Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)
1983-08-15 / 225. szám
Csúcsforgalom a határon Igazi nyári csúcsforgalom volt a hét végén a nyugati országrész határállomásain. Vasárnap Hegyeshalomnál 30 sávon fogadták a ki. és beutazókat. Az IBUSZ mozgó pénzbeváltókat is szolgálatba állított, akik a gépkocsiknál szolgálták ki az utolsókat. Nagy volt a turistamozgás Sopronnál, Rajkánál és Vámosszabadinál is. Nemcsak ezen a hét végén, hanem égész augusztusban gyakran kellett megerősíteni az út- és vámkezelő szolgálatot a nyugati országrész határállomásain. Hegyeshalomnál volt olyan nap, hogy 30 ezren is átlépték a magyar határt. Augusztusban eddig csupán Hegyeshalomnál több mint 100 ezer külföldi érkezett Magyarországra. Húszezren a határon váltottak vízumot. Erős volt a kifelé irányuló magyar forgalom is: több mint 20 ezer hazánkfia utazott augusztus első felében csupán itt külföldre. rületét. - A tó medréből vett minták és a part menti nád szárán található algaképződmények mikroszkopikus vizsgálatával foglalkozom. Ezek az apró élőlények ugyanis azonnal reagálnak minden olyan változásra, ami a vizet éri.- Kutatásaink megerősítik azt a — szakemberek körében már - 15-20 éve hangoztatott véleményt, hogy bajban van a Balaton. Természetes szeny- nyeződése minden víznek van, de önmagától sosem romlik el. Igaz, a Balaton esetében a se- kélysége miatt erősen ingadozó vízhőmérséklet is szerepet játszik. Mégis a vízgyűjtő területekről, az üdülők számával arányban nem álló szennyvíz- elvezetésből, a tóhoz közel eső mezőgazdasági területek ,,jóvoltából'' bomlott fel a víz egyensúlya. Ezt jelezte például legutóbb a vízvirágzás (algák túlszaporodása) a Keszthelyiöbölben.- A Balaton szláv eredetű szó, jelentése mocsár. . . — Igen . . . Sajnos azt kellett megállapítanunk, hogy időnként és helyenként a víz minősége közelít egy libaúsztatóé- hoz, s ezt mutatja a tó növényvilágának vizsgálata is. Ugyanis az algáknak (közismertebb néven moszatok) és a hínároknak tápanyagot jelent a tóba kerülő szennyezés. Az clga kis mennyiségben (mivel oxigént termel) hasznos, biztosítja a vizek szellőzését, de mivel éjszaka „nem él”, elszaporodva annyi oxigént von el, hogy a vízrontás mellett gátolhatja más élőlények normális életét is. Elsősorban ezzel magyarázhatók azok a jelenségek (halpusztulás, baktérium- feldúsulás), melyek már a közvéleményt is felháborították. Ma már az elszaporodó planktonalgák teljesen beárnyékolják a vizet, és megakadályozva a további hínárosodást, rontják a helyzetet.- Tehát menthetetlen a Balaton? — Nem, egyáltalán nem. Megszülettek az átfogó kormányhatározatok a „magyar tenger” védelmében. Áthelyeztek néhány Balaton környéki állattartó telepet, a helyi tanácsokat kötelezték többek közt arra, hogy a part mentén nagyobb viharok után felhalmozódott szennyeződést folyamatosan távolítsák el és helyreállítják a Kis-Balaton szűrő funkcióját is. — Egyetlen módszerrel sem lehet egymagában megmenteni a Balatont —, fejezi be a beszélgetést dr. Uherkovich Gábor. — Az összes szennyezési forrás együttes összehangolt kiküszöbölésére van szükség. Már az is sokat jelent, ha az egyes fürdőző nem vastagon beolajozott testtel megy a vízbe, és kifelé magával hoz egy marék hínárt. . . Bozsik László flz flmazonastól a „magyar tengerig” Belitől, Puskás Tivadartól a műholdakig Pillantás a jövő újdonságaira Hírközlési vilagev, *83 A Balaton pécsi kutatója: Uherkovich Gábor — Hogy lesz egy Pécsett élő emberből, a biológia kandidátusából Balaton-kutató? — Hetvenegy éves vagyok. Immáron 45 éve foglalkozom algakutatással. Itthon és külföldön több, mint száz tanyl- mányom és két könyvem jelent meg az Amazonasról, északeurópai és hazai vizekről. 1978- ban felkértek, vegyek részt a Balaton vízminőségének javításáért indított újabb kutatásokban —, kezdi dr. Uherkovich Gábor. Majd rögtön ismerteti saját vizsgálódási teIgy fest a jövő telefonközpontja A szombathelyi Sabaria vászonfelsős és Kalifornia-technoló- giával készült puha, tépőzáras férficipői. Läufer László felvételei Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül az országok hírközlésének fejlesztése. Az ENSZ által első ízben meghirdetett hírközlési világév ezért lehetőséget ad valamennyi országnak arra, hogy megvizsgálja a hírközlés területén eddig végzett, és a jövőben szükséges feladatokat. A távbeszélés története 107 évvel ezelőtt kezdődött, amikor A. G. Bell bejelentetté „telefon” találmányát. Ez a magyar Puskás Tivadar „távbeszélő központ" eszméjével vált teljessé. Néhány évvel a találmány bejelentése után számos kézi kapcsolásos telefonközpont létesült Amerika és Európa nagyvárosaiban. A budapesti telefonhálózat 1881. május elsején 50 előfizetővel nyílt meg. A telefon elterjedésével két egyesület is alakult: 1865-ben a Nemzetközi Távíró Egyesület, mely mai elnevezése 1932 óta ismert: Nemzetközi Távközlési Egyesület (UIT). Az ENSZ szakosított szervezeteként 1947 óta működik. Tagországainak száma 157. Több bizottsága van, ezek munkájában a Magyar Posta az 1960-as évek végétől vesz részt. Az Egyetemes Postaegyesület (UPU) alapítása után négy évvel — 1878-ban — nyerte el mai nevét. A kezdeti 22 tag helyett ma 166 állam tevékenykedik benne. A századforduló utáni első évtizedekben a kézi kapcsolású központokat kiszorították az automata központok. Ugyancsak ekkor kezdődött a nagy távolságú, interkontinentális összeköttetések létesítése a rádiócsatornákon. A negyvenes évek végén egyre inkább központi kérdéssé vált Európában a kapcsolástechnika gazdaságossága. Erre a crossbar rendszer látszott alkalmasnak. New Yorkban az első központot 1938-ban állították üzembe, míg hazánkban 1968-ban. Ugyanebben az évben indult meg hazánkban a félautomata nemzetközi forgalom, míg az automatikus 1975-ben. Azóta a világ 22 országával sikerült automatikus távbeszélő kapcsolatot létesíteni és 390 belföldi helységet bekapcsolni a belföldi távhívó forgalomba. A Szocialista Országok Postai és Távközlési Együttműködési Szervezet (OSZSZ) 1957- ben alakult. Célja: egymás segítése, a távíró-távbeszélő forgalom továbbfejlesztése. A KGST szerveként 1971-ben kezdte el működését a Postai és Távközlési Állandó Bizottság (POTÁB). Ugyanebben az évben hozták létre a szocialista országok kormányai az In- terszputnyilc Nemzetközi Űrtávközlési Szervezetet, melynek műholdjai 14 földi állomáson keresztül biztosítják az összeköttetést. Az iparilag fejlett országok távközlésében szerepet játszik a fogyasztóknak minél többféle — adatátvitel, videoátvi- tel — szolgáltatás nyújtása. Mindezek működtetéséhez számítógépes távközlő-hálózatokat létesítenek, műholdak segítségével biztosítják az adattovábbítást, az összeköttetést. A hírközlési világév alkalmából magyar nemzeti bizottság és magyar védnökség alakult, hogy a hazai központi eseménysorozat rendezvényeit előkészítse és lebonyolítását segítse. így év végéig még a következő rendezvények lesznek: október 9—10-én a postai világnap és október 26-án a műsorszórási nap. A. E. Jelentés a hűtőházakból Zöldség és gyümölcs a jégen Lesz-e elegendő mélyhűtött zöldség és gyümölcsféle télen a hazai üzletekben? A hónapokig tartó aszály, majd több helyen a jég alaposan megviselte mezőgazdaságunkat, sok helyütt hallatlan nagy károkat okozva. A Magyar Hűtőipari Vállalat három nagy gyárában arra kerestünk választ, hogy van-e mit feldolgozni, s most augusztus közepén hogy állnak a zöldségek és gyümölcsök mélyhűtésével. A zalaegerszegi hűtőház igazgatója, Farkas Sándor a jó hírekkel kezdte: remek termés volt fekete és piros ribizkéből, így a tervezett mennyiség kétszeresét dolgozták fel, ami azt jelenti, hogy/60 vagon ribizke került a raktárakba. Málnából annyit hűtöttek le, amennyit előirányoztak, a szamóca viszont megérezte a szárazságot, így ebből kevesebb lett. Zöldborsóból jelentős a lemaradásuk, hisz a tervezett 150 vagon helyett mindössze 60 vagon mennyiséget dolgoztak fel. Legfontosabb termékükből, a csemegekukoricából nincsenek gondjaik, a minőség is kiváló, csupán a csövek kisebbek a szokásosnál. A kieséseket igyekeznek pótolni, ezért a napokban kezdTék meg a fabodza- bogyó átvételét. Érdekesség, hogy még Pécsváradról is szállítanak a hűtőházba. Uborkasalátát és gyalult tököt is gyártanak. A székesfehérvári hűtőház igazgatója, Kelemen Sándor szerint zöldségből és gyümölcsből 20 százalékos lesz a kiesés, amit húsok és tészták mélyhűtésével hoznak be. A legtöbb gondot a zöldbab és a szilva okozza, mindkettőnél kevesebbet szállítottak a partnerek, mint amennyit terveztek. A morzsolt csemegekukoricából sem tudtak annyit gyártani, mint amennyit szerettek volna. A bajai hűtőházból Bartos Sándor, termeltetési osztályvezető úgy tájékoztatott, hogy a zöldbab nem túl kecsegtető, a 200 vagonos tervük nem valósul meg. A csemegekukoricánál is súlyosak a problémák, a néhány hete hullott jég nagy kárt okozott, így kevesebbet tartósítanak, mint amennyit terveztek. Borsóból is jóval kevesebbet dolgoznak fel. Meggyből viszont olyan jó volt a termés, hogy csak azoktól a termelőktől vettek át, akiknek támogatási juttatást adtak. Őszibarackból, sárgabarackból és spenótból megfelelő mennyiség érkezett a hűtőházba. R. N. A Duna Cipőgyár változatos szandálkollekciójából Szép szandálok között járva Kedveltek a szigetvári mokasszinok Á Sabaria gondol a férfiakra Az elmúlt héten befejeződött Pécsett az országos bőr- és bőrfeldolgozó-ipari szakvásár, melyen eldőlt, milyen cipőben járunk a jövő tavasszal és nyáron. — Változatos nőicipő-kol- lekcióból választhattunk, elsősorban szandálokból kínáltak sokfélét a gyárak — állapította meg a július 26-a óta tartó tárgyalások végeztével Reisz Józsefné, a Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat áruforgalmi vezetője, akinek segítségével pillantást vetettünk, milyen újdonságokra is számíthatunk jövőre. Női és lányka szandálok — mindenekelőtt ezeket dicsérte maradéktalanul az áruforgalmi vezető, a szandálok árban, formában,, színben, sarokmagasságban, a kétcentistől a tízcentisig, változatosak. Amiben gondot lát, a csizma és a szandál közötti átmenetet jelentő zárt cipők választékhiánya. Akadnak persze szép cipők, mint például a Szigetvári Cipőgyár puha, különböző típusú bőrből, különböző sarokmagassággal készült mokasszinjaii, amiket a hölgyek igencsak megkedveltek, ám a gyár nem tud eleget szállítani. A zárt női cipők választékát a Cipőkereskedelmi Vállalat importtal kívánja majd színesíteni. A férfidivatot a különböző vászonfelsős cipők térhódítása jellemzi, mellesleg divat a vászon nőiben és gyermekcipőben is. Ez az anyag teljesen pótolja, mi több, kiszorítja a műbőrt, műbőrből készült cipőt már nem is igen vesznek. Gond viszont, hogy a színválaszték szegényes, a sötétkék meg a drapp járja, holott mindenféle színekben rendelnének vászonfelsős cipőket. Kin múlik? A textiliparnak kellene lépnie. Férficipőben elsősorban a szombathelyi Sabaria Cipőgyár kínálata dicsérhető, külön szeretnénk felhívni a figyelmet az úgynevezett Kalifornia-techno- lógiával készült puha, hajlékony, fűző helyett tépőzáras megoldású, műanyag talpú cipőire. Elegánsak, fiatalosak a Bonyhádi Cipőgyár lapos bőrcipői is. Ami a gyermekeket illeti, újdonság a puha bőrbetéttel bélelt szandálok, a talpbetét emeli a gyerek lábát, egészségesebb járást biztosít. Hasonló megoldással találkozhatunk a női cipőknél is. A Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat végül is összesen csaknem 1,9 millió pár cipőt rendelt az ipartól a most lezajlott szakvásáron. Ennél persze többet forgalmaznak a jövő év első felében, tehát még további rendelésekre, s mint említettük, importra is sor kerül. A cipők kiválasztását kiskereskedelmi partnereikkel együtt végezték, annál is inkább, mivel az igényeket illetően bizonyos különbségek fi-, gyelhetők meg, más az ízlése például Győrnek, s más mondjuk Zala megyének. Ezenkívül igyekeztek messzemenően figyelembe venni a látogatók véleményét összegező piackutatás eredményeit. Miklósvári Z.
