nyitott meg, több mint kétszáz angoltanár érkezett az ország minden részéből. A rendező szerv, a TIT Baranya megyei Szervezete, a konferen­cia tártaim] részének gazdáia pedig, természetesen, az angol tanszék. A konferencia elnöke Szépe György, a JPTE Magyar Nyelvészeti Tanszékének ve­zetője; a meghivott vendégek között található George Fi­scher, brit kulturális attasé és J. B. Norman, az angliai exe- teri egyetem tanára. Egyébként az exeteri egyetem és a JPTE Tanárképző Karának kapcsola­ta éppen idén tízéves: a jubi­leum alkalmából a tegnapi megnyitón méltatták a csere­oktatás fejlődését, hasznát. Az idegen nyelvek ismerete egyre nélkülözhetetlenebb, s különösen a nemzetközi koo­peráció teszi szükségessé, hogy a szakemberek a szakmájukat is beszéljék valamilyen idegen nyelven. Mindenképpen fontos, hogy a szakemberek ne szo­ruljanak tolmácsra, közvetítőre, hanem maguk beszéljenek an­golul. És ez a kulcsszó: a be­széd. Ugyanis bebizonyosodott az is, hogy a legkülönfélébb idegen nyelveket tanulók több éves tanulás után sem tudnak beszélni. Ezen a negativ té­nyen pedig a lehető legsür­gősebben változtatni kell, s az idegen ‘nyelveket oktatók — nagyon helyesen — úgy lát­ják, hogy elsősorban a nyelv- oktatás módszerén kell változ­tatni, illetve széles körben el kell terjeszteni a beszédköz­pontú nyelvoktatást. E konfe rencía összehívásának is ez volt a fő célja. A beszédközpontú nyelvok. tatás elnevezés önmagáért be­szél; nevében eleve benne foglaltatik a törekvés lényege: beszélnj kell megtanítani ide gén nyelven. A beszédközpon­túság, ahogy dr. Bognár Jó­zsef mondta, egyáltalán nem valami divatáramlat, ahogy -sokan hiszik, hanem az egyet­len lehetséges módja a nyelv- tanulásnak. Az élőbeszédben a spontán nyelvhasználat a döntő; idegen nyelvek eseté­ben is ezt a szintet kell elérni. Az az ideális, amikor már nem azon gondolkodunk, hogy ho­gyan mondjunk valamit, ha­nem csak azon, hogy mit is mondunk. Ahhoz, hogy ezt a célt elérjük, legelőször is olyan nyelvtanárokat kell képeznünk, akik már így tudják majd ta­nítani a jövendő diákokat. E konferencián mód nyílik arra, hogy felmérjék: a legkü­lönbözőbb fokozatú és jellegű oktatási intézményekben, mi­lyen az angol nyelv oktatásá­nak helyzete. Még egy összeg­zésre is módot ad a kétnapos tanácskozás: éppen húsz éve, hogy Pécsett elkezdődött az angoltanárok képzése. Így az elmúlt két évtized eredményei­nek áttekintése mellett fogai mázhatják meg célkitűzéseiket a Janus Pannonius Tudomány- egyetem angol tanszékének munkatársai. . Kezdődik a burgonya­szedés Tegnap a Szentlőrinci Ál­lami Gazdaságban meg­kezdték a burgonya beta­karítását. A korai fajták elöszedését kézzel végzik a gazdaság dolgozói, Pécs és Budapest ellátására. Rövi­desen a szedőgépek is be­indulnak. A gazdaságban október 20-ig 15 000 tonna burgonyát kell betakarítani a tervnek megfelelően. Az aszály inkább a korgi faj­táknál éreztette hatását, az öntözött területeken jók a terméskilátások. A gazda­ság vajszlói burgonyape- hely üzemében szeptember elején indul a burgonya feldolgozása. A vajszlói burgonyapehely-üzem Kodolányi János szocialista brigádja segít az elöszedesben, Majláthpuszta határában. Erb János felvetele Dücsö Csilla

Next

/
Oldalképek
Tartalom