Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-13 / 223. szám

8Cét éu alatt ezerrel többen Pénzszűkében Milliárdos injekciók orszá­gos nagyvállalatoknak . . . Rossz volt a búzatermés, megrendült egyes alföldi ter­melőszövetkezetek pénzügyi helyzete . . . Mostanában sű­rűbben hallani a gazdálko­dók fizetési nehézségeiről. Mi a helyzet Baranyában? A Magyar Nemzei Bank megyei igazgatósága megítélése sze­rint — fegalábbis Baranyá­ban — nem romlott a hely­zet, nem áll a csőd szélén egyetlen vállalatunk sem. Mindez nem jelenti azt, mint­ha már mindent megléptek volna a gazdálkodók a fesze­sebb, fegyelmezettebb pénz­gazdálkodás felé vezető úton. Mindenekelőtt meg kell különböztetniük a fizetőképes­ség és a fizetőkészség fogal­mát. Akinek nincs pénze a bankszámlán, képtelen fizet­ni A másiknak van pénze, de húzza-halasztja a fizetést, vagyis baj van fizetőkészsé­gével. Baranyában a tartó­san fizetésképtelen vállala­tok száma tavalyhoz képest nem változott. A 196 gazdál­kodó közül tíz-tizenkét válla­latról és szövetkezetről van szó, persze náluk sem egész évben üres a kassza. Időle­gesen pénzzavarba kerültek, mert nincs elég rendelésük, Vagy éppenséggel eladási gondokkal küszködnek. A fizetőkészség általában a bér- és adóbefizetések ide­jén szokott gyengülni. Van pénz tehát az egyszámlá­mon, déhát éppen saját dol­gozóim bérét 'kell kifizetnem, az állammal sremben fenálló kötelezettségeimet teljesíte­nem, így amikor jön a felszó­lítás, egyenlítsem ki a tarto­zásom a szállítónál, húzom- halasztom a fizetést. A ha­lasztásra pedig a vállalatok okot is találnak. Megkifogá­solják a partner által szállí­tott árut. És sokszor jogosan, hiszen a szerződéses fegyel­met illetően köztudottan sok még a gond. Mondjuk folya­matos szállítást kérek, erre egyszerre bezúdul az áru. Jó okom van, hogy a fizetést ha­lasszam. Mindazonáltal az utóbbi idő­ben számban és értékben is — megugrottak az ilyen kifogá­solások a fizetés esedékes­sé válásakor, ami mellett nem lehet elmenni. Még akkor sem, ha tudjuk, a fő kifogá­solók köre mindössze néhány vállalatra szorítkozik. A bank mindenesetre a jövőben meg kívánja vizsgálni, mennyiben jogosak, mennyiben nem ezek az adminisztrációt felduzzasz­tó kifogásolások. Új jelenség, hogy egyes — elsősorban a forgalom nö­velésében érdekelt — válla­latok átadják az árut a másik vállalatnak, de nem kérik rögtön az ellenértéket, ne­hogy nehéz helyzetbe hoz­zák a partnert, mert az rá­juk is visszaütne, partnerük legközelebb mástól vásárol­na. Nem folyt a pénz, az ilyen vállalat ekkor valószínű­leg halogatja a fizetést szállítójánál is, nála is pénzügyi feszültséget okoz­va. S mindez gyűrűzik tovább. Mindent egybevetve, mint előrébocsátottuk, a fizetési fegyelem Baranyában nem romlott, a helyzet messze jobb az országosnál. Az adósok zöme 30 napon belül fizet, a fizetések 80—90 százaléka 0-20 nap alatt bonyolódik le. Ez nem rossz arány. Mel­lesleg a 30 napon belül nem fizetőket perre lehet hívni, de ezzel a lehetőséggel csak nagyon kevesen élnék. A hiánygazdálkodás közepette végül is a vevők a kiszolgál­tatottak, nem akarják elron­tani ilyen pereskedéssel kap. csolatukat a szállítóval. A fizetőképesség és a fi­zetőkészség, mondanunk sem kell, szoros összefüggést mu­tat a készletgazdálkodással. Kétségkívül, az utóbbi két évben — a bankj befolyáso­lás eredményeként is — a vállalatok jobban odafigyel­nek a készletekre. Igen ám, csakhogy a korábbi években szinte mértéktelenül nőttek és mára igen magas szintet értek el a készletek. Csökkenésük a jobb gazdálkodás érdeké­ben elengedhetetlen. Piac­ra kell termelni, s nem rak­tárra, az áru ellenértékét pedig szigorúan behajtani. Forogjon a készlet, forogjon gyorsabban a pénz. A banki hitelpolitika is er­re szorít. Sőt, a bank újabban felhatalmazást kapott arra, hogy amelyik vállalatnál tar­tósan romlik a készletek for­gási ideje, tíz százalékos mértékig forgóalap elvonás­sal éljen. Baranyában jelen­leg csak néhány olyan válla­latunk van, melyek igencsak elfutottak a • készletekkel, úgy, hogy a bank javaslatot tett forgóalap elvonásra. Miklósvári Zoltán Közgazdasági és jogi eszközök a környezetvédelem szolgálatában Gyorsan nő a kisiparoslétszám Egészséges versenyszellem-Már 160-féle szakmát űznek A közelmúltban kezdte el aranyművesi tevékenységét Zsoldos György Pécsett a Sallai utcában A Magyar Tudományos Aka­démia Dunántúli Tudományos Intézete 1978 óta koordinálja a KGST környezetvédelmi ku­tatások társadalmi-gazdasági, szervezeti-jogi és pedagógiai vonalának hazai munkálatait. Az intézet most összefoglalóan át kívánja tekinteni és érté­kelni, széles szakmai körben megismertetni a környezetvéde­lem közgazdasági és jogi ku­tatásainak eredményeit. E cél­ból november 29—30-án a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában szimpóziumot ren. dez az Országos Környezet, és Természetvédelmi Hivatallal és a PAB környezetvédelmi és ur­banisztikai szakbizottságával közösen. A szimpóziumra, mely a Közgazdasági és jogi eszkö­zök a környezetvédelem szol­gálatában címet viseli, az or­szág minden részéből várnak szakembereket. — Pécsett még megéri a magántaxizás, pedig telítettség­ről beszélhetünk. Az 1500-as Ladámmal kora este a munká. bál hazaindulók között keresek fuvart. — magyarázta a 37 éves Ludas József, a PIK mű­szaki ellenőre. Főállása- mellé magántaxizáshoz nemrég vál­totta ki az engedélyt a KIOSZ pécsj irodájában, ahol a mos­tani hónapókban rekordnak számít a forgalom. A hétfői és a szerdai ügyfélfogadáson al­kalmanként 20—30 érdeklődő ‘kopogtat be, szinte mindnyájan iparengedélyt kérnek. Ilyen gyorsan még soha nem növe­kedett a kisiparosok száma, mint az utóbbi fél—egy évben. Kevés a kőműves Pécsett tavaly 600, idén az első félévben 400 új tagot je­gyeztek be. Pillanatnyilag csak. nem 1800 kisiparos dolgozik a megyeszékhelyen. Jelentős a növekedés a komlói járásban is, ahol 650 kisiparost tartanak számon. Baranya megyében 1983. jú­nius 30-án 5353-an voltak a kisiparosok, legalább ezerrel többen, mint 1980-ban. A fő­állásúak majd 3200-an, a mun­kaviszony mellett ipart gyakor­lók mintegy 1700-an. Hazánk­ban az ipargyakorlás utóbbi for­mája terjed, míg megyénkben fordított a helyzet. Nyugdíjas­ként kevesen mennék kisiparos, nak. Számottevő a fiatalodás: Azr- egy évtizeddel ezelőtti át­lagéletkor 50 év, a mostani 38. A KlOSZ-irodákban mostaná­ban főként 25—30 éves fiatalok fordulnak meg. Az eredmény máris megmu­tatkozik: a korábbi 100 helyett 140—160-féle szakmát űznek az iparosok. Dinasztiák fejlőd­tek ki pár év alatt, amelyben apa, fia és unokája alkot egy munkaközösséget. Erre szép példával szolgál Ungvári József vajszlói géplakatos családi vál­lalkozása. Mindegyik korosztály számá­ra a legvonzóbb az áru- és személyszállítás. Megyénkben majdnem 300-an fuvaroznak. Népszerű a gáz-, autó-, fűtés-, csőhálózat-szerelés, a szobafes­tés, a vattacukor-, valamint a savanyúkáposzta-készítés, sőt a diótörés is. Rangot kapott a zsírakna-tisztítás, a színházkel­lék- és a lószerszámkészítés, a kemencesamottozás, a kutya- kozmetika, míg ácsnak, tetőfe­dőnek, üvegezőnek, bádogos­nak, férfiszabónak cipésznek továbbra sem mennek el. A kőműves foglalkozás is várat­lanul ebbe a kategóriába ke­rült. A falvakban feltűnő, hogy a kőműveseknek jobban meg­éri a tsz építőbrigádokban, önálló gazdasági munkaközös­ségekben, vagy épp a hétvégi családi kalákákban pénzt ke­resni. Nehéz a kezdés A kisipart választók elsősor­ban a vállalatokat, az ipari szövetkezeteket hagyják ott, tsz-től nemigen válnak meg, sőt mind több kisiparos, így- esztergályos keresi az együtt­működést mezőgazdasági üzem­mel. Sokan először a munkavi­szony melletti formát választják „bemelegítőnek”, mielőtt főál­lású kisiparosként dolgoznának. Bizonyos szakmák telítődése, népszerűsége egészséges ver­senyszellemet vált ki. Az ár és a minőség a lakosság igényei­nek megfelelően kezd alakulni. Lehet válogatni az árufuvaro­zók, a villany-, vízvezeték, és autószerelők, a butikoknak dol­gozó kötők között. Már ők ke­resik a megrendelőket. A kom­lói járás vízvezeték-szerelői a központifűtés-szerelő szakma megtanulását tervezik, mert csak így juthatnak több munkához. A pécsi Domus Áruház szállító részlege súrlódásoktól nem mentes versenyben állt a ma- gán-árufuvarozókkal. Ha hosszú Idő után is, de sikerült meg­egyezni, és megtanulták az egy piacról élés szabályait. A munkavállalásban visszás- ínak tűnő a helyzet, hogy a kez­dő kisiparosok akadozva, vagy nem kapnak megrendelést a gyáraktól. A Kisipari Termeltető Vállalat dél-dunántúli kiren­deltsége csupán a régi, 250— 300 fős kisiparos bedolgozó-gár­dájának biztosíthatja a mun­kát, mert a vállalatoknál felfej­lődtek a gazdasági munkakö­zösségek, amelyék mindinkább ellátják az eddig kisiparorok- ra bízott feladatokat. Ezért ott­honuktól messze keresnek meg­élhetést a bedolgozók. Bara­nyát például Zala megyei, el­sősorban nagykanizsai kisipa­rosok keresik fel, akiket építő­szakipari munkákkal bíznak meg. A gyárak azért igénylik a kisiparos bedolgozást, de egy­re speciálisabb, bonyolultabb megbízások teljesítésében, ami­ben szakmailag tapasztalatla- nok'a kezdők, sőt elegendő tő­kéjük sincs, üzleti tájékozatlan­ságukra jellemző, hogy mind­össze pár tízezer forintos öreg esztergapadot vásárolnak és alig lehet meggyőzni a kezdő lakatost, esztergályost, forgá­csolót — ezek most a felkapott szakmák —, hogy legkevesebb egymilliós értékű magán-gép­park szükséges, amellyel már állhatná a versenyt. MeghatráL nak az anyagbeszerzés és a még problémásabb hiánycikk­pótlás gondjaitól is. Hasonló kudarcélmények következtében a közúti teherszállítók közül is jó páran néhány hónap múlva visszaadják az ipart. Egészen más ok, így a drága alapanya­gok hiánya miatt lesznek mind kevesebben a faesztergályosok és a bútorasztalosok. Helyenként elvándorlás Soha nem tapasztalt mértékű a kisiparos-létszám növekedése, de ezzel egy időben erőteljes az elvándorlás is a kisiparból. Ez utóbbi Sellyén és környékén máris gondokat okoz. Aligha vigasztaló, hogy a hirtelen be­lépő, aztán kudarcot valló fia­talok mennek el, és ez a di­namikus mozgás legfeljebb a nagyobb településeket érinti. A munkásmozgás korábban 28 százalékos volt, jelenleg majd­nem a duplája. Mindebből kö­vetkeztetéseket korai levonni. Tény, hogy az elmúlt pár év több mint száz új rendelkezése, jogszabálya lehetőséget adott ahhoz, hogy bárki bármikor szakipart, illetve szabadipart váltson ki. Szélesre tárva a ka­puk a kisvállalkozók előtt. Csuti J. A kisiparosok szolgáltatásairól nyújt tájékoztatót a Szliven Aruház mellett felállított hirdetőtábla Läufer László felvételei Kihasználni a lehetőségeket! Háromszázezer kacsa Somberekről Háromszázezer kacsát nevel fel az idén a sombereki terme­lőszövetkezet, s ez 1,2 millió forinttal növeli a nyereségét. A kacsa új vállalkozás Bara­nya legnagyobb baromfihizlaló gazdaságában. f Somberek évente 3 millió broilert állít elő. Af idén is a korábbi évek nagyságrendjé­ben 4500 tonna pecsenyecsir­két szállít, majd minden har­madik broiler, amit Pécsett fel­dolgoznak Somberekről szárma­zik. A Baromfifeldolgozóban évek óta vágnap kacsát is. Mivel több partnerük lemondta a ne­velést, Somberekhez fordultak. Április elsején állapodtak meg, 20-án már fogadták az első ál­lományt, és közben a görcsöny- dobókai telep egyik épületében elkészítették és felszerelték a megfelelő technológiát. A naposkacsát az első héten battérián nevelik, utána egy hétig zárt istállóba kerül, de már a szabadba is kimehet és vízhez is jut. A harmadik héten szabadon jár az udvaron és az épületben, aztán áttelepítik a szabadba egy patakparti beke­rített térségbe. 2,5 kilós súlyban a 49. na­pon adják át tömésre a szak­csoportoknak. Hetenként 8—15 000 napos­kacsát fogadnak, az első fél­évben 120 000-et neveltek fel. 3,20 kg táppal állítottak elő 1 kg élősúlyt, ez azonban olcsóbb takarmány, mint a broileré, ke­vesebb benne az import fehér­je. A nagyüzem broilerhizlalás az újvállalkozás mellett sem csökken, a kiesett férőhelyet egy gépszín és egy régi istálló átalakításával pótolták. Egy kacsán 3—4 forint a nye­reség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom