Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-20 / 230. szám

Mindönkivel - Mindenkinek Szocialista nemzeti ünnepeink közül talán ép­pen augusztus húszadika az, amelynek szellemé­ben a jelenkor parancsa történelmünk legtávolibb sugallataival fonódik össze. Amely a legtágasabb történelmi időtartamokban és távlatokban késztet gondolkodni. Alkotmányunkat ünnepeljük, amely­nek szavai s szelleme szerint — történelmünkben először, s egyre kiteljesedő demokratizmussal — — valóban „minden hatalom a dolgozó népé”; s ünnepeljük ezt az első magyar feudális uralkodó nevenapján. A szocialista néphatalmat ünnepel­jük, a rendet és biztonságot, legdrágább kincsün­ket — de úgy, hogy egyúttal a magyar államalapí­tásra, államiságunk kezdeteire is tisztelettel emlé­kezünk. Régmúlt és jelen kapcsolódik itt össze; amannak üzenetei a legfrissebb aktualitással bír­nak; logikusan, szinte kényszerítenek rá, hogy mai helyzetünket évszázadok széles folyamataiba ágyazva nézzük, s értékeljük; hogy amit elértünk, azt becsülni, védeni s továbbfejleszteni képesek legyünk. Államiságunk immáron csaknem tíz évszázada alatt nem sok olyan bő negyedszázadot találunk, mint e legutóbbi. Nem sok ilyen békés, kiegyensú­lyozott, alkotó, érlelő, sebeket gyógyító, viharok nyomait eltüntető, erőre kapató, s egészségre ne­velő nyugodt időszakot. Igaz, a mindennapi gon­dokba nyakig merülvén, nemigen gondolunk erre, de azért a történelmi összehasonlításból adódó tagadhatatlan tényt lehetetlen észre nem vennünk, s eíismernünk. Igaz, a nemzetközi gazdasági élet versenypályáin naponta érezzük iparunknak a sok évszázados történelmi-társadalmi elmara­dottságból eredő strukturális, szervezésbeli, s egyéb hátrányait (meg a magunk tévedéseiből, nem elég céltudatos munkánkból eredőket is). De azért jelen vagyunk, egyre jobban meg tudunk kapaszkodni ezeken a versenypályákon, sokat le­dolgoztunk az évszázados elmaradottságból, s ha csak közepesen fejlettként is, de mérkőző — vagy inkább a kölcsönös előnyök alapján együttműkö­dő — partnerei tudunk lenni a legfejlettebbeknek. A történettudomány örök vitatott kérdése, hogy a jelen mikor, mely időponttól kezd történelemmé válni. És aligha vitatható az a felfogás, amely sze­rint — még ha más vizsgálati módszereket igényel is — végeredményben a jelen is része a történe­lemnek. Biztosak lehetünk benne, hogy a tágabb értelemben vett mai kor — úgy nagyjából az utób­bi három-négy esztendő, s még ami ezután kö­vetkezik — a magyar történelem rendkívül fontos, kritikus, küzdelmes, de szép időszakának fog ítél­tetni. Sok minden dől el ezekben az években: gaz­daságunk talpon maradása, társadalmunk szocia­lista vonásainak erősödése, életkörülményeink megőrzése, az ország belső stabilitása és hozzá­járulásának eredményessége a nemzetközi légkör enyhüléséhez, egy világháborús katasztrófa elke­rüléséhez. Vagy ahogy összefoglalva mondjuk mindezt: a fejlett szocialista társadalom megte­remtéséért folytatott munkánk sikere — a mostani roppant nehéz feltételek között is. Egy olyan országban, mint a mienk, ahol a tár­sadalom alaptörvénye mindenki számára azonos jogokat biztosít és azonos kötelezettségeket ír elő. ahol mindenki egyenrangú letéteményese a hata­lomnak — a jövő, a fejlett szocialista társadalom mindenki számára épül. Munkásoknak, szövetke­zeti gazdáknak, szellemi dolgozóknak, magyar és nem magyar anyanyelvűeknek, kommunistáknak és hívőknek egyaránt. De nemcsak mindenki szá­mára, hanem mindenkivel, mindenki által min­denkinek a munkája és erőfeszítései révén épülhet csak fel. Olyan fokú egyetértést és együttműkö­dést, együtt gondolkodást és egységes cselekvést, olyan szövetséget, szocialista nemzeti egységet feltételez és kíván, amely csaknem évezredes tör­ténelmünk sorári most először valósulhatott meg ezen a földön. Koncz István Augusztusban elkészült Új lakások, tantermek, óvodák Új, négyemeletes lakóházak Siklóson, a Hajdú Imre utcábon Fotó: Proksza László Ismét több új létesítmény el­készültét adhatjuk hírül. Tekint­sük át sorjában, miiéi gyara­podott megyénk augusztus­ban. Pécsett elkészült az új bel­városi általános iskola és meg­kezdődött az átköltözés a régi iskolából. A Nyugat-Mecseken új szolgáltató ház könnyíti a környék lakóinak mindennapi életét. A 2000 négyzetméter alapterületű létesítményben or­vosi rendelő, gyógyszertár, ABC, fodrászat, szabóság, órás rész­leg, VILLGÉP- és Patyolat-fel­vevőhely kapott helyet. Mohácson e hónaoban fe­jezik be a felszabadulási la­kótelepi 50 személyes óvoda építését. Az előregyártott Be- tonyp-elemekből készült és több mint négymillió forint ér­tékű óvoda generálkivite- zője a Mohácsi Költségvetési üzem volt. de ielentős társa­dalmi munkát végzett az éoí- tésben a PÉTÁV mohácsi ki- rendeltsége, a Városgazdálko­dási Vállalat, a MOFA, a Te- maforg, az Áfész, a kórház­rendelőintézet, a tanács mű­szaki osztálya és a lakosság. Komlón a bíróság és ügyész­ség, illetve a kisegítő iskola épületét adja át e hónaoban a Tolna megyei Állami Építő­ipari Vállalat. A Kossuth té­ren lévő háromszintes bíróság, ügyészségi épület 16 millió, a kiseaitő iskola 58 millió forint­ba került. Az utóbbiban 12 tantermet, tornatermet, diák­szállót, 300 adagos konyhát, éttermet és sportpályát alakí­tottak ki. Szigetváron a tervezett szép. tember végi határidő helyett most augusztusban adnak át a Lenin téren egy 30 lakásos épületet. A Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói olyan alapos munkával készítették el ezt a 30 lakást, hogy nem volt szük­ség úgynevezett hiánypótlásra. Az eddig említett létesítmények sorában talán eltörpül, az ott lakó szigetváriaknak bizonyá­ra fontos, hogy a Táncsics Mi Marjai József Tatán, Kornidesz Mihály Szekszárdon mondott beszédet hály utcában — az új családi házak utcájában — elkészült a 400 méter hosszú szilárd burko­latú út. Siklóson, a Hajdú Imre utcai lakótelepen 205 lakást adott át az elmúlt hetekben a BÉV. A két év alatt felépített öt­szintes épületekbe már beköl­töztek. Az Iskola utcai lakóte­lepen egy 25 lakásos OTP-tár- sasház építését fejezte be a siklósi Építőipari Szövetkezet. ötven hellyel bővítették a gyűdi óvodát. A tervezettnél három héttel korábban, au­gusztus elején fejezték be az átalakítást a helyi kisiparo­sok. Nagynyárádon 200 adagos iskolai konyha építését fejezi be e hónapban a helyi költ­ségvetési üzem. Hímesháza négy iskolai tan­teremmel gazdagodik. A ter­meket a termelőszövetkezet építőbrigádjának dolgozói építették. Hegyszentmártonban a sző­lőkhöz vezető 3 és fél kilo­méter hosszú utat társadalmi munkában építette a lakosság és a különböző gazdálkodó szervek. Drávasztárán 100-palackos gázcseretelepet épített össze­fogással a lakosság. Okorágon 60-palackos telepet építettek a falubéliek. Az anyagot mind­két esetben a sellyei tanács biztosította. Tovább bővítették a Sellyei Csatornamű Társulat hálózatát. Újabb hat utca 110 lakását kapcsolták a vezetékrendszer be. A kétmillió forint értékű munkát augusztus elején fe­jezték be. Szentlőrincen, — ahogy ter­vezték — felépítették a szü­lők, a lakosság összefogásá­val azt a négy tantermet, amely a III. sz. iskolájuk bővítését je­lenti Befejezték a honismereti gvűjtőhózukat. Pénteken szerte az országban megkezdődtek az alkotmány napját köszöntő ünnepségek. A hagyományokhoz hiven az idén is sok helyütt együtt ülték meg az alkotmány törvénybe iktatásának évfordulóját, s az új kenyér ünnepét egy-egy tele. pülés, vagy vidék ipari és me­zőgazdasági üzemeinek dolgo­zói. Az alkotmány napját kö­szöntő nagygyűlést és kenyér- szegő ünnepséget tartottak pénteken Tatán, a szabadtéri színpadon. A több ezer résztve­vő között a tataiakon kívül ott voltak a környező falvak, ipari települések képviselői, nagy. üzemek — a Tatabányai Szén­bányák, az Almásfüzitői Tim­földgyár, a Bábolnai és a Kör-/ nyer Mezőgazdasági Kombinát — dolgozói is. A nagygyűlésen Komárom megye párt. és álla­mi vezetőinek társaságában je­len volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a megye országgyűlési képviselője. A Himnusz elhangzása után Kro'szner László, a Hazafias Népfront Komárom megyei Bizottsága elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Ezt követően Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszé­det. * Szoboravatással egybekötött nagygyűlésen emlékeztek meg oz alkotmány ünnepéről pén­teken Szekszárdon. A város kö. zepén magasodó Bartina-he­gyen megtartott nagygyűlésen Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Televízió elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezt követően a hegy tetején he­lyezték el Kiss István, Kossuth- dijas szobrászművész krómacél. bál készített, húsz méter ma­gas plasztikáját, amelyet Szek- szárd jelképei, hatalmas szőlő­fürtök és búzakalászok díszíte­nek. A nagyszabású kompozí­ciót, amelynek betontalpazata kilátóul szolgál, a város lakos­sága nevében Kovács János tanácselnök vette át. A szobor­avatást követően az ünnepi nagygyűlés résztvevői előtt né­pi táncosok léptek fel, majd „hegyibált" rendeztek. * Baranyában a megyei köz­ponti alkotrrványnapj ünnepsé­get ma, szombaton délelőtt 10 órakor tartják meg a boksái szabadtéri színpadon. Augusz­tus 21-én pedig új MHSZ lő­téri avatnak Boksán. Tegnap emlékeztek meg al kotmányunk törvénybe iktatásá. ról Harkányban, Siklóson, Bóíy. ban, Szigetváron, Hidason, Szentlászlón és Töttösön. Szom­baton tartják az alkotmányna­pi ünnepséget Felsöszentmá'. tonban, Királyegyházán, Nyu- gotszenterzsébeten, Bükkösdön és Komlón, vasárnap pedig Va. sárosdombón lesz megemléke­zés. Augusztus 20-a alkalmából több helyen tartottak és tarta­nak munkás-paraszt találkozó­kat. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Rz alkotmány napját ünnepli az ország XL. évfolyam, 230. szám 1983. augusztus 20., szombat Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom