Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-14 / 224. szám

29t jse mH « S Vasárnapi magazin eves atóra Vérebverseny, két szék között? Kérásztrejtyény 'emélyiségében tartósában egyaránt. Négy gzetesnek hitt infarktusomból éppen csak t méter harminc centis alakhoz támasztott ]míg az arcot és a palást apró mintázatát tem. Kétkedve, abban is mind' a kétszer, ik gyorsan és könnyen dolgoznak, és nem ozatot, amíg a vésőt átadhattam az ön­■ hátas föld levett kalapú parasztjára és a rét korábban ajándékozott a városnak. Aki írossá avatás perceiben? estben ép lelkűnek. Ezen a vidéken, ahol kosabb vidéke —, csakis ijyen egészséges- is városlakónak tudta magát. A szomszé- egykor, a zsúptetős, petróleumlámpás vi- ázat, vízvezetéket, villanyt, szobrokat, és itt tússzá a Rábát. A szobrom tehát hazaho- k a kapujában áll. De a város is enyém igyapám és egy ideig, a boldogabb idom- tízben nem tudok igazán úszni, tehát ez a íl. A földet adta vissza, amelyről Anteusz­Ónody Éva hajt, és hir­it vacakolsz jba példák- nenj ki az i! bemegy a i és egy nyújt át a t. 5 pénz. - íztárosnő, a fény felé nem tudok nit sem ad­karok vásá- akozik Mr. arra akár­hogy váltsa nem is gon- yan magya- feleségem- am ma es­add törje ő 2t az, hogy p igazolvá­m. nem jelen­Jtam, hogy :ni. — De hiszen, az utolsó előtti oldalon le van írva teljesen érthetően!- Csakhogy és a sze­mélyi igazolványomat az utolsó előtti oldallal együtt vesztettem el!- A maguk új dolgo­zójának minden a kisuj­jában van!- Igazán? Azért remé­lem, a fejében is van va­lami ! — Miért kellene egy okos nőnek még nagyon szépnek is lennie? — Hogy a férje meg tudja bocsátani az okos­ságát. * — Palkó, mikor tanulsz meg már végre késsel-vil- lával enni? — De ha az egyik ke­zembe a kést fogom, a másikban a villát, mivel fogom a húst?- Hol dolgozik a fér­je? — A sörgyárban. Már három hónapja.- És hogy tetszik ott neki? — Nem tudom, azóta nem jött haza. Vérebkultúra? Az újabban sokat feszegetett kérdésre ne­héz választ adni. Vadászber­kekben az ugyan egyértelmű: nagyvadas területen, ahol a te­rítékre elsősorban szarvasokat, disznókat várnak, a sebzett vad utánkereséséhez nélkülöz­hetetlen a kitűnően képzett véreb. Ezek a kopóősök vérét is magukban hordó vadász­kutyák ugyanis szinte felülmúl­hatatlan szimattal rendelkez­nek. Képesek a sebzett szarvast két-háromszáz méter hosszan úgy is követni, hogy ezen a szakaszon az üldözött vad patakban gázolt... Csakhogy! A magyarországi vérebtenyésztés és -nevelés jó­szerével csak Dunántúlra korlátozódik, itt is elsősorban a Dél-somogyi Állami Gazda­ság vadgazdálkodási kerületé­re, ahol neveltek már világver­seny I. helyezett vérebet is. Holott már 1930-ban megala­kult a Magyar Vérebegylet, alapszabályai között pedig hangsúlyozottan szerepelt a regula: „A vadászatnak akar kutyát tenyészteni, melyre min­den vadásznak szüksége van, ha tekintetét a csapásra veti a lövés után." Minden vadász­nak ... Jelenleg az arány a nagyvadas területek *és az eze­ken „működő” vérebek közört kifejezetten rossz. A számok nyelvén: az elmúlt négy évben 1741 sikeres utánkeresése volt a vérebeknek, ennek révén megkerült mintegy 120 000 fo­rint értékű vadhús, illetve több mint 7 millió 100 000 forint ér­tékű trófea. Másik oldalról vi­szont: a tapasztalatok szerint minden meqlőtt 100 nagyvad­ból 90 kerül terítékre, a többi elveszik. Ha elegendő véreb lenne, az utóbbi tíz fele meg­kerülhetne. Miért hiányzik akkor a véreb? Két gazdája van a jelenlegi tenyésztésnek-tartásnak: a MAVOSZ és a MEOE. S bár abban mindkét oldal egyetért, hogy kell a véreb, szükség van rá, s hogy elsősorban az után- keresések érdekében kell tar- tani-nevelni ezt a vadászkutya­fajtát, a szervezett munkát a kettősség nemegyszer töri de­rékba. Annak ellenére is így van ez, hogy a Magyar Ebte­nyésztők Országos Szövetsége véreb-szakosztályának központ­ja Kaposvár — vagyis vidék, még pontosabban: annak a megyének a székhelye, ahol a legsikeresebb vérebmunka fo­lyik —, és ezzel a vadászati oldal nyert hangsúlyt. Mindez annak tükrében válik szorítóbb gonddá, hogy ebben az évben Magyarországon ren­dezik meg a nemzetközi véreb­versenyt — az említett vadgaz­dálkodási kerületben —', aho­va külföldről igen magas rész­vételi szándékot jeleztek. Okos lenne ráfigyelni, hogy a ver­seny — ahogy mondani szo­kás — ne csússzon a pad alá. A két szék között... M. A. A MOHOSZ és a Mezőgaz­dasági Kiadó között létrejött könyvkiadási megállapodás igen eredményesnek bizonyult. Ma már a horgászatot hasznos időtöltésként űző sok ezer em­ber egész kis szakkönyvtárat mondhat magáénak. Kezdet­ben a horgásztémájú könyvek többsége a szükséges szakmai ismereteket ölelte fel. Kémiai, biológiai, élettani tudásunkat gyarapították, kiegészítve a hal­fogás eszközeivel, módszereivel. Ezek közül is kiemelkedő a múlt év végén Nyerges Béla kiváló pedagógus „Horgászat­ról gyermekeknek" című köny­ve. < Ebben az évben is már több könyv jelent meg, melyet fel­tétlen javaslok a horgászkönyv­tárakba. Ellis Island, mint nemzeti emlék A Manhattan előtt fekvő Ellis Islandet új New York-i turistalátványosságként és nemzeti emlékhelyként kí­vánják helyreállítani. 1954- ig az Egyesült Államokba bevándorlók közül a leg­többnek ez volt az érkezési pontja. Egy bizottság terve­veket dolgoz ki az Újvi­lág félig romos bejáratá­nak helyreállítására. Min­denekelőtt helyreállításra szorul! a nagy érkezési csar­nok, amelyen keresztül több mint 10 millió európait en­gedtek be az országba, a hálótermek a csomagmeg­őrzővel és a kórház a rak­part közelében. 1992-ig, Amerika felfedezésének 500. évfordulójáig fel akar­nak építeni még egy zene­pavilont is meg egy étter­met, amelyből kilátás nyí­lik a Szabadság-szoborra és Manhattanre. Kiállítást akarnak rendezni a beván­dorlók történelmének és kultúrájának dokumentu­maiból is. Hogyan él Greta Garbo? Greta Garbo, a nemzet­közi filmvilág egyik volt is­tennője visszavonultan ál New Yotk-ban; az East Ri­ver menti lakását csak ke­vesen látták. E kevesek kö­zé tartozik Truman Capote, a híres író. „Garbo lakása ötszobás, magas ablakok­kal, amelyek a folyóra és a Queens síkságra néznek — írja Capote. — Időnként egy-egy szirénát hallha­tunk vagy egy helikopter berregését, vagy egy köd­kürt búgását, egyébként csend van, mint egy egyip­tomi sírboltban." Capote össze nem illő bútorokról számol be, képekről, ame­lyek nem díszként, hanem pénzbefektetésként függnek a falon, szobákról, amelyek­ben egyetlen tükör sincs, és végül két kristálypalack­ról, amelyben vörös és fe­hér vodkát tartanak. Garbo nagyon szeret] a vodkát és hosszú New York-i kirakat­néző sétái után szívesen iszik egv kicsit, télen vörö­set — írja Capote — ta­vasszal fehéret. lUlestroifíc Száz éve, 1883. augusztus 15-én született Ivan Mestro- vic, az analfabéta dalmá- ciai parasztfiúból lett szob­rászóriás, a 19. század egyik legsajátosabb művé­sze. Emlékére öt művének címét helyeztük el kereszt- rejtvényünkben. VÍZSZINTES: 1. Ez a gipsz­szobra az Egyesült Államokban van. 14. Derülés. 15. Arannyal, vagy ezüsttel átszőtt nehéz se­lyemszövet. 16. Dugvány része! 17. Az éter és alkohol gyöke. 18. Tömegközlekedési eszköz népszerű neve. 19. Kiejtett be­tű. 20. Angolszász igen. 22. Lisztjelzés. 23. Becenév. 24. Az „Ezerjó” hazája. 25. Tó, amely­ben az Amú-Darja folyik. 26. Régi hosszmérték. 28. Kukorica­szárító. 29. Albán pénz. 31. Nem mindig pontos. 32. Aki következik. 33. Mulatságos sze­repeket játszó színésznő. 36. Gyümölcsből készül. 37. „Se . . ., se bűze (mondás). 38. Több hónap nevének végződése. 40. Mestrovic e műve a nevét vi­selő zágrábi múzeumban van. 43. Fontos kormányszervünk ne­vének rövidítése. 45. Fekete István írása. 47. Szolmizációs hang. 48. USA állam. 50. A koordináta rendszer kezdő­pontja. 52. Női név. 53. Arab előnév (=fi). 55. Háziszárnyas. 56. Vért áldoz. 58. A kőolaj- exportáló országok érdekszö­vetsége. 59. „Zsáner” része! 60. Benzintartály. 61. Az indek ámen-je. 63. A foszfor, a kén és az oxigén vegyjele. 64. Ha­tározói igenév végződés. 65. Ide szállító. 66. Igefajta. 68. Kettősbetű. 69. Olajtartó gö­rög agyagedény. 71. ' Debussy hegedűre írt műve. 73. Mestro- vicnak ez a szobra a spliti Mestrovic Múzeumban van. FOGCŐLEGES: 1. Ez a szo­bor a zágrábi Mestrovic Mú­zeumban van. 2. A régi ró­maiak idején ennek a folyónak Tiberis volt a neve. 3. Elektron- volt rövidítése. 4. Eke betűi, keverve. 5. Katona József „Bánk bán” című művének egyik alak­ja. 6. Becézett férfinév. 7. Le­hel. 8. Mint a 22. számú sor. 9. Utazási iroda. 10. „ . . . Maior” (Nagy göncöl.) 11. Ideszállít. 12. Sakkban áll! 13. Sűrűn eső. 18. Török nagyúr. 21. Szellemi sport. 23. Verekedők. 24. Bor­fajta. 27. Ravasz ragadozó. 28. Japán táblajáték. 30. Udvarló. 32. Maláji pálma törzséből nyert tápláló étel. 34. Oltal­maz. 35. A toll művésze. 36. Mint a 37. számú sor. 39. Fő­városa Panamarivo. 41. Algé­riai kikötő. 42. Majdnem min­den ételben van. 44. Ez a szo­bor is a zágrábi múzeumban található. 46. Felváltva ki és be. 49. Csecsebecse. 51. A gal­lium vegyjele. 52. Japán ősla­kója. 54. Az ablakon keresztül kívülről közöl. 56. Türk eredetű nép. 57. Bányászhelység. 60. Angol konzervatív párt híve. 62. Étrend. 65. Haza. 66. Az Aller mellékvize az NSZK-ban. 67. Maró a hatása. 70. Egy fél fánk! 71. Centigramm. 72. Ki­csinyítő képző. E. 3. BEKÜLDENDŐ: az öt szobor neve legkésőbb augusztus 22-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVE­LEZŐLAPON, 7601 Pf.: 13«, Dunán­túli Napló Szerkesztősége, Pécs, Hu­nyadi u. 11. címre. A július 31-1 lapban közölt rejt­vény megfejtése: Falusi delelőn —A dombon egy lány, mint a barna bronz áll, nyerít egy kanca a nagy itatónál. Könyvjutalmat nyertek: Fábrik Já- nosné, Pécs, Éva u. 13., Kerényi Im- réné, Pécs, Felszabadulás u. 35., Magyaros Mária, Szentlörinc, Ko­dály Z. u. 2., Piringer Ferenc, Pécs, Deák F. u. 9., Szemző István, Mo­hács, Perényi tömb 2/a. A könyveket postán küldjük el. Horgászirodalom A baranyai horgászok közül is nagyon sokan kedvelik a Balatont úgy is, mint horgász­vizet. Entz Béla „Változó Bala­ton" című könyve egyszerre mesél á Balaton múltjáról, a jelenéről és felvázolja a jövőt is. Elsőként ő utal arra, hogy az angolnának a Balatonba való telepítése megbontotta az évszázadok alatt kialakult, sta­bilizálódott ökoszisztémát, melynek már most súlyos követ­kezményei vannak. Több hal­faj, rákok, csigák, kagylók, vagy már teljesen kipusztultak, vagy rendkívül megfogyatkoz­tak. Olyan intézkedésre van szükség a közeljövőben, amely kiküszöböli az egyensúly vég­zetes következményekkel járó felborulásának veszélyét. Szász Imre szerkesztésében megjelent „Fürdik a hal" című novel láskötet gyűjtötte csokor­ba az elmúlt évek legszebben megírt horgásztörténeteit. A vi­dám történetek mellett megta­lálhatók a mély emberi érzése­ket, őszinte horgászbarátságo­kat tükröző események. Külö­nösen megkapó Zabos Géza „Kedves játékot adtál nekem fiam" című novellája, mely egy öregembernek élete végét meg­szépítő horgászatról szól. Legújabb horgászkönyvünk szintén Zabos Gézától szárma­zik, melynek címe „Horgászok­nak a Tiszáról". Könyvében alapos szakmai tudása páro­sul a Tisza rajongásig való sze- retetével, amelyet megoszt ol­vasóival. Több évtizedes tiszai horgásztapasztalatát minden horgász eredményes halfogás­ban tudja hasznosítani. Habár nem kizárólag hor- gószjellegű, de említést érde­mel a Kis-Balaton újjászületé­séről megjelent könyv, amely tartalmával és dekoratív meg­jelenésével könyvtárunk hasz­nos tagja lehet. K. Z. HELYREIGAZÍTÁS A Dunántúli Napló 1983. július 3-án megjelent horgászrovatában „Több tisztelet a halőröknek és tár­sadalmi ellenőröknek" címmel irt cikkben közöltem, hogy Kovács Ist­ván és társa Roubál Vilmos az őket ellenőrző halőrt tettleg bántalmaz­ták. A folyamatban levő hivatalos vizs­gálat megállapította, hogy id. Rou­bál Vilmos (Pécs-Vasas II. Porcsin u. 37. sz. alatti lakos) a tettleges- ségben nem vett részt, azt csak Ko­vács István (Pécs-Vasas II., Heim Pál u. 12. sz. alatti lakos) követte el. Id. Roubál Vilmossal kapcsolatban közölt tettlegesség — a vizsgálat alapján — tehát téves információn alapult, melyért szives elnézést ké­rünk. Dr. Kovács Zoltán IB-titkár Rádió mellett... Só és esztétika Minőség '... minőség ... mi nőség... Ezt hallom a rádió­ból szinte nap mint nap — : ez rendben is van —, s a mi nőségről nyilatkoznak a gazda sági vezetők is nem kis büszke séggel persze, mondván, hogy a náluk termelt portéka „majd- hogy-nem” megüti a világszín vonalat. Ez is rendben van Már úgy értve, hogy ha ez igaz. Szóval, hallgatom a rádiót (egy évvel ezelőtt vásároltam, s már recseg-ropog ...) közben fölszeletelem a szép piros para­dicsomokat, melléje hámozom az uborkákat, aztán a1 húsklopfo- ló kalapáccsal megkezdem a só finomítását. Ez úgy történik, hogy a ronda barna zacskóba csomagolt kőkemény sótömböt nylontasakba helyezem, majd egyre nagyobb ütéseket mérek rá a konyha kövezetén. Amikor a bunkókat szétvertem és az alattam lakó Zsuzsa asszony elképzelhető szidalmaiért ma gamban elnézést kértem, ki bontom a csomagot: a rizs szemnél nagyobb méretű só kristályokkal nincs mit kezde nem. Ezzel a sóval — amely nek ára valamikor 3,80 forint volt és most 5,70 forintba ke rül, s amelyet a Compack Ke reskedelmi Csomagoló Vállalat csomagol — fölszórhatom télen a síkos járdát, vagy potom árért eladhatom a bőrgyárnak bőrcserzésre, de szemléltető eszközként egy iskolának is oda adományozhatom. hogy el­mondhassuk a gyerekeknek lám, ilyen a marhasó, finomí­tás előtt, amit viszont -emberi fogyasztásra hozunk be szép hazánkba. Újabb sószállítmány- nyal térek haza, ez az ízesítő már eleve nylontasakot kapott, amelyre kék betűkkel ezt nyom­ták rá: „Asztali finom só”. Föl­bontom, alig valamivel apróbb, csak. mint az előbbi. De „fi­nom” sózgatásra alkalmatlan. Kolléganőm fölényesen legyint: nem értesz a sóhoz, ő a kávé­darálón finomítja, szinte porrá őrli. Csak kávét nem tud már darálni, mert a kés kicsorbull De hát vagy sózunk, vagy ká­vézunk. Fölhív egy ismerősöm, azt mondja, a napokban II. osztá­lyú pamutzoknit vásárolt fiá­nak, igaz, nem volt drága a fekete zokni, mindössze 26 fo­rint 10 fillért fizetett a pénz­tárnál, de hát a céljának meg­felel, munkában viseli a fiú gumicsizma alá jobbat nem is kívánhat. Este a gyereken de­rül a család: megcsodálják a zöldre színeződött lábafeiét. A fekete zokni zöld színt ereszt. Mossa a lábát szappannal, az­tán mosóporral, aztán biooon- nal, aztán vimmel, de a lába ezután is olyan zöld, mint egy afrikai négeré, táncos vallási szertartások alkalmával. A ma­ma a zoknit mosás alá veszi, a nyolcadik öblítés után is sö­tétzöld a víz, szinte hihetetlen hogy egy hülye zokni mennyi festéket képes magábaszívni. A zokniboltban megtörténik a csere I. osztályú zoknira, va­lamit ráfizet, aztán hazaviszi. De mert a mama kereske delmi dolgozó, tudja, hogy a másodosztályú portékán vala­miképpen jelezni kellene, mi­ért minősül másodosztályúnak, ám a magyarázatnak nyoma sincs. Érintkezésbe lép a Bu­dapesti Harisnyagyárral, szíves engedelmükkel csak arra sze­retne választ kapni, tudnának-e valami ajánlatot tenni olyan oldószerre, amely a gyerek lá­báról leszedi a fekete zokni által keletkezett zöld festéket? Tudnak. Telexgépen érkezik az üzenet: szíves elnézést kérnek és azt ajánlják, hogy hypós vízzel eltávolítható a festék. Az anyuka megköszönte a ta­nácsot és azon tűnődött, hát ha a hypó kimarja a gyerek bő rét és akkor mászkálhat vele a bőrklinikára, jobb megoldás lenne, ha baltával lecsapná egyszem fiúgyermekének zöld lábafejét. S ezzel megszűnne az „esztétikai hiba”, — a te­lexüzenet szavával élve. Rab Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom