Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-13 / 223. szám

F őzőcsk e w ínyenceknek KÓKUSZOS HAMBURGER Hozzávalók (4 személynek): 40 dkg darált marhahús, 2 szelet pirított kenyér, 1 tojás, só, bors, 1 kávéskanál hagy­mapor, 1 gerezd fokhagyma, 5 dkg kókuszreszelék, 2 evő­kanál olaj, 2 körte, 1 görög­dinnye, 12 dkg kimagozott cse­resznye (kompót is lehet). A darált húst a beáztatott pirítás-kenyérrel, tojással, fű­szerekkel összekeverjük. A hús- masszát 4 részre osztjuk, és lapos, kerek pogácsákat for­mázunk belőle. Kókuszresze­lékbe forgatjuk. Serpenyőben olajat forrósitunk, és a hús­pogácsákat mindkét oldalán az olajban megsütjük. A meg­sült húspogácsákat kivesszük a serpenyőből. A körtéket meg­hámozzuk, kimagozzuk, négy részre darcboljuk. A görög­dinnyét félbevágjuk, magjait eltávolítjuk, és húsát kockára vágjuk. Az olajban rövid ide­ig megforgatjuk a körtét és a görögdinnye-darabokat, és a hús mellé tálaljuk. Cseresz­nyét is adunk mellé. BOLGÁR RAGU - PADLIZSÁNBÓL Hozzávalók (4 személynek): 2 db padlizsán, 1 paprika, 6 db paradicsom, 2 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, bazsali­kom, só, bors, 2 evőkanál olaj, 1 evőkanál reszelt sajt, 8 dkg juhsajt. A padlizsánt megmossuk, meghámozzuk, és 1 cm széles szeletekre vágjuk.- A paprikát csíkokra vágjuk, a paradicsom bőrét lehúzzuk, és 4 részre vágjuk. A meghámozott hagy­mát, fokhagymát, bazsalikomot apróra vágjuk. A zöldségeket tűzálló tálba tesszük, sózzuk, borsozzuk, és olajjal leöntjük. Előmelegített sütőben 45 per­cig sütjük. Félórás sütés után sajttal és összemorzsolt juh­sajttal megszórjuk. UBORKAKÖRITÉS (4 személy­nek). 2 db uborkát hosszában fél­bevágunk, magját kiszedjük és fdldarabaljuk. Egy hagymát feldarabolunk, és az uborka­darabokkal együtt 5 dkg zsi­radékon fedő alatt megpárol­juk (kb. 15 percig). Sózzuk és 4 evőkanál tejfellel leöntve tá­laljuk. Csikós a divat Merész megoldások Vászonból, pamutból, se­lyemből, elegáns és sportos viseletnek egyaránt kedvelt a csíkos anyag. Rajzainkon bemutatunk né­hány merész megoldást. 0-© A kosztüm kissé kar­csúsított kabátkával, egyenes vonalú szoknyával, illetve fel­sőrésszel egybedolgozott ru­ha-szoknya. Elütő színű pasz­pól teszi mutatóssá. Színben a fehér-kék, vagy piros-kék kom­binációt ajánljuk. (3) Bő ing-kabátka mintás csíkosból. Rövid bevarrott uj­jakkal, és elöl mélyen nyitható paszpolozott nyakkal. Minden, féle szoknya vagy nadrág le­het kiegészítője. Jól összehan­golt azonos színösszeállítások más-más csíkos minta felhasz­nálásával is kivitelezhetők. 0 Ez a ruha egyaránt al­kalmas molett és sovány nők­nek. Különböző korosztályok is választhatják. A megköthető övvel készített blúz nemcsak önállóan, hanem kosztüm alá is igen divatos. ® íme, a matróz tunika. Ez a forma magas, vékony nőknek előnyös, és nagyon divatos. Nádor Vera Kozmetikai fortélyok Tovább tart a száj rúzs, ha: — először alapozóval a szá­jat is egyenletesen bekenjük, — kevés púdert teszünk ró, — felkenjük a szájrúzst, — papírzsebkendőt teszünk a felső és alsó ajak közé, szánkat összecsukjuk, — végül még egy réteg rúzst kenünk a szájra. Könnyebben kihegyezhető a szemceruza, ha: — a kihegyezés előtt néhány percre a hűtőszekrény mélyhű­tő részébe tesszük, megkemé­nyedik, és nem törik ki a he­gyei Trükkök arcpirosítóval: — a relativ alacsony homlo­kot optikailag magasítja, ha a halántékra diszkréten jobb és bal oldalon arcpirosítót ke­nünk, — kevés rózsaszín az orr fö­lött, a szemöldökök között és az állcsúcson frissebbé teszi a fáradt arcunkat. Védekezés a csótányok ellen Főként az új, modern lakóte­lepekről gyűlik mind gyakrab­ban panasz: rengeteg a csó­tány, irtani alig lehet, és sok kellemetlenséget, bosszúságot okoznak. Valóban így van, ha már egyszer elszaporodtak, na­gyon nehéz kiirtani ezeket a hosszú életű és lassú fejlődésű rovarokat. A legjobb védelem tartós megtelepedésük ellen a meg­előzés lenne: a helyiségek ki­fogástalan építése, a résmen­tes padlókiképzés, a vezetékek, csövek, szellőzök szigetelése, a hézagok tömítése. De hát hol létezik manapság ilyen munka a tömegméretű építkezéseknél? Fontos a hulladék- és lomelta- karítós, és ez épületek kifogás­talan karbantartása is. A csótány az emeletekre is felmegy, nemcsak padlószinten mozog, hanem a fal legmaga­sabb részein, bútorokban, sőt, a mennyezeten is meghúzódik. Mindenevő, még a papírt is megeszi, ezért irodákban is ví­gan megél. A lakásokban min­dent megmásznak, megdézs­málnak, akár nyers, akár főtt étel kerül útjukba. Nappal nem nagyon merészkednek elő, de éjszaka váratlan villanygyúj­táskor látható fejvesztett me­nekülésük. A párás meleqet nagyon kedvelik. A különféle rovarirtó-szereket idővel meg­szokják, lassanként ellenállóvá válnak, s így úi módszerhez kell folyamodni. Fontos, hogy élelmiszermaradék soha ne ma. radjon elöl, s a tisztaságra megkülönböztetett figyelemmel ügyeljünk. Lakásban a következőképp irthatjuk hatásoson: oldjunk fel két jói púpozott evőkanál­nyi, 5—6 dkg borsavport (min­den gyógyszertárban kapható recept nélkül) 1 liter forrás­ban lévő vízben. Várjunk, amíg óz oldat lehűl és töltsük jól zárható üvegbe, amiben hosz- szabb ideig tárolható. Ezután joghurtos vagy tejfeles pohár 4 cm magasra levágott alját töltsük meg szikkadt kenyér­béllel, és bőven öntsünk rá borsavoldatot úgy, hogy a fo­lyadék ne lepje el a kenyeret, és hogy a rovarok az átitatott kenyérbél tetején tudjanak jár­ni. A beszáradt csalétket már ne töltsük fel úira, hanem doF- juk ki. Az eljárást ötnaponként célszerű megismételni. Ha az utasítást megtartjuk, és az ir­tást átmenetileg sem hagyjuk abba, a módszer eredménye minden várakozást felülmúl: a készítmény elfogyasztásával a csótányok 10 napon belül el­pusztulnak rejtekhelyükön. Ter­mészetesen akkor tartós a si­ker, ha — lakótelepi lakások­nál — a szomszédok is irtást végeznek, különben tőlük újra átvándorolhatnak e kellemet­len „lakótársak". ^ zép számmal akadnak olyan szülők, akik gyer­mekük első komoly kudarcá­nak fogják fel a korrekciós osztályba utalást. Sok eset­ben nem is járulnak hozzá. Úgy érzik, szégyent jelent az eigész családnak, ha gyer­mekük korrekciós osztályban kezdi tanulmányait. Ezekben az esetekben alapvető félreértésekről, van szó. A korrekciós osztály nem azonos a gyógypedagógiá­val. Mindössze arról van szó, hogy a gyerek valamilyen oknál fogva később érik tár­sainál, hatéves korára nem teljesítette az iskolaérettség minden feltételét. Ezért külö­nös gondot kell fordítani rá, sajátos körülményeket kell teremteni számára, hogy már az iskolásélet kezdetén ne következzen be törés a gye­reknél, fejlődése egyenletes legyen. Erre szolgálnak a korrekciós osztályok, ahol ezeket a speciális feltétele­ket módszeresen biztosítják. A korrekciós első osztály Különleges gondossággal foglalkoznak velük Az osztály létszáma 12—15 között van, szemben a nor­mál osztályok harminc, vagy még nagyobb létszámával, így mód nyílik az egyéni fog­lalkozásra, az egyérii fejlesz­tésre azon a területen, ahol a legnagyobb szükség van rá. Miből adódik a korrekciós osztályba javasolt gyerekek iskoléretlensége? Lehet en­nek egészségi oka: betegsé­gek utáni állapot, az ideg- rendszer kisebb teherbírása, aminek folytán hamar fárad a gyerek, csekélyebb alkal­mazkodó készség, ami miatt nehezen tud beilleszkedni az osztályközösségbe. Ilyen ok még a túlzott mozgékonyság, a feladattudat hiánya, a túl­zott játékosság, a kitartás hiánya, az érzelmi labilitás. Meglehet, hogy a szülő nem foglalkozott kellőképpen a gyerekkel, így nem sajátítot­ta el azokat a készségeket, amelyek feltétlenül szüksé­gesek egy iskolásnak: nem megfelelő a beszédkészsége, esetleg selypít, nem tudja a figyelmét megfelelően össz­pontosítani, nem sajátitotta el az önkiszolgálás szüksé­ges alapelemeit stb. A lassúbb fejlődés tehát sokféle problémát okozhat. A korrekciós osztály tanító­nője minden gyerekről tud- ja, hogy milyen okból került ebbe a speciális közösség­be, s a foglalkozásokat úgy tervezi, hogy mód legyen minden gyereknél a gyenge oldalak erősítésére. Például figyelemfejlesztő foglalkozást tart. Vagy külön fejleszti a gyenge beszédkészségű gye­rekek anyanyelvi szintjét. Maga a légkör is csalá­diasabb és megértőbb. A gyerekek többsége nem tud 15—20 percig figyelni még, ezért úgy alakítják ki a fog­lalkozások rendjét, hogy né­mi mozgásra is legyen mód közben. Ha a beiskolázási vizsgá­laton korrekciós osztályba javasolták gyermekünket, ne idegenkedjünk ettől a for­mától. Hisz itt különleges gondossággal készítik fel őket arra, hogy sikerrel bir­kózzanak meg később a magasabb osztályok követel­ményeivel. Atányi László lUllisoraianl Én tévedtem A pécsi tévések 1981-ben fil­met forgattak Alsószentmárton. ról, az ország első homogén cigányfalujáról. A riportfilmben megszólalt Gyimesi József, az egyházasharaszti tsz-nek 13 évig volt traktorosa is és el­mondta aggodalmait a falu jö­vőjéről: kevés a törekvő em­ber, sok az ivós, a verekedő. A filmet annak rendje módja sze­rint bemutatták, majd az 1982- es miskolci fesztiválon elnyerte a legpolitikusabb film diját. Gyimesi József aztán üzent a pécsi tévéseknek: jöjjenek már ki, szeretné elmondani, hogy mennyire tévedett annak ide­jén: annyira sajnálja, hogy pontatlan fogalmazásával megbántotta a falut. Gombár József szerkesztő-riporter az Én tévedtem című filmben, amelyet a jövő héten csütörtö­kön 17.25-kor sugároz a tévé, párhúzaimosan idézi fel Gyime­si régi és újabb véleményeit: egyre erősítve a nézőben azt az érzést, hogy a közösség ere­je itt most visszahúzó erőként jelentkezett, s hogy milyen bo­nyolult helyzetekben kell meg­oldást keresni a magyarországi cigányság problémáira. A Sorstársak pénteken, 19- én 16.55-kor jelentkezik (ismét­lés: augusztus 25., 19.15 tv. 2.). Riportot látunk egy nehéz helyzetben lévő családról, aki­ket a szűkebb és tágabb kö­zösség segít, majd egy könyvis­mertetést dr. Böszörményi Ernő új művéről. Böszörményi dr. a balatonfüredi szívkórház igazga­tója, könyve, amely a szív- és érrendszeri megbetegedések re­habilitációjáról szól, laikusok számára is érthető — különösen a szerző szóbeli tanácsaival együtt. Beszélget a Sorstársak riport tere a hallássérültek országos szövetségének vízilabda-válo­gatottjával, illetve annak kapi­tányával: a csapat nemrég nyert Európa-bajnokságot. Két fontos információ: jeltolmács­képző tanfolyam indul Buda­pesten és ismét helyeznek ki házakhoz vakvezető ‘kutya-köly- fcöket. Tudósítás arról, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyete­men eredményes kísérletek folynak a gyomorfekély-beteg­ség gyógyításáról és korai fel­ismeréséről — bizonyos esetek­ben házi módszerekkel is. Ri­portot láthatunk a hazai aku­punktúra-kezelés egyik helyszí­néről, Hévízről, s hírt arról, hogy a pécsi vásáron díjat ka­pott a mozgássérültek gyermek, játék-kiállítása. G. T. Radio A pécsi közlekedés jövője Jó pihenést! — így köszön minden szombaton 9 órakor az egyórás magazinműsor szer­kesztője, aki ezúttal Somogy- vári Valéria. Témái közül a következőket ajánlja: A ripor­tert általában nemcsak a saját kíváncsisága irányítja, hanem legtöbbször a hallgatók nevé­ben kérdez. Ezúttal akad né­hány riportunk, amikor kifeje­zetten hallgatók felkérésére érdeklődünk néhány témában. A héten érkezett telefonbeje­lentések nyomán indultunk el, amikor utánanéztünk, mikor változtathatnak a nyitvatartá­si renden a kereskedők. Vagy, milyen lett a PMSC-pálya ta­laja a felhőszakadás utáni koncert „eredményeként". Az­tán arról is érdeklődtek néhá­nyon, mi lesz a sorsa a hely­színi bírságok során kifizetett pénznek. Egyik hallgatónk pa­naszolta, hogy Mohácson kere­sik a külföldi turisták a mo­hácsi csata emlékhelyét, nehe­zen bukkannak rá a valódi helyszínre. Ahol egyébként né­hány nap óta újabb kopjafát is felfedezhetnek, mert egy er­délyi fafaragó saját munkáját ajándékozta a fenntartóknak. A népművész is megszólal ösz- szeállitásurrkban. Ismerőseink közelről. Vasár­nap reggel Tiszay László vá­logat sorozatának riportjai kö­zött. „A nyolc-tíz évvel ezelőtt megkezdett sorozatra most is szívesen gondolok vissza­mondja Tiszay László — sok­sok érdekes emberrel találkoz­tam, akik kivétel nélkül szíve­sen vállalkoztak arra, hogy ki­csit közelebbről is bemutatkoz­zanak, hogy jobban megismer­hessék őket a hallgatók. A mintegy 80 riportalany közül nehéz volt a válogatás, kik is kerüljenek bele? Kik maradja­nak ki? Talán az volt a döntő a műsor összeállításánál vé­gül, hogy kik kötődnek valami­lyen formában Pécshez. így aztán összeállt a sor: Páger Antal, Csákányi László, Sas József, Sinkovics Imre, Besse­nyei Ferenc, Kovács Apollónia, Agárdi Gábor és Fónay Márta egykori beszélgetéseiből vá­lasztottam ki a legérdekeseb­beket és bízom abban, hogy nemcsak én hallgattam szíve­sen a szalagokról a régi be­szélgetéseket, hanem a hallga­tók is kedvüket lelik benne. A levelek és a telefonok ta­núsága szerint sokan figyelik. a havonta egyszer jelentkező Rádiópostát, amelynek szer­kesztője Müller István. A hétfői újabb adásban szó lesz egy diákot ért nyári balesetről, az ügy körüli huza-vonáról és ar­ról, hogy egyáltalán ki és ho­va köteles jelenteni az ilyen eseményt. Visszatér egy ko­rábbi riportra, melyben arról volt szó, hogy kapnak-e la­kást a négy állami gondozott gyermek felügyeletét ellátó Balázsék Pécsett, az Akác u. 8-ban. Az új jogszabályok kö­zül ezúttal a nyugellátás mó­dosításáról hangzik el tájékoz­tató. Az adás alatt a levele­zési rovat a 10-424-es telefo­non ügyeletet tart. Ez a tele­fonszám „él" majd csütörtökön is az egyenes adásban je­lentkező Közlekedési fórumon is. A műsor Pécs közlekedési jelenéből kiindulva, a jövőre kiváncsi. Arra, hogyan közle­kedünk majd néhány év múl­va abban a városban, amely az utóbbi esztendőkben igen nagy változásokon ment át. Alapkérdés: ki kell-e tiltani a járműveket, a szorosan vett belvárosból, vagy jobb meg­oldásnak látszik-e a forgalom gyorsítása, mondjuk parkoló­órák, vagy tárcsák bevezetésé­vel. Megtudhatják, miért nem lehet itt, vagy ott balra, vagy jobbra bekanyarodni. És még azokra a közérdekű kérdések­re is választ kaphatnak, ame­lyet az adás napján, csütörtö­kön 15 órától feltesznek, a már említett, 10-424-es tele­fonszámon. A szerb-horvát nyelvű szer­kesztőség hétfői összeállításá­ban zenés beszélgetés hangzik el Borislav Drljacaval, bolgár- kertészekről szól Filákovity Bránkó jegyzete, dr. Kovács András írása pedig pécsi bos- nyákokkal foglalkozik. A keddi műsor a fiataloknak szól. A szerkesztő Klaics Milica. Szlo­vák kőművesek Pécsett címmel riport hangzik el szerdán. A vasárnapi német műsor­ban válogatást hallhatnak a hazai német irodalomból. Nemzetiségek a vezetésben. Barta Józsefné bácsalmási vb- titkárral hétfőn beszélget Reil József. Gráf Vilmos keddi ri­portja a baromfitenyésztőről szól. A szerdai fiatalok félórá­ját Hetényi Árpád szerkeszti. Csütörtökön mezőgazdasági híradó, a pénteki 30 perc pe­dig nyaralókkal, nyaralóknak készül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom