Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-22 / 231. szám

NYÁRI MAGAZIN Játékautomaiák büvötetében Flipperek és nyerekészülékek Flipperek a boglórlellei Vörös Csillag étteremben K evés játék futott be olyan gyors karriert, mint a flipperek és különböző nyerőautomaták. Alig van olyan vendéglátó­hely a Balaton partján, ahol legalább egy vagy két já­tékautomatát ne állított volna be az élelmes vendég­lős vagy presszóvezető. Idő­sek és fiatalok nyitástól zá­rásig megszállottan állnak a készülékek előtt egymás után dobálva be forintjai­kat "a külhonból érkezett be­rendezésekbe. Az Iparcikkölcsönző és Szolgáltató Vállalat Buda­pest után a Balatonon hoz­ta létre méq 1979-ben má­sodik kirendeltségét. Az X- nek az első évben négymil­lió forint bevétele szárma­zott a flipperekből, idén pe­dig megközelítőleg húszmil­lió forinttal számolnak, mint ahogy ezt Horváth Béla tál, a boglórlellei kirendeltség vezetőjétől megtudtuk. A cég hatvan községben, illet­ve kilenc városban kétszáz­hetven flippert és nyerőau­tomatát üzemeltet, több mint száz étteremben és a játék­termekben. A gépek egy ré­sze még ma is elektrome­chanikus működtetésű, ám az X is lép a korral: egy­más után szerzi be az olasz Zaccaria cégtől a mikropro­cesszoros vezénylésű beren­dezéseket. A régiektől sza­badulni kíván, ezért is ren­deztek a minap árverést a boglórlellei kirendeltségen. Hatvannyolc gép került ka­lapács alá az ország minden részéből, s vagy kettőszázötve­nen érkeztek pénzzel teli diplo­matatáskával, leginkább maszekok.- A kikiáltási ár három­tól húszezer forintig terjedt. Volt olyan gép, amely negy­vennégyezerért talált új gazdára — mondja Horváth Béla. Mindössze két válla­lat, illetve egy termelőszö­vetkezet vásárolt tőlünk, a többi magánkocsikba ke­rült . . . Nekünk már nem érte meg ezeknek a flippe­reknek a javítása, a masze­kok viszont megbütykölik még azokat. A boglórlellei Vörös Csil­lag étteremben a falra sze­relt nyerőautomata éppen szabad. Kérdem az üzletve­zetőt, Both Lászlót, előfor­dult-e náluk, hogy „robban­tották" a tárolóból az ér­mekészletet.- Néhányszor igen. ' Itt is van négy-öt korosabb férfi, aki több száz forintot áldozott arra, hogy kitapasz­talja a gép programját. Mi­kor rájöttünk, kicseréltük a nyerőautomatát. — Időnként előfordul, hogy „kirabolják" a készü­lékeket — veszi át a szót Horváth Béla - olyankor elvisszük máshová a beren­dezést. Ez történt Almádi­ban a Tulipán Hotelben; Keszthelyen, o Georgíkon ét­teremben, Nagykanizsán, Zalaszentbalázson, Kaposvá­ron a Rákóczi presszóban és a balatonfenyvesi Vigadó­ban is. De elég sok pénzt kell beszórni a nyerőauto­matába, hogy valaki rájöj­jön a nyitjára: becslésünk szerint legalább nyolcszáz forintot kell eljátszani hoz­zá. Szerencsére nem túl sok az ekkora játékszenvedély- lyel megáldott vendég. Salamon Gyula Langyos balatoni nyár vége A kaposvári Színház-park egy részlete Fotó: Gyertyás László Városszépítés - parkfelújítással Halványlilában a szűkebb haza nimbusza ? Végre kényelmesen autózha­tunk! — sóhajtottak fel néhá. J nyan szombaton, akik a Bala- j ton-parton gurultak végig ko- j csijukkal. Persze a kényelem ki. fejezésén nem azt értették,' hogy szép lassan, nyugodtan, hiszen ebben aztán bőven voit ' részük a nyár folyamán (ha nyugodtságban nem is, lassú­ságban mindenképpen), inkább azt, hogy valamivel kisebb mái a tülekedés, mint mondjuk egy hónapja. Hiába, végéhez kö­zeledik a szezon, és ennek leg­biztosabb jele, hogy kevesebb autó szalad az utakon. Ennek ellenére nem kis dologra vállal- j kozna az. aki meg akcrná szá. j molni, hogy mondjuk, a za- márdi asúti átjáró előtt hány j autó szalad el percenként. Amolyan közepes, langyos nyár végi hétvéqe volt a Balcton partján. Valahogy nyugodtab. bak lettek az emberek is. Kel­lemes strandidőt hozott augusz. tus 20. is, sokan tehát a víz- pnrtm—rmttrli. Mintha számta­lan sirólytoll állt volna meg füqgőleqesen a vizen, úgy dí­szítették a tó tükrét a surf-ök. Széllovaglásra is kitűnően al­kalmas volt az idő, ezért aki csak tehette, kedvenc sportjá­nak hódolt. A part menti bü­fékben gyorsan fogyott a sör, oz üditő. Aki pedig ráunt a lubickolásra, más szórakozást keresett. Például elzarándokolt o siófoki kikötőnél lévő autó­parkolóba — természetesen gyalog —, mert a parkoló most nem az autókat várta. Népmű­vészeti kirakodóvásár zajlott itt. Köcsögök fafaragások, szőtte­sek. és ki tudná felsorolni, mi minden sorakozott a polcokon, asztalokon, vcqy csak úgy öm­lesztve a földön. Bőven akadt vevő is a bámészkodók között, akiknek egy része délután már úira a vízparton tolongott. Lát­ványosságot a Balaton átúszó- bcjnokság résztvevői szolgáltat, tak, ha egyáltalán annak le­het nevezni néhány — 31 in­duló volt — elcsigázott, viz- szitta embert. Valamennyi úszó mögött egy-egy motorcsónak érkezett, mert fő a biztonság, és bármikor kiderülhet útköz­ben, hogy a nótának részben igaza van: „Széles a Balaton vize . Aki ezután hazafelé indult, már találkozott egy-két forgal­mi dugóval, elsősorban ott, ahol a hetes vagy hetvenes fő- útra egy mellékútról kellett rá­kanyarodni. Ám szerencsére akadt néhány jobb érzésű autós, aki maga elé engedte a várakozókat, így végül is, ők is kint lettek a vízből . . . Xisgyermekkoromban, em­lékszem, alaposan meggyapál- tuk egymást az ún. falucsúfo­ló, városcsúfoló mondákáért. Szolnokon még tízéves korom­ban is utcahosszat szaladtam egyszer feldühödött vasutasok elől, pedig — naiv-ártatlanul — csupán azt próbáltam ki: valóban érzékenyek — ama „legyes" pantomin-játékra . . Tényleg, valahogy érzéke­nyebbek voltunk ilyesmire. A szülőfalu, szülőváros „cikizése" vért kívánt. Régen a szegedi Mars téren rövid és kemény szóval válaszolt kérdésünkre a tópai gyékényárus: ,,Néném- asszony, mikor lösz Tápén sza- tyorszentölés?" . . . Választéko­sabbak megtoldották: „ Mikor a kend apja . . . sürgönypózna lösz!" Régen a pécsi tüke is valamiféle hagyományt jelen­tett, ma alig hallani ... S ré­gen Somogy székvárosát virá­gos Kaposvárnak tudta oz or­szág, ahová a harmincas évek derekán ún. filléres vonatok in­dultak nyaranta a háromna­pos rendezvényekre A „tüke" kaposvári büszke volt városa állandó jelzőjére. Arra is — amj világszenzáció lett —, hogy a Kaposvár szülötte Csík Ferenc bajnok lett százas gyorsúszásban, a 36-os berlini olimpiászon. Mellszobra so- káig a színház-parkban állt, de tönkre ment. Időtálló mását a fedett uszoda elé állította a kegyelet. Eredeti helyén ma Vaszary János, a festő nézi szomorúan a sziklakért kis víz­esését, ami emberemlékezet óta nemhogy esni, csordogálni se tud. Nem működik. Pedig szép ez a park még így, megkopott állapotában is. Valaha az ország egyik leg­szebb, leggondozottabb ren­dezett zöldterülete volt. Egy­idős a színházzal, immár 72 esztendősek itt a harsak, töl­gyek, vadgesztenyék, vagy a sétány gótikusán Ívelő platán­sora. Alkotója nevére nem ta­láltam adatot, de mestere volt szakmájának, aki a nagy vá­rosrendező polgármestertől, Németh Istvántól megbízást kapott: tervezzen parkot o búzapiac helyén. Sok-sok vi­rággal Hát a virág most valahogy nagyon hiányzik innen. Ahogy a város utcái sem bővelked­nek, — finoman szólva — a hajdani állandó jelző tartal­mi és hangulati „velejárói­ban". Pedig sok minden tör­tént itt, legalábbis az utóbbi évek során. Hartner Antaltól, a varos főkertészétől tudom, hogy elkészültek a Szinhái- park felújítási tervei. Füvesíte­nek, kipótolják a parkot öve­ző fagyalsövényt, s az elöre­gedett- rózsaliget helyére, — ahol nemrég általános fölhó- borodásra színházi célokból cir­kuszsátort állítottak fel —, vi­rágbemutató helyet terveznek. (Ahol táblácskák jelölik mojd a kiültetett virágok nevét, ere­detét az ágyásokban.) A víz­esés berendezéséhez szűrőt kell még beépíteni, Ottói kezd­ve állandóan működni fog. (Kb. július elejétől — hallottam ezt júniusban. A múlt héten még nem működött . . .) Érdemes azonban pillantást vetni a Május 1., azaz Fő ut­ca középső szakaszára, ami év elejétől a kaposváriak sétáló­utcája lett. A szép pasztell szí­nű sortatarozás kezdeteit több házon látni. Virágot ugyan nemigen itt se, de mind több­ször hallani: lesznek. Amire garancia lehet az immár ötö­dik évében működő (mintegy 350 tagú) Kaposvári Város- szépitő Egyesület, amely tekin­télyes szakemberei révén bele­szólhat a rekonstrukciós tervek alakulásába. Az egyesület ott volt a Kossuth tér mai arcula­tának formálásakor, s most ők tervezik a sétálóutca beren­dezését, virágtartóit, a műem­léki és szecessziós környezet hangulatos közvilágítását is. Egyébként virágositási akciókat rendeznek évente, s egyáltalán őrködnek a századelős város­kép megőrzésén. A szépítés — folyamat. Bi­zonyára évekbe telik még, amíg a virágok is mind „visz- szatérnek" a parkokba, utcák­ra, terekre. S egyszer talán a ma már hetven-egynéhány ez­res város lakói ismét büsz­kék lehetnek a szőkébb pátria egyedi vonásaira. Hiszen, nagy szavak nélkül, az egyik legszebb érzés — valahol itt kezdődik . . . Wallinger Endre Mi lesz augusztus után? Nyitva tartó strandok szeptemberben is A strandszezon végéhez kö­zeledünk, ennek ellenére érde­mes fölvetni: több olvasó for­dult hozzánk, kifogásolva: miért zár hat órakor a pécsi Balo- kány, ahol öt órakor már nem adnak ki jegyet a munkából érkező vendégnek. A felvetés­sel már korábban is foglalkozz tunk eredmény nélkül, holott köztudott: a nyári időszámítás miatt, no meq azok számára, akik négy vagy éppen délután öt óráig dolgoznak, jól esne a felüdülés akárcsak egy órára is. Hajness Jenő, a Pécsi Vízmű főmérnöke meglepődött felve­tésünkön, hozzáfűzve, hogy hoz­zájuk ez ügyben még nem for­dultak panasszal. A 'O'óbbiak ban az iránt érdeklődtünk, mi lesz augusztus vége után. Hi­szen elképzelhető, hogy még szeptemberben is jó idő vár­ható. Ez esetben miért ne tart­hatnának tovább nyitva a pé­csi strandok. A főmérnök a Balokány és a. Nagy Lajos uszoda augusztus 28-i zárását azzal indokolta, hogy az eddigi gyakorlat alap­ján döntöttek így. Azzal érvelt, hogy az iskolakezdés miatt je­lentősen csökken a látogatott­ság és már csak gazdasáqi megfontolásból sem tartanak tovább nyitva. Ami a Hullám­fürdőt illeti, Máté Zoltán üzem­vezető-helyettes elmondta, hogy a 33 méteres, illetve a hullám­medence addig működik majd, míg a versenyuszoda fölé ki nem feszítik a sátrat. Eszerint legalább szeptember 20-ig lá­togathatják a pécsiek a közked­velt Hullám-fürdőt. A Baranya megyei Vízmű Vállalat három strandot üze­meltet'. Az új orfűi strand rövid idő alatt közkedveltté vált a fürdőzők körében annak elle­nére, hogy a strand területén egvelőre nincsenek árnyékot adó fák. Degré András, terme, lési osztályvezető nem tartja ki­zártnak, hogy ha a vendégfor­galom és az időjárás megkí­vánja, még szeptemberben is nyitva tartsanak. A termelési osztályvezető viszont azt is megemlítette, hogy ez többlet- költséget jelent majd a válla­lat számára. Elmondása szerint ugyanis az orfűi strand működd tetése minden költséget figye­lembe véve, naponta legalább ötvenezer forintba kerül. Ami Sikondát. illetve Maqvarherte- lendet illeti: megtudtuk, hogy a korábbi évekhez hasonlóan mindkét fürdő leaalább szep­tember húszadikáig működik majd. Mindez természetesen a melegvizes medencékre érten­dő. Végezetül szükségesnek tart­juk megjegyezni a következőt. Ésszerű lenne, ha mind a Pécsi Vízmű, mind pediq a Baranya megyei Vízmű Vállalat már jó előre gondolva a jövő évi sze­zonra, a nyitvatartási időt úgy a'akítanó majd ki, hogy az a; fürdővendégek számára is ked­vezőbb lenne. Mert nem hisz- szük, hogy oly nagy akadályok­ba ütközne a nyári szezonban a strandok este hét óráig való működtetése. Mindez csupán elhatározás kérdése. S. Gy. A MÉV KUTATÓ-MÉLYFÚRÓ ÜZEM felvételre keres 0 fúró segédmunkásokat napi 12 órás munkaidőben, havi 15 nap munka (2 részben), 15 nap szabad. Kereseti lehetőség: 5000 Ft hó. Továbbá felvesz 0 lakatosokat, 0 motorszerelőket. (Kettős szakmával rendelkezők előnyben.) Kereseti lehetőség gyakorlattól függően: 5000—6000 Ft hó. JELENTKEZÉS AZ ÜZEM MUNKAÜGYI CSOPORTJÁNÁL, KÖVÁGÓSZÖLÖSÖN. Dán Tibor Lesz-e ismét „virágos Kaposvár”?... ééIL ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom