Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)
1983-08-13 / 223. szám
8Cét éu alatt ezerrel többen Pénzszűkében Milliárdos injekciók országos nagyvállalatoknak . . . Rossz volt a búzatermés, megrendült egyes alföldi termelőszövetkezetek pénzügyi helyzete . . . Mostanában sűrűbben hallani a gazdálkodók fizetési nehézségeiről. Mi a helyzet Baranyában? A Magyar Nemzei Bank megyei igazgatósága megítélése szerint — fegalábbis Baranyában — nem romlott a helyzet, nem áll a csőd szélén egyetlen vállalatunk sem. Mindez nem jelenti azt, mintha már mindent megléptek volna a gazdálkodók a feszesebb, fegyelmezettebb pénzgazdálkodás felé vezető úton. Mindenekelőtt meg kell különböztetniük a fizetőképesség és a fizetőkészség fogalmát. Akinek nincs pénze a bankszámlán, képtelen fizetni A másiknak van pénze, de húzza-halasztja a fizetést, vagyis baj van fizetőkészségével. Baranyában a tartósan fizetésképtelen vállalatok száma tavalyhoz képest nem változott. A 196 gazdálkodó közül tíz-tizenkét vállalatról és szövetkezetről van szó, persze náluk sem egész évben üres a kassza. Időlegesen pénzzavarba kerültek, mert nincs elég rendelésük, Vagy éppenséggel eladási gondokkal küszködnek. A fizetőkészség általában a bér- és adóbefizetések idején szokott gyengülni. Van pénz tehát az egyszámlámon, déhát éppen saját dolgozóim bérét 'kell kifizetnem, az állammal sremben fenálló kötelezettségeimet teljesítenem, így amikor jön a felszólítás, egyenlítsem ki a tartozásom a szállítónál, húzom- halasztom a fizetést. A halasztásra pedig a vállalatok okot is találnak. Megkifogásolják a partner által szállított árut. És sokszor jogosan, hiszen a szerződéses fegyelmet illetően köztudottan sok még a gond. Mondjuk folyamatos szállítást kérek, erre egyszerre bezúdul az áru. Jó okom van, hogy a fizetést halasszam. Mindazonáltal az utóbbi időben számban és értékben is — megugrottak az ilyen kifogásolások a fizetés esedékessé válásakor, ami mellett nem lehet elmenni. Még akkor sem, ha tudjuk, a fő kifogásolók köre mindössze néhány vállalatra szorítkozik. A bank mindenesetre a jövőben meg kívánja vizsgálni, mennyiben jogosak, mennyiben nem ezek az adminisztrációt felduzzasztó kifogásolások. Új jelenség, hogy egyes — elsősorban a forgalom növelésében érdekelt — vállalatok átadják az árut a másik vállalatnak, de nem kérik rögtön az ellenértéket, nehogy nehéz helyzetbe hozzák a partnert, mert az rájuk is visszaütne, partnerük legközelebb mástól vásárolna. Nem folyt a pénz, az ilyen vállalat ekkor valószínűleg halogatja a fizetést szállítójánál is, nála is pénzügyi feszültséget okozva. S mindez gyűrűzik tovább. Mindent egybevetve, mint előrébocsátottuk, a fizetési fegyelem Baranyában nem romlott, a helyzet messze jobb az országosnál. Az adósok zöme 30 napon belül fizet, a fizetések 80—90 százaléka 0-20 nap alatt bonyolódik le. Ez nem rossz arány. Mellesleg a 30 napon belül nem fizetőket perre lehet hívni, de ezzel a lehetőséggel csak nagyon kevesen élnék. A hiánygazdálkodás közepette végül is a vevők a kiszolgáltatottak, nem akarják elrontani ilyen pereskedéssel kap. csolatukat a szállítóval. A fizetőképesség és a fizetőkészség, mondanunk sem kell, szoros összefüggést mutat a készletgazdálkodással. Kétségkívül, az utóbbi két évben — a bankj befolyásolás eredményeként is — a vállalatok jobban odafigyelnek a készletekre. Igen ám, csakhogy a korábbi években szinte mértéktelenül nőttek és mára igen magas szintet értek el a készletek. Csökkenésük a jobb gazdálkodás érdekében elengedhetetlen. Piacra kell termelni, s nem raktárra, az áru ellenértékét pedig szigorúan behajtani. Forogjon a készlet, forogjon gyorsabban a pénz. A banki hitelpolitika is erre szorít. Sőt, a bank újabban felhatalmazást kapott arra, hogy amelyik vállalatnál tartósan romlik a készletek forgási ideje, tíz százalékos mértékig forgóalap elvonással éljen. Baranyában jelenleg csak néhány olyan vállalatunk van, melyek igencsak elfutottak a • készletekkel, úgy, hogy a bank javaslatot tett forgóalap elvonásra. Miklósvári Zoltán Közgazdasági és jogi eszközök a környezetvédelem szolgálatában Gyorsan nő a kisiparoslétszám Egészséges versenyszellem-Már 160-féle szakmát űznek A közelmúltban kezdte el aranyművesi tevékenységét Zsoldos György Pécsett a Sallai utcában A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete 1978 óta koordinálja a KGST környezetvédelmi kutatások társadalmi-gazdasági, szervezeti-jogi és pedagógiai vonalának hazai munkálatait. Az intézet most összefoglalóan át kívánja tekinteni és értékelni, széles szakmai körben megismertetni a környezetvédelem közgazdasági és jogi kutatásainak eredményeit. E célból november 29—30-án a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában szimpóziumot ren. dez az Országos Környezet, és Természetvédelmi Hivatallal és a PAB környezetvédelmi és urbanisztikai szakbizottságával közösen. A szimpóziumra, mely a Közgazdasági és jogi eszközök a környezetvédelem szolgálatában címet viseli, az ország minden részéből várnak szakembereket. — Pécsett még megéri a magántaxizás, pedig telítettségről beszélhetünk. Az 1500-as Ladámmal kora este a munká. bál hazaindulók között keresek fuvart. — magyarázta a 37 éves Ludas József, a PIK műszaki ellenőre. Főállása- mellé magántaxizáshoz nemrég váltotta ki az engedélyt a KIOSZ pécsj irodájában, ahol a mostani hónapókban rekordnak számít a forgalom. A hétfői és a szerdai ügyfélfogadáson alkalmanként 20—30 érdeklődő ‘kopogtat be, szinte mindnyájan iparengedélyt kérnek. Ilyen gyorsan még soha nem növekedett a kisiparosok száma, mint az utóbbi fél—egy évben. Kevés a kőműves Pécsett tavaly 600, idén az első félévben 400 új tagot jegyeztek be. Pillanatnyilag csak. nem 1800 kisiparos dolgozik a megyeszékhelyen. Jelentős a növekedés a komlói járásban is, ahol 650 kisiparost tartanak számon. Baranya megyében 1983. június 30-án 5353-an voltak a kisiparosok, legalább ezerrel többen, mint 1980-ban. A főállásúak majd 3200-an, a munkaviszony mellett ipart gyakorlók mintegy 1700-an. Hazánkban az ipargyakorlás utóbbi formája terjed, míg megyénkben fordított a helyzet. Nyugdíjasként kevesen mennék kisiparos, nak. Számottevő a fiatalodás: Azr- egy évtizeddel ezelőtti átlagéletkor 50 év, a mostani 38. A KlOSZ-irodákban mostanában főként 25—30 éves fiatalok fordulnak meg. Az eredmény máris megmutatkozik: a korábbi 100 helyett 140—160-féle szakmát űznek az iparosok. Dinasztiák fejlődtek ki pár év alatt, amelyben apa, fia és unokája alkot egy munkaközösséget. Erre szép példával szolgál Ungvári József vajszlói géplakatos családi vállalkozása. Mindegyik korosztály számára a legvonzóbb az áru- és személyszállítás. Megyénkben majdnem 300-an fuvaroznak. Népszerű a gáz-, autó-, fűtés-, csőhálózat-szerelés, a szobafestés, a vattacukor-, valamint a savanyúkáposzta-készítés, sőt a diótörés is. Rangot kapott a zsírakna-tisztítás, a színházkellék- és a lószerszámkészítés, a kemencesamottozás, a kutya- kozmetika, míg ácsnak, tetőfedőnek, üvegezőnek, bádogosnak, férfiszabónak cipésznek továbbra sem mennek el. A kőműves foglalkozás is váratlanul ebbe a kategóriába került. A falvakban feltűnő, hogy a kőműveseknek jobban megéri a tsz építőbrigádokban, önálló gazdasági munkaközösségekben, vagy épp a hétvégi családi kalákákban pénzt keresni. Nehéz a kezdés A kisipart választók elsősorban a vállalatokat, az ipari szövetkezeteket hagyják ott, tsz-től nemigen válnak meg, sőt mind több kisiparos, így- esztergályos keresi az együttműködést mezőgazdasági üzemmel. Sokan először a munkaviszony melletti formát választják „bemelegítőnek”, mielőtt főállású kisiparosként dolgoznának. Bizonyos szakmák telítődése, népszerűsége egészséges versenyszellemet vált ki. Az ár és a minőség a lakosság igényeinek megfelelően kezd alakulni. Lehet válogatni az árufuvarozók, a villany-, vízvezeték, és autószerelők, a butikoknak dolgozó kötők között. Már ők keresik a megrendelőket. A komlói járás vízvezeték-szerelői a központifűtés-szerelő szakma megtanulását tervezik, mert csak így juthatnak több munkához. A pécsi Domus Áruház szállító részlege súrlódásoktól nem mentes versenyben állt a ma- gán-árufuvarozókkal. Ha hosszú Idő után is, de sikerült megegyezni, és megtanulták az egy piacról élés szabályait. A munkavállalásban visszás- ínak tűnő a helyzet, hogy a kezdő kisiparosok akadozva, vagy nem kapnak megrendelést a gyáraktól. A Kisipari Termeltető Vállalat dél-dunántúli kirendeltsége csupán a régi, 250— 300 fős kisiparos bedolgozó-gárdájának biztosíthatja a munkát, mert a vállalatoknál felfejlődtek a gazdasági munkaközösségek, amelyék mindinkább ellátják az eddig kisiparorok- ra bízott feladatokat. Ezért otthonuktól messze keresnek megélhetést a bedolgozók. Baranyát például Zala megyei, elsősorban nagykanizsai kisiparosok keresik fel, akiket építőszakipari munkákkal bíznak meg. A gyárak azért igénylik a kisiparos bedolgozást, de egyre speciálisabb, bonyolultabb megbízások teljesítésében, amiben szakmailag tapasztalatla- nok'a kezdők, sőt elegendő tőkéjük sincs, üzleti tájékozatlanságukra jellemző, hogy mindössze pár tízezer forintos öreg esztergapadot vásárolnak és alig lehet meggyőzni a kezdő lakatost, esztergályost, forgácsolót — ezek most a felkapott szakmák —, hogy legkevesebb egymilliós értékű magán-géppark szükséges, amellyel már állhatná a versenyt. MeghatráL nak az anyagbeszerzés és a még problémásabb hiánycikkpótlás gondjaitól is. Hasonló kudarcélmények következtében a közúti teherszállítók közül is jó páran néhány hónap múlva visszaadják az ipart. Egészen más ok, így a drága alapanyagok hiánya miatt lesznek mind kevesebben a faesztergályosok és a bútorasztalosok. Helyenként elvándorlás Soha nem tapasztalt mértékű a kisiparos-létszám növekedése, de ezzel egy időben erőteljes az elvándorlás is a kisiparból. Ez utóbbi Sellyén és környékén máris gondokat okoz. Aligha vigasztaló, hogy a hirtelen belépő, aztán kudarcot valló fiatalok mennek el, és ez a dinamikus mozgás legfeljebb a nagyobb településeket érinti. A munkásmozgás korábban 28 százalékos volt, jelenleg majdnem a duplája. Mindebből következtetéseket korai levonni. Tény, hogy az elmúlt pár év több mint száz új rendelkezése, jogszabálya lehetőséget adott ahhoz, hogy bárki bármikor szakipart, illetve szabadipart váltson ki. Szélesre tárva a kapuk a kisvállalkozók előtt. Csuti J. A kisiparosok szolgáltatásairól nyújt tájékoztatót a Szliven Aruház mellett felállított hirdetőtábla Läufer László felvételei Kihasználni a lehetőségeket! Háromszázezer kacsa Somberekről Háromszázezer kacsát nevel fel az idén a sombereki termelőszövetkezet, s ez 1,2 millió forinttal növeli a nyereségét. A kacsa új vállalkozás Baranya legnagyobb baromfihizlaló gazdaságában. f Somberek évente 3 millió broilert állít elő. Af idén is a korábbi évek nagyságrendjében 4500 tonna pecsenyecsirkét szállít, majd minden harmadik broiler, amit Pécsett feldolgoznak Somberekről származik. A Baromfifeldolgozóban évek óta vágnap kacsát is. Mivel több partnerük lemondta a nevelést, Somberekhez fordultak. Április elsején állapodtak meg, 20-án már fogadták az első állományt, és közben a görcsöny- dobókai telep egyik épületében elkészítették és felszerelték a megfelelő technológiát. A naposkacsát az első héten battérián nevelik, utána egy hétig zárt istállóba kerül, de már a szabadba is kimehet és vízhez is jut. A harmadik héten szabadon jár az udvaron és az épületben, aztán áttelepítik a szabadba egy patakparti bekerített térségbe. 2,5 kilós súlyban a 49. napon adják át tömésre a szakcsoportoknak. Hetenként 8—15 000 naposkacsát fogadnak, az első félévben 120 000-et neveltek fel. 3,20 kg táppal állítottak elő 1 kg élősúlyt, ez azonban olcsóbb takarmány, mint a broileré, kevesebb benne az import fehérje. A nagyüzem broilerhizlalás az újvállalkozás mellett sem csökken, a kiesett férőhelyet egy gépszín és egy régi istálló átalakításával pótolták. Egy kacsán 3—4 forint a nyereség.
