Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-01 / 211. szám

Nemcsak hitelt kapnak Minden tij ötletre vevők Tőkével társul az OTP Dr. Szirmai Jenő vezérigazgató a kisvállalkozásokról Közvéleményünknek ma egyik kérdése a kisvállalkozások jö­vője.- Milyen elképzelése van er­ről; az Országos Takarékpénz­tárnak? — kérdeztük dr. Szir­mai Jenőt, az OTP vezérigaz­gatóját. Válasza:- A jövőben nemcsak hitelt nyújtunk a kisvállalkozásoknak, hanem tőkével is társulunk hoz­zájuk. A nyereségből pedig a. tőke arányában részesülünk. Vagyis az a célunk, hogy mind a kisvállalkozó egyéneknek, mind a nagyközösségnek, az államnak haszna legyen ezek­ből a vállalkozásokból. Aztán segítséget nyújtunk a találmá­nyok bevezetéséhez, gyártásá­hoz és értékesítéséhez. A mód és a cél hasonló: az egyéni és a közösség hasznára egyaránt törekszünk. Hiszen infrastruk­turális beruházást bárkinek biztosítani kell. Első lépés ter­mészetesen az egyén számítá­sa, hogy jól jár. Enélkül nem vállalkozik. De ha nincs hozzá pénze, akkor mi adunk neki, s azért a nagyközösség, az állam is részesül a haszonból.- Az úgynevezett háttéripar és a kisvállalkozás gyakran ösz- szehjgg?!- Igen. Ilyesmire gondolunk a háttériparban is. A nagyüze­mek számára például különbö­ző részmunkákat lehetne készí­teni, házilag, vagy kisebb mű­helyekben. Japán, nyugat-ber­lini minta szerint vagy bedol­gozhatnak a nagyiparnak, vagy tiz-húsz ember összeáll és egy gyárnak meghatározott rész­munkát végez. Mondjuk a Jász­berényi Hűtőgépgyárnak egy alkatrészt előre gyártanak. Ilyen módon gazdasági mun­kaközösségeknek szerződés út­ján hitelt nyújtunk.- A kamatok?- Ezeket most számítgatjuk. De legalább olyan kedvezmé­nyekkel adjuk, mint a Magyar Nemzeti Bank.- Felmérték-e, hogy ezek a tervek a lakosság mekkora ré­tegét érinthetik?- A pontos felmérés lehe­tetlen, hiszen mindez attól függ, hogy a kisiparosok, kiske­reskedők mekkora tömege ma­rad változatlanul magánkisipa­ros és magán-kiskereskedő. Akik nem maradnak ilyen ke­retek között, hanem összefog­nak és öt-tíz ember részvételé­vel, meghatározott célra, lét­rehoznak egy műhelyt, azokkal majd összefogunk mi is. Vagyis az érintett rétegek nagysága valószínűleg azonos az olyan iparosok, kereskedők tömegé­vel, akik. a csoportosulásban akarják megtalálni számításu­kat. Akik hiszik, hogy a gyár­tott terméket vagy termékrészt könnyen, jól lehet értékesíteni. Ezt támogatjuk mi pénzzel, s cserébe a nyereségből részese­dést kötünk ki. Az Országos Takarékpénztár tőkéjének ilyen célú befekteté­séről már elkészült a jogsza­bálytervezet, dr. Szirmai Jenő vezérigazgató annak alapján adta ezt a nyilatkozatot. Az ed­digiek szerint az illetékes mi­nisztériumok jóváhagyják. Első­sorban természetesen a Pénz­ügyminisztérium hatáskörébe tartozik. Az előkészítés olyan szakaszban van, hogy körülbe­lül egy hónap múlva hatályba lép a megfelelő jogszabály, s ez újabb lendületet ad gazda­sági életünknek. Földessy Dénes Az ország legnagyobb módi boltja Pakson Pakson, az atomerőmű új la­kótelepének kishegyi úti bevá­sárlóközpontjában az elmúlt héten megnyílt az ország egyik legnagyobb és 21. módi bolt­ja. A raktárakkal, szociális he­lyiségekkel ellátott új üzletben nyolcmillió forint értékű minő­ségi és mérsékelt áru női, férfi, gyermekruházati, bőrdíszmű és más divatárucikket, valamint lakástextíliákat kínáltak meg­nyitása napján nagy sikerrel. A Pécsi Ipari Vásár egyik látványossága a PE-TA barkács- bolt bemutatója . volt. Méltán nyerték el a két díjat is: A kiegészítő kisbútoraiért, hiány­pótló termékeiért a 3. Külön- díjat és az általuk forgalma­zott debreceni FB ifjúsági kis­bútorcsaládért pedig a vásár­díjat. A barkácsbolt Pécsett, a Ko- dolányi u. 25. szám alatti ház­ban található. Naponta 10-től 18 óráig, szombaton pedig 8- tól 12 óráig tartanak nyitva. Az érdeklődőknek irányjelző táblák mutatják az utat. Az üvegpor­tálok már messziről csalogatják a szemet, kisbútorok, polcok, virágtartók kínálgatják magu­kat. A bolt tulajdonosa PETRI PÉTERNÉ. Nőnek elég lurcsa fog­lalkozás, hogy barkácsboll- tulajdonos legyen . . . — Igaz. A férjem a műszaki érdeklődésű, viszont nekem közgazdasági technikumi vég. zettségem van így én kaptam meg az iparengedélyt. De mindent a férjem intéz; áru- beszerzést, újdonságok kitalálá­sát, jó ötletek felkarolását — én csak kiszolgálok. — Mit szól ehhez ön? — kér­dem az időközben befutó PETRI PÉTER-t. — Nagyon szeretek barká­csolni. Sokszor bosszankodtam, ha valamit nem tudtam besze­rezni. Úgy gondoltam, hogy egy hiánycikk-pótló boltot kel­lene nyitni. Ez a bolt megvaló­sításának története. Ami pedig az újdonságok alkalmazását il. léti annak az a története'. PE-TA barkácsbolt Pécsett Kolóniái elemek, kulcsok, csavarok, lécek... hogy mi is panellakásban A Pécsi városi Tanács épitési élünk, szűkösen. Az erkélyünk- osztálya engedélyezte a gyér­re beesik az eső, esetenként fe. tást, így a szabadalmaztatott lülről a szemét is. így született termék kizárólagos forgalmazó- meg sok töprengés utón az er- ja a boltunk. Az én találmá- kélyvédő ernyő — az ÁRNIKA. nyom a forgatható tv-állvány is, melyet svédfalba lehet be­építeni. — Nagy sikert aratott a PIV-en az FB kisbútorcsalád. — Ez is egy ötletfelkarolás eredménye. A Nők Lapja VEVŐ VAGYOK .. . rovatában olvas­tam a debreceni kisiparosról. Irtunk neki így vettük fel a kapcsolatot. A kisbútorcsalád mellett térelválasztót, polcokat is gyárt nekünk. Ezenkívül sok mindent árusítunk.- A pici bolt és raktár a barkácsolók kincsesbányája. Szinte mindig tömve van vá­sárlókkal. Vannak itt lécanya­gok, facsavarok, szögek, szá­mozott postaláda és ajtókul­csok reluxák, eternit virágtar­tók, panelablak szétcsava rá só­hoz teschaner-kulcsok, konyha, ablak kitámasztó, kolóniái ele­mek, campingruhaszárító és még sok minden. A legújabb szerzemény — melyre a leg­büszkébbek — a DUALFLEX — kanadai barkácscsiszoló kész­let. Minden típusú fúrófejhez jó és különböző finomságú csi­szolólapokat lehet hozzá kapni. — Azt hiszem, itt megtalál­ják a vásárlók a kedvükre va­lót — mondta búcsúzásul a tu­lajdonos — ha meg nem, hát akkor kívánságára rövid idő alatt beszerezzük. Adóm Erika Jégtáblák között a kánikulában gyártja a vízjeget Indiai berendezés Nem tagadhatjuk; a kániku­láról jutott eszünkbe a téma mint valami kellemes, hűvös ví­zió: jégtáblákat rakodnak le a pécsi Nádor Szálló előtt. Az ilyesmi mindig is megállásra csábító látványosság volt, de van már tíz éve is talán, hogy ilyesmivel találkozhattak a pé­csiek. Gyárt-e eqyóltalán mostaná­ban, a hűtőpultok korában va­lamilyen cég vizes jeget széles e megyében. Komlón nem is olyan régen még működött egy ilyen üzem, de a városi tanács ipari osztályán arról tájékoztat­nak, hogy már megszűnt. Ér­deklődünk a Baranya megyei Tanács ipari osztályán: nem tudnak vizes jeget gyártó üzem­ről a megyében. Telefon a Pan­nónia Szállodába: már nem használnak táblajegeí, leg­feljebb, ha kitelepülnek valaho­vá, akkor viszont a Baromfifel­dolgozó Vállalattól szerzik be. Aki a jéggyártás folyamatát akarja meglesni nem lepődhet meg a hidegen, az ammónia szúrós, mindent átható szaga, azonban szinte orrba vág a pé­csi Baromfifeldolgozó Vállalat hűtőházában a jéggyártó kád mellett. Román János, a vállalat főgé­pésze régi jéggyártó szakember: 1966 óto foglalkozik vele — persze sok egyéb gépészeti fel­adat mellett —, nemcsak a mostani, hanem a korábbi mun­kahelyein: a sárvári baromfifel­dolgozó, pápai húsüzem, pécsi sörgyár. A 8 köbméter űrtartal- mú víztartály fölé hajolva ma­gyarázza a technológiai folya­matot: — 1978 óta üzemel nálunk ez az indiai gyártmányú Kirloscar típusú vizes jéggyártó. Nem sóié a hűtőfolyadék, mint a ha­gyományos vízjéggyártásnál, hanem —15, —17 Celsius-fokos folyékony ammónia. A meden­ce alján kettős falú csőkötegsor van, 12 sorban 6—6. Ezekben áramlik a hűtőfolyadék, s ezek köré fagy oda a víz. Ez 3—4 órás folyamat. Ezután soron­ként 80 fokos ammóniagőzt áramoltatunk a csövekben, amely leolvasztja róluk a 20—20 kilogrammos jégtömböket, ame­lyek a víz felszínére úsznak. Huszonnégy óra alatt ötször- hatszor tudunk így egyszerre 72 jégtömböt előállítani. A Baromfifeldolgozó Vállalat nemcsak a saját szükségletére állít elő vízjeget. Főleg a nyári, kora tavasz és kora őszi idő­szakban esetenként más cégek is vásárolnak tőlük: vendéglátó ipar, gyümölcstermesztő állami gazdaságok a szállításokhoz, ZÖLDÉRT, halászati szövetkeze­tek. A közeljövőben még na­gyobb lesz a vállalat vízjég- gyártó kapacitása, s így az ér­tékesítése is. Mivel a Baromfi- feldolgozó Vállalatnak elsősor­ban nem jégtömbökre, hanem apróbb jégre van szüksége, ter­vezik egy jégpehelyt gyártó be­rendezés beszerzését. Dunai I. Nemzetiségi olvasótábor Sötétvölgyben A szekszárdi dombvidéken lé­vő sötétvölgyi parkerdőben több éve kiépített úttörőtáborban ma délelőtt 11 órakor nyílik meg ünnepélyesen a Tolna me­gyei általános iskolások német nemzetiségi olvasótábora. A tíz napig tartó táborban mint­egy kilencven gyereket hívtak meg a nevelőkkel, előadókkal együtt. A közös programban tú­rák, kirándulások is lesznek a környékbeli községekbe: Ka­kasára, Srábócra, autóbuszon Ófaluba, Óbányára. Fellépnek a táborban mesemondók, ha­gyományőrző népi együttesek. A tv pécsi stúdiójának munka­társai riportfilmjeiket mutatják be a gyerekeknek. Francia üdülők Tolnában A Párizs melletti Bezonsból, Szekszárd franciaországi test­vérvárosából munkásküldöttség érkezett szombaton Tolna me­gyébe. A küldöttség tizennégy tagja a Beloiannisz Híradás- technikai Vállalat szekszárdi gyáregységének vendégeként több mint tíz napot tölt hazánk­ban, a testvérvárosi csereüdül­tetési kapcsolatok jegyében. Szombaton Szekszárddal ismer­kedtek, és hír szerint Pécsre is ellátogatnak. Dinnyeszüret Röpködnek a dinnyék a föld széle felé, szinte csak a kapu hiányzik, hogy kézilabda­meccsnek ne nézze az ember a dinnyeszüretet. A kezdő dinnyés ilyenkor külön szedőt fogad. A szedő — akár egy japán csirkeszekszológus — ránézésre eldönti, melyik diny- nye a jó. Esetleg koppant egyet-kettőt rajta a kés nyelé­vel, aztán nyissz ... A mögötte haladó fölveszi a dinnyét, hát­radobja a következőnek. Az pedig tovább, mígnem... a dinnye a földszéli kupacnál landol. Igen óvatosan teszik le. A szedő nem akármilyen te­kintély. Van olyan, aki már 80—100 forintos órabérért el­vállalja ezt a munkát... Vajszló és Sellye között Sár­kány Ferenc háromholdas diny­nyésében téblábolok. A 32 éves fiatalember a sellyei mentőknél dolgozik, idén először termeszt dinnyét. Nonstop műszakja jú­nius 20-án kezdődött el, azóta egyvégtében itt élnek a diny- nyeföldön. — Április 20—25 között ve­tettük el a magot kis gyep­kockába — fóliasátor alatt. Hat-nyolc heti fűtés, perme­tezés, gyomlálás, kiültetés, trágyázás, bakhátazás, talaj- fertőtlenítés, fóliázás perforált fóliával — követte ezt — me­séli a legfontosabb eseménye­ket. — Az első szedésig ál­landóan lazán kell tartani a talajt. Idén én még öntöz­tem is a szárazság miatt. — Mibe került mindez ön­nek? — 110 ezer forintot fektet­tem be. 12—24 órás beosztás­ban dolgozom a munkahelye­men, az összes szabad időmet itt, kint töltöm. Persze azért kipihenten kell szolgálatba lépnem, hiszen mentős va­gyok. Hogyan lettem diny- nyés? Az egyik kollégám be­szélt rá. Télen tanulmányoz­tam az irodalmat, beszélget­tem a szakemberekkel, eljár­tam Szilovics Imréhez, a híres csányoszrói dinnyetermesztő­höz .. . Most aztán itt van az egész család. Anyám, apám, anyósom, apósom, a felesé­gem ... A gyerekek már unják kicsit a dinnyét, és talán ben­nünket is, hogy állandóan kint tanyázunk. Látom, van itt egy kis bo­dega is. Bent a tűzhelyen Sár- kányné rostélyost készít. Leves is lesz, érezni az illatát. — Most már a szezon vége felé járunk, két hét múlva be­fejezzük. Hogy megéri-e? Idén talán még nein jön be a várt haszon, hiszen kezdő va­gyok, de majd jövőre . . . Prob­lémák? Vannak. Különösen a felvásárlással. Amikor van dinnye, nem jönnek, amikor nincs, jönnének. Nincsen ez jól megszervezve. Dinnyeszüret. . . Szolid ha­szon? Mesés jövedelmek? Ez is, az is előfordul itt a földe­ken. Ki az, aki ma már „szolid haszonért" ilyesmibe kezd? Dinnyézni ... A kis vállalkozá­sok között is nagynak számít. A dinnyések rengeteget dol­goznak a pénzért. öreg, ütött-kopott járgány áll meg az út mellett. „Viszont­eladók?" ■ „Kupecek?” Így is. úgy is nevezik őket. Ők csak megveszik valahol itt kint az árut és bent ° piacon kilón­ként 3—4 forintos többlettel továbbadják. A piac minden mennyiséget magába fogad. Csak egy a bökkenő: a dinnye ára, mire asztalunkra kerül, duplája a ténylegesnek. Bebesi K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom