Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)
1983-08-12 / 222. szám
1983. augusztus 12., péntek Dunántúli napló 5 Nyitás novemberben Elutazott a török delegáció A Kemal Gökce kulturális és idegenforgalmi államtitkár ve. zette török delegációt és a kísl- íretüklben lévő Rótkai Ferenc művelődési miniszterhelyettest fo. gadta Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke, aki ismertette megyénk iparát, mezőgazdaságát és kuturális életét. Részletesen szólt a műemlékvédelemről, ezen belül a törökkori építészeti emlékek tervszerű védelméről. Kemal Gökce államtitkár válaszában úgy fogalmazott: Pécsett sétálva a történelemben éreztük magunkat. Láttuk a pécsiek állagává kezemunkáját. örvendetes, hogy a történelmi műemlékeket karbantartják és célszerűen hasznosítják. A török delegáció a fogadás után Szigetvárra látogatott, dr. Végh Józsefnek, a megyei tanács nemzetközi kapcsolatok referensének kíséretében. A vendégeket dr. Berta József, a Szigetvár városi Tanács elnökhelyettese köszöntötte, majd megnézték a vár nevezetességeit, a város török kori em. lékeit és a turbéki emlékhelyet. A török küldöttség tegnap visszautazott Budapestre. Új bölcsödé és óvoda épül Pécsett Á gyermekeket addig is elhelyezik Az építők azt ígérték, hogy augusztus 11—15. között megkezdhetik a költözést Pécsett, Lvov-Kertvárosban, a Testvérvárosok terén felépített új 16 tantermes iskolába. Tegnap volt a műszaki átadás, mától már hozzákedzhetnek a berendezéséhez. Egy ideig azonban békés egymásmellettiségben kell létezniük az iskola dolgozóinak az építőkkel, hiszen folyamatosan rendezik az iskola körüli területet, illetve jelenleg épül és szeptember végére készül el a tornaterem. A Testvérvárosok terén azonban két másik gyermekintézményt is építenek a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Egy 80 személyes bölcsődét és egy 150 személyes óvodát. Az elmúlt esztendő első félévében kezdett munkák párhuzamosan haladtak az iskolaépítéssel, és eredetileg úgy tervezték, hogy ezt a két létesítményt is át tudják adni augusztus végén. A nyár közepére azonban változott a helyzet: minden erőt az iskola és a lakásépítésre kellett koncentrálni a BÉV-nek és kevésbé haladtak a bölcsődeóvoda építésével. Mindezt Harka Jánostól, a vállalat termelési igazgató-helyettesétől tudjuk, aki azt is elmondta, hogy októberben tudják befejezni a két gyermekintézmény építését. Jelenleg a legmunkaigényesebb műveleteknél — szakipari, szerelőmunkák — Befejeződött a nyári egyetem Az utolsó vendég is elutazott Pécsről a jubileumi, 25. „Népek Barátsága” nyári egyetem hallgatói közül. A tizenkét országból érkezett nyolcvan résztvevő gazdag programot talált az idei nyáron a baranyai megyeszékhelyen. Előadások, filmvetítések, kirándulások, kulturális műsorok, nyelvórák tették emlékezetessé számukra az itt töltött napokat. Az előadások egyebek között hazánk külpolitikáját, gazdasági, kulturális életét, a hazai értelmiség helyzetét, tájékoztatáspolitikánk rendszerét tárgyalták. Az idei nyári egyetemen a szocialista országokat NDK-beli, bolgár, jugoszláv és szovjet, a tőkés államok polgárait osztrák, belga, francia, finn, angol, nyugatnémet, olasz és svéd „nyári egyetemisták” képviselték. tartanak. Az emeletes épület — földszinten a bölcsőde, fent az óvoda — építése és berendezési költsége több mint 40 millió forint. Attól függetlenül, hogy szeptembertől még nem fogadhatják itt a gyermekeket — a berendezkedést is beszámítva, várhatóan novemberben nyitnak — az idejáró gyermekeket már felvették. A 80 személyes bölcsődébe 36 új — jelenleg még gyesen lévő, de az ősztől dolgozni akaró édesanyjukkal otthonlévő — gyermeket vettek fel, a többiek pedig áthelyezésüket kérve más bölcsődékből kerülnek ide. Hasonló a helyzet az óvodánál is. A szülők megnyugtatására szeretnénk elmondani, amit a Pécs városi Tanács egészségügyi, illetve művelődésügyi osztályán mondtak: a más bölcsődékbe, óvodákba járó, de az új intézményekbe felvett gyermekek természetesen addig maradnak a jelenlegi helyükön, amíg a Testvérvárosok terén fogadni tudják őket. Azok a szülők, akiknek gyermekeit új jelentkezőként a Testvérvárosok téri intézményekbe vették fel és rendkívül fontos ienne számukra, hogy már szeptemberben fogadják őket, kérhetik a felvételt átmenetileg más bölcsődékbe, óvodákba. Novemberben pedig átkerülnek a Testvérvárosok tériekbe. T. É. Korszerűsítették és kibővítették az építő, és építőanyagipari ásványi anyagok nyilvántartását, s ehhez az adatgyűjtést. Most már nemcsak az új feltárásokat és művelt ásványi előfordulásokat rendszerezik, hanem valamennyi fúrásról — akármilyen célú is legyen az — megkapják a földréteg összetételére vonatkozó adatokat, s használhatóságuk szempontjából minősítik és kategóriába sorolják az itt található ásványokat is. Nyilvántartásuk így mind teljesebb lesz, s ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az eddiginél ésszerűbben gazdálkodjanak nemzeti vagyonunk e nagy hányadával. Az építő- és építőanyagipari ásványi nyersanyagok felhasználásának fejlesztésére már fél évtizede folytatnak kutatásokat az ÉVM szakemberei más tárcák és intézmények munkatársaival együttműködve. A hazai ásványi nyersanyagvagyon felkutatásában, pontos feltérképezésében különösen érdekelt a tárca, mert az országban kiIgy közlekedünk mi Akik a tilosba hajtottak, nem úsztak meg büntetés nélkül Telizöld és tilosban parkolás Sok a szabálytalankodó vezető Néhány hete állították át Pécsett, a Rákóczi út—Bem utca és a Rákóczi út—Jókai utca csomópontokban a forgalomirányító lámpákat úgynevezett „telizöldre”. Tegnapi őrjáratunk egyik helyszíne ez utóbbi kereszteződés volt. Általános tapasztalat, hogy a lámpás forgalomirányításnak ez a módja Pécsett is bevált, a járművezetők zöme szabályosan közlekedett. Húsz percig figyeltük a forgalmat, de eköz. ben jó néhány bizonytalankodás előfordult. termelt összes ásványi nyersanyag kétharmadát — évente csaknem 80 millió tonnát - az építő- és építőanyagipari vállalatok hasznosítják. A lelőhelyek közelében is csak akkor kifizetődő új üzemet telepíteni, ha folyamatos kitermelés mellett is legalább 25-50 esztendőre elegendő nyersanyagot rejt magában a föld. Az idén már 500 ezer tonna olyan betont használ fel az építőipar, amelyhez kavics helyett mészkövet és dolomitot adagolnak — nem mintha a kavics fogytán volna, de ebben a két ásványban jobban bővelkedünk, s eddig alig hasznosítottuk ilyen célokra. Egyes mészkövekből nagyobb szilárdságú beton állítható elő, mintha homokos kavicsot adagolnának. A külföldi beszerzési lehetőségek változása is arra ösztönöz, hogy megfelelő technológia kidolgozásával hasznosítsák azt a néhány, még viszonylag rosszabb minőségű hazai nyersanyagot is, melyet eddig Egy TL-es Skoda a Jókai utcából kis ívben kívánt jobbra kanyarodni. A lámpa zöldet jelzett, de mellette a kiegészítő jelzés, benne a jobbra mutató nyíllal nem világított. A gépkocsivezető megállt, s továbbhaladásra az sem serkentette, hogy a mögötte lévő járművek dudaszólókkal igyekeztek noszogatni. A vezető hátrafelé integetett, mozdulatai azt sugallták, „de uraim, nem mehetek”. Megvárta míg a kinem tartottak erre érdemesnek. A kutatások során megállapították például, hogy a pécs- váradi földpátos homok bizonyos eljárással alkalmazható üveg- és finomkerámiaipari célokra. Ipari alkalmazását már megkezdték, amivel négyezer tonna, eddig importált földpá- tot helyettesítettek hazaival. Külföldi kaolint pótló nyersanyagkeveréket is előállítottak, amelyből egészségügyi kerámiák, és műszaki porcelánok gyárthatók. Ugyancsak kaolint helyettesítenek az úgynevezett vörösre égő agyaggal, amelyből évente mintegy 5,5 millió négyzetméter padló- és falburkoló lapot gyártanak. Kiemelten foglalkoznak új építőipari nyersanyagok további feltárásával, gyakorlati alkalmazásának meghatározásával, tovább keresik az eddig külföldről vásárolt ásványi anyagok hazai helyettesítésének lehetőségét, valamint a hulladékok és melléktermékek eddiginél nagyobb arányú hasznosításának módját. egészítő jelzés felvillan, s ekkor elindult. Pedig mehetett volna előbb is ... Néhány perc múlva ugyanez a jelenet ismé- lődik meg: de ezúttal hivatásos vezető a főszereplő. Furcsa módon ő sem tudta, hogy nem csupán akkor lehet jobbra kanyarodni, ha a kiegészítő jelzés világít A Jókai utcában a posta előtt a korábbi parkolási lehetőséget megszüntették, s a forgalom zavartalansága érdekében várakozni, illetve megállni tilos táblát helyeztek ki. Ezeket a tilalmakat nagyon sokan figyelmen kívül hagyták tegnap délelőtt is. Sőt többen már a kopott útburkolati jelnek megfelelően orral álltak be járművükkel az épület elé. Emiatt óriási torlódások keletkeztek. Egy Trabant már vagy egy órája akadályozta ily módon a forgalmat, ezért járőrkocsink parancsnoka a „lopóautót” hívta, hogy elszállítsák a szabálytalanul parkoló kocsit. Közben azonban megjelent a tulajdonos, aki a helyszíni bírság mellett, a Jopó- autó" 230 forintos kiszállási dí. jót is meg kellett hogy fizesse. Ha az autóját elviszik, akkor többe került volna a tra- bantosnak a „parkolási díj". A Bem utcában jelenleg autóbuszok kivételével nem hajthatnak be járművek. Ezt is sokan megsértik. Tették ezt tegnap többen is, majd mentegetőztek, hogy nem látták a táblákat. Figyelmetlenségüket pénztárcájuk bánta. R. N. A gombák különleges világa (4.) Italok és ételek készítéséhez már a barlanglakó ősember is használt gombákat, természetesen úgy, hogy erről a legcsekélyebb fogalma lett volna. Hatezer évvel időszámításunk kezdete előtt, az elő-ázsiai kultúrák területén már készítettek sörszerű, erjesztett italokat. Az asszír és a sumér népeknek is volt sörszerű italuk. Az óegyiptomi ábrázolásokról tudjuk, hogy már akkor kedvelt ital volt a sör. Alapanyaguk már az ősi egyiptomi időkben árpa és egyéb gabonamagvak voltak, de sokféle más anyagból (pl. pálmák terméséből) is készült. Mexikóban — ugyancsak évezredekkel ezelőtt — az Agave növény nedvéből erjesztettek italt. Az ókorban és a középkorban természetesen még nem tudták, hogy az erjesztés élőlényeknek, a gombáknak a tevékenysége. Ismerték az erjesztés folyamatának feltételeit, technikai fogásait anélkül, hogy tudtak volna parányi okozóiról. Az egysejtű élesztőgombák közül elsőnek említhetjük a sörélesztőt. A sörkészítés az emberiség történetében sokkal ősibb, mint a borkészítés. A sörélesztőt közelebbről csak a mikroszkóp felfedezése után, a XIX. században ismerték meg. Pasteur mondta ki először, hogy oz erjesztő folyamatokat élő szervezetek végzik. A borkészítés múltja is az ókorba nyúlik vissza. A Földközi-tenger környékén, a szőlő elterjedési területén indulhatott meg, amikor ott a kulturális gócok kialakultak. Az ókori görögök és rómaiak már nagyban fogyasztották „Bacchus italát". A bor innen indult és terjedt el. Régen természetesen azt sem tudták, hogy a bor keletkezése a szőlő levéből erjesztőgombák tevékenységének az eredménye. Az alkoholos erjedést kiváltó egysejtű gombáknak a levegőben mindenütt jelenlévő spórái belehullottak a szőlőlébe, s abban megindították a szénhidrátok alkohollá történő lebontását. Az erjesztőgombák megismerése után, a múlt század végétől, lehetségessé vált a legmegfelelőbb gombatörzsek kitenyésztése, és a szőlő levének a kívánt törzsekkel való beoltása is. Megemlítésre érdemes még, hogy a megfelelő ízű és zamatú borok érlelését kedvezően befolyásolják a borospince falán tenyésző penészgombák. Távol-Keleten, Kínában és Japánban sok-sok évezreddel ezelőtt, a civilizáció hajnalán különböző gombákat használlak, hogy rizsből és szójababból erjesztéssel ízletes táplálékokat, szójamártásokat készítsenek. A földműveléssel megjelenik a kenyérsütés, amely szintén erjesztéses folyamat. Amilyen ősi a kenyér, olyan ősi szokás az is, hogy az összegyúrt tésztát állni hagyják, mialatt az „megkel”. A levegőből a tésztára hulló élesztőgombák elszaporodva a keményítő egy részét lebontják egyszerűbb vegyületekké. A lebontás egyik terméke a széndioxid, amely gázalakban, apró buborékokban kiválva, lyukacsossá és a frissen sült kenyérre jellemző zamatúvá teszik a tésztát. Később, a folyamat biztos bekövetkezésének segítésére a tészta egy részét, mint kovászt tárolták, s azzal a következő sütéskor a kenyér tésztáját beoltották. Amióta a sörgyárak, szeszgyárak működnek, fellendült az élesztőgyártás is és így feleslegessé vált a kovász tárolása. Az ősi sajtkészítés is valójában a tej erjesztésen alapult. A sajt érése, mialatt ízt és aromát kap, szintén gombák és baktériumok tevékenységéhez kötött. Ma sajtkészítésre nemes penészeket alkalmaznak (pl. Penicillium roquforti. Penicil- lium * gorgonzola, Penicillium camberti stb.). Az aludttejélesztő (Saccharomyces aci- di-lactis) a tejtermékek készítését a tejsavbaktériumokkal együtt végző fontos és hasznos egysejtű gomba. Dr. Vass Anna Intézkedések az ásványvagyon felhasználására
