Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-02 / 212. szám

1983. augusztus 2., kedd Dunántúlt napló 3 Sikere* ágazataink a statisztikák tükrében f&J Az ötödik ötéves tervidőszakban gyorsan felfutott megyénkben a tejtermelés. A feldolgozásban jelentős előrelépést hozott a Mecsektej új kacsótai üzemének munkába állása. Élelmiszer-termelés Baranyában (1976-1981)-------------------- * ———— m L rdekes kiadványt je­F lentetett meg a Központi Statiszti­kai Hivatal megyei igaz­gatósága Baranya élelmi­szer-termeléséről. Szerzőink, az igazgatóság közgazdász csoportvezetői a tanul­mány alapján most cikk formájában tárják elénk sikeres ágazataink 1976— 1981. közötti fejlődésének számait. A cikk első részét szombati számunkban kö­zöltük, íme a folytatás. ________ * ---------------------­V á górna rh a oo és vágóser­tésből 1976—1981. évek között oz értékesítés országos volu­menének mintegy 5—6 száza­lékát adta a megye. Vágójuh- ból kisebb, 2—4 százalék kö­zött volt a megye részesedé­se. A szarvasmarha-tartásban a hetvenes évek második felé­ben a termelő gazdaságokat elsősorban a tejtermelés foko­zására ösztönözték a szabályo­zók, ami a vágómarha előállí­tását hátrányosan érintette. A vágómarha előállításban a leg­utóbbi évben indított meg ked­vező folyamatot a szabályozók újabb változása. A sertéstartás, illetve a vágósertés előállítása az V. ötéves tervidőszak évei­ben és azt követően is, évről évre nőtt, 1980-tól főként a kis­üzemi tartás fellendülése ré­vén. Közrejátszott ebben a nagyüzemek integráló tevé­kenysége is és a húsipar ko­cakihelyezési akciója. A hús­ipar vágómarha feldolgozásá­nak volumenét a külpiaci érté­kesítési és a külmegyei felvá­sárlási lehetőségek határozták meg. A megyében felvásárolt évi mintegy 30 000 vágómarha kiegészül az évente Somogy megyéből szállított 10 000 da­rab körüli marhával. A megyé­ben évente felvásárolt 400 000 darabot meghaladó vágóser­tésből az évek során átlago­san mintegy 350 000 darabot vásárolt fel a Baranya megyei Allatforgalmi és Húsipari Vál­lalat. A megye húsipari terme­lésének mintegy 50—55 százalé­ka kerül a megyén belül for­galomba. Növekvő tejhozam A megyében a vágóbaromfi termelés az ötödik ötéves terv­időszak második felében és a 80-as évek elején lendületesen fejlődik. Meghatározó szerepe volt ebben a megyei Baromfi- feldolgozó és Forgalmazó Kö­zös Vállalat létesítésének, melynek révén megoldódott a feldolgozás problémája. A me­gye gazdaságaiból származó vágóbaromfi 95 százalékát a Baranya megyei Baromfifeldol­gozó és Forgalmazó Közös Vál­lalat vásárolja fel. A feldol­gozott baromfinak a megyei igényeket meghaladó részét zö­mében külkereskedelmi célra értékesítik. A tejtermelés a korábbi évek stagnálása után az ötödik öt­éves tervidőszak első felében életbe léptetett ösztönzők ha­tására dinamikus növekedésnek indult a megyében. A tehénál­lomány ugyan nem mutatott ki­egyenlített növekedést, sőt a kisüzemek tehénlétszáma az évek során csökkent, ám a faj­lagos hozamok fokozódása el­lensúlyozta ezt a csökkenést, jelentős növekedést hozva a tej értékesítésében is. A tej feldolgozásával a megyében két vállalat foglalkozik, még­pedig a Baranya megyei Tej­ipari Vállalat és a MECSEKTEJ Termelőszövetkezeti Közös Vál­lalat. A tejipar elsődleges fel­adatán, a megyei igények ki­elégítésén túl jelentős mennyi­séget — az összes termelésé­nek mintegy kétharmadát — ér­tékesíti a megyén kívül. A ki­szállításokkal szemben válasz­tékbővítés céljából más me­gyékből is érkezik tejipari ter­mék. Ezek a kivitt mennyiség­nek 25—30 százalékát teszik ki. Hogyan tovább? A termelés, a feldolgozás és az értékesítés folyamatát átte­kintve a fejlődést elősegítő és akadályozó tényezőket — a tel­jesség igénye 'nélkül — a kö­vetkezőkben foglalhatjuk össze. A fejlesztési források szűkös­sége folytán az élelmiszer-ter­melés további fejlődése elsősor­ban a gazdálkodás hatékonysá­gának növelésével érhető el. En­nek érdekében szükséges töb­bek között a termőföld termő- képességének szakszerű foko­zása és a földterületnek az ed­digieknél intenzívebb hasznosí­tása ; a meglévő állóeszközál­lomány szakszerűbb kezelése, karbantartása és a munkaszer­vezés javításával ezek jobb ki­használása; a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsola­tait javító feltételek erősítése és az érdekeltség megteremté­se; a mezőgazdasági nagyüze­mek élelmiszeripari kiegészítő tevékenységének fejlesztése. Jobb együttműködést A kötött árak és a termék- forgalmazás jelenlegi rendje a vállalatok és szövetkezetek kö­zötti kapcsolatok fejlesztését nehezíti. Gátolja a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködés kialakulását, amelyre ennek ellenére is van­nak már példák. A forgalmazá­si és árkötöttségek megszünte­tését indokolja, hogy az élel­miszerek belső és külső pia­cainak korábbi bővülése meg­állt, így az értékesítésben na­gyobb szerephez jut a minő­ség. A fogyasztók minőségi igé­nyeit továbbítani nem képes forgalmazási és árrendszer vi­szont nem ösztönöz a fogyasz­tói igények szerinti termelésre. Dr. Zsibrik Istvánné — Sándor György Segítenek a neumannosok Számítógép minden kdzépiskalában Nem megoldott a pedagógusok alap- és továbbképzése Augusztus végén számítástechnikai show Pécsett Érdekes esemény színhelye volt az elmúlt héten Debrecen, az eszperantó ifjúsági világ- kongresszus alkalmából a Köl­csey Művelődési Központban m i kroszám ít ógép -kiáll ítá st ren­deztek. Nem egyszerű kiállítás volt, a számítógépeket a láto­gatók kipróbálhatták, használ­hatták, játszhattak vele. Külö­nösen az oktatási célokra kifej­lesztett, egyszerűen kezelhető Nebuló mikroszámítógép ara­tott sikert, elsőként itt mutat­kozott be a nyilvánosság előtt. A hírközlési világévhez kap­csolódó kongresszus és a kiál­lítás jó szolgálatokat tett a szá­mítástechnikai kultúra terjesz­tése ügyének az ifjúság köré­ben. A számítógép amúgy is időszerű 'beszédtéma manap­ság, hiszen az idei tanévtől már minden középiskola rendelkezik már legalább egy kis számító­géppel. Nyilvánvaló, itt nem állhatunk meg, úgymond meg kell fertőznünk egész ifjúságun­kat, beleértve — s talán ez nem is olyan túlzás — az óvo­dásokat is. A számítástedhnikai kultúra terjesztésének Baranyában is vannak lelkes apostolai, akik a Neumann János Számítógéptu­dományi Egyesület megyei szer­vezetébe tömörülve végzik ön­zetlenül, társadalmi munkában tevékenységüket. Most a KISZ- szel a Kalmár László országos ifjúsági számítástechnikai kon­ferencia megrendezésére ké­szülnek, ezzel együtt augusztus 26—30-a között a pécsi Ifjú­sági Házban számítástechnikai showra kerül sor. Itt az érdek­lődőknek mindenféle számító­gépet bemutatnak, kezelésük­re is megtanítják, lesznek elekt­ronikus játékok, bemutatkozik a beszélő számítógép. Ősztől a középiskolákban a szétosztott mikroszámítógépe­ken megkezdődik az oktatás. Gépek vannak, ám nem meg­oldott a pedagógusok alap- és továbbképzése. Ennek érdeké­ben a társaság aktívái fel­ajánlják szolgálataikat. Javas­latuk szerint a Nevelési Köz­pontban kellene létrehozni egy olyan mikrogépes oktatóbá­zist, mely a középiskolai taná­rok továbbképzésének központ­ja lehetne. A szélesebb körű ismeretterjesztéshez igen cél­szerűen fel lehetne használni az ott üzemelő kábeltelevíziós központot is. A társaság min­denesetre, ezzel is segítve a középiskola; program végrehaj­tását, ez évi megyei pályázatát már a mikrogépes témákban tervezi meghirdetni. Más javaslatokkal is előáll­tak, melyeket érdemes meg­fontolni. El kellene érni, hogy egyes gimnáziumokban — el­sősorban azokban, ahol szá­mítástechnikai szakikörök régóta működnek — a számítástech­nika; üzemeltető szak, mint in­tézményes oktatási forma, mi­nél előbb beinduljon. Ugyan­akkor gondolni kell az általá­nos iskolásokra is, indítsanak minden kerületben legalább egy számítástechnikai szakkört. M. Z. Válasz a Bűzforrás Pécs határában cikkünkre Földcserére lesz szükség Az ingoványos területet azonnal le kell csapolni, az olajos iszapot eltávolítani Lapunk június 28-i számá­ban cikk jelent meg „Bűz­forrás Pécs határában” cím­mel. A cikkben bemutatott helyzet felszámolása érdeké­ben tett intézkedésekről — az előzmények bemutatásá­val együtt — a Dél-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság az alábbiakban tájékoztatta szerkesztőségünket: 1983. május 19-én a Ba­ranya megyei KÖJÁL beje­lentést tett igazgatóságunk­hoz, hogy Pécsett, a 6. sz. főközlekedési út és a Bogá- di út által határolt terüle­ten olajszennyezést észlelt. Ezen a napon, valamint 20- án is, igazgatóságunk mun­katársai helyszíni bejárást tartottak, és megállapították, hogy az olajszennyezés oko­zója a Pécsi Közúti Építő Vállalat 1. sz. telepe, és mértéke a fent említett in­goványos területre és a pécs- szabolcsi vízfolyás mellék- árkára terjed ki. A telepen nagy mennyi­ségű fűtőolaj kerül felhasz­nálásra. A gázolaj tárolásá­ra a vállalat egy 25 köbmé­teres fekvő tartályt használ, mely beton kármentővel van körülvéve. A kármentőben összegyűlt csapadékvizek tisztítására olajfogó műtárgy szolgál. A tartályokra előírt nyomáspróbát márciusban végezték, és a vizsgálat so­rán csővezeték-meghibáso­dást észleltek. A meghibá­sodott csővezeték kiváltását elvégezték, új vezetéket fek­tettek le. Az olaj nagy része a meghibásodott csővezeték­ből kerülhetett ki a rendszer­ből. A 10-i és 20-i szemle után — a vízügyi hatóság felszó. lítására — a vállalat azon­nali kórelhárítási munkála­tokat kezdett, és ezen túlme­nően megkezdte a szennye­zett terület felmérését. Az igazgatóságunk által előírt határidőre — június 1-re — a KÉV megküldte a kárel­hárításra vonatkozó művele­ti tervet, de ez nem tartal­mazta az üzemen belüli vé­dekezés menetét. Június 10- én a Vízügyi Igazgatóság is­mételt ellenőrzést tartott, és megállapította, hogy az elő. írt védekezés (perlit-adago- lás, a vízfolyáson merülőfal elhelyezése, az olajjal szeny- nyezett perlit ideiglenes el­helyezése fóliával bélelt föld­medencékben) megtörtént, de észlelte azt is, hogy a ta. lajba került olajból az után- folyás folyamatos. Előírta ezért az olajszennyezés kuta­tófúrásokkal történő feltárá­sát. Határidőként június 30- át jelölte meg. Ezen a napon a KÉV tele­fon-bejelentést tett az igaz­gatóságon, miszerint a vele szomszédos, a Köztisztasági Vállalat kezelésében lévő te­lephelyről is észlelt olaj- szennyezést. Még aznap ki­szálltak a helyszínre a víz­ügyi hatóság képviselői, s megállapították, a jelölt te­lephelyről származó olaj je­lentéktelen mennyiségű, gép­kocsimosásból származott. Intézkedtek az iránt, hogy a Köztisztasági Vállalat a csa­padékvíz elvezető rendszerét tisztítsa ki, és létesítsen olaj­fogó műtárgyat. A kitűzött határidőre a KÉV fúrásos talajmintát kül­dött az igazgatóságra, de az nem volt alkalmas a szennye­zett terület pontos körülha­tárolására, sem a szennyezés vertikális meghatározására. A hathatósabb intézkedések érdekében a vízügyi ható­ság július 5-én egyeztető tárgyalást tartott, melyen pontosította a feladatokat és azok elvégzésére szigorú ha­táridőket állapított meg. A feladatok a következők: 1. Azonnal meg kell kez­deni az ingoványos terület lecsapolósát, és a vízfolyás­ból az olajos iszapot el kell távolítani. A vízfolyáson to­vábbi merülőfalakat kell el­helyezni, és perlittel a le- csapolásból eredő olajszeny- nyezést meg kell fogni. 2. Az üzemi területen be­lül a szennyezett terület pontos feltárását július 15-ig, a szennyezés mennyiségi meghatározását július 31-ig el kell végezni. 3. A lecsapolt ingoványos terület feltárását augusztus 15-ig, az erre vonatkozó mennyiségi meghatározást augusztus 20-ig kell elvégez, ni. 4. A feltárások ismereté­ben kivitel; tervek alapján haladéktalanul meg kell kez­deni — mind az üzemi, mind az azon kívüli területen — a kárelhárítást, ami lénye­gében földcserét fog jelen­teni. Mindezeket a Közúti Építő Vállalatnak kötelező határo­zatban előírtuk, és a határ­idők elmulasztása esetén szankciót fogunk alkalmaz­ni. Mindezeken túlmenően a szennyezés mennyiségének pontos meghatározása után rendkívüli szennyvízbírság ki­szabására is sor kerül. Úgy gondoljuk, jó szolgá­latot tett a Dunántúli Napló a vízi környezet védelmének akkor, mikor az esetet a közvélemény elé tárta. Az ügy további fejleményeinek ismertetésével rá lehetne a közvélemény figyelmét arra is irányítani, hogy a környe­zetvédelemben mekkora je­lentősége van az üzemen (ingatlanon) belüli fegyelme­zett munkavégzésnek, egyes rendszerek, technológiák elő­írás szerinti üzemeltetésének, a rendszeres felülvizsgálatok­nak és a hibaelhárítások­nak. Mindezt a legszigorúbb hatósági intézkedés sem pó­tolhatja, legfeljebb a hason­ló esetek előfordulási esélye­it csökkenti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom